Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
10 NÉPÚJSÁG, 1982. május 22., szombat Ilyenkor tavasszal, a száraz, napos idő beköszöntésével mindenütt felgyorsulnak az építkezések, az építőipar munkája mindig az érdeklődés középpontjában áll. Annak fejlődése, a módszerek tökéletesítése tehát valamennyiünket érdekel. Mai összeállításunk a modern építőipar néhány újdonságába nyújt betekintést. Toronyrendszerű betongyár . EMT—1000 típusú torony rendszerű betongyár. Az 1970-es évek elején a kis térfogatú, gravitációs keverőgépek teljesítménye alkalmatlanná váltak arra, hogy jó minőségű és nagy mennyiségű betont állítsanak elő. Így került sor a nagy teljesítményű, programozha. tó vezérlésű betongyárak létrehozására, amelyek akár egy-egy nagyobb körzetet is el tudnak látni betonnal. Hazánkban a nyugatnémet ELBA cégtől való licencvásárlás révén születtek meg a különböző típusú betonkeverő telepek, illetve betongyám rak. Ezek egyik legkorszerűbb változata az EMT—1000 típusú betongyár, amely a korábbi típusok csillagdepó- niáival szemben gravitációs áramlással dolgozik. A beton, telephez tartozó keverőgép óránként 100—115 köbméter betont állít elő. A toronyrendszerű betongyár adalék, anyag-feladó, -tároló, -adagoló és -keverő berendezésekből, cementtároló és - adagoló berendezésekből, víz- és vegyszeradagolóból, vezérlő- berendezésből és kiíró egy. ségből áll. Az adalékanyagot a telepítési adottságoktól és a keverő igényeitől függően gumihevederes serleges elevátorokkal vagy szállítószalaggal lehet adagolni. A betongyár technológiai tároló silójában hat frakció tárolható, mintegy 750 köbméter hasznos térfogattal. A téliesí. tésre gőzfűtés vezethető be. Az egyes tároló szektorokat forgó elosztó szalaggal töltik fel. Az adalék anyagot 2000 liter űrtartalmú edénybe mérik össze. A kopásálló acélból készült keverőgép kétzónás, ellenáramú. A teljesen automatikus vezérlésű betongyár hatféle adalékanyagból és négyfajta cementből állítja elő a betont. A berendezés kiegészíthető kiíró szerkezettel, amely bizonylatot állít ki arról, hogy milyen mennyiségű adalékanyagból, cementből, vízből, vegyszerből készült a beton, megjelölve annak mi, nőségét is. Egyidejűleg az előírásnak megfelelően rögzíti a keverés időpontját is. Cölöpverés levegővel Fából készült szádfalak és 15 méter hosszú, 130 milliméter átmérőjű acélcsövek sűrített levegő segítségével történő földbeverésére képes gépeket szerkesztettek Szibériában, míg egy másik, ugyanitt elkészült technikai újdonság hengeralakú földelő elektróda rudakat, szögvasból vagy 50 milliméteres csőből készült profilokat tud beverni a földbe. E gépeken már nincs hengeres tolattyú — mindössze a ház, az ütőfej és a házat lezáró csavar a főkonstrukciós elem benne. A házon belül sűrített levegő hatására az ütődugattyú szabadon mozog. Az ütőfej percenként 550— 620 ütést ad le. A PÚM—1 típusjelű géppel óránként tíz folyóméter szádfalat, míg a PÚM—2-vel 10—12 méter földelő elektródát vernek a földbe. Mobil betonszivattyú-tfpus, amellyel 25 méter magasra lehet (eljuttatni a betont Betonszállítás csőben Az építőipar eddigi fejlődésének elemzése azt mutatja, hogy a termelékenység növelésének alapvető eszköze az ésszerű gépesítés fokozása. Különösen sok lehetőség rejlik még a teljes betontechnológiái géplánc korszerűsítésében és a nagymértékű automatizálásban. A technológiai fejlesztéssel nagyobb betonszilárdság és fajlagosan kevesebb cementfelhasználás érhető el, ugyanakkor biztosítható a szivattyúzással való beton- szállítás minőségi követelménye is. A szivattyúzással való betonszállítás nem túl régi művelet, de ma már nélkülözhetetlen eleme a gépesített betontechnológiának. A betonszivattyú — dugattyúsa vagy membránszivattyú — a beton csővezetékes szállításának a munkagépe. Gumi borítású golyós szelepekkel vagy kényszermozgatású kör- tolattyúkkal van ellátva. A dugattyúja vízkenésű, hogy a továbbított beton ne szennyeződjék. A szivattyúval táplált vízszintes és egyenes csőrendszer szállítási távolsága akár 200 méter is lehet. A szállítási magassága 25—30 métert is elérheti. A beton- szivattyúk szállítókapacitása 15—30 köbméter szokott lenni, de a hidraulikus betonszivattyúk teljesítménye az óránkénti 40 köbmétert is eléri vagy meghaladja. Ennek kiszolgálását viszont már pontosan és jól meg kell szervezni. A 25 köbméter fölötti teljesítményű beton- szivattúk „etetéséhez” például 8—10 köbméteres mixerkocsikkal kell biztosítani a transzportbeton folyamatos szállítását. A sokoldalú markoló Az építkezéseknél, a mezőgazdaságban, bányászatban egyre gyakoribbak az erőgépekre szerelt különböző alakú és méretű markolók. Igénybevételük hatékonyabbá, gyorsabbá, így gazdaságosabbá teszi a munkát és igen sok, ma már egyre nehezebben megszerezhető élőmunkát szabadít fel. A KGST-országok közül többnek az ipara ráállt e gépek tömeges termelésére. Az NDK-ban gyártott UB 631-es típusú hidraulikus gép például egyaránt felhasználható