Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1982. május 15., szombat A biztonságos közúti közlekedés alapja a minden tekintetben kifogástalan jármű és a közlekedő em­ber alapos felkészültsége, egymással szembeni meg­értő és segítő magatartása, összeállításunkban be­mutatjuk Európa legnagyobb próbapályáját, olvas­hatnak a vezetés közbeni dohányzás következmé­nyeiről, ízelítőt adunk abból, miként látják a gye­rekek a közlekedést? összeállította: Pilisy Elemér A vezetés közbeni dohányzás Amerikai kutatók vizsgá­latókat végeztek a jármű­vezetés közben is dohányzók között, amelyek több érde­kes megállapítással jártak. Kiderült, hogy az erős do- hányosok lényegesen több közlekedési balesetet okoz­nak, mint nem füstölő tár­saik. Ezzel összefüggésben úgy találták, hogy a dohá­nyos úrvezetők a baleset­okozás terén túltesznek a hivatásos vezetőkön. Pedig a vezetés közbeni dohányzás alig okoz nagyobb figye­lemterelődést, mint például egy alma elfogyasztása, vagy az autórádió hall­gatása. Nem is a már égő cigaretta, netán szi­var folyamatos szívásá­val van baj, hanem a rá­gyújtással éfe a parázs eset­leges lehullásával. Amikor menet közben gyújtunk rá egy cigarettára — bár­mennyire begyakorlottak is a mozdulataink — a figyel­münk néhány pillanatra el­terelődik az útról, a forga­lomról. Nincs az a gyakor­lott dohányos, aki legalább egy kis időre ne pillantana rá a gyújtóra, a gyufára, a cigarettára, sőt a többségnél ez valóságos ceremónia, ami egyben a vezetésből való időleges kikapcsolódást is jelenti. A legnagyobb baj az, hogy a dohányzást mindig bizo­nyos kéz- és fejmozgások kísérik, amelyek a kocsi irányitartását befolyásoló ön­kéntelen zavaró mozdulato­kat idézhetnek elő. Súlyos bonyodalmak forrása lehet, ha véletlenül lehullik a pa­rázs. Az inger, hogy utána­kapjunk, elnyomjuk — plá­ne ha ruhánkra, testünkré hullott —, sokkal erősebb annál a tudatos szán­déknál, hogy csak az útra szabad figyelnünk. Nincs könnyebb dolga a vezetőnek akkor sem, ha szemébe megy a cigaretta füstje, csípni kezdi azt, amitől hunyorogni, könnyez­ni kénytelen. Tovább bo­nyolítja a helyzetet, hogy sokan éppen akkor gyújta­nak rá, amikor nehezebb forgalmi helyzetbe kerülnek, midőn valami módon leve­zetendő feszültséget éreznek magukban. A körülmények kedvezőtlen egybeesése az­után balesetet okozhat (külö_ nősen a kezdő vagy kevésbé gyakorlott vezetőknél, akik­nek még rutinjuk sincs egyes nehezebb közlekedési szituációk megoldásához). Vannak kutatók, akik lel­ki indítékokban keresik a dohányosok „számlájára ír­ható” gyakoribb balesetek okát. Az erős dohányosok többnyire túl zárkózottak — mondják —, kevésbé van­nak tekintettel másokra, s mint egy komoly szenvedély rabjai, kevésbé megbízha­tóak. Így a balesetek okait nem a vezetés közbeni do­hányzás tényével magyaráz­zák, hanem jellembeli hiá­nyosságokkal. Egyesek úgy vélik, hogy a „megrögzött” nikotinisták számára van veszélyesebb dolog is a ve­zetés közbeni dohányzásnál: az, ha nem gyújthatnak rá a volánnál. Emiatt ugyanis ingerlékenyek, agresszívab- bak lesznek, ami erősen hoz­zájárulhat a balesetek bekö­vetkezéséhez. Mi tehát a megoldás? Csak helyeselni lehet az olyan elhatározást, hogy az autóvezető dohányzási tilal­mat ,.rendel el" mind maga, mind utasai számára a gép­kocsiban. Rendszerint soha­sem olyan feszített progra­mú az út, hogy ne lenne idő 40—60 percenként egy kis megállásra, amikor az autóból kiszállva bárki nyu­godtan elszívhat egy ciga­rettát. Különösen ajánlható a „füstmentes” autózás az éjszakai vezetésnél, e módon ugyanis megkímélhetjük az egyébként is erősen igénybe­vett szemünket a füstcsípés­től. Próbálkozhatnak az erős dohányos autóvezetők azzal is, hogy rágógumival „fog­lalják el” a szájukat az utazás során. Sokan úgy vé­lik, hogy e tekintetben a motorkerékpár „egészsége­sebb” jármű az autónál, ott ugyanis eszébe sem juthat a vezetőnek menet közben rágyújtani... B.I. A helyes közlekedésről A gyöngyösi városi és járási rendőrkapitányság mellett működő KBT-aktivisták részt vállalnak a fiatalok közleke­dési ismereteinek gyarapításából. Előadásaikkal, film- és propagandaanyagaikkal felkeresik a város és hozzá tartozó oktatási intézmények diákjait. Legutóbb a detki kultúrház- ban tartottak a helyi úttörőknek filmvetítéssel és elbeszél­getéssel egybekötött vitát a kerékpáros közlekedésről. Felvé­telünkön Király Béla és Már László rendőrök a gyerekek körében. (Fotó: Szabó Sándor) Európa legnagyobb próbapályáján Ellenőrizve \ A szovjet autógyártás tu­dományos központja, a Köz­ponti Autó és Autómotor Tudományos Kutatóintézet (NAMI) a tulajdonosa an­nak a próbapályának, ahol az összes szovjet áutótípu- soiknak és ezek változatai­nak kötelező vizsgálatai folynak. Itt vizsgálják a Csehszlovákiában, az NDK- ban és Magyarországon gyártott gépkocsikat is. A NAMI kísérleti pályája Európa legnagyobb és a vi­lág egyik legnagyobb pályá­ja. Területe 40 km2. Rendel­kezik 96 kilométer hosszú próbaúttal, 20 ezer m2-es laboratóriumi bázissal, és a gyorsított vizsgálatok el­végzésére szolgáló berende­zésekkel. A próbapályán előállítot­ták az összes elképzelhető útviszonyokat — az esőtől felázott agyagos mezei úttól az ideális autóútig; a nyíl­egyenes autópályától a he­gyi szerpentinekig; a siva­tagi homoktól a havas szűz- földig A gyorsutakon vizsgálják a motorok, a futóművek, a gumiköpenyek megbízható­ságát és tartósságát üzemel­tetési viszonyok között, il­letve gyorsított ütemű üzemben; megállapítják az aggregátorok melegüzemi állapotviszonyát, vizsgálják a gyorsítónyomaték minőségét és az üzemeltetés gazdasá­gosságát. Az autók üzembiztonságát és tartósságát különleges termésköves, „rövid hullá­mos” és belgaköves utakon ellenőrzik. A vizsgálati emelkedők 4—60 százaléko­sak és lehetővé teszik a fu­tóműdarabok, a fékek, a kenőrendszerek, a motor üzemanyag-ellátásának vizs­gálatát, továbbá azon leg­nagyobb emelkedő szögének megállapítását, amelyet a gépkocsikkal még le lehet győzni. A dinamikus tulajdonsá­gok mérésére szolgáló úton pontosítják a legnagyobb se­bességet, a gyorsítás útját és idejét. A mérőberendezéssel ellátott útszakaszon a mé­rési pontosság eléri a 0,001 másodpercet. Az autók vázának és tar­tórendszerének szilárdságát cserélhető akadályokkal el­látott próbapályán vizsgál­ják. A próbapályát felszerelték vizesárokkal és porkamrák­kal is, amelyekben az autó hermetikusságát és a szűrők hatékonyságát vizsgálják. A porkamra kötelező az el­használódás vizsgálatánál. A baleseti helyzeteket — rá- futás, ütközés, felborulás — különleges összeállításokban szimulálják. Találhatók ben­nük gyors autópályák, száz­tonnás betonkockák, felüljá­rók stb. A próbapályák összes vizs­gálati adatát számítógép ér­tékeli ki. A próbapálya laboratóriu­maiban vizsgálópadokon és — berendezéseken az autó egyes részegységeit ellenőr­zik. A próbapálya útjain fu­tott több ezer kilométer, az egyhetes vizsgálat, amely egy évnek felel meg — a szovjet autók sokéves üze­meltetésének biztosítékát je­lentik. Gyermekrajzi kiállítás nyílt a napokban Eger­ben, a 6-os számú isko­lában. Témája: a bizton­ságos közlekedés, óvodá­sok, kisdobosok, úttörők küldték el rajzaikat a kiállításra, szemléletesen megfogalmazva, hogyan látják önmagukat és a felnőtteket az utcán, a közúton közlekedni. Ta. nulságos ötletek érdekes jelenetek egész sora lát­ható a megyeszékhely óvodásainak, iskolásainak rajzain. Mutatja egyúttal azt is, hogy az óvónők, pedagógusok milyen gon­dot fordítanak a közle­kedési kultúra kialakítá­sára, a biztonságos köz­lekedéssel kapcsolatos is. meretek gyarapítására. (Fotó: Perl Márton) Gyermek­szemmel

Next

/
Thumbnails
Contents