Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

10 NÉPÚJSÁG, 1982. május 22., szombat Ilyenkor tavasszal, a száraz, napos idő be­köszöntésével mindenütt felgyorsulnak az építkezések, az építőipar munkája mindig az érdeklődés középpontjában áll. Annak fejlő­dése, a módszerek tökéletesítése tehát va­lamennyiünket érdekel. Mai összeállításunk a modern építőipar néhány újdonságába nyújt betekintést. Toronyrendszerű betongyár . EMT—1000 típusú torony rendszerű betongyár. Az 1970-es évek elején a kis térfogatú, gravitációs ke­verőgépek teljesítménye al­kalmatlanná váltak arra, hogy jó minőségű és nagy mennyiségű betont állítsanak elő. Így került sor a nagy teljesítményű, programozha. tó vezérlésű betongyárak lét­rehozására, amelyek akár egy-egy nagyobb körzetet is el tudnak látni betonnal. Ha­zánkban a nyugatnémet EL­BA cégtől való licencvásár­lás révén születtek meg a különböző típusú betonkeve­rő telepek, illetve betongyám rak. Ezek egyik legkorsze­rűbb változata az EMT—1000 típusú betongyár, amely a korábbi típusok csillagdepó- niáival szemben gravitációs áramlással dolgozik. A beton, telephez tartozó keverőgép óránként 100—115 köbméter betont állít elő. A torony­rendszerű betongyár adalék, anyag-feladó, -tároló, -ada­goló és -keverő berendezé­sekből, cementtároló és - ada­goló berendezésekből, víz- és vegyszeradagolóból, vezérlő- berendezésből és kiíró egy. ségből áll. Az adalékanyagot a telepítési adottságoktól és a keverő igényeitől függően gumihevederes serleges ele­vátorokkal vagy szállítósza­laggal lehet adagolni. A be­tongyár technológiai tároló silójában hat frakció tárol­ható, mintegy 750 köbméter hasznos térfogattal. A téliesí. tésre gőzfűtés vezethető be. Az egyes tároló szektorokat forgó elosztó szalaggal töl­tik fel. Az adalék anyagot 2000 liter űrtartalmú edény­be mérik össze. A kopásálló acélból készült keverőgép kétzónás, ellenáramú. A tel­jesen automatikus vezérlésű betongyár hatféle adalék­anyagból és négyfajta ce­mentből állítja elő a be­tont. A berendezés kiegészít­hető kiíró szerkezettel, amely bizonylatot állít ki arról, hogy milyen mennyiségű adalékanyagból, cementből, vízből, vegyszerből készült a beton, megjelölve annak mi, nőségét is. Egyidejűleg az előírásnak megfelelően rög­zíti a keverés időpontját is. Cölöpverés levegővel Fából készült szádfalak és 15 méter hosszú, 130 millimé­ter átmérőjű acélcsövek sűrí­tett levegő segítségével tör­ténő földbeverésére képes gépeket szerkesztettek Szibé­riában, míg egy másik, ugyanitt elkészült technikai újdonság hengeralakú földe­lő elektróda rudakat, szög­vasból vagy 50 milliméteres csőből készült profilokat tud beverni a földbe. E gépeken már nincs hen­geres tolattyú — mindössze a ház, az ütőfej és a házat le­záró csavar a főkonstrukciós elem benne. A házon belül sűrített levegő hatására az ütődugattyú szabadon mozog. Az ütőfej percenként 550— 620 ütést ad le. A PÚM—1 típusjelű géppel óránként tíz folyóméter szádfalat, míg a PÚM—2-vel 10—12 méter földelő elektródát vernek a földbe. Mobil betonszivattyú-tfpus, amellyel 25 méter magasra lehet (eljuttatni a betont Beton­szállítás csőben Az építőipar eddigi fejlő­désének elemzése azt mutat­ja, hogy a termelékenység növelésének alapvető eszkö­ze az ésszerű gépesítés fo­kozása. Különösen sok lehe­tőség rejlik még a teljes be­tontechnológiái géplánc kor­szerűsítésében és a nagymér­tékű automatizálásban. A technológiai fejlesztéssel na­gyobb betonszilárdság és fajlagosan kevesebb cement­felhasználás érhető el, ugyanakkor biztosítható a szivattyúzással való beton- szállítás minőségi követelmé­nye is. A szivattyúzással való be­tonszállítás nem túl régi mű­velet, de ma már nélkülöz­hetetlen eleme a gépesített betontechnológiának. A be­tonszivattyú — dugattyúsa vagy membránszivattyú — a beton csővezetékes szállítá­sának a munkagépe. Gumi borítású golyós szelepekkel vagy kényszermozgatású kör- tolattyúkkal van ellátva. A dugattyúja vízkenésű, hogy a továbbított beton ne szennye­ződjék. A szivattyúval táp­lált vízszintes és egyenes csőrendszer szállítási távolsá­ga akár 200 méter is lehet. A szállítási magassága 25—30 métert is elérheti. A beton- szivattyúk szállítókapacitása 15—30 köbméter szokott len­ni, de a hidraulikus beton­szivattyúk teljesítménye az óránkénti 40 köbmétert is el­éri vagy meghaladja. Ennek kiszolgálását viszont már pontosan és jól meg kell szervezni. A 25 köbméter fölötti teljesítményű beton- szivattúk „etetéséhez” pél­dául 8—10 köbméteres mi­xerkocsikkal kell biztosítani a transzportbeton folyamatos szállítását. A sokoldalú markoló Az építkezéseknél, a me­zőgazdaságban, bányászatban egyre gyakoribbak az erő­gépekre szerelt különböző alakú és méretű markolók. Igénybevételük hatékonyab­bá, gyorsabbá, így gazdasá­gosabbá teszi a munkát és igen sok, ma már egyre ne­hezebben megszerezhető élő­munkát szabadít fel. A KGST-országok közül többnek az ipara ráállt e gé­pek tömeges termelésére. Az NDK-ban gyártott UB 631-es típusú hidraulikus gép pél­dául egyaránt felhasználható a mezőgazdaságban, az er­dőgazdaságban, az iparban, a lakásépítésben, útépítésben, közműépítési munkában, ta­lajjavításnál és még sok más területen. Optimálisan alkal­mazkodik a mindenkori fel­használási körülményekhez, rövid műveletciklus és nagy teherbírás mellett automati­kusan változtatja sebességét és az erőkifejtést a minden­kori munkafeltételek szerint. Kiszolgálásához minimális erőfeszítés elegendő, a hir- raulikus szervokormány ré­vén a kormányzás rendkívül könnyed. Igen gyakoriak a traktor­ra szerelt markolók. Attól függően, hogy hol és hogyan kapcsolják a traktorhoz és kiemelt helyzetben, támasz­kodnak-e saját járószerkeze­tükre, függesztett, félig füg­gesztett, vagy rászerelt meg­oldásban készülnek. A füg­gesztett munkavégzésnél a traktor hidraulikus emelője az egész szerkezetet emeli vagy süllyeszti. A rászerelt gépeknek nincs járószerkeze­tük, vázukat mereven a trak­torhoz erősítik, és csak á működő részt mozgatják hid_ raulikusan. Mintegy 30 szá­zalékos súlymegtakarítási ér­hető így el, a traktor fordu- lékonyabb is, és területtelje­sítménye is nagyobb. Ilyen például a képen látható csehszlovák NKC 1000 típusú egy tonnás rakodógép. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Egy újjászülető építőanyag A hajtogatott gipszkarton Az 1900-as évek e.lején az USA-ban kezdtek egf újfajta építőanyagot alkalmazni. Két papírlap közé gipszet öntöt­tek, és az így nyert lemezt gipszkartonnak nevezték el. Nem sokkal később, 1917-ben a kontinensen, Angliában iá elindult az első gyártósor. Ma a világon évente 1 mil­liárd négyzetméter gipszkar­ton lemezt használnak fel. Szakemberek szerint az épí­tőanyag legnagyobb előnye a homogenitása, s megfelelő papír alkalmazásával a nedvszívó képessége is mi­nimálisra csökkenthető. Magyarországon évi fél millió négyzetméternyit használnak fel belőle. Saját gyártás híján KGST importból — az NDK-bóI és Lengyelor­szágból — szerezzük be az anyagot. A sík gipszkarton lemeze­ket — megfelelő keret alkal­mazásával — leginkább vá­laszfalak és különféle burko­latok készítésére használják. E vegyes szerkezeteket drá­gítja a fémből vagy fából ké­szülő váz. A 60-as évek ele­jén fogalmazódott meg a ja­vaslat: miután statikailag az alakos profilok „többet tud­nak” a sík lapoknál, így a gipszkartonból is profilos elemeket kellene készíteni. Akkor szinte egyidőben dol­gozott ki a bordás szerkeze.' tekre gyártási eljárást a ma­gyar Építéstudományi Inté- •zet és egy amerikai cég. Mindkettő bonyolult és na­gyon drága volt. A bútorgyártásban régóta használják az úgynevezett hajtogatás technológiát. A fóliázott forgácslapokat a hajlítás helyén V alakban bemarják úgy, hogy csak az alsó fólia marad épen. Ez után ragasztóval kenik a fe­lületeket, majd a hajlítás következik. Egyebek közt kü­lönféle profilok, kávák és hangdobozok készülnek így. Mihaiutti Antalnak az Építéstudományi Intézet főmunkatársának agyá­ban született az ötlet: a sík gipszkarton lemezből e hajtogatós technológiá­val kellene alakos eleme­ket készíteni. A kísérlet sikerült. A profi­los gipszkarton elemek — rövidítve PGE — felhaszná­lásával a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál egy alagútzsalus lakás válaszfa­lait készítették el, a székes- fehérvári Ikarusban pedig egy 130 négyzetméteres, könnyűszerkezetes CLASP épületnél fogják alkalmazni kísérleti jelleggel. Ugyancsak a közeljövőben a Fémmun­kás Vállalat FILLOD rend­szerébe építik be válaszfal- és tűzvédő burkolatként. Kí­sérleteket végeznek a fenn­tartó építés területén is, ahol válaszfal és száraz vakolat készül belőle. Az elemek felhasználási módja tehát jóval változató_ sabb, mint a sík gipszkarton lapoké. Az emeletmagas, U alakú profilokból — egymás­sal szembefordítva és két ve­zetősín közé betolva azokat — termelékenyen építhető a válaszfal, de alkalmas ál­mennyezetnek. és bepattin- tással rögzíthető falburkolat­nak is. A magánépítők különö­sen jól használhatják, hi­szen ä PGE válaszfalat nem kell vakolni, sőt ta­pétázva kerülhetnek az elemek az építés helyszí­nére. A tetőtérbeépítésnek is ideá­lis anyaga, mivel a profilok üregeibe hőszigetelő lapok helyezhetők. Az ÉTI-ben most dolgozzák ki a beépítés módozatát. És mennyibe kerül az új építőanyag? A 120 centiméter széles gipszkarton lemezek ára nem egészen 50 forint négyzetméterenként. (A la­pokat a padló és mennyezet távolságának megfelelő hosszban lehet megrendelni a gyártónál.) A sík lapokat kettévágva és a széleiket felhajtva két darab 45 cen­timéter széles profil nyerhe. tő. Egy négyzetméternyi vá­laszfalhoz 2,8 négyzetméter sík lemez és 0,15 kilogramm, egészségre ártalmatlan vi­zes diszperziós ragasztó szük­séges. Így az egységnyi vá­laszfal anyag-ára körülbelül 170 forint. Tovább kalkulál­ni ma még nem lehet, hisz az eddig legyártott termékek kísérleti, leginkább asztalos^ műhelyekben készültek. A Budapesti Lakásépítő Válla­lat úgy tervezi, hogy még a VI. ötéves terv során, egy évi 300 ezer négyzetméter sík lemezt feldolgozó gyártóbá­zist hoz létre.1 összeállította: Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents