Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-08 / 82. szám
BÜKKSZÉK NYITÁS ELŐTT Nem bővüli a strand Ha a varjú Szent Györgynapra... Mintha nem is nehéz gépek járnák, hanem gyalu simítaná a kömlöi határt. A napról napra mindinkább kibontakozó tavaszban nö. vekvő kedvvel dolgozik harmat felszálltától estközeiig az ember és . a gép. Az előzmények jók és nemkülönben a jelen napok is, vegyszerezésre, vetésre, jelenleg cukorrépára, napraforgóra, azután kukoricára... S miköz. ben a dolgos órák telnek, jut (vad)nyúifark- nyi idő tréfára, mókára, borzra, rókára, tú. zoktojásra. Mindezt bővebben bemutatja, elmondja — lapunk 3. oldalán — munkatársaink fényképes riportja. (Fotó: Perl Márton) Továbbra is gond a szálláshely — Évi százhúszezer vendég — Motel a tervekben Festik a kerítést. Készülnek a százezres nyári forgalomra Jelenleg sincs szálloda Bükkszéken, de van egy terv, amelyben szerepel egy Motel építése, határozott időpont megjelölése nélkül. Addig is a faluba érkezőknek marad a fizetővendégszolgálat. Tavaly, még huszonhatan foglalkoztak szobák kiadásával, az idén ez a szám mintegy tizenöt—tizenhatra csökken, mert az idősebbek nem szívesen bajoskodnak a vendéggel. További különössége az ügynek, hogy sem az IBUSZ, sem az Idegenforgalmi Hivatal nem fogad el szobamegrendelést, mert nincs, nem jött létre hivatalos egyezség a község és az utazási irodák között erre vonatkozóan. A strandon egyébként lelkes munka folyik. Javítják, festik a kerítéseket, takarítják, tisztítják a medencét. Még 1930-ban történt, hogy Bükkszéken szénhidrogénkutatás közben a repedésekkel, hasadékokkal átszőtt mészkőrétegek közül 39—40 fokos hévíz tört föl. Nyolc évre rá fúrtak egy több mint ötszáz méter mély kutat, ahonnan ma is kitűnő vegyi összetételű víz jön a felszínre. A hőforrásra települt strand azóta is a hazai és a külföldi fürdőzők kedvelt és igen látogatott helyei közé tartozik. Az elmúlt esztendőben például több mint 120 ezer jegy kelt el a pénztárnál. Volt olyan nap — 1981. július 12-én, amikor há- romezer-hatszázan keresték fel a medence gyógyvizét. Olyan vendég is akad — Kovács Ferenc a strand vezetője bizonyítja — aki 1942 óta rendszeresen jár vissza, évenként Bükszékre, mert vallja, hogy szervezetére legjobb hatást az itteni fürdőzés gyakorol. Valószínű, hogy többen is felkeresnék a strandot. S bár a tervekben már régóta megfogalmazódott, hogy a strand területét két hektárral kell növelni, és hivatalos nyelven „bővíteni szükséges a vízfelületet” is, erre azonban az idén sem kerül sor. A létesítmény negyven esztendő óta szinte változatlan állapotban várja a nyári vendégeket. Akik bizony sokan vannak. Egy júniusi, vagy júliusi vasár- n aipon átlagosan több mint háromezren látogatnak a kis A híres Salvus-vizet sem Bükkszéken palackozzák már. Budapestre szállítják tartálykocsikkal és ott töltik üvegekbe Heves megye egyik kincsét (Fotó: Szabó Sándor) Heves megyei községbe. Az ötnapos munkahétre történő átállással ez a szám valószínű tovább növekszik; vagy növekedne. Tervekben nincs hiány. 1958-ban elkészült az első rendezési terv, 1964-ben az egyszerűsített általános rendezési terv programja került papírra, 1970-ben az összevont rendezési terv programja fogalmazódott meg. Olyan igényeket is rögzített ez a javaslat többek között, hogy „indokolt a szállásférőhelyek számának és a strand területének növelése, a Salvus víz többirányú hasznosítása.” — Nem is tudunk nagyon mást csinálni. Kijavítjuk a repedéseket, rendbe tesszük a környéket, a kabinokat — mondja Kovács Ferenc. Itt azonban másra volna szükség. Bővítésre, fejlesztésre. De nagyon sürgősen. Bükkszék semmit nem vesztett varázsából mióta megnyílt a strandja. Most is nyit