Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. május 30., vasárnap SZÁZ ÉVE Gárdonyi Egerben tanítói képesítést szerzett Tömegsportnap Tárdoson öt megye — Borsod, Hajdú, Heves, Békés és Szabolcs — borkombinátjainak és sörgyárainak kirendeltségei tömeg­sportnapot rendeztek a közelmúltban Tardoson. A részt­vevők, több mint négyszázan, atlétika, kispályás labdarú­gás, asztalitenisz, sakk és céllövészet sportágakban mérték össze tudásukat. Az összetett versenyben a harmadik he­lyen a Borsodi Sörgyár egri kirendeltségének csapata végzett. Felvételeinken a sportban felüdülést találókat örökítettük meg (Fotó: Szántó György; KISEBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Tétova utasok a buszmegállóban Május 23-tól a Volán új, megváltozott menetrend sze. rint indítja és érkezteti autóbuszjáratait. A Budapestre közlekedő buszok egy része még legalább egy évig Hat­vantól az M3-ra kanyarodik. Sajnos, a megyeszéli kis. város autóbusz-pályaudvarán megkülönböztető jelölés nem tudósít arról, mely járatok mennek a 30-as úton, s mely járatok az M3-as gyorsforgalmi úton. Pedig az érvényét vesztett, régi menetrendet is épp amiatt érték vádak, mert nem jelölte meg külön a gyorsjáratokat. Eddig is nemegyszer voltam szemtanúja (magam is szenvedője) meglepett emberek jogos felháborodásának, amint Aszódra vagy Gödöllőre sietvén, a buszlépcsőn értesültek róla: a sztrádán megy a járat. Sokan elkéstek már magán, és közéleti programjaikról amiatt, mert a hangosbemondó, vagy a jegyvételkor a gépkocsi vezetője késve adta tudtukra azt, amit a menetrend elmulasztott. A jobbító szándékkal tett aggodalmas észrevételekre akkoriban az volt a kézenfekvő válasz: „Igazuk van, kérem higgyék el, hogy nehéz a menetrendet a vaske­retből kiszedni." A pótlólagos megjelölés tehát elmaradt. De miért nem korrigálta az új menetrend a régi hibáit? Hegedűs László, Hatvan Mit kell tudni az üdülők (hétvégi házak) adóztatásáról? Üzen a szerkeszti! N. G. EGER: Általában a hagyatéki lel­tár felvételénél az eljárt ha­tóság ügyel arra, hogy a ha­gyatéki ingatlan értékét ne értékelje a forgalmi értékén felül. A közjegyző ezt veszi figyelembe, amikor a hagya­téki végzést meghozza Az helyes volt — ha úgy látják —, hogy a pénzügyi vélemény ellen a hagyatéki eljárásban felszólaltak. Ami­kor az illetékhivatal kikül­di a fizetési meghagyásról szóló határozatot, abban az áll majd, hogy a kézhezvé­teltől számított 15 napon be. lül a határozat ellen. — a kivetés alapjául szolgáló ér­ték megállapítására vonat­kozóan is — fellebbezni le­het. Ilyen esetben az ille­tékhivatal kiküldi szakértőit, felülbíráltatja azt az érték­megállapítást, amely a _ ha­gyatéki eljárásban szerepelt. Ha az összegszerűség válto­zik, módosul majd a fize­tendő hagyatéki illeték ösz- sZege is. B. V., EGER: A fiúnak ajándékozott in­gatlant most, az apa halála után teljes egészében vissza, követelni nem lehet, mert az anya csak az általa aján­dékozott fél házat követel­heti vissza. Ebből az is kö­vetkezik, hogy a fiú az in­gatlanban tovább lakhat, mert még az ön sikeres pe­reskedése esetén is résztu­lajdonos marad a fiú, így joga van a saját tulajdoni részének a használatára. Megint más kérdés!, hogy ajándékozáskor a haszonél­vezeti jogot sem kötötték ki az ajándékozók a maguk ré­szére, így a fiú az egy szo­ba használatáért az anyjá­tól akár bért is követelhet. Megint más kérdés — bár az együtt lakással és a szo­cialista együttélés szabályai, val összefügg —, hogyha a fiú fenyegető, netán gorom­ba, tettlegességig fajuló ma­gatartása ismétlődik, ezt a veszélyhelyzetet meg kell szüntetni. Itt is, de az aján­dék visszakövetelésével kap­csolatos perben is minden bizonyítási teher az öné, szomszédokkal, lehetőleg a közeli családtagok mellőzé­sével kell igazolni a bíróság előtt, miért és hogyan adott a fiú a perre