Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

. NÉPÚJSÁG, 1982. április 6., kedd 5. Paragrafusfintor Az Egyesült Államokban a helyi hatóságok egyes régi törvényei és rendeletéi paradoxnak tűnnek. Ezek az ósdi szabályok mindazontáltal még ma is hatályosak: Például: Guryben (Indiana) annak, aki fokhagymát fogyasztott, ti­los négy órán belül villamosra szállnia. Mouriban (Idaho) csak úgy szabad táncolni, hogy a két partner között látható távolság legyen. Kaliforniában csak azok helyezhetnek el egérfogót, akik­nek vadászjegyük van. Jolietben (Illinois) le lehet tartóztatni azt a nőt, aki egy üzletben több mint hat ruhát próbál fel. Arkansasban törvényellenes cselekedet az állam nevét hi­básan kiejteni. (Berliner Zeitung) Húszmillió bűvös kocka Ebből a játékból világ­szerte 20 millió darab kelt el. A műanyag kocka tarka, egyébként azonban semmi különös nem látszik rajta. Mégis — az International Herald Tribune nem félt á felsőfoktól — „az évszázad játékszerévé” vált. Az ötlet pénzértékéről a Wall Street Journal cikke ír­ja: Rubik Ernő, a nemrég többé-kevésbé ismeretlen budapesti formatervező fő­iskolai tanár „valószínűleg az egyetlen ember a szocia­lista világban, aki becsüle­tes módon milliomos lett.” Bűvös kockája világszen­záció. Legalább minden he­tedik nyugatnémet családnak van legalább egy tagja, akj már forgatta: feltehetőleg gyűlölettel párosult szeretet­tel. Ideje, hogy valamiféle bú­csúztatót mondjunk: mert ez a zseniális kocka most már alighanem végérvényesen be­vonult a játék klasszikusai­nak panteonjába. Mióta a bűvös kocka 1978- ban Magyarországon piacra került, és 1980-ban a nem­zetközi piacra is eljutott, körülbelül 20 millió darabot adtak el belőle az egész vi­lágon. A bűvös kockának univer­zális tulajdonságai is van­nak, nem csak időtöltésre alkalmas. A tanulóknak pél­dául, mint Michael Mrow- ka és Wolfgang J. Weber, a frankfurti egyetem tanárai a Praxis der Mathematik szaklap legújabb számában kifejtik, jó alkalmat nyújt arra, hogy „kézzelfoghatóan megismerjék a kombinatív és a csoportelméleti tulajdon­ságokat.” A New York-i Modem Művészeti Múzeum felvette a Rubik-kockát válogatott formaterv-kollekciójába. A Newsweek című amerikai hírmagazin egyik novemberi számának címlapján ezzel a kockával szemléltette a Rea_ gan-kormány világpolitikai nehézségeit. Nehéz dolguk van azon­ban az úgynevezett „kuboló- gusoknak”, akik ezt a já­tékszert egészen komolyan veszik. Számukra egyáltalán nem tréfa az a feladat, hogy lehetőleg minél gyorsabban állítsák helyre egy kiforga­tott bűvös kocka eredeti színegységeit. Az NSZK-beli versenyt 1982 márciusára tűzték ki. Sőt, májusban Monte Carló- * ban állítólag világbajnokság lesz. Az eddigi legjobb időként a „Guinness Rekordok Köny­vé”-ben 38 másodperc sze­repel. Ennek megdöntése vé­gett egyesek iskolaudvarban, ágyban, vagy szakértőklu­bokban gyakorolják kéz­ügyességüket és térbeli kép­zelőtehetségüket. Mások pedig a képletek és a diagramok valóságos töm­kelegét tanulmányozzák. Mert néhány tucat szak­könyv azóta a rafinált koc­ka egyre mélyebb titkaibá nyújt bepillantást. Rubik szellemes dobása más feltalálókat is arra ösz­tönzött, hogy a háromdimen­ziós kockajátékok osztályát néhány újdonsággal gazda­gítsák : — Például Davis Sing- master londoni matematikus, aki azóta hivatásos „kuboló- gus” lett, a bűvöskocka-vál- tozatok egész választékát kí­nálja, közöttük golyókat, ha­sábokat, egy 14-lapú idomot és egy olyan kockát, amely nem forgatható, hanem szét­bontható és összehajtogatha­tó. — A Hongkongban élő né­met Uwe Meffert már évek­kel ezelőtt gúla alakú fej­törő idomokat fejlesztett ki, pszichoterápiái segédeszköz gyanánt. A „Pyraminx”-bőr — ez majdnem úgy kezel­hető