Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 11., vasárnap 3. TELKET NE KERESSEN Felvilágosítás minden mennyiségben MÁTRÉP — olvasható a felirat Gyöngyösön, a Kossuth Lajos utcában. Ebből a betűszóból csak bizonyos fejtörés után ókumlálhat ki valami okosat az érdeklődő. Szerencsére, a kirakat csupa üveg, és akinek van szeme — mindent láthat. Mindenekelőtt három csinos, fiatal nőt. Mintha úgy válogatták volna őket össze, még szökés hajuk is hasonlít egymásra. Ide be kell térni. ötleteket adnak — Csak telek után ne érdeklőd jék — óv jó előre az esetleges csalódástól Demeter Éva szaktanácsadó. Hogy miért ne? Mert telek, olyan, amire építtetni lehetne, az egyelőre nincs. Mi van? Tanácsadás. Az építkezéssel kapcsolatban mindenről. — Típustervet is tudunk kínálni. Ha az adott telekre kell átültetni, több mérnök címét is közölhetjük. Az egész listát megmutatjuk. Elmondjuk, az OTP milyen esetben, milyen pénzügyi lehetőségeket kínál. Segítünk a TÜZÉP-pel szerződni az építési anyagokra. Gépeket ajánlhatunk bérbe. — Mennyibe kerül a szak- tanácsadás? — Egy „Köszönöm”-be. A típustervekért, a gépek kölcsönzéséért kell fizetni. — Mi haszna ebből a szövetkezetnek? — A tanácsadásból semmi. Lám: valóságos jótékonysági intézmény. Ebből aligha élhetne meg a Mátravi- déki Építő- és Szakipari Szövetkezet. A bútor előjegyezhető Közben egy hölgy is benyitott az ajtón. Érdeklődéssel nézte végig a nemzetközi éásár nívódíjas, Gyöngyös ß/ ________________________ S B “ névre keresztelt elemes bútorcsaládját. — Hogyan tudom ezt megvenni? — kérdezte. — Ha május 15-ig előjegyezteti, akkor a harmadik negyedévben tudjuk szállítani — hallhatta Tóth György - nétől, aki ennek a területnek a felelőse. Azt már az adminisztrációs munkákat végző Bágyi Lászlónétól tudtam meg, hogy havonta öt-hatszázezer forint értékben kötnek üzletet. — Irodabútort is értékesítünk — tette még hozzá, és körbemutatott. A Gyöngyös mellett ott állt a teljes választék, amiből kedve szerint állíthat össze irodai berendezést a vevő. Csak egy telefon az üzembe és az is kiderül mindjárt, mikor szállíttathatja el. A lakosság érdekében A szövetkezet elnökétől, Bodócs Jánostól kérdeztem, miért ilyen „jó szívűek”. — A városi szervek biztatására hoztuk létre az információs irodánkat. Lakossági igényeket elégítünk ki ezzel. Nem tagadjuk, azt is reméljük, hogy így jobban megismernek bennünket. — Milyen kapcsolataik vannak a nívódíjas bútor értékesítésében a kereskedelemmel? — Egyelőre annyit tudunk gyártani, amennyit a saját bemutatóhelyiségünk forgalma révén igényelnek tőlünk. Évente ötmillió forint körüli értékben. Ha megnőne az érdeklődés, a gyártás fejlesztésével kellene foglalkoznunk. Gyöngyösön, a Kossuth Lajos utcai helyiségben tehát az építtetni szándékozók juthatnak hasznos ismeretekhez egy jó szóért, gépekhez, állványozóanyagokhoz pedig bérleti díjért. Aki valami nagyon újszerű bútort keres — irodába, lakásba, az is bekukkanthat. Ennyit nyújt a MÁTRÉP. (gmj) Nem játék a segélykérő — Tudnivalók a használatáról — Az idén Gyöngyösön is lesz Telefonok a lakosság érdekében A segélykérő rendszer központját mutatja Tóth József rendőr százados Már a múlt év decemberében tapasztalhatták a megyeszékhely lakói, hogy a rendőrség új berendezéseket szerelt fel intézkedéseinek gyorsabbá tétele érdekében. Akkor még csak 15 segélykérő állomás működött, az idén márciustól pedig már a város 24 pontján levő, kékfehérre festett fémoszlop közvetítésével kérhetik a rá_ szorulók a hatóság segítsék gét. — Körülbelül öt észtén