okot. F. K., EGER: A családjogi törvény 27. szakasza szerint a házas együttélés ideje alatt szer­zett minden ingó és ingatlan vagyontárgy, függetlenül at­tól, kinek a jövedelméből jutottak hozzá, közös. Meg­osztás esetén kinek-kinek a közös vagyon fele jut — a házasság netáni felbontása esetén. Ezért kell a bíróság­nak behatóan vizsgálnia, mi­kor kezdődött az együtt gaz­dálkodás, amely rendszerint a házasság megkötésével in­dul és mikor fejeződik be, vele együtt a közös gazdál­kodás. Az osztható és osz­tandó közös gazdálkodás megszűnésekor megvolt ér­ték. Az ingóknál tehát a hásználtsági fok, mint ér- tékmeghá tározó tényező, az ingatlanoknál az éppen ki­mutatható forgalmi érték az irányadó. Gyakorta vetődik fel gondként, hogy a városok új lakótelepein mennyire el­szigetelten élnek az embe­rek, sokszor még egy épüle­ten, lépcsőházon belül sem ismerik egymást a lakók. Nem tudnak a szomszédok egymás életéről, bajairól, gondjairól, de örömeiről sem. Nem újszerű felismerés, akinek módja van rá, meg­győződhet róla a falvakban többnyire nemzedékeken ke­resztül kapcsolatban varrnak egymással a családok, gyor­san szövődnek a barátsá­gok, így erősebb az össze­tartó erő, nagyobb mértékű 1882 májusában az egri tanítóképzőhöz a következő kérelem érkezett: „Nagysá­gos Főigazgató Űr! — Ha­csak körülményeim rosszra nem fordulnak, a képesítőn megjelenni bátor leendek. — Nagyságod alázatos szolgája, Ziegler Géza segédtanító, Karúd.” — A kérelmező, aki akkor hivatalosan még nem használta a Gárdonyi nevet, megelőzőleg elvégezte a há­roméves tanítóképzőt, de fia­tal életkora .miatt csak egy­éves tanítói gyakorlat után jelentkezhetett képesítővizs­gálatra. Gárdonyi nem tartozott az úgynevezett jó tanulók kö­zé. Képzős osztályzatai is nagyon rapszodikusan vál­takoznak. Magyarból például az első két évben jeles, vi­szont a harmadik év első félévében megbukik. Sok minden közrejátszott ebben Kisiparos körökben is­merős — a nagy nyilvános­ság előtt kevésbé — az, hogy létezik a termékelőál­lító kisiparosok munkájának koordinálására a Kisipari Termeltető Vállalat — köz­napi nevén a KTV. A vállalat vezetői, vala­mint a megye gyártó kis­iparosai találkoztak a na­pokban Gyöngyösön, a KIOSZ szervezeti helyiségé­ben, ahol megtárgyalták az időszerű feladatokat. A tanácskozás első részé­ben Bögre Gyula igazgató, rövid tájékoztatót adott a KTV elmúlt évi munkájáról. Lapunk május 9-i számá­ban jelent meg Privát levél közügyekben című írásunk. A cikkre Dvorzsák Lajos, Eger Város Tanácsa Mély­építő és Városgondozási Üze­mének vezetője a következő­ket válaszolta: „A szeméttá­rolás megoldottsága való­ban tűrhetetlen a Szarvas Gábor utcában. Üzemünk köteles a lakos­ságtól az említett területen minden héten két alkalom­mal — hétfőn és csütörtökön — az erre rendszeresített tárolóedényekben rakott hul­ladékot elszállítani. Eger Város Tanácsának 1/1977. számú szabályrende­lete előírja, hogy a háztar­tási szemetet hol és hogyan kell gyűjteni, tárolni. Egy­értelmű, hogyha a gyűjtő­helyen a kukaedények mel­lett halmozódik fel nagy mennyiségű hulladék, akkor kevés a tárolóedények szá­ma. A háztulajdonos vagy a lakóközösség a gyakorlatból adódóan annyi darab edényt szerezzen be, amennyi ele­gendő a szemét gyűjtésére a heti kétszeri szállítás ese­tén. a lokálpatriotizmus. Például Recsken, van egy írott tör­vény »nélkül „működő” kö­zösség, nagyrészt a „domb” a „kocsonyaköz”, a „citrom- híd” környéki lakók, akik az utóbbi évek során jó kol­lektívává kiovácsolódtak. Szembetűnő az egymás iránti segítő szándék! Mindenki te­hetsége, adottsága, lehetősé­ge szerint társul a minden­napi tennivalókhoz. Segíte­nek, ha vízvezetéknek kell árkot ásni, bármilyen gépet javítani, ősszel házról házra jár a gyümölcsdaráló. Egyi­kük cipőt javít, más ruhát igazít, baráti körön belül méltányos áron. Segít az a bukásban: az otthoni nyo­mor, édesapjának halála; házitanítóskcxlást vállal, di­áklapot szerkeszt, önképző­kört szervez az iskolán kí­vül: ideje szétforgácsolódik, a tanulást elhanyagolja. A bukás azonban hasznos „ész- retérítőnek” bizonyult, év végén már jó az érdemje­gye magyarból, s a május 30-i keltezésű oklevélben újra jeles. Már régen nem gyakorló tanító, de még egyre foglal­koztatja tanító, sorstársai­nak élete; s harcos szellemű írásaival küzd azért, hogy a tanítók elnyerjék azt, ami neki nem jutott osztályré­széül: az emberibb életet és a megbecsülést. Nem a ta­nítói hivatás hozta a képző­be, inkább csak apjának volt vágya, hogy fia tanító le­gyen, de azzal a célkitűzés­sel lépett ki az életbe, hogy jó tanító és jó író lesz. A ta_ Az eredmények számbavé­telénél utalt többek között arra is, hogy 1981-ben a vál­lalat mintegy egymilliárd fo­rintos termelési értéket ért el a különböző export, im­portkiváltó termékek termel­tetésével. A vállalat jelen­leg országosan mintegy 3000 gyártó kisiparost foglalkoz­tat. A megnövekedett igé­nyek alapján a termelésre is vállalkozó kisiparosok szá­ma évről évre növekszik. A KTV tevékenységének növe­kedése kedvező hatással van a megye kisiparosaira. Je­lenleg Hevesben mintegy 120—150 főre tehető azoknak A gyűjtőedények körül felhalmozódó szemetet a ház­mester, házfelügyelő köteles a tartályokba berakni, mint ahogy az ő feladata a gyűj­tőedények tisztán tartása, fertőtlenítése, javítása is. Az említett problémát is­merjük, sőt a közelmúltban — húsvét utáni kedden — soron kívül elszállítottuk a szemetet. Akkor a területen össze is takarítottunk, ami­kor a házfelügyelő csak messziről nézte ténykedé­sünket. A szeméttároló kö­rüli takarítást ismételten el­végezzük és a szemét tárolá­sát fokozott figyelemmel kí­sérjük. Ha továbbra is sza­bálytalan szeméttárolást ta­pasztalunk, a mulasztókkal szemben szabálysértési el­járást kezdeményezünk.” Nem megfelelő az útburkolat A Népújság március 19-i számában megjelent Tanács­tagi beszámolón című írá­sunkra ugyancsak Dvorzsák idős a fiatalon és viszont, hiszen a fiatal a mai kor dolgaihoz — elismerten — jobban ért. Egymás megbe­csülése, idősek és fiatalok kölcsönös tisztelete itt kö­vetendő példaként sorolható. És hogyan tud ez a baráti közösség szórakozni? A leg­utóbbi farsangon is volt mó­domban hangulatos, kultu­rált rendezvényükkel megis­merkedni. Találkozóhelyük, klubhelyiségük, a „vascsár­da”, természetesen ismét szűknek bizonyult. Pócs Mi. hály, a meg nem választott, ki nem nevezett, de min­denki által elfogadott ren­dezvényfelelős! Mindenre van nítói pályától hamar meg­vált, de magához a tanítói hivatáshoz sohasem lett hűt­len. Az Egri csillagok, amelyet Bóka László joggal nevezett a hazaszeretet regényének, nemcsak egyik legkedvesebb olvasmánya ma is ifjúsá­gunknak, de annak meggyő­ző bemutatása, hogy a tör­ténelem nemcsak a nagyurak története, hanem a néptö­megek cselekvő élete is. Tanítóskodásának köszön­hetjük a magyar falu talán legszebb életképeit (Az én falum); írói művészetét vizs­gálva úgy érezzük, hogy" Gárdonyi mint író is ott mozgott biztos talajon, ahol mint tanító is otthont volt; az egyszerű emberek, a gye­rekek, a „korán szenvedők” között. Abkarovits Endre Eger a termékelőállító kisiparo­soknak a száma, akik a KTV-n keresztül gyártó tevé­kenységet folytatnak. Az el­múlt gazdasági évben a megyei KTV termelési érték meghaladta a 13 millió fo­rintot. A vállalat a jövőben az igényeknek megfelelően to­vább kíván lépni, s erre jó. alapot ad az a 140 állami- szövetkezeti-vállalati part­nerkapcsolat, amelyen ke­resztül a kisiparosok mun­káját még szervezettebbé le­het tenni. Varga Gyula Eger Lajos üzemvezető vála­szolt. „A tanácstagi beszá­molón a 25-ös út átkelési szakaszának építésével kap­csolatos észrevételeket tet­tek