mint a kocka, csak sokkal könnyebb — az utóbbi időben 50 ezer pél­dány van forgalomban. — A bűvös kockánál Yokoi Gumpeinek, a japán Nintendo játékkonszem igaz­gatójának „ördöghordója” és Papp Endre magyar mérnök „Bábel-tornya” is kevésbé bonyolult, ez utóbbiban szí­nes gyöngyöket kell ide-oda mozgatni; eddig 330 ezer „hordót” és 800 ezer „tor­nyot” importáltak az NSZK- ba. Egy régi, négy színes kockából álló játék követke­zett ezután új kiállításban („Trikki 4”), és a Nintendo a közeljövőben bemutatja á „Crossover”-t, egy intelligens tologatójátékot, amelynél po­larizáló szűrők színes min­tákat hoznak létre. Rubik maga egy kígyót konstruált, amelyben három­szögek fonódnak össze. Tet­szetős és bizarr játék, de inkább óvodába való eszköz, mintsem szellemi kihívás. 1982-ben Rubik azonban valóban jóvá akarja tenni azt a kárt, hogy bűvös kockája miatt az emberek millió töp­rengő idegroncsokká váltak. Egy új térbeli fejtörő já­tékot eszelt ki, amely csa- lád-barát-jellegű — egy „két- négy személy számára alkal­mas társasjátékot.” (Der Spiegel) A galambposta ötezer éves története A galambot, miint hírvivőt évszázadok óta hasznosítják, mert kitűnő tájékozódóké- pessége van, és igen nagy távolságról is visszatalál. Az erre vonatkozó legrégibb adat az i. e. 3000-toől szár­mazó falfestmény, amelyen oltár mögött négy galambot eresztenek fel, hogy hírül vi­gyék III. Ramszesz fáraó megkoronázását. A 2500 év­vel ezelőtt rendezett olym­piad játékok győzteseinek ne­vét is galamJbpostával jutat­ták el az egyes városokba. Ókori történészek gyakran tesznek említést hírvivő ga­lambokról, sőt tenyésztésük­ről is. A római légiót ga­lambházakkal látták el, és a kis szárnyasokkal — álta­lában lábukra kötött leve­lekkel — továbbították a csaták kimenetelére sokszor döntő fontosságú parancso­kat. Az i. e. évezredekben a Földközi-tenger mentén fekvő államokban ötven-száz kilométeres távolságra ga- lambposta-ál'lomásokat > he­lyeztek el. Gyakran a hajó­sok, különösen a kínaiak is ily módon küldtek üzenetet megérkezésükről. Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem című époszában említést tesz postagalambok­ról, amelyek révén az ostromlott várban tartózko­dók tartották a kapcsolatot a külvilággal. Természetesen az ellenség is tudta ezt, és vadászsólyommal igyekezett elfogni a „repülő postáso­kat”. Amikor 1871-ben a komrnün alatt Párizs körül volt zárva, az összeköttetést a külvilággal nagyrészt ga lambpostával tudták fenn­tartani. Sürgönyt, hivatalos és magánértesítéseket küld­tek velük. A kis állatok ki­váló képességeit mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy háromezer-ötszáz külde­ményt szállítottak. Ezúttal az volt a gyakorlat, hogy az üzenetet selyempapírra ír­ták, és a galamb szárnyának arra a középső tollára erő­sítették, amelyik a repülés­nél nem mozog. A megter­helés nem lehetett több egy grammnál. A tenyésztett postagalam­bok később is egyre nagyobb szerephez jutottak. A XX. század elején Üj-Zélandon vállalat létesült, amelyik a közeli szigetekkel való pos- taforgalom lebonyolítására ■IgAUMBKiÁUiTAS» €5 > *3- 3 ft b MAGYA galamb járatot szervezett. Ekkor jelentek meg a cső­rükben levelet vivő galam­bokat ábrázoló első bélye­gek. az angol. repülőtértől elvá­lasztotta. Még idejében sike­rült megvinnie a hírt, hogy — a tervezettől eltérően — ne intézzenek légitámadást a falu ellen, mert időközben onnan kiverték a németeket, és mostmár saját katonáik tartózkodnak ott. Az utolsó pillanatban érkezett: hét bombázó éppen fölszállni ké­szült. Az életmentő madarat London polgármestere ér­demrenddel tüntette ki, a háború után pedig Detroit városa kérelmezte, hogy ál­latkertjében gondját visel­hesse. Az első világháborúban a különböző német parancs­nokságoknál — hivatalos je­lentések szerint — több mint százezer galamb „szolgált”. Közülük nem egy életével fizetett vállalkozásáért. Honoluluban, a Havaid-szi- getek fővárosában 1918-ban galambposta-hivatalt állítot­tak fel, amely nyolc sziget­tel tartott kapcsolatot. A kis hírvivők a négyszáz kilomé­teres távolságot tíz óra alatt tették meg. Kína és Japán között 1932-ben is segítet­tek a postaforga’lorr.i lebo­nyolításában. A hivatalok leheletvékony papírborítékot használtak, amelyre a bér- mentesítés igazolásául bé­lyegzőt nyomtak. A galam­bokat az erre a célra terve­zett központból indították. A második világháborúban is nagy számban vettek részt a postagalambok, de csak különleges feladatokat kap­tak, például amikor nem akarták a híradástechnikát használni, nehogy az ellen­ség bemérhesse. A partizá­noknak nagyon sokat segí­tettek, mert az egyes csopor­tok munkáját sikerült össze­hangolniuk. Ezúttal is na­gyon sok „szolgálattéljesítés” közben pusztult el. De az elismerés sem maradt el: többen kitüntetést, sőt szim­bolikusan katonai rangot is kaptak. A detroiti állatkertben őrizték a G. I. Joe (Joe közlegény) elnevezésű híres galambot, amely az olaszor­szági hadszíntéren csaknem ezer angol és amerikai ka­tona életét mentette meg. Ugyanis 1943. Október 18-án rendkívül sebesen repülte át azt a több mint harminc ki­lométeres távolságot, amely Colovi Veochda Olasz falut Bár, a fejlett híradástech­nika fölöslegessé tette a ga­lambpostát, de egyes esetek­ben mégsem szorította ki. így például a nagyon magas hegyek megnehezítik a jó rádióvételt, ezért a hegymá­szó csoportok még most is gyakran galambokkal tartják egymás között a kapcsolatot. Napjainkban a franciaorszá­gi Abranches kórház labora­tóriuma galambokkal küld vérmintákat a harminc kilo­méterre fekvő Granicville városába, mert — mint meg­állapították — a motorke­rékpáros küldöncöknél sok­kal gyorsabban teszik meg az utat. De e ritka esetek­től eltekintve, a galamb ma már inkább csak a béke esz­méjének szimbóluma. A postagalambok tenyész­tése ismét virágkorát éli. Az egész világon egyesületek, magánosok vetélkednek, hogy minél kitartóbb, gyor­sabb fajtákat tenyésszenek ki, de ez már csak sportcé­lokat szolgál. Nemzetközi szervezetünk is van. Példa­képpen megemlítjük, hogy Budapesten 1941-ben posta­galamb-versenyt, 1971-ben pedig Brüsszelben — nagy nemzetközi részvétellel — már olympiát rendeztek. Természetesen nagyon sok ország bélyegein szerepelnek postagalambok. így egyebek közt, a hazai galambfajtákat bemutató, 1957. évi magyar sorban. Néhány évvel ezelőtt pedig a galambposta bemu­tatásával érdekes kiállítás volt a Budapesti Bélyegmú­zeumban, A hazai Postaga­lamb Sportszövetség cente­náriuma tiszteletére a Ma­gyar Posta ebben az évben bélyeget ad ki. Hajdú Endre H eti umor ét elején A lovag visszatér hűbér- urához a várba. Alaposan helybenhagyták, páncélja ütött-kopatt, a sisakját szét­zúzták, az arca csupa vér. A lova sántít, jómaga pe­dig alig tartja magát a nye­regben. — Mi történt? — Kérdi a szerencsétlentől a hűbérúr. Az nagy üggyel-bajjál ki­húzza magát a nyeregben, és így válaszol: — Ö, alapos munkát vé­geztem kegyelmed számára, uram. Derekasan megtépáz­tam északi ellenségeit... — Micsoda? ! — kiált fel csodálkozva a báró. — Ne­kem semmiféle ellenségeim nincsenek északon... — Ej-ej... — húzza a szót fáradtan a lovag. — Ha nem voltak, akkor most lesznek! ★ ■ A férj késő éjjel tér haza, és így szól a feleségéhez: — Sohasem találod ki, hol voltam! — Feltétlenül kitalálom, előbb azonban szeretném meghallgatni a te mesédet! ★ * Este van, az Andersen há­zaspár kávézik. A háziasz- szony megkérdi a férjétől: — Semmi különöset nem vettél észre rajtam? A férj szemügyre veszi a feleségét, és bizonytalanul kérdi: — Új frizurád van? — Nem. — Új szoknyád? — Nem. — Ma van a születésna­pod? — Nem. — Talán ma van a házas­sági évfordulónk? — Ugyan dehogy, te tökr filkó! Gázálarcot vettem fel, hogy ellenőrizzem a megfi­gyelőképességedet ! ★ Az ismert orvostól meg­kérdezte rxilaki, hogy mi az egészség. — Az egészség — vála­szolt — az, amikor önnek miden nap más valamije fáj. A horkolás — a lélek tükre? Még... .. .még az oszlop sincs fából (Fotó: MTI) Aki nem horkol, az elrej­ti embertársai elől legtitko­sabb érzéseit. A tudatában rejtőznek azok a kívánsá­gok és aggodalmak, amelyek csak éjszaka nyilvánuljak meg. X X X A horkolás nemcsak za­varhatja az ébrenlevőt, de sokszor igen komoly felvilá­gosítással szolgálhat neki. Mindenesetre ezt állapította meg dr. Ernest Lonbay an­gol orvos, aki éveken ke­resztül összehasonlította a horkolást az ember lelki al­katával, és közben meglepő eredményekre jutott: „A horkolással az emberek el­árulják kívánságaikat és ag­godalmaikat — így az angol szakorvos —, és sokszor olyan dolgokat is, amelyek gyakran egyáltalában nem hatolnak el a tudatukig.” Aszerint a mottó szerint, „Mondd meg, hogyan hor­kolsz én megmondom, mi­lyen vagy” —, dr. Lonbay a horkolókat négy csoportra osztotta. 1) Az oroszlánok. Aki ál­mában oroszlánként bömböl, hogy a szomszédok falai is ingadoznak, annak napköz­ben kevés mondani valója van. „Félénk lélek, aki ag­resszióit álmában engedi sza­badon.” 2) A macskák Teljesen elégedett önmagával, és a világgal, az, akinek a horko­lása a macska dorombolásá­ra emlékeztet. Az orvos: „Boldog ember”. 3) A disznók Ezek röfö- gésre emlékeztetőén horkol­nak. „Bizonytailan egyének — véli dr. Emst Lonbay —, akiket titkos gondok emész­tenék” 4) A fütyülök. Aki alvás közben dallamosan fütyül, az dr. Lonbay szerint akarat- erős. „Gyakorlati típus, en­nek ellenére alkotó, többnyi­re jó üzletember, művészi hajlamokkal.” De nem mindenkinek Van kedve ahhoz, hogy éjszaka a kettős ágyba azt lesse, hogy partnere lelkivilága- mit tük­röz vissza. Mi vám akkor. Találékony emberek már sok technikai eszközt kita­láltak a horkolás ellen: pél­dául egyfajta bőrszíjakból készült szájkosarat, amely hivatva van a horkoló száját tartani úgy, hogy a mély- álomzavaró mellékzörejei el­viselhető mértékre csökken- csökkennek. Egy chicagói szakvásáron egy ortopédgallér bizonyult az abszolút slágernek, amely a horkoló állkapcsát össze­fogja. De nem mindenki félénk, aki bömböl álmában, mint egy oroszlán, Dr. David Leschem, müncheni szakor­vos: „A horkolásnak két faj­ta orvosi oka lehet. Az egyik ok, a felső légutak elzáró­dása, mint például a meg­dagadt nyirokcsomók, ame­lyeket általában polipnak nevezünk, vagy az orrsövény görbülete.” Egy kis operációs beavatkozás révén ezekben az esetekben megszüntethető a terhes horkolás. A horkolás másik oka a különösen mély álom lehet: „Abban az esetben, ha az iz­mok feszülése a szájpadlás és a hörgők terében alább­hagy — mondja dr. Leschem —, állhatnak elő a lélegzés folytán a tipikus horkoló hangok.” A laza orcát a lé­legzetvétel úgy megrezegtet- heti, mint a laza vitorlát a szél. „Alapjában véve — ajánl­ja dr. David Leschem —, elégséges, ha felkeltjük az alvót különösen mély álmá­ból, amely aiz izmok megfe- szülését előidézi”. Aki kevésbé mélyen alszik, annak izmai a szájpadlás és a hörgő terében megfeszül­nek, s nem ad ki horkoló hangokat. „Abban az eset­ben is, ha a horkoló meg­fordul és ily módon fejét másképpen helyezi el a hor­kolás többnyire gyorsan megszűnik.” Dr. Ernest Lornbay szerint aki nem horkol, az elhall­gatja embertársai előtt leg- tikosabb érzéseit Bunté lllustriste

Next

/
Thumbnails
Contents