Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Májusi fények B z emberiség történelmében vannak olyan ünnepek, amelyek fontos határkövet jelképeznek a társadalmi haladás útján. Május elseje 1889 óta ünnepe és harci seregszemléje öt kontinens minden népének. Egyként ünnepük a világ minden metropolisában, a hagyományos európai, észak-amerikai iparvidékeken, kis óceániai halászfalvakban, afrikai ültetvényeken, mindenütt, ahol a dolgozó emberek felelősséget éreznek magukért, sorstársaik jobb életéért. A májusok története vérrel kezdődött. Kilencvenhat esztendővel ezelőtt az elnyomott, kizsákmányolt, jogaitól megfosztott és semmibe vett munkásosztály kibontotta az ébredés, a felemelkedés zászlaját. A múlt század munkásmozgalmának egyik fő célja a 14—18 órás munkaidő helyett a hires három 8-as bevezetése volt, vagyis 8 órai munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés. Az I. Internacionálé már 1866-ban határozatot hozott a 8 órás munkaidő kivívásáért, 1884- ben az amerikai szakszervezetek kongresszusa is követelte, hogy 1886. május 1-ig csökkentsék a munkaidőt, ellenkező esetben országos sztrájkot kezdenek. Mivel a követelést nem teljesítették, a sztrájk valóban kiro- bant, s 1886. május 1-én a Michigan-tó partján — először a munkásmozgalom történetében — a tüntetők közé lőttek. Két nappal később Chicagóban rendőrök sortüze dörrent: hat halott és félszáz sebesült vére folyt. A munkásság sztrájkja ekkor ugyan még sikertelen maradt, de megmutatta, hogy a munkásosztály egyre inkább megelégeli az emberi méltóság megalázását, az emberi jogok lábbal tiprását. Éppen ezért döntött úgy a II. Internacionálé első kongresszusa — amely 1889-ben Párizsban, a Bastille lerombolásának 100. évfordulóján ült össze —, hogy nagy nemzetközi tüntetésen kell követelni a közhatalomtól a nyolcórás munkaidőt, mégpedig valamennyi országban és városban azonos napon, 1890. május elsején. így lett 1890. május 1. a világ proletariátusának első nagy harci seregszemléje, amely — Engels szerint — „az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatta, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek.” A magyar munkásság is megértette a nemzetkor zi demonstráció jelentőségét. Első alkalommal hatvanezer munkás vett részt a budapesti nagygyűlésen, mit közben a forradalomtól rémüldöző burzsoázia eltorlaszolta lakásai ajtaját, lehúzta ablakai redőnyét. Pedig Szapáry belügyminiszter mindent megtett a védelmükre. Katonaságot, csendőrséget vonultatott fel, sőt még két vidéki ezredet is Budapestre rendelt, hogy vérbe fojtsák a nép esetleges felkelését. A szocialista világmozgalmak, az első marxista munkáspártnak, a proletariátus internacionalista öntudatának a gyümölcse a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szovjetunió létrejötte volt. Az 1917-es októberi forradalommal megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. Mi, magyarok elsők között léptünk erre az útra. 1918. május 1-én a magyar munkásság már forradalmi külsőséggel ünnepelhetett a proletár internacionalizmus nagy ünnepén és 1919-ben a -proletárdiktatúra dicsfényénél vonult fel a munkásság májusi ünnepére. Sajnos azonban az Örömet és boldogságot — amely ekkor a magyar népet betöltötte — hamar felváltotta az ellenforradalom sötét korszaka. 1920-tól 1945-ig nemegyszer hangzott fel a jelszó, a kiáltás: ez a május — véres május, jövő május — vörös május! A Nagy Októberi Forradalom győzelme és a Szovjetunió létrejötte óta a munkások, a dolgozók különböző osztagainak május elsejéi seregszemléjét egyre kevésbé lehet elszigetelni. Az imperialistaellenes harc bármely frontján fellépő erők — május elsején éppúgy, mint az év bármely napján — nemzetközi támogatást élveznek. Az erős és virágzó Szovjetuniótól és a mellette álló szocialista országoktól kértek és kaptak segítséget a már felszabadult vagy függetlenségükért harcoló gyarmatok és félgyarmatok. S számíthatnak erre a táborra, segítségre a kapitalista országok dolgozói is, akik napról napra tiltakoznak a kizsákmányolás, az elnyomás, a munkanélküliség, a rettegés ellen. így terebélyesedik ki a munkásság összefogásának májusi eszméje és tölti be rendeltetését a mai kor követelményeinek színvonalán, mint ahogyan Rosa Luxemburg mondta annak idején: „A nyolcórás munkanap elérése után sem szűnik meg a májusi ünnep. Mindig, amíg tart a munkásság harca a burzsoázia és kormányai ellen, amíg nem teljesítik minden követelését, minden esztendőben a májusi ünnep lesz ennek kifejezője. Ha pedig felderülnek a jobb idők, és a munkásosztály az egész világon eléri a felszabadulást, akkor valószínűleg a megvívott harcok és az elszenvedett fájdalmak emlékének napját fogja ünnepelni az emberiség.” Hadd tegyük hozzá Rosa Luxemburg szavaihoz, hogy a felszabadult népek május 1-én összegezik a megtett utat, felmérik, honnan indultak, s hová jutottak. Mi, magyarok büszkén gondolhatunk arra e májusi ünnepen, hogy pártunk vezetésével az elmúlt évtizedekben maradandót alkottunk, nagy tetteket hajtottunk végre. Mindnyájunk keze nyomán gyökeresen megváltozott hazánk, átalakult társadalmunk rendje, az emberek élete, gondolkodása, magatartása. Magyarország, az egykori kisparaszti, agráripari ország most ipari agrárország, amelyben fejlett a szocialista nagyipar és a nagyüzemi mezőgazdaság. A