az érintett lakók. El­mondták, hogy az útpályán megáll a víz, a sár, és ezt a járművek az épületekre, a gyalog közlekedőkre csapják. A fenti cikkre a Népújság 16-i számában „Válaszol az illetékes” cím alatt a KPM Közúti Igazgatósága észrevé­telt tett, amely szerint „a víz, a sár és latyak azért áll meg a közúton, mert az út­tisztítás elhanyagolt és a víznyelők eltömődtek és a víz nem tud lefolyni”. A fenti megállapítással nem értünk egyet, mert a víznyelő rácsok sehol nin­csenek eldugulva, azokat rendszeresen csatornamosó­val mossuk, az utat naponta géppel seperjük. A víz az útburkolat egyenetlenségei­ben, süllyedéseiben és a nyelőrácsok közötti nem kel­lő lejtés hiányában a bur­kolaton jelenleg is megáll, és ennek mértéke a forga­lom hatására fokozódni fog.” gondja, persze segítőtársa is bőven akad. Mindennapi életükkel is­merkedve azt is megtudtam, hogy a nagy forgalmú, év­tizedeken át jó szolgálatot tevő „citrom-híd” teljes le­zárása a terület kettészakí- tása most az egyik fő gond­juk. Nem a gondok aprópójá- ból, sokkal inkább egy ba­ráti kollektíva dicséretére íródtak ezek a sorok, A fen­tieket talán megszívlelik azok is, akiknek híd és he­lyiség dolgában döntő sza­vuk van, akik bizonyára tudnak vigyázni az emberi értékekre is. Fesztbaum Béla Erre ad mindenki számára egyértelmű választ a házadóról szóló 7/1982. (III. 12.) MT rende­lettel módosított 19/1974. (V. 18.) MT számú rendelet, illetve a rendeletek végrehajtása tárgyá­ban megjelent 9/1982. (III. 12.) PM számú rendelettel módosí­tott 14/1974. (V. 14.) PM számú rendelet. _ Eger város külterületi és zárt­kerti ingatlanain több üdülő (hét­végi ház) található, melyet a tulajdonosok, haszonélvezők adóztatás céljából nem Jelentet­tek be. A házadó BEVALLÁST nem pótolja a más szervek által kö­zölt adat, vagy egyéb kimutatás adata, mivel az adókivetés az adózó által benyújtott BEVAL­LÁS alapján történik. Házadó alá esik: az állampol­gár tulajdonában álló állandó vagy ideiglenes jellegű épület. A házadó alapja: az épületben levő — a pénzügyminiszter ál­tal meghatározott — lakószoba, üdülőszoba, üzlet, műhely és egyéb adóköteles helyiség, pl.: garázs. Ismert az a körülmény, hogy a külterületi, zártkerti ingatlano­kon engedéllyel vagy engedély nélkül épített „szersZSmoskam- rák, gazdasági épületek” leg­nagyobbrészt üdülők, hétvégi házak. Az adózónak a bevallást a rendeltetésszerű használat alap­ján kell kitöltenie és a városi tanács vb adócsoportjához kell benyújtania. E szerv a helyszí­nen ellenőrzést végez a beval­lások valódiságát illetően. A kivetett házadó járulékát ké­pezi a községfejlesztési hozzá­járulás, amely a mindenkori házadó 30 százaléka, azonban 50 forintnál kevesebb nem lehet. Eger a házadó forintösszegé­nek megállapítása szempontjából az egyéb város kategóriába tartozik. Külön kitér a jogsza­bály a közművesített és a nem közművesített adóköteles helyi­ségek adóztatására is. Pl.: egy közműves 1 szobás hétvégi ház évi adója 150 Ft, a nem közműves 1 szobás hét­végi ház évi adója 100 Ft. A szobák számának növekedé­sével progresszíven emelkedik a fizetendő házadó összege. A bevallások és a felderíté­sek alapján az üdülők (hétvégi házak), egyéb adóköteles helyi­ségek utáni adókivetésről az érintett adózók határozattal ér­tesülnek, a későbbiek során pe­dig az adóívben kapnak tájé­koztatást. Házadóztatással kapcsolatos problémák tisztázása céljából ügyfélfogadási napokon: ked­den, 7.30—12 h-ig, szerdán 7.30— 18.30 h-ig, pénteken 7.30—12 h- ig készséggel állunk adózó ál­lampolgáraink rendelkezésére. Eger Város Tanácsa V. B. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya PÉLDÁUL RECSKEN... Egy kollektíva ereje, öröme és gondja Gyártó kisiparosok tanácskozása VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Megbüntetik a mulasztókat

Next

/
Thumbnails
Contents