Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
Még egyszer a Hór(i ?)-völgyröl Úgyse lesz baj ? Mindenki szeretné gyermekeivel együtt ülni a közelgő gyermeknapot — miért engedjük hát őket az erkélyen hokedliről kukucskálni, a 3-as főúton kerékpározni? A gyermekbalesetek mögött mindig kis köny- nyelműségek rejlenek: ebből még úgyse lesz baj! Vagy mégis? Fotó: Kőhidi Imre Válaszol az illetékes Nem egyezik a véleményük Hát ilyen is van? Üzen a szerkesztő „Albérlő” jeligére: . 1975-ben — ha a szerződést írásban kötötték —, bizonyára meghatározták a bér_ leti díj összegét is. Azt is, hogy a szerződés határozott vagy határozatlan időtartamra szól. Több mint hét éve tart ez a bérleti viszony, a főbérlőnek a bérleti díj felemelésére most sincs joga, hacsak olyan újabb szolgáltatást nem adott, amely valóban indokolná a bérleti díj felemelését. A szerződést akkor is módosítani kellett volna! A közölt adatok szerint nem alapos a bérbeadó igénye Ha az újabb követelések után azzal fenyegetőzik, hogy bírósághoz fordul a felmondás érvényessége okából, az a mostani helyzetben inkább üres fenyegetésnek tűnik, mint komoly érvnek. A körülmények ismertetése alapján azt ajánljuk, hogy 1. a bérleti díjat postán adja fel, vagy átvételi elismervény ellenében adja át a bérbeadónak, 2. ha a bérbeadó nem nyugszik, forduljon keresettel az illetékes -járásbírósághoz a bérleti díj megállapítása végett. Nagyon valószínű, hogy a bíróság a jogszabályi előírásokat alkalmazva megszünteti azt az áldatlan helyzetet, amelyben most ön már nem is egyszer engedett a főbérlői kényszerítésnek. B. V., Eger: A végrendeletnek az a kitétele, hogy „minden ingó és ingatlan vagyonomat örökölje” a megnevezett örökös, annyit jelent, hogy a rokonságából kiválasztott ezt a személyt általános örökösévé tette meg. Azzal azonban nem számolt, hogy a vég- rendeleti örökös ellen kötelesrósz iránti igényt érvényesíthetnek az egyeneságiak és ezzel a családi békétlenséget alapozza meg a halála utáni időre. Ha most kételyei támadtak afelől, hogy ez a végintézkedés igazságot osztott-e gyerekei eddigi magatartása miatt, vagy a végrendeletében megnevezett örökös máris úgy viselkedne, mint aki már mindennek birtokában van, és ez gon- dolkoztatta el, a feltett kérdésre csak azt lehet válaszolni : újabb végrendeletben akár a korábbitól egészen eltérő módon is rendelkezhetik, az utóbbi végakarat lesz az irányadó a hagy a ték tekintetében. Arra ugyan utal, hogy ez a végrendeleti intézkedés mintha egy szóbeli megállapodást is takarna a tartásról, a gondozásról, de mert a végintézkedés ezt nem tartalmazza, ha vitává alakulna kettejük ügye, majd bizonyítania kell kinek-kinek, mit kapott és mit adott, a szóbeli megegyezés és az írásbeli rendelkezés alapján. „Gyerniekgondozás” jelige, re: A dolgozót a munkaviszony szünetelése esetén, a szünetelés tartamára is megilleti a szabadság akkor is, ha a munkaviszony a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása miatt szünetel. Ebben az esetben azonban csak egy évre illeti meg. Ez a jou gosultság független attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, vagy gyermekgondozási segély. Meglepetéssel olvastam a Népújság május 7-i számában a Hór-völgyéről szóló ismertetést. Ami először szemet szúrt, az a címben tévesen szereplő földrajzi név — Hóri-völgy — volt. A szerző a címben elkövetett tévedését csak tetézte a szövegben közöltekkel. Nem helytálló az az állítás, miszerint a völgyet a földrajzból jelesre vizsgázók sem ismerik, mivel a Hór-patak a Bükk hegység legnagyobb völgyében fut A völgy bejáratánál nem „egy kis barlangot figyelhetünk meg”, hanem itt nyílik a Subalyuk, mely a magyar ősemberkutatás egyik szenzációs leletét, a neandervölgyi típusú ősember maradványait szolgáltatta. A felnőtt nő és gyermek csontmaradványait, tűzhely és eszközök kíséretében az egri Dancza János tárta fel 1932- ben. A völgyben'tovább haladva nem „egy erdészház következik”, hanem a Bükki Nemzeti Park Dél-bükki kutatóbázisa, valamint az elmúlt év októberében megnyitott oszlai táj ház érdemel nagyobb figyelmet. Innen már valóban látszik a 661 m magas Odor-hegy, melynek DK-i sziklás oldalgerincén látható az Odorvár (a cikkben Ödön-vár), vaskori erődítmény, majd középkori lovagvár. A völgy bővelkedik a fau- nisztikai (állattani) és flo- risztikai (növénytani) ritkaságokban. A meleg déli ki- tettségű szi kiás ztyepp-vege- táció, és a hűvös szurdokerA Hór-patak nem „a kicsinél is kisebb vízfolyás” (2.* bekezdés 4. és 5. sor). Karsztos területről lévén szó, az elmúlt évek nagy részében a víz a mederben mélybeszivárog ugyan, de a meder méreted nem kis érre utalnak. Falitérképeken valóban nincs jelölve, de a Bükköt járó turisták térképeiken bejelölve megtalálják. A völgy bejára_ tánál láthatók ugyan mészégető kemencék, de ^csak a boksák helyei, itt ma már nem égetnek meszel A völgy bejáratától továbbhaladva a mészkőszirtek falában több barlang található, de az útról egyik sem figyelhető meg. A „Targyurka” néven ismert és „Perpáci-sziklaodu” néven nyilvántartott kis üreg a területet nem ismerők szeme elől rejtve van. Barlangokról lévén szó, érdemesebb lett volna a híre® Suba- lyukat megemlíteni, ahol 1932-ben találták meg hazánk mindmáig egyetlen számottevő neander-völgyi leletét, a subalyuki ősember maradványait. Az ezután következő erdészháztól (amely „Oszlai er dészház” névvel gazdagon berendezett múzeum) látható dők más-más növény és állat számára teremtettek ideális élőhelyet. Így nem ritka, hogy a völgyben egyaránt előfordul a balkáni elterje- désű hólyagfa, és a Kárpátok patakvölgyeit idéző telekivirág Az állatvilág színes képét jól jellemzi a jégkori maradványfajként ismert fűrészlábú szöcske, és a neves egri kutatóról, Res- kovits Miklósról elnevezett lepkefaj. A gerinces állatok között találjuk a kiemelkedő természeti értéket képviselő kerecsensólymot és a parlagi sast, ritkán feltűnik a fekete gólya is. > Végezetül még egy megjegyzés a cikket kiegészítő fényképről. Kétségtelen, hogy Cserépfalu környékén több helyen találkozhatunk a kaptárkövekkel, a Hór-völ- gyében azonban ilyen földtani képződményeket nem láthatunk. Téves a képaláírás is, miszerint a kaptárkő „jellegzetes alakú mészkőszikla”. A kaptárkövek, akárcsak a siroki vár szomszédságában látható „kő- szobrok” a miocén vulkánosság emlékét őrzik, s anyaguk nem mészkő, hanem vulkáni hamu: riolittufa. Aki még részletesebben szeretné megismerni középhegységi nemzeti parkunk e területét, annak figyelmébe ajánlom a BNP Igazgatósága által megjelentetett igen szírf- vonalas kiadványt, mely a részletes leíráson túl rajzokban is bemutatja a Hór- völgy, Oszla, és Odor-vár területének élővilágát, Dr. Füköh Levente muzeológus romhalmaz (5. bek. 8. sor) nagyszerű látványt nyújtó és a Dél-Bükk legnagyobb barlangját rejtő mészkőszirt — neve pedig nem „Ödonvár” (5. bek. 9. sor), hanem Odor_ vár, és legalább annyira 'sziklarengeteg, mint a Füzérkő (nem pedig Füzérkő). A völgy felsőbb szakaszán levő „keresztúri” (?) középpont tájolásával is baj van. A Gyertyán-völgy a Hór-völgy folytatása, aki pedig meg akarja keresni a Hór-patak forrását, az valóban koptathatja a cipőjét. A Hór- patak ugyanis nem egyetlen forrásból táplálkozik, hanem a mészkővölgyekben fakadó kis rétegforrások vizéből. A cikkhez közölt kép sajnos szintén félrevezető lehet. A Hór-völgy mészkőből álló területem több bizarr formájú szikla található, de kaptár kövek csak délebbre, legköze. lebb Cserépfalu, Cserépváralja, Bogács rioíittufából ki- preparálódva. A mondanivaló mellé találóbb lett volna az Odor-vár, vagy más mészkő, szírt fényképe, melyek inkább jellemzőek a Hór- völgy re. A Népújság 1982. III. 18-i számában, a „Milliós értékeket veszélyeztet” című cikk vállalatunk tevékenységével foglalkozik. A Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóhelyettese úgy nyilatkozott, hogy a vér pontos elszállítása mellett, a vállalatunk munkája gyakorlatilag kiszámíthatatlan és rendszertelen. Ezzel ellentétben, a cikkben is említett szerződéskötés óta egyetlen jelzést sem kaptunk az állatforgalmi vállalattól a teljesítés hiányosságára vonatkozóan. Az 1982. február 12-én érkezett telex szövegében a következő megjegyzés olvasható: „A mel(Hozzászólás az 1982. május 9-1, „Divat" című cikkhez) Államunknak fontos, hogy minél több művelt, képzett munkása, dolgozója legyen. Mindennemű képzés központilag irányított. A képzéseket végrehajtó intézményeknek, iskoláknak, középiskoláknak, szakmunkás- képzőknek előírják a követelményeket, a tananyagot. Teszik -ezt, mert ott fent tudják, hogy milyen szakmához milyen képzést kell adni. Tehát e követelményben előírtak elsajátítása a tanulóifjúságunk KÖTELESSÉGE, ha úgy döntött, hogy szakmunkás, középiskolás akar lenni, később főiskolai vagy egyetemi hallgató, végcélként magasabb képesítésű egyén. A középiskolában való tanulás, szakmunkásképzésben való részvétel nem kötelező. De ha valaki oda kérte a felvételét és azt elnyerte, akkor ott köteles tanulni. Ha nem tanul, akkor léktermékek szállítása a mái napig, a megbeszéltek szerint, rendben és pontosan történik. Bízom benne, hogy ez a jövőben is gyakorlattá válik.” Dr. Szabó Szűcs János, az Allatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat igazgatóhelyettese * „ Egy dolog egészen biztos: a két igazgatóhelyettes véleménye nem egyezik. Hogy miért? Ennek okát nem ismerjük. Az érintett vállalat információját — természetesen — szintén közöltük. Ez a kötelességünk. megbukik. Aki megbukott, javítóvizsgát tesz vagy osztályt Ismétel vagy elmegy máshová. Hangsúlyozom, nem. kötelező a részvétel — de ha a helyet elfoglalta, akkor igen; a matekot, a latint, a biológiát, a fizikát stb. mindent tanulnia kell. Nem kell ennek a „divatos” Ifjúságnak könyörögni. Ha nem tanulta meg az anyagot — elégtelent- kap. A minimális követelményt nem kell még minimálisabbra csökkenteni. Nem kell olyan sokat udvarolni, értékelni kell — ha nem felel meg a követelményeknek, akkor el kell távolítani, nem kell sokat magyarázkodni. A fiatalságnak az a munkája és kötelessége, hogy tanuljon — a többi. az szórakozás. Szerintem eleget könyörögtünk, eleget adtunk, lássuk a tetteket. K. Eger Kénytelen vagyok a Pf.: 23. rovatnak írni! Az esemény délelőtt, hét végi napon, 3/410—10 óra között történt. Színhely: Eger, hatósági húsbolt. Két háziasszony állt a húsbolt előtt, akiktől megkérdeztem, hoztak-e árut, mivel lakat nem volt az ajtón és a kis zöld kocsi is * ott állt a bolt előtt. Annyit tudtak, hogy a bolt hétkor nyitott, sertéshúst mértek, ők azért állnak itt, mert a bolt vezetője már három férfit beengedett. Kettő ki is jött csomaggal, a harmadik még bent van. Megérkezett még egy férfi, jött, kopogott. A kopogásra a bolt vezetője jött, kiengedte a korábbi férfit, aki sárga műanyag szatyorral, félig megrakva lépett ki. A kopogó férfit sarkig kitárt ajtóval engedte be, és ezért mi is bementünk. Mi, akik eddig várakoztunk. — Maguknak ki mondta, hogy bejöhetnek? Ahogy bejöttek, úgy menjenek ki!;- Semmi nincs, megmondtam fart; — Mi, asszonyok, csak hall-wr gattunk, de mert a férfi maradt, mi is maradtunk. A vehető azonban a férfinak egyre ismételgette: Ügy mennek ki, ahogy jöttek! Azért én csak körülnéztem: két- három ládában csont volt, de az egyik ládában sertésfejeket láttam, kértem. A válasz: — Nem érti, hogy nincs ?! A „van”-ra azt mondta, hogy nincs! — És azonnal kifelé! A vita hevében még azt is mondta, vagy inkább ordította: Maga ne merjen itt megjegyzést tenni! Megértette?! A panaszkönyvet nem kértem, a meglepetéstől, a megdöbbenéstől akartam szabadulni, és ezért jöttem ki az üzletből. Ügy érzem, jogos a felháborodásom!... V. J.-né Stregova Sándor igazgató Miért nincs, ha van? Az elmúlt rövid idő alatt Egerben, a Hatvani-temetőnél (Vörösmarty u. 9/11. sz.) lévő TÜZÉP-telepen több alkalommal jártam és egy-két zsák cementet szerettem volna vásárolni. Azonban mindig azt a választ kaptam, hogy jelenleg nincsen, de minden percben várják a szállítmányt■ Ez vagy öt alkalommal megismétlődött, amikor lementem a saját személygépkocsimmal a központi telephelyre. A távolság és a sorbanállás — mert többen voltak előttem — az időmből két óra hosszát rabolt el. Itt hatalmas hegy állt a cementeszsákokból. Kérdeztem, miért van ez, hogy itt ennyi az áru, a kisebb telepükön pedig heteken keresztül nem lehet hozzájutni. Azt a választ kaptam, nincsen jármű és rakodó. Nem tudom, nagy dolog lenne-e, ha valaki „kitalálná", hogy az iránykocsi már egyenesen oda vinné azt a mennyiségű ce- mevttárut a telephelyre, amire ott állandóan szükség van. Hiszen ott mennek el előtte a teherautók minden alkalommal. Erről bárki, bármikor személyesen is meggyőződhet. Kovács Gábor Eger, Csokonai u. 33. szám alatti lakos Levélrészlet a Bükki Nemzeti Park igazgatóságától: Nem figyelmeztetés volt! Az 1982. május 12-1 számukban megjelent „Ki vegye a függönyt?" című cikkükre szeretnénk elmondani, hogy a függöny vásárlására a Szülői Munkaközösség tagjai, a szülőkkel történt megbeszélés után határozták el magukat. Erre bennünket sem az iskola, sem a tanárnő nem kért, elhatározásunkról nem Is tudtak. Azokat a szülőket, akikkel nem tudtunk személyesen találkozni, néhány sorban értesítettük elhatározásunkról. Ez az értesítés azonban — úgy érezzük — udvarias hangvételű volt. semmiképpen sem szántuk „figyelmeztetés”-nek. Sokkal inkább kérésnek. Sajnáljuk, hogy ezt néhányan félreértették, az Iskolát hibáztatták, messzemenő következtetéseket levonva az Iskola gazdálkodásával kapcsolatban. Anélkül, bogy a valóságról meggyőződtek volna! Az I. f. osztály Szülői Munkaközösségének tagjai ...köteles tanulni!