szocialista gazdaság eredményeire alapozva emberhez méltó az életszínvonalunk. A politikai, gazdasági ideológiai átalakulás azt jelenti: lezárult a magyar történelemnek az a korszaka, amely idő alatt Magyarország igazán soha sem lehetett független; azt jelenti, hogy a feudalizmussal terhelt, népelnyomó államrendszert szétzúzva, a nép „meglelte honját e hazában.” O lyan alkalom tehát ez az idei május 1-e, amikor vidáman, felszabadultan örülhetünk eddigi eredményeinknek, munkasikereinknek. Ünnepeljünk jókedvvel, a jól végzett munka örömével! , FODOR LÁSZLÓ Kitüntető ünnepségek megyénk vállalatainál, üzemeiben Az 1981-es gazdasági évben végzett kiemelkedő munkájuk alapján — ahogyan ezt már lapunkban hírül adtuk — kiváló címmel tüntették ki az Izzó Gyöngyösi Gyárát, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazda- ságot, a füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezetei, a Heves megyei Településtisztasági Vállalatot, a Hatvani Takarékszövetkezetet, a MÁV Gyöngyösi Kitérőgyártó Üzemét, a Gyöngyösi Ingatlankezelő és a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalatot. A Mátraalji Szénbányák Vállalat petőfibányai ve. gyesüzeme és az ecsédi kül- fejtéses üzem Élüzem címet kapott. Ugyanebben az. elismerésben részesítették a TIGÁZ horti egységét, az Építőipari Gépjavító Vállalat és az Aknamélyítő Vállalat egri kollektíváját, valamint a Tejipari Szállítási Vállalat gyöngyösi kirendeltségét. Vezérigazgatói elismerésben részesítették a Csepel Autógyár egri gyárát. A magas kitüntetéseket és a jutalmakat tegnap, 1982. április 30-án adták át bensőséges ünnepség keretében az üzemek, vállalatok és szövetkezetek munkahelyein. Az eredményes munkát dicsérő ünnepi eseményekről lapunk 1982. május 4-i száméiban adunk részletesebb információt olvasóinknak. Kiváló szövetkezetek A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával együttesen az elmúlt évi gazdálkodási versenyben kimagasló eredményeket elért mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és szakszövetkezieteknek a „Kiváló szövetkezet” kitüntetést adományozta. Megyénkből a következő szövetkezeti kollektívák érdemelték ki a kiváló elismerést : a gyöngyössölymosi Mátra, a hevesi Rákóczi,' a horti Kossuth, a mátrade- recskei Rákóczi és a nagy- rédei Szőlőskert Termelőszövetkezet. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült az egri baromfikeltető vállalat is. ★ Kiváló címmel tüntették ki a mátrafüredi SZOT Üdülőt és elismerő oklevelet kapott a parádfürdői szanatórium. Kádár János Angyalföldön Kádár János, mint sok esztendeje minden május elseje előtt, most is ellátogatott Angyalföldre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát pénteken délelőtt á XIII. kerületi pártbizottságon — ahol programja kezdődött — Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Deák Gábor, a XIII. kerületi párt-bizottság első titkára és Bozsik József, a városrész tanácselnöke fogadta. Kádár János elismeréssel szólt a hallottakról, gratulált az eredményekhez, s további munkasikereket kívánt Angyalföld dolgozóinak. A pártbizottság épületében nemrég nyílt meg az angyalföldi fiatal képző- és iparművészek kollektív kiállítása — a Központi Bizottság első titkára néhány percet ennek megtekintésére is szakított idejéből. A látogatás a Magyar Hajó- és Darugyár daru- és kazángyárában folytatódott, ahol Szép János vezérigazgató és Steiner Arnold, a pártbizottság titkára fogadta a vendéget. A forgácsoló gépműhelyben már várták a munkások a Központi Bizottság első titkárát, aki meg-megállt egy-egy NC- esztergánál, hogy kezet szorítson a nagy teljesítményű masináknál dolgozókkal, majd részt vett az üzem május elsejét köszöntő röpgyűlésén. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi törvény egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás kifejezésre juttatja, hogy a szak- középiskola a tanulóknak középfokú s szakképesítést, illetőleg meghatározott magasabb elméleti képzettséget igénylő szakmákban szakmunkás-képesítést nyújtson. Erre tekintettel az Elnöki Tanács úgy rendelkezett, hogy a szakközépiskolai “tanulók — az eddigi érettségi vizsga helyett — a kettős képzési céllal összhangban levő érettségi-képesítő vizsgát tesznek, és a megszerzett szakmai képesítést is tanúsító érettségi-képesítő bizonyítványt kapnak. Az Elnöki Tanács módosította a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet. A módosítás célja a lakosság kiskereskedelmi ellátásának további javítása. Az Elnöki Tanács végül legfelsőbb bírósági bírót választott. Továbbá bírákat mentett fel és választott és egyéb ügyeket tárgyalt A SZOT titkárának tévé- és rádióbeszéde Csehák Judit, a SZOT titkára, a rádióban tegnap este 18.55, a tévében pedig 19.15 órakor mondott május 1-ét köszöntő beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy évtizedek óta az egész világon a dolgozó tömegek nagyszerű seregszemléje ez a nap. Utalt arra, hogy hazánkban egy biztonságos úton haladó, alkotó kedvvel teli nép köszönti a munka ünnepét. Eredményeinket elismerik a világban. Jelezte: keményebb időket élünk mint korábban, de a nehezebb körülmények között is arra törekszünk, hogy megőrizzük társadalmunk értékeit, életkörülményeit, biztonságát, és erőt gyűjtünk egy gyorsabb ütemű fejlődéshez. Éljen május elseje! Budapest, 1957. május 1.
