Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. május 15., szombat Bémh B B 6 I8 J k. ■BhhmhBmbÉi I MTC*J UMUbfetaBaÉrfyH 13. Mindennapi edényeink-Mi minden tartozik edé­nyeink közé? Mindazok a tárgyak, amelyekben főzünk, amelyekben tároljuk azételt, és mindazok is, amelyekben tálalunk, amelyekből eszünk. Edényféleség az italok, fo­lyadékok tárolására, készí­tésére és elfogyasztására szol­gáló bármelyik tárgy is. Ez a hosszú, már-már hi­vatalos felsorolás szinte el­takarja az edényeinkhez fű­ződő személyes kapcsolatain­kat. A piros kislábas ked­vességét, a kedvenc csuprot — csak abból esik jól a te­jeskávé —, vagy a tányért, amelyhez különösen gyerek­korban hogy tud ragaszkod­ni az ember! Az edények a használatban emberarcúak, személyes tárgyaink. Ám amíg használatba ke­rülnek — áruk. A kereske­delmi kínálat részei, rend­szerint gyári előállítású ter­mékek. A mai kínálatban megfor­duló edények, nézzük akár a kirakatban, akár a Lakás­ban — tarkák, virágdísze­sek, mintásak. Az ipar igyekszik a hiá­nyosságokat eltakarandó szél­csíkot, matricákat alkalmaz­ni. A dísz elfed, eltakar, másra irányítani a figyelmet, viszont — erről általában kevés szó esik, pedig ez vi­lágos, tiszta érv —- munkás­kezeket kíván, munkaalkal­mat termt. A gyártásnak tehát csak „javára” van a díszítés. A kereskedelem a díszesebb — s van, aki azt hiszi, hogy ezáltal értékesebb — ter­mékből rendel. Így azután ez kapható minden mennyi­ségben. Csakhogy a vásárló szá­mára, annak ellenére, hogy először talán tetszik is a dí­szes edény, bekerülve a töb­bi mintás, díszes edény kö­zé, bosszúságok forrása! Például egy fehér tányér kék-piros dísszel nem illik a sárga-zöld díszeshez. Pe­dig mindkettő fehér! Az el­tört darabhoz soha többet ugyanolyat nem kap. A te­rítés lehetetlenné válik szá­mára, oly összevisszaság jön létre az asztalon. Sorozatos kellemetlenséget okoz a virágos pohár, ml lyen kár, hogy nem látni benne az ital tiszta átlátszó­ságát. A sötét konyhaszek­rényben — vagy akár a vi­lágos konyhában is — virág- halmaz közt keresgél az em­ber, nem érzékeli az edény formáját, nagyságát, mére­teit! Mindennapi edényeink címmel edénybemutató volt a budapesti Fényes Adolf Teremben. Tágan értelmezve mutattak itt be mindenfajta edényt, a sajtos takaró üveg­harangtól a kerámia kanná­ig, a tányéroktól, készletek­től kezdve a zománclábasig. Csak az a megdöbbentő ezek­ben a tárgyakban, hogy gyá­ri termékek! Dísztelen gyá­ri termékek! Sajnos, a kata­lógus előszava is bevallja, hogy sorozatgyártásukra nemigen került sor. Valahol elvetélt termékek ezek, a lánc valamelyik szeme már hozzászokott az agyondíszí­tett edényhez, s ezt a tervet visszautasította. A kiállításon láthattunk igazi piros zománclábost, hó­fehér tányért, kék vagy bar­na cserép kávézókészletet, magyar tervezők munkáit. Részt vesz itt a Salgótarjáni Öblösüveggyár — szemet gyö­nyörködtető praktikus üveg­edények egész sorát mutat­ják be —, Herend és Hód­mezővásárhely mellett Hol­lóháza is remek termékekkel sorakozik fel, a Gránitcsi­szoló és Kőedénygyár, és Vá- roslőd is üzletnyi terméket mutat be. A Bonyhádi Zo- máncárugyár pedig serpe­nyőkkel, fehér és piros zo­máncedényekkel hozza ide áruskáláját Mind szépa6zó esztétikai értelmében is! A zománcedények olykor ked­vesen régiesek, a porcelánok olykor áramvonalasak, de va­lamennyi egyöntetűen stílus­érzékről tanúskodik. Edények a kiállításról (Hauer Lajos felvételei — KS) Az ötezer éves fokhagyma Hogy a fokhagyma népsze­rűsége miért változatlan év­ezredeken keresztül mind a mai napig, úgy látszik, örök rejtély marad. Kétezer-ötszáz évvel ezelőtt a görögök „bűz­lő rózsának” nevezték. De már ennék előtte és utána is számtalan megdöbbentő név­vel illették: szerelemgyökér, szegények eledele, boszor­kányméreg. Akárhogy is ne­vezték, vagy írták körül, tük­rözte az emberek hitét cso­dálatos erejében. A fokhagyma óriási köz­kedveltségének első írásce bizonyítékai időszámítás előtt 4500-ból származnak: Babilon akkori királya kony­hája számára 305 ezer mé­rő fokhagymát rendelt. Nem­csak a konyhában használ­ták: olajban feloldva a gye­rekeket kenték be vele min­denféle betegség ellen; hol­taknak adták „útravalóul”; hordták nyakba akasztva, lábbeliben, övben rontás el­len. A modem orvostudomány, bár megmosolyogja ezt a sok vakhitet, nem cáfolja meg egészen. Az már bebizonyo­sodott, hogy kiváló fertőtle­nítő hatása van: egy fok­hagyma leve egy egész bak­tériumkultúrát képes elpusz­títani három perc alatt. Aki hisz benne, használja egész­séggel, csak ne az előírt és szükséges gyógyszer he­lyett. Aki pedig csak pirítás- kenyérre dörzsölve szereti, fogyassza egészséggel egy csésze citromos tea mellé. F. K. II tálalás művészete Ahogy a lakás berendezése tükrözi a család egyéni íz­lését, úgy az asztalra kerülő étel is dicséri a háziasszony főzési és tálalási tudomá­nyát, fantáziájának gazdag­ságát. A jó háziasszony nem­csak akkor igyekszik kitenni magáért, ha vendég érkezik a házhoz, hanem a minden­napi étkezést is hangulatos­sá teszi szép terítéssel, ízlé­ses tálalással. A kevés idő­vel rendelkező dolgozó házi­asszonyoknak szívesen kül­dünk néhány ötletet. A forró levesekbe tálalás előtt szórjunk apróra vágott petrezselyem- vagy zeller- zöldet, metélőhagymát, re­szelt sajtot. A főzelékeket — jellegüktől függően — ugyan­így ízesíthetjük. Friss ízt ad­nak az ételnek. A parajfőze­léket díszíthetjük félbe vágott keménytojással, amelyekre piros retek- és sárgarépa-ka­rikákat helyezünk. Színes, ét­vágygerjesztő látvány. A húsételek ízléses tálalá­sára gazdag lehetőség kínál­kozik. A tálra előbb a húst helyezzük, a rizst, a zöldsé­ges rizst tejmerő kanállal félgömb alakban rakjuk a hús mellé. A burgonyapürét forró olajba vagy zsírba mártott tálalókanállal legye­ző formára alakítjuk, vagy a hús mellett hosszában elhe­lyezve késsel bevagdaljuk. A tetejét megszórjuk metélő­hagymával vagy reszelt sajt­tal, tojásreszelékkel. A tálra helyezett pecsenyehúsok le­vét a hús alá öntsük, míg a pörkölt, paprikás, vadas, gombás, paradicsomos vagy egyéb mártásokkal a húst vonjuk be. A rántott szele­teket olajban sült burgonyá­val rakjuk körül, a tálat dí­szíthetjük petrezselyemzöld­del, salátalevéllel, kemény- tojás-szeletekkel, sajtresze­lékkel, uborkával, citromsze­letekkel stb. Nem kell hoz­zá sok idő, csak néhány ügyes mozdulat, és máris kész az étvágygerjesztő hú­sos tál. A legváltozatosabban a hidegtálakat lehet elkészíte­ni. A hideg húsokat egy-egy pirosarany-pettyeL, vagy to­jásszelettel, paradicsom-, pap­rika-, uborkakarikával dí­szíthetjük. A hidegtálra he­lyezzünk tejfölös tormával töltött sonkatekercseket. Haj­togathatjuk a sonkát félbe is, több sonkaszeletből rózsaszín virágot formálhatunk, amely­nek közepébe tegyünk egy félbe vágott keménytojás sárgáját. A hidegtál rangos dísze az aszpik. Színesíthet­jük a tálat