Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 114. szám ÁRA: 1982. május 18., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megéri a pénzt A vásáron nemcsak el­adni vagy venni akar az ember. Mint ahogyan az régen is szokás volt, na­gyon sok ember megfordul itt, sok mindent megtudhat, megláthat az, aki jól ki­nyitja a fülét, szemét. Mindezt még ma is el le­het mondani az ilyen ént: ber_ és áruseregletről, még ha nem is az egyetlen for­rása az információszerzés­nek. Nem igen kell különöseb­ben hangsúlyozni, milyen szerencsés helyzetben van Budapest, hogy a 'nagy hagyományú tavaszi, őszi nemzetközi vásáraira a vi­lág minden részéből jelent­keznek. Az is nyilvánvaló, mennyire fontosak ezek a kapcsolatok hazánk gazda­sága, külkereskedelme szempontjából. S úgy tű­nik: a hazai vállalatok, üzemek, szövetkezetek ma már igazi jelentőségéhez mérten szervezik részvéte­lüket a vásáron. Kezdik „megszokni” a látványos­ságokat, reálisan látják he­lyüket a nagy nemzetközi versenyben s ennek meg­felelően gyűjtenek ötleteket további munkájukhoz. En^e is jó a vásár. Megismerni mit tud jobban a másik, ellesni az újat, találkozni a versenytársakkal. Nem olcsó mulatság egy. egy ilyen bemutatón sze­repelni. A takarékosság je­gyében aztán néhol szíve­vesen le is mondanak az efféle szereplésről. Hadd mondjunk most csak né­hány ellenkező példát, olyat, ahol nem ez a jel­lemző, ahol a haszon — hosszú évek munkája nyo­mán — ma már nyilván: valóan jelentkezik. Nem: csak azt igazolják, hogy megéri elmenni a hazai és külföldi szakmai bemutat tókra, a vásárokra, hanem azt: létkérdés ma már, hogy állandóan a felszí­nen legyenek, szerepelje­nek, bizonyítsák a meg­újulásra való képességüket. A Füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet igazán nem a legnagyobb cégek közül való. Nehéz volt kitörnie az ismeretlenségből még úgy is, hogy kétségkívül igen jó profilt választott. Példamutató propagandá­ja, a legkülönbözőbb kiállí­tásokon való állandó sze­replése hozta meg végül is a sikert. Az Egri Finomsze- relvénygyár, amely nagy nyugati cégekkel kötött szerződések révén biztosít­ja exportját, szmtén meg­szokott szereplője a kiállí­tásoknak. De sorolhatnánk a VILATI, a borkombináf, vagy a KAEV gyárak pél­dáját. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a be­ruházási javak szakvására május 19-én nyílik. Hazai és külföldi kiállítók össze­sen kétezren jelentkeztek': soha ennyi résztvevője, nem volt még a BNV-nek* Megyénkből ezúttal ide ke­vesebben jelentkeztek mint a korábbi esztendőkben. Lehet, hogy éppen a mos­tanában rendezett hazai és külföldi egyéb szakvásárok miatt, ahol viszont több cég is szerepelt szűkebb hazánkból. Ezt hisszük, s nem arra gondolunk, hogy sajnálták a pénzt a bemutatkozás­ra ... Hekeli Sándor KÓSTOLÓ A NYÁRBÓL... Hosszú, nagyon hosszú volt az idei tél. Hideg ural­kodott kívül, belül; az év­szak nemcsak az időjárás­ban mutatta meg vasfogait, de a napi politikában is szi­laj szelek jártak. Ezért is örülhettünk végre az elmúlt hét kánikulába forduló me­legének, amely végre némi derűs kilátást engedett er­re az esztendőre: a nyár — politika ide vagy, oda — ebben az évben sem marad­hat el. A hirtelen betoppant jó idő megnövelte a természet- járók és az utazók vállal­kozó kedvét. Megteltek a Mátra és a Bükk erdei, ked­venc kirándulóvölgyei, és gyermekzsivajtól hangos­kodtak a rétek. Előbújtak a gombászok, akik szegfű- és szentgyörgynapi gomba után vizslattak, több-kevesebb si­kerrel. De bőven kijutott a látogatókból a megye „fővá­rosának”, Egernek is. Utcáit csoportok és egyéni turisták rótták élményeket keresve. Végre összedörzsölhették markukat a „fogadók” tu­lajdonosai is, majdnem tel­jes kihasználtsággal üzemel­tek a szállodák. Megteltek az éttermek, hiszen a séta után jólesik egy kis pihenő a terített asztal mellett. Kü­lönösen sokan keresték fel a fagylaltozóhelyeket, Eger egyik legkedveltebb cuk­rászdájában, a Dobosban szombaton és vasárnap 8 mázsa fogyott a csemegéből. Sokan bújtak a forró nap­sugarak elől — a víz alá. Az egri strandot e két na­pon 8 ezren keresték fel. Itt a legjelentősebb vendégváró egységekben, a Strand ét­teremben és Napfény biszt­róban bőven fogytak a bel- sőhűtő-fólyadékok”. Külön örömére szolgálhatott a me­leg elől ide menekülőknek, hogy a Strand étteremből ki­kerülő palackok falai bepá­rásodtak. A kellemesen le­hűtött italok közül bőven volt miből' válogatni. Sörből Júniusi” hétvége májusban „Grant kapitány” és gyermekei a Sástói-tavon (Fotó: Szabó Sándor) Séta valahol a napfényes Mátrában 1500-, üdítőből pedig 2 ezer üveg talált fogyasztóra, de a legnagyobb újdonság itt a főttkukorica volt. A Nap­fényben sörből 700 liter a korsók, 250 liter pedig az üvegek mélyéről került elő, de nagy keletje volt a szeszmentes üdítőknek is: 1500 fiaskóról pattant le a fémkupak. A pavilonok előtt is gyakran megfordultak a bámulni vágyók, ötezer sö­rös- és hatezer üdítősüveg tartalmát fogadták magukba, és a strand területén „el­pusztult” még 6 ezer jég­krém is. (Az adatok szerint szombat és~ vasárnap minden fürdőző — csecsemő és ag­gastyán is — elfogyasztott egy üveg sört, és legalább egy üveg hűsítő italt!) Nemcsak Egerben, a me­gye másik két városában is sokan keresték fel a meden­céket. De a gyöngyösiek számára csak e hét végén kezdődik az igazi szezon, amikor megtelik majd a nyi­tott uszoda is. Telt ház volt az Avar Ho­telben. A sástói kemping faházai, valamint motelje sem tudtak volna több ven­dégnek pihenőhelyet nyúj­tani. Az egri kempingben ugyanez volt a helyzet. A jó idő kicsalogatta az első sátrasokat is, itt-ott már ta­nyát vertek maguknak e hét végén. Hosszú volt a tél, érthető hát, hogy ilyen nagy öröm­mel és kedvvel fogadtuk a nyár előreküldött hírnökeit. A kedvező fogadtatás, re­méljük, elnyeri méltó jutal­mát, és a következő hóna­pok kellemes idővel aján­dékoznak meg minket. Előrehaladás a légzési betegségek gyógyításában Tudományos orvosgyűlés Kékestetőn A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Tár­saság hétfőn Kékestetőn tar­totta 1982. évi tudományos ülését. A tanácskozást Nagy György, a Mátrai Állami Gyógyintézet főigazgató fő­orvosa nyitotta meg, majd Leövey András, a társaság elnöke üdvözölte a hazai orvostudomány jeles képvi­selőit. Emlékeztettek arra, hogy Kékestetőn ezúttal 25. alka­lommal beszélték meg — az évenként ismétlődő tudomá­nyos ülésszakon — a bel­gyógyászat és tüdőgyógyá­szat, valamint a gyógyszer­készítés és a -kutatás jeles képviselői a légzési megbe­tegedések felismerésének, gondozásának és gyógyításá­nak legújabb tapasztalatait. A kékestetői orvosgyűlés idei fő témája a légzőszervi megbetegedések gyógyítá­sának gyakorta alkalmazott nyálkaoldó, vagy ismertebb nevén a köptető alkalmazá­sának és hatásosságának vizsgálata volt. Ezúttal úgy­szólván teljes revízió alá vették azokat a gyógyszere­ket, amelyeket a légutakban kórosan felgyülemlő nyálkák eltávolítására alkalmaznak. Elmondották, hogy a régóta ismert és hasznosnak ítélt Codein-tartalmú nyálkaoldók a gyógyászatban ma már túlhaladottak. Az orvostudo­mány és a gyógyszergyár­tás ezen a téren ma már nagyon hatékony gyógysze­reket tart számon. A „Bi- solvon”-ként ismert gyógy­szert korábban külföldről kellett beszerezni, az idén azonban már megkezdték Magyarországon is a gyár­tását. A Bisolvon folyadék, tabletta, vagy injekció for­májában egyaránt alkalmaz­ható, az orvos előírásainak megfelelően. * g Az orvosgyűlésen a továb­biakban előadások hangzot­tak el az asztmásokon vég­zett vizsgálatokról. Örömmel nyugtázták, hogy a gyere­keknél az asztmás megbete­gedés időben történő keze­lése elejét veheti olyan ál­landósult megbetegedéseknek, amelyeket később már évti­zedeken át kell gyógyítani. Következésként az asztmás eredetű légzőszervi betegsé­geket gyermekkorban nagy­részt fel lehet számolni, míg felnőttkorban a hosszadal­mas beavatkozás is kevesebb eredményhez vezet. A konferencia záróülésén úgy ítélték meg, hogy ha­zánkban az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a légzőszervek megbetege­désének gyógyításában, a gyógyító tevékenység haté­konyságában. A tanácskozá­son több új gyógyszert is bemutattak, de ezzel együtt a természetes gyógymódok és a klimatikai tényezők gyógyhatásúnak jelentősé­gét is hangsúlyozták. A szakemberek azt is ki­fejezésre juttatták, hogy Kékestető az utóbbi negyed­században a belgyógyászok fontos találkozóhelyévé vált. (kovács) Tavasszal - a télre gondolva Irha, szőrme, bőrkabátok Apcról Kelemen Erika mintára készíti elő a szőrmét A Minőségi Szűcs-Bőr Ipa­ri Szövetkezet apci telepén már a télre gondolnak. A napokban kezdték meg holland megrendelésre női kabátok gyártását. Ebben a hónapban 260 kerül a kül­földi piacra. A há'zai boltokba is eljut­nak az apci termékek, fő­leg az irha és az idén elő­ször gyártott valódi bőr, műszőrmebéléssel készült férfikabátok. (Fotó: Szántó György) % Speciális szűcsgépen varrják a szőrmét Az exportra menő géwolf kulikabátok minőségét ellenőrzi Balkó Lászlóné A növekvő igények a világpiacon megkövetelik a jó minősé­get. A szövetkezet a szakmai utánpótlást saját tanműhelyé­ben oldja meg. Képünkön az első éves tanulók szakmai gya­korlaton

Next

/
Thumbnails
Contents