de_ je a Belügyminisztérium megbízásából a SERVIN- TERN Ipari Szövetkezetben hozták létre a segélykérő rendszert — mondatta érdeklődésünkre Tóth József rendőr százados, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság híradó szolgálatának vezetője. — Először Győrött és Pé_ esett építették ki a hálózatot, majd további megye- székhelyeket láttak el velük. — Milyen szándék vezérel. te ebben a rendőrséget? — Köztudott, hogy a városokban elég kevés nyilvános telefon található, azoknak többségét is sokszor tönkreteszik. A gyors rendőri segítséghez pedig feltétlenül szükség van ezekre az állomásokra. Főleg családi perpatvarok, a közrendet sértő cselekmények, közieke. dési balesetek esetén. Eger. ben is elsősorban azokra a helyekre állítottuk fel őket, ahol nincs nyilvános telefon, illetve idegenforgalmi szempontból a leglátogatottabbak. — Mennyibe került a segélykérő rendszer kialakítása? — Az egész rendszer a postai hálózatra épül, valamennyi oszlopon belül integrált áramkörökből álló elektronikus egység van. Ennek megfelelően egy állomás értéke tizenegyezer forint, a városi kapitányság ügyeletén található központ pedig ötvenezer forintot ér. Az Egerben kialakított hálózat teljes egészében csaknem félmillió forintba került. A segélykérő rendszer 25 évig használható, de ezen túl is az elektronikai egysén gek kicserélhetők. — Az eltelt pár hónap után bizonyára az első tapasztalatokról is be tudnak számolni... — Eddig két-három rendőri intézkedést is igénylő kérés futott be hozzánk. Egy alkalommal a Lenin úti állomásról szóltak be, hogy egy, magatehetetlen részeg hever az úton. Természetesen azonnal intézkedtünk csakúgy, mint abban az eset. ben, amikor a Malom úti hívón keresztül tájékoztattak bennünket, s teljesen indo- nos azonban, legtöbbször csupán próbaképpen hívtak bennünket, s teljeseen indokolatlanul használták az állomásokat. Például a 6-os számú Általános Iskola mellett felállított állomást próbálgatják nagy előszeretettel a gyerekek. Ezúton is kérjük tanáraikat, hogy figyelmeztessék őket, hogy csakis indokolt esetben használják a segélykérőket. Hi. szén, mint mondottam, nagy értékű berendezésekről van szó, az ügyeletén levő rendőrök figyelmét vonják el más, fontosabb munkától, nem is szólva arról, hogy nélkülözhetetlen az arra rászorulóknak a segítségnyújtáshoz. Nagy szükség volt rá például abban az esetben, amikor a Lajosvárosból egy anyuka kérte a segítségünket, hogy kórházba szállítsák súlyosan beteg kisgyermekét. Éjszaka szólt be a Kassai úti állorpáson keresztül ügyeletünkre, s a járőr- kocsink be is vitte a gyermeket a kórházba. — Tudomásunk szerint, sokan nem jól használják a segélykérőt. Igaz, erről szóló utasítás nem is található az oszlopokon... — Valóban így van. Éppen ezért most mondjuk el, hogyan is kell kezelni. Ha valaki az oszlopon a gombot megnyomja, akkor az ügyeletén levő központi hívón egy piros lámpa gyullad ki az adott állomás sorszáma alatt. A szolgálatban levő rendőr szintén egy gomb megnyomásával bejelentkezik. Ekkor a hívónak el kell engednie a gombot, s így — mintha telefon lenne — beszélhet az ügyeletessel. — Arról is hallottunk, hogy az elkövetkező időkben (Fotó: Perl Márton) * tovább kívánják fejleszteni a segélykérő hálózatot... — Az idén az első félév végéig két további vonalfo. gadó egységet szeretnénk beépíteni a központba, ezek se. gítségével a mentőket, illetve a tűzoltókat kérő hívásokat tudjuk közvetlenül továbbítani. Emellett december végéig tervezi a megyei fő- kapitányság 16 állomás felszerelését