május elsején. Újra jönnek majd a látogatók itthonról és messzeföldről egyaránt. Messzire viszik a csodálatos gyógyvíz hírét. Szigethy András Útközben Most is eszembe van a beszélgetés, amit kis barátommal folytattam első iskolai országjárásuk után. A srác ugyanis legnagyobb élményének a ha- tamlas „zsugázást” tartotta. Erről áradozott hosszú perceken át — jóllehet korántsem szenvedélye, igazából nem is hiszem, hogy ismeri a kártyát. Csak hát — gondolom — ezt találta a „legvagányabb” dolognak, így látta, látja a felnőttektől is. Arról pedig, hogy voltaképpen merre is jártak, milyen városokban forogtak s hol. mit láttak — alig tudott valamit. Jó ideig törte a fejét, amíg felötlött az első helységnév a nem is oly rég múltból, s előszöktek a bizonytalan, halvány képek az útról.- Megvallom, sajnáltam a kis kamaszt, s kívül állóként is nálánál jobban bántott az elfecsérelt idő, meg a lényegében hasonlóan haszontalanul szétszórt pénz, a több napos kirándulás nem is alacsony ára. Miért emlegetem most mindezt? Nos azért, mert ismét eljött a nagy ifjúsági túrák ideje, vakációzó diákok utazgatnak megint hazánk széltében-hosszában, legrosszabb esetben is legalább a megyével ismerkedvén. S talán megint akadnak, akik csak átsuhannak szép tájainkon, pillantásra sem méltatják a kínálkozó látványt, történelmi, természeti értékeinket. Szóval, a csupán „lö. työgőket” szeretném kizök* kenteni a céltalanságból, legalább egy-egy kis időre megfogván kezükben a lapot, amikor már ki tudja hányadszor osztják egymás között a „zsugát”. Mivel - annyi okosabbat is kínál egy-egy hosszabb kiruccanás, öly sok igazán érdekessel megismerkedhet a tanuló jártában-kel- tében. Azokra próbálnám, felhívni a gyerekek figyelmét, amelyek kedvéért egyáltalán útra kél az ember, amelyeket csak utazva lehet elérni, „fölfedezni”. Amit odahaza hiába keresünk. S örülnék, ha mind többen megértenék ezt, sokan rácsodálkoznának az országra, világra, tágra nyílt szemekkel és fülekkel szívnák magukba, ami a várva várt kirándulás alatt csak kínálkozik. Dehogy a jókedv, a tréfa, a gyermekes, diákos huncutságok ellen szólok, s a legkevésbé sem akarom kivenni akár a kártya egyetlen lapját is a fiatalok kezéből! Csupán másra, többre is szeretném őket emlékeztetni, néhány olyanra, amitől maguk is többek lesznek. Amire akkor is érdemes és kell időt szakítani, ^amikor netalán legjobban jár a „zsuga”, amikor legmagasabbra szárnyal a nóta vagy legharsányabb a kacagás. S ugye, nem ünneprontás ez. srácok ... ? Gyóni Gyula Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. április 7-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi .Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, továbbá a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveit, valamint az állami oktatásról hozott 1972. június 15-i központi bizottsági határozat végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést, a közoktatás továbbfejlesztésének irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Heves megyei példákat is várunk Önellátás, olajmegtakarítás a helyi energiaforrások hasznosításával Az utóbbi időben jó eredményeket értünk el az energiatakarékosságban, de gyorsabb előrehaladásra lenne szükség, az egységes nemzeti jövedelemhez viszonyítva még mindig mintegy kétszer - annyi energiát használunk, mint jónéhány nálunk gazdaságilag fejlettebb, gazdagabb ország. Ezért is fontos olyan tartalékok felkutatása a közvetlen környezetben fellépő helyi energiaforrások hasznosítása. A gyarapodó helyi kezdeményezésekről számoltak be az MTI munkatársai. A geotermikus energia, a termálvíz sokoldalú hasznosításának lehetőségeivel több helyen éltek, a befektetések gazdaságos, és gyors megtérülésével kecsegtető kezdeményezéseket energiaracionalizálási hitellel az állam támogatja. Győrött a városgazdálkodási vállalat és az áfész közös beruházással tüzelőolaj helyett termálvízzel oldja meg a virágkertészeti üvegház, a patán taneveié és a húsüzem fűtését, melegvízellátását. Hódmezővásárhelyen a kórház 110 ágyas kakasszéki reumaosztályának pavilonját fűtik a termálvíz melegével és ezt — az egyébként gyógyhatású — vizet alkalmazzák a betegek kezelésénél is. Sokoldalú hasznosítására rendezkedett be Mosonmagyaróváron a helyi városgazdálkodási vállalat, amely ezen a télen már a város- központ lakásait fűtötte a több mint 80 fokos hévízzel. Szombathelyen . sikerrel vizsgázott az ország első olyan biogáz-üzeme, amely a városi szeméttelep bomló szerves anyagaiból keletkező gázenergiát hasznosítja. A városgazdálkodási vállalat és az észak-dunántúli áramszolgáltató szombathelyi üzemegységének szakemberei dolgozták ki a biogáz-üzem technológiáját, s a télen már a szemétből erjedt metángázzal fűtöttek több műhelyt, épületet és az aszfaltgyártó üzemet is. Csupán a kísérletek során 67,6 tonna olajat takarítottak meg a nagy metántartalmú biogázzal, melyből 1,4 köbméter egy kiló tüzelőolaj energiájával egyenértékű. A gáztermeléshez szükséges beruházásokra mindössze 410 ezer forintot költöttek, tehát a költségek már a kísérleti időszakban megtérültek. Az olcsó, köbméterenként mindössze 22 fillérbe kerülő biogázt felajánlották a telep közelében működő Volán vállalatnak is, mert a biogáz-üzem évente egymillió köbméter gázt állít elő, amelyből bőven jut még más felhasználónak is. A mezőgazdasági hulladékokból nyerhető hőenergia gazdaságos előállítására ad jó példát a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, amelynek vetőmagüzemében a legnagyobb szárítóberendezést olaj helyett a kukorica feldolgozásánál keletkezett melléktermékkel — kukorica- csutkával, csuhával, stb. — fűtik. Ezzel 1100—1200 tonna mellékterméket égettek el, amelynek energiájával 400 tonna jó minőségű tüzelőolajat takarítottak meg. Az energiatakarékosságra kínálnak új lehetőséget azok a kisebb földgázmezők, amelyeknek bekapcsolása országos vezetékhálózatba nem lenne kifizetődő, mert hamar kimerülnének, ám' az adott körzetekben a viszonylag kisebb energiakincsükkel is is hosszú ideig szolgálhatnák a felhasználók energiaellátását. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat, a Kőolajkutató Vállalat és az iparág szakmai egyesületei megvizsgálták ezeket a lehetőségeket. A felmérések szerint hat megyében 21 olyan kis gázmezőt találtak, amely alkalmas lehet helyi, körzeti hasznosításra. Ennek érdekében az Olaj tér-vei közösen kifejlesztik a kis gázmezők gazdaságos helyi kiaknázására alkalmas, a jelenleginél igaz jóval kisebb teljesítményű, de korszerű és olcsó termelőberendezéseket, a vizsgálat feltárta azokat a jogi, szabályozási és egyéb problémákat is, amelynek gyors megoldásáról ugyancsak gondoskodni kell, hogy mielőbb hozzáférhessünk ezekhez az energiahasznosítási lehetőségekhez is. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 82. szám ARA: 1982. április 8., csütörtök 1,40 FORINT Közéletünk hírei Szerdán elutazott hazánkból Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, akivel budapesti tartózkodása során Marjai József miniszterelnök-helyettes, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke folytatott megbeszélést az időszerű < feladatokról: Nyikolaj Fagy- gyejevet fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára. ★ Kárpáti Ferenc altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes vezetésével szerdán katonai delegáció utazott hivatalos, baráti látogatásra a Vietnami Szocialista Köztársaságba.
