Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
V NÉPÚJSÁG, 1982. április 24., szombat Figyelnek bennünket. Akarva akaratlan mérlegre teszik dolgainkat, elítélnek, vagy olykor felmentenek bennünket. Szeretettel és néha félelemmel teszik. Sokszor hasonlítani szeretnének hozzánk, sokszor távolodnak. Tükröt tartanak elénk, ha véleményüket mondják, s ösztönösen rátalálnak mit teszünk jól és mit rosszul. S ebből tanulságokat vonnak le, ők majd másképp csinálják. Érdemes figyelni rájuk. Érdemes és tanulságos. És talán nem késő levonni a tanulságokat. Ahogy rólunk beszélnek Én lehetőleg három gyereket szeretnék. Jobban figyel nének egymásra, felnőtt korukban is. Én is három gyereket szeretnék, mert akkor nem lesznek olyan magukba zárkózottak. Tudnak egymással is foglalkozni. És igazságosan nevelném őket. És arra nevelném, hogy másoknak is szeretetet adjanak ... Én egynél mindenképpen több gyereket szeretnék. Én ugyanis nagyon egyedül vagyok. Még unokatestvérem sincs. Ügy nevelném őket, ahogy engem nevel anyukám, de nem olyan bátortalannak. Én két, három gyereket szeretnék, mert nekem is van testvérem és nagyon jól el tudunk beszélgetni egymással. Szigorú leszek, de nem fogom őket verni. Legfeljebb, ha nagyon ideges leszek, elcsattan egy-két pofon. Én sokat beszélek vele, megmagyarázom mit, hogy kellene tennie, de nem lelkizek. A lelkizéssel kapcsolatba én is azt mondom, meg kell találni az alkalmas pillanatot Mert ha sokat lelkiznek az emberrel, megunja. Én is voltam már úgy, hogy untam hallgatni. Velem nem igen ér rá az édesanyám foglalkozni. Nem tudunk vele beszélgetni. Én majd sokat foglalkozom a gyerekeimmel. Este megkérdezném, mi újság. És ha valami nem sikerült neki, vigasztalnám. Hallottam, hogy a szülők hazaviszik a gondot, a munkát a munkahelyről. Én ezt szeretném elkerülni. Ne vigye haza a gondját a szülő. Persze eltervezni köny_ nyű, de ha mi is odakerülünk, nem tudom sikerül-e? Feltétlen őszinte kapcsolatot akarok a gyerekemmel. Valakinek el kell mondania, ha valami bántja. Másképp nagyon zárkózott lesz. Én majd bölcsődébe, óvodába járatom, hogy karán belenevelődjön a társadalomba. Szerintem az anya közelebb áll a gyerekhez, mint az apa, de azért az apának is foglalkoznia kellene vele. A barátom szülei elváltak, és én már megfigyeltem, nagyon szívesen beszélget apukámmal. A gyereknek szüksége van az apára is Vigyázni kell, hogy az apa ne kerüljön nagyon távolra a gyerekétől. Én a leendő feleségemmel együtt akarom nevelni a gyerekeket. Ha az apa nem foglalkozik a gyerekkel, akkor az fél tőle... Én napközibe járatom majd a gyereket. Ha jó a napközi, akkor ott elvégzi a leckét, nem kell otthon is nyúzni. Szerintem az óvodást meg se kérdezik a szülők, hogy mi újság. Amikor eljut az iskolába, a szülő megkezdené a „terápiát”, de akkor a gyerek úgy gondolja, most már miért legyen őszinte? Én igazságos leszek a gyerekekhez. Egyformán nevelem. Én leszoktatanám a csúnya beszédről. És jó akarok lenni, hogy ő is jó legyen ... (Nyolcadikos gyerekekkel beszélgettünk. A helyszín? Lehetett volna a megye bármelyik iskolája...) Deák Rózsi Napozóruha 116 cm magas kislány részére N Növeljük egymás tekintélyét! Meleg nyári napokon mindig szükség van jól mosható, apró mintás, vidám színű ruhácskára. S ha hűvösebbre fordul az idő, elfér alatta a trikó, vagy könnyű kisblúz. A bemutatott mérethez 90 Í ' m széles anyagból 1,75 cm xükséges. A hátrész 4 db apró gombbal záródik. Munkamenet: egy kocka 5 cm nagyságú. A szabásmintát átrajzoljuk, felnagyítjuk csomagolópapírra. Az anyagra fektetésnél a felsőrész, eleje szoknyaminta a hajtáshoz, anyagközépre kerül. A vállfodorból 4 db-ot szabunk. Az oldalráhagyások 2—3 cm szélességgel készülnek. összeállításnál az eleje felsőrész oldalrészeire 1/2 cm széles hajtásokat, le- varrásokat készítünk. Ezek, valamint a szoknya alsó szélén az 1 cm széles levarrt hajtások a méretváltozásnál (nő a gyerek), ki engedhetők, igazíthatok. Az egyszínű anyagból készült vagy hordás közben meghibásodott ruhácskát hímzéssel, vagy apró horgolt virágmotívumokkal is díszíthetjük. P. V. Szép a tanítói pálya. Nem is pálya: hivatás. Tudásunk legjavát adjuk, amikor a játékos kisgyermeket megtanítjuk írni, olvasni, számolni. Sok türelem, szeretet kell ehhez a nehéz feladathoz. És még valami! Szövetségesek kellenek. A szülők, akik segítik munkánkat és akikkel jól együttműködve megsokszorozhatjuk mind a nevelési, mind a tanítási eredményt. Fontos, hogy a gyermek szeresse, tisztelje . tanítóját, példaképnek lássa és feltétlenül megbízzék benne. Ezeket az érzéseket táplálhatja az, ha a gyermek otthon a szüleitől azt hallja, elismerően, szépen beszélnek a tanítójától és látja azt, hogy igyekeznek segíti a munkáját össze kell egyeztetni a nevelési. követelményeket. Érezni kell a gyermeknek, hogy nincs kibúvó, a szülei és tanítója egyet akarnak: belőle jellemes, rendesen viselkedő, jó tudású embert nevelni. A módszerek egyeztetésére, egymás megismerésére kitűnő alkalmak a szülői értekezletek, a fogadóórák és a családlátogatásakor folytatott beszélgetések. Így lenne jó, ezt szeretnénk mi, de sajnos nagyon gyakran találkozunk olyan szülőkkel, akik nem segítői a munkánknak, hanem ke- réktörői, legtöbbször azzal, hogy a gyermek füle hallatára rombolják tekintélyünket. Istvánnak nehezen ment a számolás az iskolában. A tanítónő szerette volna, ha kicsit számolgatnak vele otthon is. Mondta a gyermeknek, kérje meg anyukát vagy apukát, — amelyikük • Vízszintes: 2. Híres baritonária Gounod Faust c. operájában. 14. Község Veszprém megye déli csücskében. Vára a középkorban pusztult el. 15. Fullánkos rovar — névelővel. 17. Behálózza a falevelet. 18. Izlandi pénz. 19. Mutató névmás. 20. Éles, magas hangon beszél. 21. Maró a hatása. 22. Nem is mögé. 23. Szóösszetételek előtagjaként az utótagnak hellyel kapcsolatos voltát jelöli. 24. Divatos üzletnév. 26. „ ... szolgaság” (S. Maugham regénye). 27. Hol betűi — keverve, 28. Egész számra igazít ki. 30. Közlekedési tanintézet * röv. neve. 31. Egyforma betűk. 32. Tennivaló. 33. Egyik László királyunk mellékneve. 35. Török gépkocsik jelzése. 36. Szerb Antal egyik regényének címe. 38. Tiltás. 40. Uncle... 41. „Ég a kunyhó... a nád (nóta). 42. Zenei rövidítés ^pianissimo). 43. „ ... mode”. 45. Az észak-afrikai Atlasz-hegység berber törzsei. 47. Ökör — latinul (BŐS). 48. Mezzoszoprán szerep „A parasztbecsület” c. operában. 49. Halom. 50. Fa németül. 51. A hidrogén és a lítium vegy- jele. 53. A grog alapanyaga. 54. Dal az aranyborjúról, melyet Mefisztó énekel a „Faust” c. operában. 55. Oltalmaz. 56. Lábbal tipor. 58. Fémnek elemi szénnel alkotott vegyülete (világításra is használják). 59. Nem tiszta. 61. A „Két úr szolgája” c. vígjáték szerzője (Carlo 1707—1793). 62. Liszt Ferenc egyik zenekari műve. Weimarban hangzott fel először 1857. november 7-én. Függőleges: 1. Schumann egyik dala, gyakran hallha* tó hangversenyeken és a rádióban. 2. Himlő — az orvosok nyelvén. 3. Szíriái város (mai neve: Haleb). 