Gyöngyösön. A híradószolgálatunk fejlesztése érdekében, a közlekedés- biztonsági tanács kezdeményezésére CB rádióállomást telepítettünk a főkapitányságon. Az ilyen adóval rendelkezők, így a CB 9-es csatornán Eger 07 hívónévvel kereshetnek bennünket, s tehetnek bejelentést rendőri intézkedést igénylő eseményekről. Szalay Zoltán Ontözőgépek szemléje Ahol indokolt, ott azonnal öntözni kell Országszerte megkezdték az öntözőgépek szemléjét, az öntözőberendezések, szivaty- tyúk tavaszi szemrevételezését a mezőgazdasági üzemek és a vízügyi vállalatok. Az optimálisnál szűkösebb csapadékviszonyok sürgetik a gyors felkészülést, és ahol indokolt azonnal meg kell kezdeni a mesterséges csapadékpótlást. Az Öntözési Szolgálat szakemberei az elmúlt időszakban az ország csaknem félezer, egyenként két- # száz hektárnál nagyobb területet öntöző gazdaságban tartottak ellenőrzést. Megállapításaik szerint eddig valamivel több mint 180 ezer hektár terület öntözését tervezik, csaknem nyolcvanezer hektárral kevesebbet, mint a vízjogilag engedélyezett területnagyság. Legnagyobb arányban a Tisza II. és a Kisalföld térségében veszik fel a küzdelmet a szárazság ellen. Az öntözésre kijelölt növényi kultúrák közül a legnagyobb arányt — 22 ezer hektár — a cukorrépa képviseli. A kukoricát tizenhétezer, a zöldségféléket tizen- kilencezer, a pillangósokat huszonháromezer, a réteket és legelőket negyvenhét és fél ezer hektáron látják el éltető vízzel. A gazdaságok az idén is igénylik a fiatalok segítségét. Az idén négy helyen: a ti- szaföldvári Lenin és a kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben, valamint a kalocsai és a Siófoki Állami Gazdaságban nyitja meg kapuit önkéntes ifjúsági öntözőtábor. •u, fi Utak és hatóságok Karbantartó munkabrigádok három városunkban Csaknem húszán ülik körbe az asztalt. A megyei tanács jog- és igazgatási bizottságának tagjai, élen dr. Pápay Gyula vb-titkárral. Van itt falusi tisztségviselő éppen úgy, mint városi főügyész vagy nyugdíjas. Ami ide hozta őket: választóik bizalma, a közösség érdekeinek szolgálata, amely e bizottságban, e szakmai jellegű testületben még többletterheket jelent. De valameny- nyien láthatóan szívesen viselik a felelősséget, és észrevételeik a vitában elhangzott véleményük fontos téma körül kristályosodik ki. Nem kevesebb, mint 1658 kilométernyi út, 408 híd, valamint számtalan műtárgy fenntartása hárul megyénk külön, böző szintű tanácsaira. És például Eger, Hatvan, Gyöngyös, közlekedési szakigazgatási szerveinek nem csak a járdahálózat vagy a közúti jelzések folyamatos karbantartására kell ügyelniük. hanem gondjuk a rongálások megakadályozása is! Mindezzel kapcsolatban új vonásként fedeztük fel a megyei tanács ÉKV-osztályvezetőjének beszámolójában, hogy az idén mindhárom városban a költségvetési üzemek külön munkabrigádot alakítanak a fenntartással összefüggő feladatok elvégzésére. Kerékpárosokért perel Ennyit a vitaindítóról, és most vegyük számba, hogy a bizottság felszólaló tagjai tarsolyukban miféle problémákkal, milyen észrevételekkel érkeztek Hatvanba, ahol a kihelyezett ülés zajlott! Először a nevek: Varga Mihály Egerből, Albert Tibor Szihalomról, dr. Bocsi József Füzesabonyból, Molnár Ilona Abasárról érkezett, Tanka Imre pedig Bátor és Eger- bocs tanácstagjaként fejtette ki nézetét más-más kérdés kapcsán. Évente kétezer halálos baleset hazánkban, egy falu lakossága, mondja az egyik, és rögtön hozzáteszi, hogy a járdán való közlekedést az iskolákban intenzívebben kellene tanítani. Miért nincs