Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kalászol az árpa — Befejezés előtt a kukorica­vetés — Élénk élet a gyümölcsösökben Májusi nagyüzem a földeken Védtelenek Sokan vannak, mert bő­ven akadnak olyanok, akik intrikus hajlamtól, rossz- indulattól, egészséges gát­lást nem ismerő karrieriz­mustól vezérelve sorozat­ban gyártják a különböző alaptalan be- és feljelenté­seket. Általában olyan emberek ellen, akik nap mint nap képességeik leg­javát nyújtják. Nem kell bizonygatni, hogy mekkora apparátust mozgatnak meg ezek a bajkeverők. Egyszer egy vidéki kollégiumigaz­gatót vádoltak azzal, hogy rokonságával népesítette be a diákotthont, hogy mun­kahelyén úgy basáskodik’ mint egy hajdani itáliai városállam zsoldosvezére. Az újságíró kötelességét teljesítette, amikor csatla­kozott a „kivizsgálók” so­rához. Nem ő volt az első, s még jó néhányan követ­ték. Az érintettről ugyan kiderült, hogy vétlen, ám közben terjedt a mende­monda, vaskos történetekké duzzadva. M'áskor az egyik községi orvost vette célba zavar­keltő kollégája. A hivatali gépezet ekkor is megindult, s ismét fény derült a meg­rágalmazott ártatlanságára. Ez azonban sovány elég­tétel volt számára, ö is elkeseredett, s akárcsak az előbb említett direktor, a védtelenek még papíron is alig létező jogaira hivatko­zik. Hiába fordultak ugyan­is elégtételkéréssel bárho­vá, a megkeresettek vállu- kat vonogatták, s lényegé­ben azt fogalmazták meg, hogy nem tehetnek sem­mit, egyetlen megoldást ajánlottak: a polgári pert, s az azzal járó újabb hu­zavonák regimentjét. Ettől viszont húzódoztak, a valódi bűnösök viszont háborítatlanul élvezték ak­ciójuk sikerét, s pillanat­nyilag visszahúzódva, már készítették az újabb „me­netet”. Miért is ne tennék, ha senki nem parancsol meg­álljt nekik, ha se munka­társaik, se feletteseik nem vonják őket felelősségre mások tisztességének be- feketítése miatt, holott hal­lathatnák legalább a kö­zösség tiltó szavát. Manap­ság divatos az a szemlé­let, amely szerint ha va­laki nem csinál semmit, abból baj se keveredhet. Az óvatoskodás lehet egye­sek 'alkati sajátossága, sőt életvitelük meghatározója is. Természetesen csak ak­kor, ha nem töltenek be olyan közéleti funkciót, amely együtt jár a döntés- kényszerrel, a becsülettel dolgozók, a másokért is te- : vékenykedők kötelesség­szerű védelmével — ez egyébként társadalmi ér­dek — a békés munkálko­dás, teremtő légkörének biztosításával. Ebben az esetben vétek és mulasztás a ne szólj szám, nem fáj a fejem szemlélet. Ezekben a helyzetekben cselekedni kell, méghozzá rögvest élve a szigor eszközeivel. Így vetve gátat e kóros jelen­ségnek. Nemcsak a védte­lenek, hanem valamennyi­ünk javáért. Pécsi István Kedvez az időjárás a me­zőgazdasági munkáknak. A hét eleji esőzések felüdítet­ték a határt. A májusi ha­társzemlék — a mezőgazda- sági nagyüzemek szakembe­rei ezeken mérik fel a tö- vábbi kilátásokat —, tanú­sága szerint az őszi kalászos gabonák „szépen mutatnak”. Igaz, már korábban szükség lett volna csapadékra, a ta­laj vízkészlete ugyanis meg­lehetősen kimerülőben volt, a növényállomány azonban az elmúlt időszakban jól al­kalmazkodott az adottságok­hoz, a körülményekhez. A déli országrészben az őszi árpa már kalászol, fejlődé­sének egy újabb fontos sza­kaszához érkezett. A búza országszerte — ahogyan a mezőgazdászok mondják — szárba indult. A fejlődés mindenütt erőteljes; ahhoz, hogy a növények a talajból felvehessék a tápanyagot, további esőzésekre van szük­ség. Az esőktől átitatott talajba könnyebb a vetés. A kuko­rica vetőmagja már csaknem mindenütt a földben van. Még néhány napig kell dol­gozniuk a vetőgépeknek Sza- bolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyében, de Március idusán Zalaegersze­gen nagyszabású ünnepség keretében Buda István állam­titkár, az OTSH elnöke nyitot­ta meg a november 7-ig tar­tó VI. országos sportnapok rendezvényeit. A négyéven­ként Ismétlődő akció jegyében igen sok és sokféle esemény­re kerül sor megyénkben is. A szintén hagyományos OSN- ünnepélyek sorát a közelmúlt­ban a hevesiek kezdték el. Május 22-én Gyöngyösön és Hatvanban, 23-án Selypen és Pétervásárán, június 5-én Fü­zesabonyban tartanak sport- ünnepélyt. Heves megye ki­emelt OSN-rendezvénye má­jus 29-én Egerben, a stadion­ban lesz. Ha az időjárás köz­beszólna, úgy egy héttel később­re balaszták a látványosnak Ígérkező bemutatót. A rövidítés három betűje- je — OSN — egyhangúnak, s talán szürkének is tűnik ahhoz képest, amit jelent. Ha csak a négy évvel koráb­bi egri ünnepély emlékét idézzük fel, akkor is a ma­itt is csak azokon a tájakon, ahol megszorult a víz, és a sáros, süppedős talajon so­káig nem indíthatták a Ve­tőgépeket. A napraforgó- vetés országszerte befejező­dött, és nem sok munkát ad már a rizs „szaporítása” sem. A zöldség- és , gyümölcs- kertekben nagyüzem van. A kertészetekben ültetik a melegigényes növények pa­lántáit. A paradicsompalán­ták mintegy kétharmadát már helyükre „tették”, és hozzáláttak a paprika palán­tázásához is. A kertészetek­ben másutt a növényvédelem és a növényápolás ad mun­kát. A gyümölcsösök most egyelőre „néptelenek”. Az almafák teljes virágzásban vannak, ilyentájt különösebb kezelést nem igényelnek, ugyanígy virágzik a körte is. A mezőgazdasági nagy­üzemek kihasználják a ked­vező időjárást, a munkák ugyan továbbra is mintegy kéthetes késésben vannak, a kései kitavaszodás okozta lemaradást azonban a kor­szerű kémiai anyagok fel- használásával és a nagy tel­jesítményű gépek két műsza­kos járatásával igyekeznek csökkenteni. gával ragadó látványról, a színek és formák változatos­ságáról, a harmonikus moz­gás szépségéről, egyszóval esztétikai élményekről vil­lanthatunk fel képeket. — A sportünnepély idei programját a tömegsport népszerűsítése jegyében állí­tottuk össze — tájékoztat Galambos János, az egri OSN ’82 tapasztalt főrende­zője. — Ennek jegyében ké­szült a nyitó- és zárókép terve. A diákok mellett sze­repelnek a rendezvényen az Egri Kolacskovszky sport- gimnasztikázói, valamint az Eger SE sportolói. Itt tart­juk meg a munkahelyi olim­pia megyei futódöntőit. A műsort különféle kéziszerek sokasága uralja majd, lesz zászló, szalag, kendő, karika, labda, tartogatunk néhány meglepetést is, amit ter­Újítók és feltalálók országos tanácskozása Az Építők Székházában szombaton rendezték meg az újítók és feltalálók V. or­szágos tanácskozását, ahol 600 küldött részvételével vi­tatták meg a mozgalom eredményeit, gondjait, a to­vábbi fejlődés lehetséges módozatait. A küldötteket a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények újítóinak, felta­lálóinak tanácskozásán vá­lasztották, mégpedig az élen­járók közül; a 600 küldött eddig együttvéve csaknem tízezer hasznosított újítással és 500 találmánnyal gyara­pította vállalatát, a népgaz­daságot. \ A tanácskozás elnökségé­ben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ott voltak a minisztériumok, társadalmi szervezetek kép­viselői. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyi­totta meg, majd Pusztai Gyula, az Országos Talál­mányi Hivatal elnöke mon­dott előadói beszédet. Pusztai Gyula beszéde után Gál László, a SZOT fő­titkárhelyettese mondott kor- referátumot. mészetesen nem árulhatok el, beszéljen majd a látvány önmagáért. A kísérőzenék fel­vételeinek elkészítésében és a hangosításban az MHSZ szakemberei vannak segítsé­günkre. Közreműködik a programban a honvédségi fúvószenekar is. A gyakor­lással jól haladnak a-szerep­lők, a jövő héttől a stadion füves pályáján már rész­próbákat tartunk, a főpró­bát 27-re tervezzük. A be­mutató tetszetősnek ígérke­zik, reméljük, nem marad el ezúttal sem a siker. Tudni kell, hogy egy-egy szám be­tanítása rendkívül munka­igényes, testnevelő tanára­inktól lelkesedést, teljes odaadást kíván, s ők így is dolgoztak. Az iskolák fi­gyelemmel voltak arra, hogy a szülőknek lehetőleg ne je­lentsen többletköltséget a gyerekek szerepeltetése. A jelek szerint a város testnevelő tanárai most sem adják alább, mint a korábbi években. Számítanak a kö­zönség érdeklődésére, leg­jobb tudásukra építve igye­keztek minden igényt kielé­gítő műsort összeállítani. Az előkészületek már az előző tanév végén elkezdődtek, majd ősszel és télen újabb egyeztető megbeszéléseket tartottak. Lényegében Eger valamennyi közép- és általá­nos iskolás tanulója készül a sportbemutatóra. A taná­raik által tervezett gyakor­latokat a testnevelési órák bevezető részében és a dél­utáni foglalkozásokon tanul­ták meg. Kívánjuk, kelle­mes időben és a szokásokhoz híven telt lelátók előtt sze­repelhessenek május 29-én a sportr és a testedzés ünne­pén. A Gép. és Műszeripari Szakközépiskola diákjai mászórudak- kal mutatnak be csoportos gyakorlatot (Fotó: Szántó György) Több ezer résztvevő — Készülnek az iskolák — Meglepetést is tarto­gatnak — Színek, kéziszerek, térformák kavalkádja Egerben lesz megyénk kiemelt sportünnepélye Megérte? Megérte/ Egerbakta első óvodájába már „beköltöztek” az első lakók, - mind a 78-an. A befejezéshez csak a parkosítás, és a tájjel­legű udvari játszóház hiányzik — már csak napokig öt éve, alig félmillió forinttal a zsebében kez­dett hozzá Egerbakta tanácsa a tervezők szerint már akkor 3,8 millió forintba kerülő ötvenszemélyes óvoda építéséhez. Mindez ma némileg kockázatos­nak, a lehetőségek túlbecsülésének tűnhetne, ha a már kész óvoda nem igazolná a tanácsnak a lakos­ságba, a környező üzemekbe vetett hitét. Az egri járás ma legszeb falusi óvodája láttán a Megérte? kérdés mögé ezért kívánkozik másodszorra a fel­kiáltójel ! Bábelőadás az iskolába készülő nagyoknál — öntevékenyen. A recski kőbánya, a Fémművek, a borkombinát, az erdőgaz­daság, az egri áfész nemcsak anyaggal és pénzzel, de szak­munkával is segítette a TANÉP társadalmi munkában meg­álmodott terveinek valóra váltását Tízórai a kicsiknél — a kéttantermes, fedett játszótérrel, konyhával rendelkező épületben szakképzett óvónők készítik fel az iskolára az egerbakta! csöppségeket * (Kőhidi Imre képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents