Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-25 / 120. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 25., kedd gyomirtó szer a helyes növényi sorrend és az idejében alkalmazott kapálás. Ameny- nyiben nem hullanak el gyommagvak, akkor nem is kelhetnek ki a gyomok. Az egészségünknek is jót tesz a szabad levegőn végzett rendszeres mozgás. Napjainkban vita tárgyát képezi, hogyan termeljünk? Vegyszerek alkalmazásával-e, vagy az úgynevezett biológiai növényvédelemmel. E két kérdésnél határozottan. leszögezhetjük, hogy korszerű mezőgazdaság korszerű hatásmechanizmusa megegyezik a mérgező harcanyagokéval. Azonos jellegű növényvédő szer és mérgező harcanyag esetében mindig kétséges, hogy a vegyület milyen célra kerül kifejlesztésre, illetve milyen célra használták először. A második világháborút megelőzően növényvédő szer után kutattak és az idegmérgeket fejlesztették ki, később Vietnamban növekedést serkentő, illetve gátló vegyszereket próbáltak ki és alkalmaztak KA—26 típusú helikopter a legkorszerűbb gép, amelyet permetezésre, vegyszerezésre is eredményesen tudnak felhasználni Az országban körülbelül másfél millió család van, akik kertműveléssel, mező- gazdasági kistermeléssel, ah- »hoz szükséges anyagok fel- használásával, terményértékesítéssel foglalkoznak. Sajnos, nagy részük, különösen a tápanyag-visszapótláshoz és a növényvédelemhez szükséges anyagok vonatkozásában hézagos ismerettel. Aki a tápanyagok (műtrágyák) hatásmechanizmusának, a növényvédő szerek mérgező tulajdonságainak ismerete nélkül dolgozik, az veszélyezteti a saját és embertársai, az állatok, a hasznos rovarok, méhek, madarak egészségét,! életét és a környezet tisztaságát. A káros hatásokat célszerű mindenkinek ismerni, és a vegyszereket kellő ismeretek megszerzésével a nagy terméshozamok elérésének szolgálatába állítani. A kémiai szerek használata is, mint a villamosság, csak akkor veszélyes, ha nem ismerjük jól az alkalmazásuk módját. A mezőgazdasági nagyüzemekben magas szinten képzett szakemberek irányítják a termelést, a tápanyag- és növényvédőszer-felhasz- nálást, ennek eredménye, hogy országunk a mezőgazdasági termelés színvonalát tekintve nemzetközi elismerést nyert. A mezőgazdasági szakemberek ügyelnek a mű- . trágyák és növényvédő szerek felhasználására és arra, hogy ezek az anyagok kedvező hatást fejtsenek ki, s a megtermelt áru minél nagyobb mennyiségben, az egészségre káros hatás nélkül kerüljön a fogyasztók asztalára. A legjobban vezetett üzemekben különösen arra ügyelnek, hogy óvják a környezetet a műtrágyák és növényvédő szerek szennyezésétől. Sajnos, a háztáji és kisegítő gazdaságokban, valamint a házi kertekben gyakran előfordul gondatlanság. Különösen a tápanyagfelhasználás és a növényvédelem terén kell sokat tennünk az embert és környezetét veszélyeztető gyakorlat megszüntetéséért. Különös para- dcfxon, hogy a gyógyszertárakban sokkal kisebb hatóanyagú mérget csak orvosi kiírásra lehet kapni, viszont a növényvédőszer-boltökban sokkal nagyobb méregtattal- mű anyagokat bárki szabadon vásárolhat. A vegyszerek szakszerű felhasználását mindenkinek meg kell tanulnia, olyan mértékben, thint ahogyan bánik velük. Súlyos veszélyként mutatkozik a kistermelésben a gyomirtó szerek használata. E szerek nemcsak a gyomnövényeket pusztítják el, sejtburjánzást előidézve, hanem hatással vannak a kultúrnövényekre és más élő szervezetekre is. Felszívódnak a megtermelt burgonyába, sárgarépába, petrezselyembe és más zöldségnövényekbe, ezek elfogyasztásával a szervezetünket károsíthatják. A legjobb A Haflinger típusú járműre szerelt permetező tápanyagok és növényvédő szerek nélkül ma már nem képzelhető el. Tehát ezekkel foglalkoznunk kell, de mielőtt alkalmaznánk ezeket, alaposan ismerjük meg tulajdonságaikat, elsősorban a káros, majd a hasznos hatásukat. Az utóbbi évtizedekben a világban bekövetkezett demográfiai robbanás miatt az emberiség egyre több, egyre választékosabb élelmiszere- igényel. Az igényeket — Tyegében változatlan földterületen — csak a terméshozamok szüntelen növelésével lehet kielégíteni. A tudományos-technikai fejlődés eredményei lehetővé tették _ a bőven termő, nagyobb ellenállóképességű növényfajták kinemesítését, nagy hatású műtrágyák és növényvédő szerek létrehozását. A mezőgazdaság kemizá- lásával egyidőben jelentkeztek az örömök és gondok. Öröm a nagyobb terméshozam, a kevesebb emberi munka, a hatásos védelem, gond a műtrágyákból a talajban visszamaradó, esetleg mérgező elem, vagy vegyület és a növényvédő szerek mérgező bomlástermékei a talajban, a növényben, az élelmiszerben, a vízben, mindenütt a környezetben. A növényvédő szerek jelentősebbek része mérgező, a rovarölő szerek többsége kontakt idegméreg, szerkezeti felépítése, mérgezési lombtalanításra, növényzetpusztító harcanyagként. A növényvédő szerek bomlástermékei, a szermaradványok, vagy más szóval pesz- ticidek, mivel felhalmozódnak az élő szervezetben és a környezetben, károsítják — mérgezik, életfunkciójukat befolyásolják, mutálják — az élő szerveket, szöveteket, sejteket. Súlyos problémaként mutatkozik az elhasznált vegyszerek csomagoló- és tárolóanyagainak a széjjeldobálása. Intézményesen el kellene rendelni, hogy vegyszerek csomagolóanyagai környezetszennyezés nélkül megsemmisíthető anyagból -készüljenek, és más üveghez hasonlóan, a vegyszeresüvegek visszaváltását is meg 4 kellene szervezni. Az üveg, amely nagy részben csak összetörik, mint alapanyag is érték. Napjainkban tapasztalható, hogy egyes üzemek még a por alakú növényvédő szerek árusításához is műanyag flakonokat készítenek, amelyek széjjeldobálva szennyezik, csúfítják a környezetet, csapadék Jiatására a maradék vegyszer bemosódik a talajba és szennyezi annak vízkészletét. A növényvédő szerek használata közben sokan fegyelmezetlenek, nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, nem használják védőeszközeiket. A legtöbb probléma a kiskertekben tevékenykedő emberek esetében van, mivel nincs kellő szakmai felkészültségük, nem ismerik a munkavédelmi előírásokat, nem használnak védőeszközöket, nem mindig ismerik fel a mérgezés tüneteit. A legfontosabb a készítményekre nyomtatott hígítási ajánlások, figyelmeztetések, munkavédelmi előírások betartása. Csak a kereskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett növényvédő szereket és azokat is csak az előírások szerint használjuk. A permetezéshez használjunk külön, jól záródó öltözetet, kalapot, motorosszemüveget, gumi- vagy bőrkesztyűt, valamilyen légzésvédő eszközt. Munka közben ne igyunk, ne együnk, ne dohányozAz RSN típusú permetező munka közben zunk. Ha mégis rákényszerülünk, pihenésre szánjuk magunkat, vessük le védőeszközeinket, mossunk szappanos, bő vízben kezet és arcot, töröljük szárazra magunkat. A munka befejeztével, célszerű alaposan lemosakodni, lezuhanyozni. A mérgező harcanyagokkal szembeni védekezésnél nagyon sok hasonlóságot figyelhetünk meg. A polgári védelemben használatos védő munkaruha hasonló alapanyagból, hasonló szabásformával készült, mint a mezőgazdasági védőruha. Van hasonlóság a légzésvédő eszközöknél is, a szűrőbetétek azonban a növényvédő szerek kisebb méreghatása miatt eltérőek. FOSZFÁTESZTER TÍPUSÚ VEGYÜLETEK NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉS MÉRGEZŐ VEGYI HARCANYAGOK TULAJDONSÁCAlNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA KÉMIAI SZERKEZETE KÉMIAI TULAJDONSÁGAI • FIZIKAI TULAJDONSÁGAI hatásmechanizmusa ANALITIKÁJA VÉDEKEZÉS elsősegélynyújtás HASONLÓ HASONLÓ , ELTÉRŐ AZONOS HASONLÓ, VAGY AZONOS HASONLÓ AZONOS PARATHION R-0 \ R-0' "0-(Ar) (DIALKIL-ARIL-TIOFOSZFATOK) FOSZFAMIDON R — 0 0 xoR‘ R‘ I I R-0' X0— C —C —/?" (DIALKIL-VINIL- FOSZFÁTOK) R-CF ''(Ha) DFP MÉRGEZŐ VEGYI HARCANYAG Az elmondottak alapján igen sok hasonlóságról győződhettünk meg a növény- védelem és a vegyi védelem között. A növényvédelem gépei, eszközei, a szakmunkások ismeretei, a védőeszközök jól szolgálhatják érdekeinket, az ország háborús körülmények közötti szakszerű védelmét is. A szakszerű növényvédelem egyben jó gyakorlat adott esetben a mérgező harcanyag-szennyeződés eltávolítására, mentesítésére. Az utóbbi két évtized alatt felfejlődött ipar és a kialakult urbanizáció az emberiség 70—80 százalékának változtatta meg a munka-, és 30—40 százalékának a lakás- körülményeit. E változások az emberek nagy tömegét elválasztották a természettől, a szabad levegőtől, napfénytől, bizonyos réteget a^tizikai tevékenységtől. Az ipari és szellemi dolgozók nagy része már régebben felismerte, mit jelent a kertészkedés az egészségre, a káros urbanizációs ártalmak ellensúlyozására. A kertművelés ma már milliók kedvelt foglalatossága, jövedelemkiegészítő tevékenysége. A kert kellemessé teszi a családi együttléteket. A legfiatalabbtól a legidősebbekig találhatnak munkát, értelmes foglalatosságot. A család élelmezésében — gyümölcs, szőlő, zöldségnövények termesztése — komoly szerepet játszik és pénzmegtakarítást jelent. A kellő figyelemmel, szakértelemmel végzett kerti munka révén így valósítható meg az egészségünk és a társadalom védelme.
