Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-06 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 80. szám 1982. április 6., kedd ÁRA: 1,40 FORINT Minden felszabadulási évforduló: egy mérföldköve a békének .. .és fellobban a hálatűz A világ gondjai megnövekedtek, s megszaporodtak a Földünket — a békét, az életet — veszélyeztető politikai jelenségek. Néhány esztendeje — egy utcai plakáton láthattuk — mégcsak Európát tartottuk két kezünkben, most az egész Glóbuszt kell óvó tenyerünk puha védelmébe vennünk, a szó szoros értelmében. E világpolitikai körülmények között méltán büszkélkedhetünk azzal, hogy országunk tekintélye a nemzetek között egyik alappillére a békének. S minden felszabadulási évforduló, amelyet a tavasz harmadik ünnepeként tartunk számon, ugyancsak egy mérföldköve a békének... A béke jegyében, a békés egymás mellett élés, a haladás jelszavával ünnepelte az ország — és megyénk — lakossága annak a -napnak az évfordulóját, amikor 37 esztendővel ezelőtt Nemesmedvesen egy rozzant haranglábra erősített csengőszó jelezte: „a háborút elvesztettük, a békét megnyertük ...!” flczél György ünnepi köszöntője (Fotó: Perl Márton, Szántó György) Zászlódíszbe öltözött az ország, felvonták a nemzetiszínű és a vörös lobogókat, felkúszott az árbócra az állami zászló, zenés őrségváltásra került sor a Parlament előtti Kossuth Lajos téren — jelezve, hogy ünnepel az ország. Ebből az alkalomból szombaton a rádióban és a televízióban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese mondott beszédet. — Ezzel az áprilissal tar- tozott nekünk a történelem, hiszen két szép márciusi forradalmunkat idegen erő. szak tiporta el. 37 évvel ezelőtt jutott végre olyan erő történelmi szerephez sorsunk formálásában, amely fölszabadítani jött, békét hozott... Felszabadítóink olyan ország határát lépték át, amelyet fél évezrede csak vesztes háborúk nyomorítottak. s amely a II. világháborút is elvesztette. A háborút elvesztettük, a békét megnyertük. 37 esztendő a bizonyság rá. A szocialista rendszerben páratlanul rövid idő alatt vált valóra a magyarság számára a több évszázados elmaradottság, megkésettség fölszámolása, a felemelkedés. Ez is bizonyítja a szocializmus történelmi fölényét! Április 4-e ezért nem csupán emlékezésre, hanem önvizsgálatra is késztet. Nemcsak mi tekintünk vissza, hanem hozzánk is fordul a történelem, hogy vallasson: éltünk-e a lehetőségekkel? Igen! A Magyarországon élő emberek biztonságának, jólétének, kultúrájának és méltóságának azelőtt nem ismert szintre való fölemelése olyan tett, amelyet á magyar nép most már véglegesen és visszavonhatatlanul történelme legfényesebb lapjaira ír. S amit elér. tünk, azt megbecsüljük, mert ebben az országban milliók tekintenek úgy sa: ját művükre, hogy látják alkotásaik értékét, s azt is, ami még hiányzik, aminek megteremtéséért még sokat kell tenniük. Mérik úgy közös dolgainkat, mint „birtokát a tulajdonosa”. A haladásnak hatalmas erői vannak... Békét akarunk, békére készülünk. Az annyi balszerencsét, oly sok viszályt megélt magyar nép csak békében válthatja valóra a 37 esztendővel ezelőtti április történelmi ígéretét. Ismerve a világ életét, igenlő erőit, tudva eredményeinket, terveinket, minden okunk és jogunk megvan arra, hogy gondokkal is számotvető, jó reményekkel köszöntsük felszabadulásunk ünnepét — fejezte be beszédét Aczél György. Az ünnep alkalmából díszünnepségre került sor Budapesten az Erkel Színházban, majd hazánk fel- szabadulásának 37. évfordulója tiszteletére a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa fogadást adott az Országházban, ahol Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. A fővárosban és az ország valamennyi hősi emlékművénél, az ismeretlen katona szobrainál, sírjainál lerótták kegyeletüket a hálás utókor képviselői. Az emlékezés jegyében zajlott le Budapesten, a Gellérthegyi Jubileumi Parkban az az ifjúsági nagygyűlés, amelyen a megjelentek tízezrei előtt Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára mondott ünnepi beszédet. A fővárosi fiatalok seregszemléje vidám, szórakoztató esttel zárult. Koszorúzások, megyei díszünnepség Bélapátfalván Dorkó József ünnepi köszöntőjét tartja minél eredményesebben oldjuk meg az ország, a megye, a járás, a község és az üzemek előtt álló feladatokat. Ha a dolgozók egyértelműen látják a célokat és a tennivalókat, ha meg vannak győződve azok igazáról és helyességéről, ha a célok eléréséhez szükséges feltételeket biztosítottuk, s ez párosul a megfelelő szervező, meggyőző tevékenységgel, akkor az eredmény sem marad el... Most arra van szükség, hogy — miután széles körű vitában kialakítottuk az 1982. évre szóló terveinket — következzen minden szinten és területen az egységes cselekvés, az elfogadott tervek és elképzelések gyakorlati végrehajtáA nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után, a díszünnepség második részében, az egri járás amatőr művészeti csoportjai adtak színvonalas műsort. Gyöngyösi ünnepségsorozat, kékestetöi hálatűz Mint a megyeszékhelyen, szűkebb hazánk más településein is koszorúzási ünnepségekre került sor, s számos helyen megemlékeztek a 37. évfordulóról. GyöngyöL sön, a Mátra Művelődési Központban tartott nagygyűlésen Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a visontai Gagarin Hőerőműben pedig Bódi Béla, a járási párt-vb tagja, a GHV vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Az ifjúkommunisták egész napos rendezvénysorozaton vettek részt: politikai gyűlést tartottak, váltófutásra invitálták a fiatalokat, akik délután — immár hagyó.! mányosan — Kékestetőre Utaztak, hogy az ország legmagasabb csúcsán levő Fel- szabadulási emlékműnél leróják kegyelüket a hősök előtt Fellobbant a hálatűz, felhangzottak a himnuszok. Tisztelgés az egri Felszabadulási emlékműnél majd Antal Györgyné, a KISZ Heves megyei Bizottságának tagja mondott ünnepi köszöntőt. A több ezres ifjúság képviselői — díszsor- tűz közepette — helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatán. Az ifjúsági nap — s egyben a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata — a gyöngyösi művelődési központban rendezett vidám esttel fejeződött be. Hétfőn délelőtt a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját, amely hazánk felszabadulásának 37. évfordulója tiszteletére lengett árbocán. Ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Fel- szabadulási emlékműnél. A díszünnepség hallgatóságának egy csoportja Az ünnep előestéjén megyei díszünnepséget rendeztek Bélapátfalván, a helyi művelődési központban. Ezt Bélapátfalván, a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Habéra László, az egri járási pártmegelőzően a résztvevők, illetve a megyeszékhely lakosságának képviselői megkoszorúzták az egri Felszabadulás téri emlékművet. A megye kommunistái nevében Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság és Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára koszorúzott. Elhelyezték a hála és a megemlékezés virágait a tanács, a HNF, a KISZ, az SZMT, valamint a fegyveres testületek képviselői, s a város lakói is mind a Felszabadulás téren, mind a Népkertben, illetve az állami temetőben levő emlékműnél, sírnál. A koszorúzási aktus az Intemacionálé hangjaival fejeződött be. bizottság első titkára köszöntötte a díszünnepség résztvevőit — köztük Vaskó Mihályt, a megyei párt- bizottság első titkárát, Mar. kovics Ferencet, a megyei tanács elnökét, . valamint Horváth Árpádot, az MSZMP KB munkatársát —, majd átadta a szót Dorkó Józsefnek, az SZMT vezető titkárának. A díszünnepség szónoka bevezetőjében utalt arra, hogy mit jelentett és jelent nekünk, a magyar népnek, a ma élő nemzedéknek 1945. április 4., majd kiemelte: — Hogy mi, magyarok méltóképpen járuljunk hoz. zá az egész emberiséget érintő legfontosabb kérdés, a béke megvédésének ügyéhez, ahhoz szükséges: jól és AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÍGY ÜNNEPELTÜNK