zöldborsóval, sár­garépakockákkal, salátaleve­lekkel, petrezselyem zölddel, paradicsommal, paprikával, uborkával, kemény to j ássál v A tál szélére különböző íze­sítéssel kikevert vajkrémet nyomhatunk az idomító- (dresszír) zacskónk segítsé­gével. A vaj ízesítésére hasz­nálhatunk ketchup>ot, tojás- sárgáját, kaprot, mustárt, pi­ros aranyat, kolbászkrémet. gulyáskrémet, szardellapasz­tát stb. A hidegtálra készíthetünk főtt tojásból gombákat. A kemény tojás tömpébb végé­ből levágunk egy szeletet, salátalevélre helyezzük, és kisebb paradicsomból vagy kivájt piro6 retekből kala- pocskát illesztünk rá. A pi­ros kalapot vajjal vagy túró­val kipettyezzüic A tál élénk dísze lehet a piros retek, amelyet felszeletelve virág­vagy legyezőszerűen helye­zünk a tálra. A meleg szendvicsek kíná­lása a vendéglátás modem formája. A szendvicsek elké­szítésénél is nagy lehetőség van a „művészi” hajlamok megvalósítására. A szendvi­csek elkészítésénél fontos szempont, hogy egymással harmonizáló ízek kerüljenek egy szendvicsre. A kenyér­szeleteket különböző formá­ra vághatjuk (négyszög, há­romszög, téglalap) vagy fánk- szaggatóval kerekre alakít­juk. A kiflikarikákból ké­szült falatokat fogvájóval, ropipálcikával, műanyag dísz­karddal szúrjuk át. F. K. Keresztrejtvény 75 éves lenne május 17-én Dsida Jenő, a kiváló romá­niai magyar költő. 1927— 1937 között (vízszintes 29.) című folyóiratot, 1935-től a kolozsvári (függőleges 14.)' is szerkesztette. 1933-ban Nagyváradon jelent meg (vízszintes 1.) című útirajz- könyve. 1958-ban (71. számú sor) bevezető tanulmányá­val Budapesten Is kiadták válogatott verseit a (függő­leges 12.) című kötetben. A sarokkockák betűi: M, T, G, L. VÍZSZINTES; 1. (Bekülden­dő). 12. Sut betűi, keverve. 13. Pártfogó, támogató. 15. Korán belseje. 16. Pest me­gyei község. 18. Ágybetét­márka. 19. Női név. 20. Osz­lop. 22. Névélős paripa. 23. Szegélyezi. 24. Burkolatsúly. 26 Jelezz. 27. Azonos betűk. 29. (Beküldendő). 32. Kala_ űz nélküli. 33. Tölténytartó. 35. Nem ez a hölgy (két szó). 36. Szín. 37. Ilyen állat az ökör. 39. Köszvény. 40. Mun­kadíja. 41. Kacat. 42. Baj be­tűi, keverve. 43. Ollós állat. 44. Soha el nem múló. 48. Belső szerv. 50. Tolna me­gyei község. 51. Kuruzslóra mondják. 53. Nemzetközi se­gélykérő jelzés. 54. YK. 55. Hónapmév, rövidítve. 56. Ta­karmánynövény. 58. Kodály Zoltán név jele. 69. ö. 60. Hosszabb Időszak. 61. Fölös­leges holmi. 63. Szörny. 65. Van ideje bőven. 67. Két­ségbe von. 69. Élősködő fé­reg. 71. (Beküldendő). FÜGGŐLEGES: 2. A 16. szá­mú sor fordítottja. 3. Gusz­tusos, argóban. 4. Fordított német helyeslés. 5. RÓE. 6. Kerti szerszám. 7. A „Dóra jelenti” című könyv szerző­je (Sándor). 8. Mátka. 9. Vissza: védelmez. 10. Jegy­zetfüzet. 11'. Fonalat ellen- állóbbá tesz. 12. (Bekülden­dő). 14. (Beküldendő). 17. Név. elős égitest. 19. Visszaver­ve! (ford.). 21. Menyasszo­nyom. 23. Kohóipari mun­kás. 25. A latyak. 26. Leve­let küldene. 28. Hairapdál. 30. Ruha tartozéka. 31. Régici- pőtalpmárka. 32. Könyörög. 34. Fölétaszít. 36. Magaslati üdülőhelyünk. 38. Számos. 40. Bizományi Áruház Válla­lat. 45. Helyez. 46. Maró fo­lyadék. 47. Pálca. 49. Hatá­rozatlan számnév. 51. Vörös Október Ruhagyár. 52. Sze­szes ital. 55. Fordított fér­finév. 67. JJ. 60. Evőeszköz. 61. Római ötvenkettes. 62. Indiánregények írója (Kari). 64. Minőség-ellenőrző osztály. 66. AÉ. 67. Veretlen ! ! i 68. Tél mássalhangzói. 