4. A éppen ráér • —, hogy naponta 10 percet számoljanak vele. Nosza, jött is másnapra a szóbeli üzenettel István: „Anyukám azt üzeni, hogy a tanító nénit azért fizetik, hogy tanítson meg számolni, ő nem ér rá!’ A tanítónő lélegzete is elállt a biztos öntudattal, kissé leckéztető hangon elhadart „üzenet” hallatán. Arra gondolt, hány korrepetálásórán foglalkozott külön Istvánnal, mennyire szerette volna elérni, hogy felzárkózzék társaihoz, jártasabb legyen a számok világában. Ezért is kérte a szülőket, mert a lassúbb felfogású gyermeknek ezzel is segíteni akart A kisfiú édesanyja nagy hibát követett el azzal, hogy ilyen tiszteletlen hangon üzent a gyermekkel. Peti fekete pontot vitt haza egyik nap magatartásból, mert durván verekedett. Másnap — szokás szerint — a tanító néni megkérdezte, hogy mit szólt apuka. „Azt mondta, fütyül a fekete pontra és jól tettem, hogy megvertem a Gézát, mert csúfolt engem!” Sok-sok hasonló eset fordul elő, ami mind, mind nehezíti a pedagógus munkáját Hogyan tiszteli majd a kis Jutka a tanító nénijét, akiről nekem a minap a kislány előtt így beszélt az édesanyja, hiába akartam kacsinga fásommal elhallgattatni: „Kis fiatal, kezdő a Jutka tanító nénije. Nem sokat érthet még a tanításhoz!” Három példát említettem. Mindegyik a tanítónő elgondolását,, módszerét, ítélkezését, lényét bírálta. totóban is gyakran szereplő olasz labdarúgó-csapat, 5. Mókusféle. 6. Esetleg (ford.). 7. Mint a 35. számú sor. 8. Norvég kikötő. 9. Mesterséges nemzetközi nyelv. 10. Mesealak. 11. Ellenértéke. 12. Játék kezdete! 13. Régente. 16. Kókai Rezső zenekari műve. 18. Határozott 21. Sikál. 22. Az Amo mellékvize. 24. Megkapva megharap. 25. Könnyűvérű. 28. Fényképezőgép-márka. 29. „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy ...”. 32. Németh névelő 34. Negatív — rövidítve. 37. Ni csak. 39. Cseppfolyóssá válik. 42. A „Farsangi lakodalom” c. vígopera szerzője. 44. A „negyven rabló” babája. 46. Tér a Keleti-pályaudvar előtt 47. Csokoládé cukorka. 50. Bortároló. 52. Víz mossa. 54, Északi férfiEmber nincsen hiba nélkül. A tanítónő is tévedhet, esetleg rosszul ítélkezhet. Bírálni lehet! Csak éppen nem a gyermek előtt. Ha észrevételünk van a munkájával, módszerével, magatartásával kapcsolatban, keressük meg őt és mondjuk el szemtől szembe a véleményünket. Mi — tanítónők — sohasem romboljuk a szülő tekintélyét. Sőt! Igyekszünk menteni azt, amennyire lehet Nem mondjuk (akkor sem, ha úgy gondoljuk), hogy: „De rendetlen a te anyukád, Zsuzsika! Már egy hete nincs akasztó a kabátodon! Igazán felvarrhatta volna már!” Legfeljebb azt mondjuk: „Zsuzsikám, kérd meg szépen édesanyádat, hogy varrja fel a kabátodra az akasztót. Sok dolga van, biztosan nem vette észre, hogy leszakadt”. Amint a példákból láthatjuk, a két szövetségesnek — a szülőnek (apának és anyának) és a pedagógusnak a gyermek érdekében nagyon szorosan együtt kell működnie. Gondoljunk csak arra, hogyan néz majd István arra a tanító nénire, akit az édesanyja az üzenettel a kötelességére figyelmeztetett, hogyan fogadja el majd Peti igazságosnak a pedagógusok bírálatát, döntését, osztályzatait, ha az első fekete pontra „fütyül” az édesapja és igazságtalannak tartotta, vagy azt, hogyan tanul Jutka attól a fiatal tanítónőtől, aki — az édesanya szerint — nem sokat érthet még a tanításhoz. név .56. Ilyen mese is van. 57. Edgar Allan... 58. Bolgár cigaretta. 60. Határozói igenév végződés. 