Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 125. szám Ara: 1982. május 30., vasárnap 1,40 FORINT PORI-EGER: EGER-PORI A vidámság két napja Ludason Nyári egyetemek — A nyár — régóta szellemi uborkaszezon az évben: nem kell sutba dobni könyveinket ahhoz, hogy igazi nyaralónak mondhassuk magunkat. A korszerű ttirizmushoz leg­alább annyira hozzátarto­zik a szellemi készenlét, az ismeretgyarapítás igé­nye, mint az áruházi bo- lyongás, a szatyrok telíté­se, vagy éppen sütkérezés a tengerpartokon. Országlátni és tanulni — e kettős szándék csábít évek, sőt ide-oda évtizedek óta ezreket külföldről és honi tájakról azokba a vá­rosokba, amelyek rangju­kat, nyári egyetemük révén is megméretni igyekeznek. Az alapjában tisztes ver­sengés nyomán már-már úgy tetszett, nem is város igazán, ahol nyárra egye­temet nem szerveznek. Má­ra, szerencsére alábbha­gyott e lendület, s húsz­egynéhány város — köztük Eger — vallhat magáénak tisztes nyári kurzust. Tisz­teset, amelyet nem lanka­dó lelkesedéssel szerveznek a TIT dolgozói és patrónu. sai, s amely évente-két- évente ismétlődő program­jában megismerésre méltó témát, figyelmet keltő mon­dandót képes nyújtani. A felelősségét növeli az is, hogy nyári egyetemeink jó részén nemcsak a té­mával, a vendéglátó város­sal, hanem azon keresztül hazánkkal találkozik, is­merkedik másfél ezer kül­földi. Mert a nyári egye­temek egyik legfőbb érde­me az hogy a történelem és a jelen összefüggéseire is rávilágítanak. Történelmünkkel, kul­túránkkal ismerkedni mind többen jönnek el a szocia­lista országokból és a nyu­gat-európaiakból, utóbbiak közül, ma már Spanyolor­szágból is, s nyári egyete­meink hírét tavaly is el­vitték olyan távoli orszá­gokba is, mint Mexikó, Costa Rica vagy az Egye­sült Arab Emirátus. A je­lek szerint idén sem lesz­nek kevesebben, akik gaz­daságpolitikánk, egészség­ügyünk, a magyar nők helyzete, a műemlékvéde­lem, vagy éppen az állam és egyház viszonya iránt érdeklődnek. S a tavaly oly sikeres könyv, és le­mezvásárok remélhetően idén is népszerűsítik ide­gen nyelvű könyvkiadá­sunk érdemeit, a szaporodó kötetlen eszmecserék, hely­színi bemutatók pedig a módszereiben is megújulni kész kurzusokat. A nyári egyetem azon­ban minden kötetlensége ellenére szervesen beillesz­kedett a szakmai tovább­képzés hazai rendszerébe. Ezt egyre több országos és helyi szerv, szervezet, gaz­dálkodó egység is belátja, s nagyobb figyelmet for­dít a támogatásra érdeme­sek kiválasztására. Tud­ják: a nyári egyetemek értéküket csak akkor őriz­hetik meg, ha résztvevőik érdeklődése nem lankad, ha programjaikon a rész­vétel aránya javul. Ha a „küldöttek” nem üdülési beutalónak érzik a meghí­vást, hanem a szakmai is­meretek, a műveltség-gya­rapítás lehetőségének. Hiába lógott az eső lába, Ludason több ezren gyűltek össze, hogy részt vegyenek a rég várt eseményen, a Ludas Matyi majálisán. A környék úgy nézett ki, mint régen a hetivásár: sátor sátor hátán, előttük eladók, mindent le­hetett kapni, ami szem-száj. nak ingere, az alkalomhoz illően még ludaskását is főztek. Egyébként is minden a lúd jegyében folyt; a szombati nap fő attrakciója az „or­szágos” libahajtó-bajnokság volt. Először azonban be­mutatkozott a Ludas Matyi szerkesztősége, a két nap „vezérkara”. Árkus József főszerkesztő köszöntötte a vendégeket, majd ünnepé­lyesen átadta az ez évi Döbrögi-díjakat. Mint is­meretes, ennek a „kitünte­tésnek” három fokozata van: az egyveréses, a két- veréses és a háromveréses. Ez utóbbit az árhivatalnak adományozták, „életművén ért”. Hasonlóan kiemelkedő „ruhát” érdemel a zsűri sze­rint a Magyar Televízió a 78-as körzet és a Televíziós mesék felnőtteknek című so­rozataiért. Említést érdemel még a Döbrögi „fair-play” díj, amelyet megosztva ka­pott a Vasas futballcsapata, amely udvariasan 11 együt­test maga elé engedett. Ugyancsak ezen elismerés­ben részesült az ellenfeleivel „kesztyűs kézzel” bánó ma­gyar ökölvívó-válogatott. Nagy derültséget keltett a Munkaügyi Minisztérium posztumusz Döbrögi-díja, mivel megszűntével — nem maradt abba a munka... A zivatar fenyegetően kö­zeledett, ezért némileg össze­sűrítették a programot, ki­osztották a népszerű hetiláp karikatúra-sulijának „érdem­jegyeit”. A legjobb „nebu­lók” alkotásaiból a ludast is­kolában rendeztek kiállítást. Maid következett ami még soha nem volt, a li baterelő- verseny. Mint a „verseny- istálló” egyik dolgozója, Mé­száros György né egerszóláti libatenyésztő elmondta, a versenyzőket mintegy ötezer állat közül választották ki. Edzés és némi tisztítás, va­lamint felpántl'ikázás után kerültek a pályára. Hamar kiderült, hogy a libák milyen öntudatos szárnyasok: nem­igen akartak engedelmesked­ni a suhogó pálcáknak. In­kább békésen lehevered- tek, történjék bármi... Né­hány közülük azonban el- evickélt lúdtalpain a célig, a legjobban a dr. Fleisch­mann Miksa névre hallgató futott, „akit” Katona József üzemmérnök csépelt. A leg­ügyesebb hajtők az egerszó­láti tsz ajándékát kaptáik, ami természetesen pecsenye- liba volt. Az első helyezetté nagymájú és nehézsúlyú, a másodiké soványabb, a har­madiké pelyhező kis sárga jószág lett. Megállás, pihenő nélkül folytatódott a non-stop prog­ram. Híres emberek hason­másai vonultak a színpadra, kiderült, hogy hazánkban — a nők nagy örömére — Tho­mas Lieven formájú férfiak szép szóimmal akadnak. Itt rögtön három bukkant fel. Igaz, mint elmondták, lágy­tojáson kívül nemigen tud­nak mást főzni, s a műsor­vezetőnek, Bay Éva tv-be- mondónak kevés szépet da­dogtak. így hát hamar rá« jöttek a nézők, hogy nem az igaziak... Délben a petőfibányai fú­vószenekar „húzta” az ét­vágygerjesztő muzsikát, majd a megye legjobb népi együt­tesei léptek a pódiumra. Szerepelt a fedémesi asz- szonykórus, a viszneki gyer- mek-tánccsoport, a Vidróczki Néptáncegyüttes és még so­kan mások. Délután három­tól a detki művelődési ott­hon adott otthont a Ludas Matyi fórumának. A szer­kesztőség tagjai adtak választ az olvasók kérdéseire, nép­szerű színészek közreműkö­désével. Fellépett Agárdi Gábor, Csákányi László, Rá- tonyi Róbert és Schubert Éva. Ezt követte a Májusi mulat­ságok című mulattató műsor, amely zenével, vidámsággal kedveskedett a nagyszámú nézőközönségnek. Végül a mezőbál utón, melyen az egri Pótkerék együttes szolgáltat­ta a talpalávalót, a Hallgas­sunk kabarét című népszerű rádiós műsor felvételére ke­rült sor a detki kulturház- ban. A színes kavalkád, a műsoros összeállítás ma is várja az érdeklődőket. (gábor) Ma: folytatás! Győzelem! Dér József, a libaterelgető verseny Nem ők, csak olyanok: a hasonmás-verseny zsfirielnöke átadja a futamgyőztesnek kijáró résztvevői jutalmat: az egerszóláti libát... Magyar—finn barátsági hét Június 11-én 250 finn vendéget fogadnak hazánk­ban, s ugyanennyien utaznak Magyarországról Helsin­kibe, hogy a barátság diplomatáiként részt vegyenek a magyar—finn, illetve finn—magyar barátsági hét ren­dezvénysorozatán. Hatodszor rendezik meg a két or­szágban az immár hagyományos találkozót, amelynek során Budapest, illetve a finn települések magyar testvérvárosainak vendégel ismerkednek a mai Ma­gyarország valóságával, népünk életével, kultúrájával, kifejezve azt a közős szándékot, hogy a népek közötti kapcsolatok erősítésével Is hozzájáruljanak az európai béke, biztonság és együttműködés ügyéhez. Azonos célok jegyében, s hasonló program elé tekintve utazik a magyar küldöttség is Finnországba. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál az MTI munkatársának elmondták, hogy a hagyományoknak megfelelően a barátsági két fővédnöki tisztét hazánk-. ban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, finn rész­ről pedig Mauno Koivisto köztársasági elnök vállalta. A hét első felét mind a finnek, mind pedig a ma. gyarok több csoportban a testvérvárosokban töltik, ezután pedig a két fővárosban várja gazdag program őket. Ennek keretében nemcsak a városokkal, a tájak­kal ismerkednek meg, hanem Ipari, mezőgazdasági üzemekbe Is ellátogatnak, s családok is vendégül lát­ják a küldötteket, amellett számos kulturális rendez­vény, művészi műsorok, koncertek, s baráti találkozók szerepelnek a programban. A barátsági hét alkalmából június 7-én magyar politikai küldöttség utazik Finnországba, a delegáció 8-án és 9-én részt vesz Espoo városában a második testvérvárosi konferencián. A tanácskozáson a város­építésről és fejlesztésről, a környezetvédelemről, a testvérvárosi kapcsolatok jelenéről és fejlesztésük lehe. tőségeiről cserélik ki tapasztalataikat a résztvevők. A két nép közötti testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésére jellemző, hogy míg az első barátsági hét idején hat magyar, Illetve finn város állt testvérkapcsolatban egy­mással, ma már 16 város — közte Eger és Pori — ápolja a közvetlen együttműködés e formáját. Vidéki könyvhéti megnyitó Salgótarjánban A hazai könyvkiadók és a szomszédos szocialista or­szágok könyvkiadóinak kép­viselői, a helyi politikai, tár­sadalmi és kulturális élet ve­zetői, valamint nagy számú érdeklődő részvételével ren­dezték meg szombaton Sal­gótarjánban az ünnepi könyv­hét vidéki eseményeinek megnyitóját. Bernát György, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülé­sének elnöke a többi kö­zött elmondta: Magyaror­szágon évente nyolcezer mű jelenik meg, összesen száz­milliós példányszámban, a la­kosság évente mintegy három- milliárd forintot költ könyvre, s ezen belül a vidék könyv­forgalma három év leforgása alatt megháromszorozódott. Ezek a tények magukban is jelzik a szüntelenül megúju­ló szocialista kulturális for­radalom eredményeit, egy­szersmind mindennél meg­győzőbb népszavazást jelen­tenek a szocialista irodalom és közművelődés ügye mel­lett. Kiemelte a jelenkori magyar irodalom iránti ér­deklődés elevenségét, ami­ről az is tanúskodik, hogy a könyvhétre megjelent hat­van magyar műből negyven- nyolc kortárs író alkotása. Kulturális életünk nyitott­sága mellett szólnak ugyan­akkor a kétszázötven köte­tesre tervezett klasszikus vi­lágirodalmi sorozat most megjelent első könyvei, a Goethe-sorozat megindítása, a mai külföldi irodalom je­lentős alkotásainak megje­lentetése. Békésben kalászol a búza A Nyugat felől beáramló széles felhő- és csapadék­zóna hatására szombaton az országban sokfelé volt eső, zivatar, de szeszélyes elosz­lásban csak a néhány ziva- targócos területen mértek 30—40 milliméter közötti csapadékot, másutt jóval ke. vesebb vagy éppen semmi sem jutott az aranyat érő májusi esőből. Fejér megye a jótékony és; kiadós esővel áztatott te­rületek közé tartozott szom­baton, s felüdült, szépen zöldell a határ. A több mint 100 ezer hektáron elvetett kukorica mindenütt kikelt és sok helyen már hatodik levelét hozza. Békés megyében kalászba szökkentek a hazai medi­terrán jellegű búzafajták és sok területen megkezdődött a búza virágzása is. Elmaradt az egri sportünnepély A VI. országos sportnapok keretében szombaton dél­utánra tűzték ki a megye- székhely sportünnepségét. A hirtelen kedvezőtlenre for­dult időjárás miatt azonban a tervek szerinti 4800 fiatal bemutatóját elhalasztották. Értesülésünk szerint Eger város óvodásainak, általá­nos és középiskolásainak sportünnepségét június 4-én, pénteken délután fél öt órától tartják meg. Rossz idő esetén az ezt követő idő­pont: június 5-e, délután, három óra. Befejeződött . a törzsvezetési gyakorlat Május 28-án megyénkben befejeződött a Magyar Néphadsereg kiképzési tervében szereplő — korábban elrendelt — törzsvezetésd gyakorlat. A behívott tartalékos hadkötelesek egy része lesze­relt, mások a mintegy két hétig tartó csapatgyakorla­ton vesznek részt és azt követően szerelnek le. (Fotó: Kőhidi) Országos libaterelő-bajnokság — Hasonmások — Karikatúra­suli - Ludasfórum - Ludaskása - Kabaréműsor - Mezőbál

Next

/
Thumbnails
Contents