Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-19 / 115. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 115. szám ARA: 1982. május 19., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r A félüzemi eredmény is: igen — Zárójelentés készült 1981 végén — A legnagyobb gond a víz — 150 vagon lignit a bulgáriai Marica- Isztokban - Pályázat szükséges a beruházáshoz - Évi 250 ezer tonna brikett lignitből Lesz-e brikett a lignitből ? (Fotó: Kőhidi Imre) Mellék, de nem mellékes Örök, ezerarcú csoda a természet. Tegnap még havat hordott a tavasz, a mai májusi napokban pedig forró nyarakat idéző kánikulával perzsel. Kivirultak, de már szomjaznak is a földek. Sajátos ellentmondás, nak tűnhet — pedig a legkevésbé sem az! —, hogy talán éppen azok nem veszik ezt észre, akik benne, vele élnek, akik részesei, alakítói eme mindennapi csodáknak. Részben mert megszokták, részben — mert nincsen rá idejük. Éppen napjainkban — értve ezen az utóbbi éveket, évtizedet — bizonyosodott s bizonyosodik be, hogy szántani, vetni, aratni: nem elegendő. Korunk sajátossága, hogy a 20-25 esztendővel ezelőtt ép. pen csak lábra állt, csepere- désnek indult termelőszövetkezetek napjainkra az ország nagyon sok helyén — így nálunk. Heves megyében is — szűkebb s tá- gabb értelemben vett környezetük meghatározó tényezővé váltak. Az alap persze az, hogy húst adnak, kenyeret, zöldséget — és ez a kézenfekvő. Korábban kevésbé tűni ilyen magától értetődőnek, hogy ipart, szolgáltatásokat is kezdtek adni a szövetkezetekmellék- és segédüzemagakat, amelyekről hamarosan kiderült, hogy nevük ellenére — egyáltalán nem mellékesek. Azokon a helyeken, ahol időben felismerték jelentőségét, virágzásnak indult, másutt, ahol ez ügyben csak most ébredeznek, nagyon megérzik a hiányát. Nemrégiben erről tanácskozott az egri járási párt- bizottság gazdasági és szövetkezetpolitikai munkaibizottsága. Ezen hangzott el az a megállapítás, hogy - termelőszövetkezeteink „a gazdálkodás szerves részeként széles körű ipari és szolgáltató tevékenységet alakítottak ki.” E tevékenységek dinamikus fejlesztése összhangban áll az MSZMP KB 1978. III. 15-i határozatával és a XII. kongresszus irányelveivel, s hasonlóképpen a népgazdasági igényekkel, hiszen — hogy csak a legfontosabbakat említsük — javítják az ellátás színvonalát, bővítik a választékot, mérsékelő hatással vannak az im. portigényekre, hasznosítják a hatékony nagyüzemi termelésre alkalmatlan ipari állóeszközöket. Az egri járásban számos jó példa álcád erre: Mátra- derecske, Mátraballa, Istenmezeje. Ezek és még néhány más tsz komoly nyereségre tettek szert, összességében pedig 39,1 százaié, kot ért el az a jövedelem, amelyet termelőszövetkezeteink kisegítő üzemágaik révén elértek. Bebizonyosodott az is, hogy azokon a helyeken, ahol jelentőségének megfelelő súllyal kezelik ezt a kérdést, ott több jut a kimondottam mezőgazdasági jellegű beruházások. ra is, míg ahol elhanyagolták a melléküzemágak fejlesztését, többnyire az alap- tevékenység is több-kevesebb gonddal küszködik. Számukra: adott a feladat. B. Kun Tibor Már beszámoltunk arról, hogy a Mátraalji Szénbányák kísérletet kezdeményezett a visontai lignit briketté alakításáról. Az NDK-beli Freiberg Tüzeléstechnikai Kutató Intézetet kérték meg arra, hogy laboratóriumi kö* rülmények között állapítsa meg, milyen sikerrel lehet a mátraalji lingnitből jó tüzeléstechnikai minőségű brikettet készíteni. A legújabb eredményekről a szénbányák vezérigazgatóhelyettese, Goda Miklós, tájékoztatott. Elmondta, hogy Freibergben már befejeződött a félüzemi gyártás is, amelynek eredménye megegyezett a korábbi, laboratóriumi