70. Tes- sedik Sámuel. Beküldendő: a víz­szintes 29., függőleges 14., vízszintes 1., 71. és függőle­ges 12. számú sorok megfej­tése. G. GY. Május 8-i rejtvényünk he­lyes megfejtése: Most mára te egyetlen zászlód lobogjon — Égen és földön, értelmünk éke: világbéke! A helyes megfejtést bekül­dők közül sorsolással egy- egy könyvet nyertek; Csel- káné Kovács Margit Gyön­gyös, id. Búzás Imréné Eger, Hegyi Judit Bélapátfalva, Benus Albin Hatvan, Szűcs Gyula Heves. A könyveket postán küld­jük el. GRILLÉTELEK Grillsütés A grillsütésnéi a sugárzó hő hatására a húsok pórusai különösén gyorsan becsukód­nak. Így a hús szaftja nem folyik ki. Ez az oka annak, hogy a grillhúsok puhák és igen ízletesék. GOMBÁS HALFILÉ Hozzávalók 4 személynek: 4 szelet pontyfiié, 1 citrom leve, só, bors, 13 dkg gom­ba, 2 dkg vaj, petrezselyem. A halszeleteket megtisztít­juk, citrommal és fűszerek­kel bekenjük. A gombát megtisztítjuk és felszeletel­jük. A halszeleteket egyen­ként kizsírozott alufóliába tesszük, tetejére gombát és kevés vajat teszünk, és a fóliát bezárjuk. Grillsütőben 20 percig sütjük. Amikor megsült, kivesszük az alu­fóliából, és petrezselyemmel megszórjuk. KÁPOSZTA-SASLIK Hozzávalók 4 személynek: 25 dkg káposzta, 6 dkg re­szelt sajt, 1 evőkanál olaj, 4 db pirospaprika, 4 db zöld­paprika, 2 fej lila hagyma, 4 fej gomba, só, bors, olaj. Körethez: 13 dkg túró, 6 dkg sajt, fokhagyma, 5 evő­kanál tejfel, 3 evőkanál ketchup, só, p>aprika. A káposztát négyfelé vág­juk, torzsáját kivágjuk. For­rásban lévő vízben 5 percig főzzük, majd leveleire szed­jük. A leveleket széles csí­kokra vágjuk. A sajtot az olajjal elkeverjük, a káposz­tacsíkokat az olajos sajttal megkenjük és összegöngyöl­jük. A maradék káposztából, paprikacsíkokból, ketchupből, hagymából salátát készítünk. A káposztagöngyölegeket, hagymadarabokat, p»apri- kadarabokat, gombát egymás után nyárara tűzzük. Meg­fűszerezzük és olajjal meg­kenjük. Grillsütőben min­den oldalról 8 piercig sütjük. A köretnek szánt alap­anyagokat simára keverjük, és a saslik mellé adjuk. SERTÉSKARAJ Hozzávalók 4 személynek: 1 kg burgonya, 10 dkg hagy­ma, 20 dkg ementáli sajt, só, bora, szerecsendió, 2 dl tej­szín, 4 szelet karaj (20 dkg), 1 evőkanál olaj, só, bora, 2 evőkanál vaj (5 dkg). A burgonyát meghámoz­zuk, szeletekre vágjuk, és forrásban lévő víziben meg­főzzük, majd leszűrjük. A hagymát kockáikra vágjuk, a sajtot megreszeljük. Egy ki­zsírozott tálba sorba lerak­juk a burgonyát, fűszereket, hagymát, sajtot, tejszínt ró. Sütőben, erős tűznél 40 per­cig sütjük. Közben a karaj­szeleteket olajjal megkenjük, előmelegített grillsütőben mindkét oldalát 8—8 percig sütjük, majd sómik, barsoz- zuk, apróra vágjuk és a vaj­jal elkeverjük. Tálaláskor a karajszeleteket előmelegített tálra tesszük, és kevés vaj­jal megkenjük. Mellé tálal­juk a fűszeres, sajtos sült- burgonyát. GRILLHÜSOKHOZ KÖRÍTÉSE Parajpfiré Hozzávalók: 15 dkg mély­hűtött paraj, 2 evőkanál száraz sherry, 4 evőkanál tejszín, só, bors, hagymapjor. A parajt hagyjuk felenged­ni. Az összes hozzávalóval a turmixgépbe tesszük, és pü- rét készítünk belőle; fűsze­rezzük. Sárgabarackpüré Hozzávalók: 25 dkg sárga­barackbefőtt, 1 pohár tejszín, 2 evőkanál citromlé, 1 evő­kanál vörös bor, só, bors, 1 evőkanál baracklé. A sárgabarackot lé nélkül az összes hozzávalóval tur­mixgépbe tesszük, és pürét készítünk belőle. Végül íze­sítjük. összeállította: Németi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents