Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 85. szám 1982. április 11. vasárnap ARA: 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bizottság alakult Gyöngyösön — Gyöngyösnek Készülődés az évfordulóra öt szakágban Didergős húsvét? A terített asztalok kö­zött fújdogálnak a böjti szelek. Didergős húsvét — adta címként meteorológiai jelentésének egyik lapunk találóan. De talán még­sem olyan didergős, mint féltük, vártuk volna? A hideg böjti szelek, a sark­vidéki áramlás megállapo­dott a Kárpát-medencében — így a távprognózis, ám most — érti és kiérzi azt már a gyakorló olvasó — csak ürügy az időjárás, hogy a politikára gondol­junk. A külpolitikára. Amely a Falkland-, Mal- vin-szigetek ellenére — úgy tűnik — legalábbis egy adott szinten megállapodni látszik, a feszültségek gör­béje már nem lefelé ha­lad meredek zuhanással, hanem legalábbis megál­lapodni látszik. Sőt! Mintha itt-ott — marad­ván a meteorológiai ha­sonlatnál — a megállapo­dott hideg levegőt, még alig-alig érezhetően, de már enyhébb szellők olda­nák. Európában béke van. S ha Európában béke van, évezredünkben ez egyfajta biztosítéknak tűnhet, hogy a konfliktusok ellenére, a fel-fellobbanó és mindig nagy veszélyt jelentő há­borús tűzfészkek dacára is, a béke halad az egyetem­legesség felé és nem a há­ború szelleme. Hogy túlságosan optimis­ták lennénk? A jelzőt le­fosztva, az optimizmust bizvást vállalhatjuk így, hús vét táján, a tavasz, az új­jászületés ünnepén. S a te­rített asztalok, a rokon, barátok körében pihenő, ünneplő, az ősi megtisztu­lást manapság már a drá­ga kölni cseppjeivel szim­bolizáló népszokás hagyo­mányait ápoló kis világunk egyfajta garanciát is ad­ni látszik ehhez az opti­mizmushoz. Mikor biza­kodnék leginkább az élet­ben, a békében, az emberi haladásban, a szépségben, a holnapban az ember, ha nem e tavasz-ősi ünnepen, amely évezredeken át kí­sérte és kíséri végig vál­takozó alakban az embe­riség útját? Didergős hús vét? Az. Meteorológiai érte­lemben. De szívet melen­gető, ha magunk köré né­zünk, ha előretekintünk. Didergős húsvét? Nosza, melegítsük meg egy korty jó illattal, illa­tosítsuk meg három csepp kölnivízzel és ültessük szí­vünket az optimizmus kertjének közepébe. Húsvét másnapján — én mondom — már kellemes meleg, simogatóan jó lesz az idő. Gyurkó Géza A város alapításainak 650., •.elszabadulásának pedig 40. évfordulójára készül Gyön_ gyös. A méltó keretek meg­teremtésére jubileumi intéző bizottság alakult, amely már összeállította huszonnyolc ol­dalas kulturális szakági ter­vét. Ezzel a javaslattal fog­lalkozott a városi pártbizott­ság mellett működő agitációs és propaganda munkabizott­ság is. A rendezvények öt nagy szakágat ölelnek fel: tudo­mány, és iskolapolitika, if­júságpolitika, művészet, helytörténet és a Gyöngyösi Szüret ’84. A tudományos élet fellen­dülését várják a jubileumi évektől az intéző bizottság tagjai. Ez gyűjtőmunkát té­telez fel a pedagógus mun­kaközösségekben és az így kapott ismeretek elsajátítását a fiataloknál. A gimnázium 350., a zeneiskola 25. évfor­dulóját ünnepli meg. A TÜSZSZI pályázatot hirdet a város felszabadulása 40. év­fordulójának műsortervére. Országos tanácskozások le­hetőségét is számba veszik: a malakológusokét (csigaku­tatók), az Akadémia miskolci csoportjának, a könyvtárak­nak, a bányászoknak, a nu_ mizmatikusoknak (éremgyűj­tők), a pedagógia társaság elnökségének, kollégiumi cso­portjának, valamint a nép­front tudománypolitikai klubjának vándorgyűlését Kiállítások a természetvé­delem és vadgazdálkodás, a A másfél éves működés tapasztalatai alapján újabb megbízatásnak is eleget tesz a tizenegy vállalat által ala­pított Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalat. Az újszerű szervezeti forma tapasztala­tai általában kedvezőek; a tagvállalatok teendőik egy részét a közös vállalatra bíz­zák jutalék ellenében. A cu­koripari gazdálkodásnak fő­leg azokat a területeit, ahol az üzemek egy harmadik partnerrel, például a keres­kedelemmel vagy áz anya­gokat alkatrészeket biztosító iparral találkoznak. A szolgáltató vállalat az idén a cukoripar munkájá­hoz szükséges importanyagok és alkatrészek beszerzésérd is vállalkozik, amire a cu­koripari üzemek hatalmaz­ták föl. 1982-ben mintegy 8—9 millió forint értékű fölszerelést és anyagot ren­delnek a külföldi szállítóktól a magyar külkereskedelmi vállalatok közreműködésé­vel. A beérkező szállítmá­nyokat a közös vállalat irá­nyítja az üzemekbe. A cukoripar az idén 126 ezer hektár területre kötött szerződést a mezőgazdasági partnerekkel. Mintegy ötmil­lió dollár értékű import vetőmagot biztosítanak szá­mukra. A növényi szaporító­anyagot szintén a közös vál­lalat közreműködésével szer­zik be a gyárak és a szál­lítmányokat igény szerint osztják el a mezőgazdasági üzemek között A vállalat nemcsak a külföldi, hanem a hazai eredetű anyagok egy Sárhegy történetéből, bemu­tató az amatőrfilmesek ré­szére. Bibliográfia készül Gyöngyösről, külön kiadás a Múzeumi Füzetekből a vá­rostörténeti anyagból. Jubi­leumi évkönyv a gimnázium­nak. Az ifjúságpolitikai témakör rendezvényeket, vetélkedő­ket javasol. Meghirdette az úttörőelnökség a Ki tud töb­bet Gyöngyösről? című so­rozatot A KISZ a középis­kolás és üzemi fiatalokat mozgósítja ugyanígy. Meg­rendezik a megyei diákna­pokat a jubileum jegyében. Az úttörők kiállításokat szer­veznek Alkotó ifjúság cím­mel. A mátraalji fiatalok ta­lálkozójára meghívják a szomszédos megye tízen, és. huszonéveseit, hogy megis­merhessék Gyöngyös törté­netét és a város fiatal polgá­rainak az életkörülményeit Az éneklő rajok megyei ta­lálkozója a városban folyó zenei nevelést szolgálja Meg­rendezik a gyermekmajálist, és a megyei úttörő színjátszó fesztivált. Előkészítik a ter­mészetjáró úttörők találko­zóját Biztosítják a szakköri napok, a bemutatók, a kiál­lítások, akadályversenyek, klubdélutánok, szellemi olim­piák rendezvényeit. Ifjúsági szórakozóhelyet lé­tesítenek, alakítanak ki. Tervezik az Ifjú Gárda szakalegységek találkozóját. Harci túrát bonyolítanak le á Mátrában. Jubileumi klub­programokat dolgoznak ki. részének beszerzésére is megbizást kapott. A növény­védő és gyomirtó szerekkel kapcsolatos igényeket a vál­lalati központban összesítik és a felhasználást megelőző évben rendelik meg a vegyi anyagokat a nagykereskedel­mi vállalatoktól. Ugyan a. cukorgyárak ezt önállóan is megtehetnék, ám a keres­kedelemben és az iparban is fölösleges többletmunkát okozna az egyenként és többnyire rendszertelenül érkező megrendelések „foga-« dása” és kielégítése. Az anyaggazdálkodás admi­nisztratív teendőit ilyen ese­tekben szintén a vállalat látja el, tehermentesítve ezzel a cukorgyárakat. Központilag intézik az anyagbeszerzést: a répafeldolgozáshoz szük­séges, évente mintegy 270 ezer tonna mészkövet, to­vábbá a fűtőolajat, a sze­net és a kokszot — a meg­rendelések összesítése után — a közös vállalat szerzi be, majd a szállításokat üte­mezi. Ennél figyelembe ve­szik a szállítási „távolságot, a bányák teljesítőképességét stb. Szükség esetén az üze­mi készleteket irányítják át egy másik gyárba addig, amíg sikerül beszerezni a hiányzó anyagot. A szolgáltató vállalat köz­pontjában nagyteljesítmé­nyű számítógép működik. A gyárak erre bízzák ügyviteli­szervezésüket. A nyilvántar­tási rendszer alkalmas arra. is, hogy gyors információk, kai segítse a vidéki vállala­tokat. A művészeti ágazat felöleli a Városvédő Egyesület és művészetpártoló körök lét­rehozását; az üzemek vállal­kozzanak mecénási szerepre: javasolja. Az Országos Mo­nodráma Szemlét ki kell ter­jeszteni a szomszédos orszá­gokra. A könyvtár, a TIT, a művelődési központ jubileu­mi esteket szervez. Megün- nepli fennállásának 30. év­fordulóját a Gyöngyösi Já­tékszín. Készüljön film a vá­rosról. Az idegenforgalmi igények növelésével tovább kell fejleszteni a Múzeumi Zenés Hétfők rendezvényét. Regionális kórustalálkozót hoznak létre. Versenyt hir­detnek meg a tömegdalok ta­nulására és éneklésére a fia­talok körében. Megünmeplik Herman Lipót századik szü­letésnapját. Javasolják, hogy a Hevesi Szemle egyik számát szen­telje az évfordulónak. Helytörténeti tanulmány- gyűjteményt adjanak ki. A Magyar Történelmi Társulat megyei csoportja vándorgyű­lésén Gyöngyös történetét állítsa középpontba. Végezetül a Gyöngyösi Szüret: kiállításokkal, vásá­rokkal, bemutatókkal, nép­táncfesztivállal, országos bor­versennyel, utcai játékokkal, műsoros divatbemutatókkal, kirakatversennyel, felvonu­lással és bállal. A jubileumi rendezvény- sorozat elkezdődik 1982-ben és befejeződik 1984-ben. (gmf) Zöldség-gyümölcs Önálló szerződések Az idén először mérték fel önállóan a ZÖLDÉRT- vállalatok a lakosság zöld­ség-, gyümölcsigényét. A korábbiakban 3—4 hónappal előbb kötötték meg szerző­déseiket mezőgazdasági part­nereikkel. A ZÖLDKER- központ szerint várhatóan jó színvonalú lesz a frissáru­ellátás az idén. A szerződések adataiból arra lehet következtetni, hogy a ZÖLDÉRT-vállalatok korábban kevésbé voltak ér­dekeltek a veszteségek csök­kentésében, gyakran felesle­gesen nagy készleteket rak­tároztak, ami minőségrom­láshoz vezetett. Az idén széles körű piac­kutatással már a tényleges igények szerinti mennyisé­gekre kötöttek szerződést. Az értékelésből az is ki­tűnik: a szó szoros értel­mében beérnek az elmúlt évek tervszerű gyümölcsfa- telepítési törekvései: az idén a korábbiaknál jóval több cseresznyét, meggyet, mál­nát, körtét vásárolhatnak fel a ZÖLDÉRT-ek. Ugyan­akkor a szerződéskötések a hazai gyümölcstermelés hiá­nyosságaira is felhívták a fi­gyelmet; amíg a korai és késő nyári, valamint őszi gyümölcsökből bőséges a választék, addig viszonylag kevesebb gyümölcs érik nyá­ron, több étkezési szilvát, ringlót, nyári almát és kör­tét igényelnének a ZÖLD­ÉRT-ek, illetve a fogyasz­tók. Szolgáltató ügyintézők, anyagbeszerzők • • Összefogott a cukoripar M agyarországon Szabad-e locsolni? Megyénkben is él­nek még a locsolko- dási szokások: a nép­viseletbe öltözött lá­nyok, a loccsanó víz és a piros tojások bi­zonnyal , .tartozékai” lesznek a húsvét hét­fői „emelkedett” han­gulatnak. (Fotó: Szántó György) ______________________

Next

/
Thumbnails
Contents