szankció, jogszabály, amely gátat vetne annak, hogy faluhelyen a termelőszövetkezetek nagy erőgépei tönkretegyék a gyengébb teherbírású utakat? Vagy miként lehetne az ÉMÁSZT rávenni, hogy a tavaly megrendelt lámpatestek a kijelölt átkelőhelyekhez kerüljenek, kérdi a másik, a harmadik. Van bizottsági tag, aki a kerékpárutakért perel, és Kál, Kápolna nevét emliti, amelyek között mindinkább életveszélyes a közlekedés az út növekvő forgalma miatt. Aztán szóba kerül az Eger—Noszvaj útszakasz védelme, és az érte felelős ÉVIZIG! Igen, ha rövidesen támfalak nem épülnek, akkor lassan ide folyik a fél Eged-hegy, jegyzi meg az épés hozzászóló. De hogy ne csupán rosszat emlegessünk, itt egy dicséret az Űt- felügyelet címére: az anyagi eszközök összpontosítása általában a megye úthálózatának javára szolgált. Vissza a régi jogszokásokhoz Persze, sorolhatnánk még bajokat, beszélhetnénk kedvező jelekről, a bizottsági ülésnek viszont feltétlenül érdemi része volt, ahogyan Dér Béla, a megyei tanács ÉKV-osztályának vezetőhelyettese, illetve Szacsva Ferenc, a KPM Egri Közúti Igazgatóságának képviselője a kérdésekre reagált. Kevés testületi ülésen vettem részt, ahol ilyen köntörfalazás nélkül igyekeztek az arra illetékesek választ adni „kihívóiknak”. Így tudtuk meg, hogy • a kerékpárutak létesítésétől például eddig mereven elzárkózott a szaktárca, de szorít a szükség, és most úgy tűnik, hogy rövidesen akár az útpadka aszfaltozásával, szélesítésé, vei is lehet ilyen sávokat kialakítani. Aztán arra biztatnak a válaszadók, hogy községi tanácsaink bátran térjenek vissza régi jogszokásokhoz, rendelettel kötelezve a ház- tulajdonosokat többi között az árkok, átereszek karbantartására, máshol pedig jó földutak megjelölésével tiltsák ki a tsz-erőgépeket a gyenge minőségű makadá- mokról, mellékutcákból. Javallat: a közös gazdaságok vezetői téríttessék meg a „pilóták” okozta kárt, legyen az községi tulajdon, vagy éppen üzemanyag, amit á gépek a munkahely és az ebédező otthon között, oda- vissza fogyasztanak. Az viszont már eldöntött kérdés, miszerint a 3-as főútvonal Heves megyei szakaszának valamennyi gyalogátkelőbe. lye esztendő végéig különleges megvilágítást kap, és a költségből talán jut alacsonyabb rendű utakra is. Magántaxik A bizottság állásfoglalását mind e témákban végül dr. Pápay Gyula fogalmazta meg, bizonnyal a gyors intézkedés reményében. Hangsúlyozta, több hozzászólóra hivatkozván, hogy helyi tanácsrendeletek alkotásával ténylegesen meg lehetne oldani több problémát. De ugyanekkor a megyei tanács ÉKV-osztálya sem mondhat le arról, hogy keresse a helyi szerveknek nyújtandó segítség módozatait. A bizottságnak javasolnia kell ai Eger—Noszvaj út védelmére irányuló ÉVIZIG-döntést is! Továbbá életvédelmi, köziem kedésbiztonsági okból a megyei tanács művelődésügyi osztályához kell fordulnia az idevonatkozó iskolai foglalkozások rendszeresítésére, intenzitásának fokozása végett. Mivel a magánfuvarozás, magántaxizás engedélyezését a helyi tanácsok hatáskörébe utalták, hangoztatta a vb-titkár annak szükségét, hogy a szakigazgatási szervek kellő körültekintéssel, a szolgáltatási igény földerítésének ismeretében döntsenek a jogosítványok kiadásáról. (Egerben mindeddig talán harminc teherfuvar-enge- délyt adott ki a hatóság, taxira sincs tíznél több jelentkező!) Majd arról tett említést, hogy — éppen a téma hatvani tapasztalataiból kiindulva — érdemes a tanácsi közlekedési hatósági munka témakörét jövőre a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjére tűzni. Moldvay Győző