a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, az iparban, a lakásépítésben, útépítésben, közműépítési munkában, talajjavításnál és még sok más területen. Optimálisan alkalmazkodik a mindenkori felhasználási körülményekhez, rövid műveletciklus és nagy teherbírás mellett automatikusan változtatja sebességét és az erőkifejtést a mindenkori munkafeltételek szerint. Kiszolgálásához minimális erőfeszítés elegendő, a hir- raulikus szervokormány révén a kormányzás rendkívül könnyed. Igen gyakoriak a traktorra szerelt markolók. Attól függően, hogy hol és hogyan kapcsolják a traktorhoz és kiemelt helyzetben, támaszkodnak-e saját járószerkezetükre, függesztett, félig függesztett, vagy rászerelt megoldásban készülnek. A függesztett munkavégzésnél a traktor hidraulikus emelője az egész szerkezetet emeli vagy süllyeszti. A rászerelt gépeknek nincs járószerkezetük, vázukat mereven a traktorhoz erősítik, és csak á működő részt mozgatják hid_ raulikusan. Mintegy 30 százalékos súlymegtakarítási érhető így el, a traktor fordu- lékonyabb is, és területteljesítménye is nagyobb. Ilyen például a képen látható csehszlovák NKC 1000 típusú egy tonnás rakodógép. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Egy újjászülető építőanyag A hajtogatott gipszkarton Az 1900-as évek e.lején az USA-ban kezdtek egf újfajta építőanyagot alkalmazni. Két papírlap közé gipszet öntöttek, és az így nyert lemezt gipszkartonnak nevezték el. Nem sokkal később, 1917-ben a kontinensen, Angliában iá elindult az első gyártósor. Ma a világon évente 1 milliárd négyzetméter gipszkarton lemezt használnak fel. Szakemberek szerint az építőanyag legnagyobb előnye a homogenitása, s megfelelő papír alkalmazásával a nedvszívó képessége is minimálisra csökkenthető. Magyarországon évi fél millió négyzetméternyit használnak fel belőle. Saját gyártás híján KGST importból — az NDK-bóI és Lengyelországból — szerezzük be az anyagot. A sík gipszkarton lemezeket — megfelelő keret alkalmazásával — leginkább válaszfalak és különféle burkolatok készítésére használják. E vegyes szerkezeteket drágítja a fémből vagy fából készülő váz. A 60-as évek elején fogalmazódott meg a javaslat: miután statikailag az alakos profilok „többet tudnak” a sík lapoknál, így a gipszkartonból is profilos elemeket kellene készíteni. Akkor szinte egyidőben dolgozott ki a bordás szerkeze.' tekre gyártási eljárást a magyar Építéstudományi Inté- •zet és egy amerikai cég. Mindkettő bonyolult és nagyon drága volt. A bútorgyártásban régóta használják az úgynevezett hajtogatás technológiát. A fóliázott forgácslapokat a hajlítás helyén V alakban bemarják úgy, hogy csak az alsó fólia marad épen. Ez után ragasztóval kenik a felületeket, majd a hajlítás következik. Egyebek közt különféle profilok, kávák és hangdobozok készülnek így. Mihaiutti Antalnak az Építéstudományi Intézet főmunkatársának agyában született az ötlet: a sík gipszkarton lemezből e hajtogatós technológiával kellene alakos elemeket készíteni. A kísérlet sikerült. A profilos gipszkarton elemek — rövidítve PGE — felhasználásával a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál egy alagútzsalus lakás válaszfalait készítették el, a székes- fehérvári Ikarusban pedig egy 130 négyzetméteres, könnyűszerkezetes CLASP épületnél fogják alkalmazni kísérleti jelleggel. Ugyancsak a közeljövőben a Fémmunkás Vállalat FILLOD rendszerébe építik be válaszfal- és tűzvédő burkolatként. Kísérleteket végeznek a fenntartó építés területén is, ahol válaszfal és száraz vakolat készül belőle. Az elemek felhasználási módja tehát jóval változató_ sabb, mint a sík gipszkarton lapoké. Az emeletmagas, U alakú profilokból — egymással szembefordítva és két vezetősín közé betolva azokat — termelékenyen építhető a válaszfal, de alkalmas álmennyezetnek. és bepattin- tással rögzíthető falburkolatnak is. A magánépítők különösen jól használhatják, hiszen ä PGE válaszfalat nem kell vakolni, sőt tapétázva kerülhetnek az elemek az építés helyszínére. A tetőtérbeépítésnek is ideális anyaga, mivel a profilok üregeibe hőszigetelő lapok helyezhetők. Az ÉTI-ben most dolgozzák ki a beépítés módozatát. És mennyibe kerül az új építőanyag? A 120 centiméter széles gipszkarton lemezek ára nem egészen 50 forint négyzetméterenként. (A lapokat a padló és mennyezet távolságának megfelelő hosszban lehet megrendelni a gyártónál.) A sík lapokat kettévágva és a széleiket felhajtva két darab 45 centiméter széles profil nyerhe. tő. Egy négyzetméternyi válaszfalhoz 2,8 négyzetméter sík lemez és 0,15 kilogramm, egészségre ártalmatlan vizes diszperziós ragasztó szükséges. Így az egységnyi válaszfal anyag-ára körülbelül 170 forint. Tovább kalkulálni ma még nem lehet, hisz az eddig legyártott termékek kísérleti, leginkább asztalos^ műhelyekben készültek. A Budapesti Lakásépítő Vállalat úgy tervezi, hogy még a VI. ötéves terv során, egy évi 300 ezer négyzetméter sík lemezt feldolgozó gyártóbázist hoz létre.1 összeállította: Mentusz Károly
