Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 123. szám ÁRA: 1982. május 28., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az olvasás gyönyörűsége A könyvek — s ezt. túlzás nélkül állítom — befolyásolták, formálták, olykor meghatározták sorsom alakulását. Ismeretekkel, a ritka öröm óráival, kamatoztatható tudnivalók regimentjével ajándékoztak meg, esetenként gyógyírt jelentettek, sőt valamiféle menedéket is nyújtottak számomra. A nehézségektől terhes ötvenes évek elején a nem éppen rózsás valóságot feledtette velem szépségekben bővelkedő világuk. Akkortájt nap mint nap sorba kellett állni a kenyérért, s a várakozás órái alatt böngésztem végig Dumas összes magyarra lefordított regényét. A három testőr remekbe mintázott figurái, a jóban konokul hivő, azért bármikor küzdeni kész Jókai-hősök, Mikszáth életből metszett alakjai bizakodást sugalltak, reményekkel vérteztek fel, a görög mitológiák csodákra képes istenei, héroszai arról győztek meg, hogy olykor a lehetetlen is elérhető. Seregnyi szerzőtől kaptam olyan útravalót, amely tovább munkált bennem, mintázta egyéniségemet, motiválta cselekedeteimet. Az alkotók arcéle talán elmosódott, de amit vallottak, amit hirdettek, sugalltak, gondolkodásomba, tudatomba épült. Nekik köszönöm, hogy emberségre neveltek, arra okítottak, hogy ne kápráztasson el a felszín, hanem kutassam a mögötte rejtőző mélységeket. Ezen a napon jó érzés arról szólni, hogy a nemes hatás, az elmúlt esztendők során olyan tíz- és százezreket is elbűvölt, akik korábban mit sem tudtak ezekről a rangrejtett kincsekről. Sorolhatnék beszédes adalékokat annak jelzésére, hogy az olvasás gyönyörűsége egyre szélesebb rétegeket ejt rabul. Említhetném azokat a tetemes summákat, amelyeket az értékes művek vásárlására költünk. Kiemelhetném a bibliotékák szerteágazó és egjre hatékonyabbá váló tevékenységét, a kétkezi munkások megnyerését, a termelőszövetkezeti tagok érdeklődésének felkeltését, az egyre színvonalasabbá váló rendezvények jelentőségét. Ez mind-mind fontos, ezeknek köszönhető, hogy az engem hajdan lebilincselő, elva- rázsló csoda mindannyiunk kincse lesz, valamennyiünket gazdagít. Persze nem máról holnapra, nem íróasztal mellett kialakított menetrend szerint. A könyvhét bővelkedik majd író-olvasó találkozókban. Ez jó, ez toborzó erő, ám ennél is lényegesebb az, hogy mindenkihez közelebb kerülnek azok a kötetek, amelyek élményeket kínálnak, megszívlelendő tapasztalatokkal csábíta nak, hamisítatlan bölcsességekkel lepnek meg, okos tanácsokkal látnak el, igazságra érzékennyé formál nak, úgy, ahogy valaha velem tették. Pécsi István 320 ezer látogató Bezárt a tavaszi BNV Érdemes szakkiállításokat tartani A vásár sztárja volt az új Ikarus 196. Fotó: Kőhidi Imre Csütörtökön, a tavaszi BNV utolsó napján vásárnyitástól zárásig a nagyközönség látogathatta a vásárvárost. A vásár mérlege: május 19. és 27. között a BNV-t 320 ezren keresték fel, közülük 175 ezren a szakmai napok rendezvényeit. Sok vállalat a zárás napján kötötte meg az egyhetes tárgyalásokat záró szerződéseket, megállapodásokat. A Videoton 80 millió rubelért különféle számítás- technikai rendszereket és úgynevezett perifériaegységeket adott el szovjet partnerének. A NIKEX vasúti kocsikhoz szükséges szerelvények szállítására szerződött NDK-beli vállalatokkal. A Metrimpex kooperációt hozott létre a Kontakta és az osztrák Hauke-cég között a magyar szabadalommal védett vízanalizátor közös gyártására, az amerikai vál-s lalkozó az analizálás elektronikus egységét gyártja majd. Az Ikarus és a Mo- gürt egyik vásári üzlete alapján az év végéig 50 luxus kivitelű távolsági buszt, jövőre pedig 150 csuklós városi járművet exportálnak Bulgáriába. Belföldi partnereikkel is szerződtek 1200 autóbusz jövő évi szállítására. Ugyancsak a Mogürt garázsfölszereléseket adott el román, és autóipari műszereket lengyel cégeknek, csehszlovák partnerétől pedig 132 tehergépkocsit rendelt. A Kismotor- és Gépgyár belföldi partnerekkel kötött üzletet; eszerint a vásáron először ^kiállított olajszűrő kocsikat, a Megév- en keresztül hozzák forgalomba. Az idén ötvenet gyártanak belőlük a mező- gazdasági nagyüzemeknek. Sikert arattak pneumatikus kisgépeik is, a sorozatgyártást jövőre kezdik el. Újabb kiállítók értékelték a BNV-n való szereplésüket. Viktor Ocseretyin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a vásáron számos szovjet kereskedelmi küldöttség járt. Tárgyalásaik eredményeként összesen 225 millió rubel értékű export-, illetve importszerződést írtak alá. Ezek sorában kiemelkednek a magyar szerszámgépek, számítástechnikai berendezések és hajóipari gyártmányok berendezéséről létrejött üzletek. Előrehaladott tárgyalásokat folytattak továbbá híradástechnikai termékek kölcsönös szállításáról, és várhatóan a következő napikban ezekre 50 millió rubel értékű szerződést írnak alá. A lengyel kiállítók elmondták: 19 vállalatuk mindegyike üzleteket kötött, összesen 50 millió rubel értékű megállapodásokat írtak alá; a Metrenex miniszámítógépeket, a Bumar építőipari berendezéseket, az Elektrim és a Labimex elektronikus egységeket adott el magyar partnereinek. Tárgyaltak a lengyel- országi szabad termelőkapacitások kihasználásáról is. Körösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója a BNV-t értékelve az MTI munkatársainak elmondta: az idei BNV beváltotta a hozzá fűzött reményeket; tájékoztatott, közvetített és döntésre késztetett. Minden korábbinál több külföldi szakember járt a vásárvárosban, adás-vételi, piackutatási vagy a kooperációs lehetőségek megteremtésének szándékával, hármas megállapodás jött létre és jó néhány itt megkezdett üzleti tárgyalás már rövidesen konkrét együttműködéssé válhat. A vásárszervezőknek az a törekvése, hogy gazdaságunk szerkezeti változásai, a gazdasági élet mozgásai a vásáron is le- mérhetők legyenek, sikeresen megvalósult. Például a nagyüzemek mellett sok kisebb gazdasági egység is „piacközeibe” került A vezérigazgató arról is elmondta véleményét, hogy napjainkban sok vita folyik az ilyen típusú szakvásárok létjogosultságáról, hiszen világszerte visszafogottabb a beruházási tevékenység és értékesítési gondokkal küzd a kohászat, a vegyipar és több más ágazat. A mostani BNV azonban ismét igazolta: érdemes szakkiállításokat tartani, mert ilyen fórumoknak mindenképpen szerepük van a piaci lehetőségek feltárásában. A sok üzleti tárgyalás, illetve üzletkötés is arra utal, hogy a magyar és a külföldi vállalatok egyaránt megfontoltabban ugyan, de a kapcsolatok és az együttműködés kiszélesítésére törekednek. Csütörtökön este 6 órakor a Rákóczi-induló hangjai mellett zárta kapuit a beruházási javak 1982. évi tavaszi szakvására. Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén az Országos Tervhivatal- elnöke jelentést tett az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi menetéről. A kormány a helyzet elemzéséből, s főleg a nemzetközi gazdasági feltételek rosszabbodásából levonható következtetések alapján a minisztériumokat és az országos hatáskörű szerveket arra kötelezte, hogy a tervezett célok eléréséhez tegyenek további intézkedéseket az exportképes; termelés^ növelésére, az energiával, az anyaggal való takarékosság fokozására, a költségvetési és az egyéb kiadások mérséklésére. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és egyidejűleg úgy döntött, hogy azt, az országgyűlés elé terjeszti. (MTI) Tudományos tanácskozás a Politikai Főiskolán Kétnapos, ünnepi tudományos ülésszakot rendezett az MSZMP 1957 júniusi országos értekezletölek negyed- százados évfordulója alkalmából az MSZMP Politikai Főiskolája, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. A Politikai Főiskolán az ülésszak csütörtöki megnyitóján megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint az 1957. évi pártértekezleten megválasztott Központi Bizottság több tagja. A tudományos ülésszakot Szabó József, a Politikai Főiskola rektora nyitotta meg, méltatva a pártértekezlet jelentőségét a konszolidáció folyamatában és pártunk egész, azóta eltelt negyed- százados munkásságában. Kongresszussal felérő jelentőségűnek minősítette az országos értekezletet a párt történetében, majd rámutatott: a párt politikájának megújulása nemcsak azt jelentette, hogy felszámolta, a marxizmus—leninizmus, a szocialista építés általános törvényszerűségednek dogmatikus és revizionista torzításait, hanem azt is, hogy ennek alapján felülvizsgálta politikájának valamennyi fontos területét. A változatlan stratégiai cél — a szocializmus alapjainak lerakása — megvalósítására új koncepciót dolgozott ki, melynek központi eleme, hogy helyesen tudta alkalmazni a szocialista építés általános érvényű törvényszerűségeit a magyarországi viszonyokra. A párt ideológiai tevékenységére vonatkozó legfontosabb követelményként már akkor is az fogalmazódott meg, hogy a marxizmus tételeinek mechanikus ismételgetése helyett a megoldásra váró problémák nyílt vitája és alkotó megoldása a feladat. Előtérbe került a meggyőzés» abból az alap- elvből kiindulva, hogy a meggyőző szót hatalmi szóval ugyan lehet helyettesíteni, de az csak látszateredményekre vezet. A megnyitó után Szabó Bálint, a Párttörténeti Közlemények felelős szerkesztője tartott bevezető alőadást a pártérteikezletnek a magyar munkásmozgalom történetében betöltött szerepéről A pártkonferencia sok tekintetben a múlthoz kapcsolódott, levonva a szükséges tanulságokat és: következtetéseket, állást foglalt az állami és pártélet, a gazdasági és kulturális munka valamennyi fontos kérdésében. Kétfrontos harcban megvédte és megerősítette az 1956. november 4-e után kialakult új politikai irányvonalat, s kijelölte a soron levő feladatokat. A további előadások a párt újjászervezéséről, az MSZMP fejlődését, politikáját any- nyira jellemző állandóságról és megújuló képességéről, a szocialista konszolidáció bonyolult nemzetközi feltételeiről szóltak. A tudományos: tanácskozás pénteken korreferátumokkal folytatódik. ANKÉT A GYALOGBELVÁROSOKRÓL Ajánlások a forgalom szabályozására Az egri belváros új díszei Ma vitával folytatódott, és ajánlások megfogalmazásával zárult Egerben a gyalogbelvárosok közlekedéséről szóló országos ankét. Hegyi Kálmán, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályának vezetője szólt először: a motorizáció fejlődését és a városok életében kimutatható káros hatások ellentmondásait elemezte. A korábbi évtizedekben — hangsúlyozta a főosztályvezető — az építkezések, a fejlődés gyors tempójában gyakran feledkeztünk meg a szabályozó rendelkezésekről, s ráadásul sok szabályzatot elavulttá is tettek váratlan körülmények. így épültek aztán nagy irodaházak, közlekedést vonzó üzletek parkolóhely nélkül, váltak elviselhetetlenül zsúfolttá egyes városi útszakaszok. A gyalogbelvárosok kialakítására országszerte sokféle kezdeményezést tapasztalhatunk, s mivel mindegyiknek sajátos feladatokat kell megoldania, általános intézkedés, recept nem is képzelhető el. Viszont kétségtelenül szükség van arra, hogy a helyi tanácsok nagyobb hatáskört kapjanak céljaik megvalósítására, s ehhez a KRESZ módosításával is segítséget kell adni. Sokan kértek még szót a második napon is. Tájékoztatást kaphattak a résztvevők arról, hogyan illeszkedhet korszerű, tetszetős közvilágítás a sétányokhoz, a gyalogosok utcáin. Több felszólaló kérte, hogy a gyalogvárosrészek elkülönítésére egyértelmű szabályozás legyen érvényes. Bemutatták sikeres akciók eredményeit, mint amilyen a pesti Duna- korzó vagy a soproni történelmi belváros. Mindannyian elismeréssel szóltak egyébként az egri törekvésekről; a gyalogosok belvárosa — tovább finomítva a közlekedés rendjét, szépítve az utcákat — valóban büszkesége lehet az ittlakóknak. A tanácskozás rendezői — a megyei és a városi tanács, a közlekedéstudományi, építéstudományi egyesületek megyei szervezetei és az urbanisztikai bizottság — ígéretet tettek az elhangzott ajánlások továbbítására, a gyalogbelvárosok közlekedését segítő javaslattervezet kidolgozására. (Fotó: Szántó György^