61. Fordított határrag. E. B. Beküldendő: a vízszintes 2., 62. a függőleges 1. és 16. számú sorok megfejtése. Április 17-i rejtvényünk helyes megfejtése: Öh, Tavasz, én úgy szeretlek — Te nagy, zengő rosszaság — Zsarolója pajzán kedvnek. A helyes megfejtést beküldők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Bóta Ildikó Eger, Sárosi Zsolt Gyöngyös, Bocsi Mária Budapest, Hegyi Judit Bélapátfalva, Tóth Ervin Halmajugra. A könyveket postán küldjük el. Hangnem a családban Az óvodában a gyerekek öltözködtek — a szülők se* gítségével —, s ha nem találták a cipőcskét vagy a sálat, káromkodó szavak hagyták el a bájos gyermekajkakat. Nem akartam hinni a fülemnek ... Kitől tanulta a gyermek: „hol az istenben van a cipőcském?” Kitől tanulta, hogy hülyének nevezi társát? A válasz egyértelmű : — felnőttektől. Az indulatba mártott’ csúnya szavak „fertőzik” a lélek egészségét, nemcsak a gyermekét, hanem a felnőttek lelki egészségét is. S ez mint „lelki influenza” tér*- jed, és végzi romboló munkáját. Hogyan kezdődik el ez a láncreakció — ki tudja? Sokféle szálon indulhat el. Az egyik például: a főnök gorombán megmondja a magáét a beosztottjának. Abban forr a tehetetlen düh, de hát a .főnöknek nem lehet visszabeszélni. Kitombolja magát a hozzá beosztottakon. Ha van beosztottja. Ha nincs, akkor az ügyfeleken, vagy hazafelé vásárlás közben a bolti alkalmazottakon, esetleg otthon tölti ki a mérgét — a családtagokon. De valahol kiadja, az biztos. Ezzel a láncreakció elkezdődik ... Akin kitöltötte a mérgét, az továbbadja — valakinek. Ha a gyermek a szenvedő alany, akkor agresszív lesz, és a kisebb testvérének, vagy az iskolában gyengébb társának adja tovább az érdemtelenül kapott gorombaságot. így alakul ki a szerteágazó, idegfeszítő, idegrendszert megviselő káros magatartáslánc. Az a bűvös kör, amelybe mindannyian belekerülhetünk. Hiszen a magatartási formák meggyökeresednek, és jól vagy rosszul befolyásolják egész életünket. Hányszor halljuk, hogy a szülő szidja gyermekét, mert csúnyán beszél. Kitől tanultad, te haszontalan, ezt a csúnya beszédet? — kérdezi. A gyermek nem meri megmondani az igazat, hogy tőle. Vagy ha nem a szülőtől, akkor egy másik gyermektől, akinek az otthonában uralkodik ez a hangnem. Sok szülő észre sem veszi, hogy gyermekfüleknek nem való szavakat használ, annyira megszokta ezt a beszédstílust. Csak akkor üli meg a fülét a szavak közönségessége, amikor gyermekétől visszahallja. Nem egy családban vált szokássá, hogy a nagymamát „öreglánynak” titulálják, nemcsak a gyermekek, hanem a szüleik is. Ha nem is teszi szóvá, de a nagymamát belülről rágja a szó, úgy érzi, több tiszteletet érdemelne. Milyen sok gorombaságot kap az anyóstól a meny, és viszont: a menytől az anyós. A „jól megmondtam neki” sértések nemcsak a címzettet bántják, olykor továbbgyűrűznek. .Hány családban vált szokássá (sajnos), hogy indulatos vitákban lehülyézik egymást a há’zastársak, lekicsinylőén nyilatkoznak egymás tevékenységéről, s ami még rosszabb: a gyermek előtt. Ebben a viadalban mind a két fél érzelmileg megsérül. Cipeljük a kapott lelki sebeket... De ki „köti” majd be ezeket a kívülről nem látható sebeket? Hol keressünk erre orvoslást? Elsősorban önmagunkban. Ne fizessünk a gyengébbnek a másoktól kapott gorombaságért ! És ami a legfontosabb: ne fertőzzük gyermekünk lelki egészségét goromba magatartással, gyermekfüleknek nem való szavak használatával, családi perpatvarokkal, a gyermek sérülékeny lelkét veszélyeztető bánásmóddal. Fás! Katalin összeállította: Deák Rózsi Dr. Gergely Károlyné A zene szárnyán