eredménnyel. Ennek összegezése: a brikettálás lehetséges, nem könnyű a megoldás és legnagyobb gondot a vízzel való közvetlen érintkezés okoz a már kipréselt tüzelőanyagnál. Amikor ezt a véleményt megkapta a vállalat, összehívta a hazai szakembereket is és ismertette Az energiaárak emelkedése rákényszeríti a mező- gazdasági . nagyüzemeket a magas energiaigényű technológiák helyettesítésére. A hazai viszonyok között mindenekelőtt a takarmánygabonák szárítás nélküli tárolása és felhasználása jöhet számításba. A hatodik ötéves terv időszakában mintegy 2—3 millió tonna kukorica korszerű tárolására rendezkednek be az üzemek. Két év óta kedvezményes feltételeket biztosítanak a racionális energiafelhasználáshoz szükséges beruházások támogatására. A gazdaságok mind több helyen a földekről, erdőkről lekerülő hulladékokat új berendezésekben elégetik; a tervek szerint 1985-ig ezzel a módszerrel évente 300 ezer tonna olajat takaríthatnak meg. Az MTI megyei szerkesztőségeinek jelentése szerint a gazdaságok ütemesen valósítják meg elképzeléseiket, mind több helyen állnak át a korszerű technológiák alkalmazására. Az eddigi megrendelések alapján az idén több mini 200 nagyüzemben alkalmazzák a bábolnai iparszerű kuvelük az addig szerzett tapasztalatokat. A konzultáció általános véleménye csak to. vább serkentette a Mátraalji Szénbányákat a terve megvalósítására, bár a nehézségeket ők sem hallgatták el. A következő állomása a kísérletnek az lesz, hogy a bulgáriai Marica-Isztokba szállítanak ki 150 vagon visontai lignitet, amiből ott brikettet állítanak elő az ottani energetikai kombinát gyárában. Így összesen 80 vagon új minőségű tüzelőanyaghoz jutnak, amit a legkülönfélébb felhasználónak adnak oda. Nagyüzemi kazánokban, etázsfűtésekben. hagyományos kályhákban próbálják majd ki, hogyan ég a visontai brikett, milyen hamutartalmat hagy vissza, milyen módon lehet a legjobb hatásfokkal elégetni. Az így nyert tapasztalatok is segítik majd a végleges döntést, lehet-e, érdemes-e vállalkozni arra, hogy megkoricatermelési rendszer új, nagy mennyiségű energiát megtakarító technológiáját. Eszerint a kukorica két „alkotóanyagát”, a szemet és a csutkát az úgynevezett csuhélevél nélkül takarítják be — ezt ugyanis nem tudnák megemészteni az állatok —, majd az alapanyagot zúzógéppel megdarálják, és ily módon a Sertések etetésére teszik alkalmassá. Az új eljáráshoz a gépsort is szállítja a kukoricatermesztési rendszer. Nincs szükség mesterséges szárításra, tonnánként 34—35 kiló fűtőolajat spórolhatnak meg. A Pest megyei termelő- szövetkezetekben az energiaracionalizálási intézkedések nyomán tavaly 116 millió forint kiadást tettek feleslegessé. Az albertirsai Micsurin Tsz-ben napelemekkel állítanak elő meleg vizet» ugyanúgy a gödöllői tangazdaság baromfitelepét már részben a napenergia fűti. ★ Természetesen a Heves megyei termelőszövetkezetek is törekednek mind eredményesebb energiatakarékoskezdjék az itthoni nagyüzemi gyártást. Természetszerű, hogy a szakági szervek is véleményezik az elgondolást és az Országos Energiagazdálkodási Hivatal szava döntő lesz. Amennyiben népgazdasági érdek fűződik a briket- táláshoz, a szokásos pályázati módon vállalkoznak a beruházás végrehajtására. Ehhez az energiaracionalizálási pályázat benyújtása ad lehetőséget. Magyarországon már korábban is volt brikettgyártás lignitből, az eljárás tehát nem rendkívüli. Az új tulajdonképpen az benne, hogy a visontai bánya termékét használják most fel. Jelentős körülmény, hogy hazánk szénvagyonának nagyobbik része lignit. Ennek komplex felhasználása nagyon fontos érdekünk. Az elképzelések szerint évente 250 ezer tonna brikettet gyártanak majd a Thorez-bánya területén megépülő nagyüzemben. Ehhez szükség van mintegy 120 dolgozó beállítására is. Ahogy a vezérigazgató-helyettes közölte, a munkaerővel nem lesz gondjuk, mert belső átcsoportosítással a most meglevő létszámból tudják még a külfejtéshez szükséges további munkásokat is biztosítani. Az magától értetődő követelmény, hogy a Gagarin erőmű semmiféle hátrányát nem érezheti a visontai lignitgyártásnak. Az eddigi számítások azt igazolták, hogy a Thorez- bánya lignitje mindenféleképpen gazdaságos termék lesz. ságra. Ezt jelzik a legutóbbi adatok is: 1981-ben a korábbi évhez képest közös gazdaságaink 6—7 százalékos fűtőolaj-, 6 százalékos gáz- és tüzelőolaj-, valamint 4 százalékos benzinmegtakarítást értek el. A pakuramegtakarítás 76 százalékos volt. Legtöbb helyen máris konkrét intézkedéseket tettek a melléktermékekre alapozott fűtési rendszer megvalósítására. Mátrade- recskén például tüzelőolaj helyett már faforgáccsal fű- tenek, ily módon 60—65 százalékos megtakarítást érnek el. Az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben pontos méréseket végeznek annak megállapítására, hogy egyenletes-e az elektromos árammal való gazdálkodás, és ahol problémát észlelnek, azonnal intézkedést hoznak megfelelő transzformátor alkalmazására. Tiszanánán a közeli hőforrás vizét használják természetes „tüzelőanyagként”, és sorolhatnánk a példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy megyénk termelőszövetkezetei eredményesen valósítják meg az energiatakarékosság fontos feladatát. TISZANANAN: HŐFORRÁSSAL Meleg víz - napelemekkel Jobban gazdálkodnak az energiával a mezőgazdaságban Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Egerben Markovics Ferenc elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület áttekintette a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásának helyzetét, beszámolót hallgatott és vitatott meg Hatvan város kiemelt társadalmi programjainak megvalósulásáról, az egri Finomszerelvénygyár művelődésügyi, szociális, egészségügyi és munkaügyi helyzetéről. Ezt követően a végrehajtó bizottság előkészítette a júniusban tartandó tanácsülést, majd személyi ügyekben, indítványokban határozott. (Az egri Finomszerelvénygyár művelődési, szociális, egészségügyi és munkaügyi helyzetéről szóló tudósításunk lapunk 3. oldalán olvasható.) Lázár György fogadta Nyikolaj Faggyejevet Lázár György, a Minisztertanács elnöke kedden hivatalában szívélyes, baráti légkörű találkozón fogadta Nyikolaj Faggyejevet, a Kölcsönös Gazdasági Segít, ség Tanácsának titkárát. Nyikolaj Faggyejev, budapesti tartózkodása során Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, hazánk állandó KGST-képvise_ léjével, a KGST végrehajtó bizottságának soros elnökével folytatott megbeszéléseket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Budapesten, ez év közepén sorra kerülő 36. ülésszakának előkészítésével összefüggő kérdésekről. A kiváló cím kötelez! A gyöngyösi rézműveseknél ízlésesek és szépek azok a reklámbetűk, melyeket Bardóczky György készít. A szövetkezet egyik új létesítményét díszítik A GYÖNGYSZÖV Afész egyik legeredményesebb brigádjaként — Kilián György nevét viselik — tartják számon hosszú évek óta a réz_ műves műhely kollektíváját. Szeszfőzdéi berendezések, különféle használati tárgyak, díszítő elemek kerülnek ki az ügyes mesteremberek kezei alól. Eredményes és szór. gos munkájuk alapján nemrég a Szövetkezet Kiváló Brigádja címet kapták meg. A szakma minden csínyját-bínyját Ismerő Nagy Lajos mű: helyvezető — kiváló újító is — gyakorta kikéri munkatársai véleményét, ötletei megvalósításához (Fotó: Szabó Sándor)
