Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982. április 24., szombat Mai összeállításunkban az egészségügy témaköre a döntő. A tüdőgyógyászatról szólunk, de általánosabb értelemben; a tbc kórokozójának felfedezése óta eltelt évszázad alatt ugyanis hazánkban teljesen visszaszorult a „morbus hungaricus” s a gondozóállomások feladata is átalakulóban van. A megyei kezdeményezésekről a közeljövőben kórházi főorvosok tanácskoznak Egerben s szó lesz több orvosi szakma összefogásáról is. Kötelező ellenőrzés: kétévenként Megelőzés — sokoldalú szűrővizsgálattal Heves megyei tapasztalatok Légzésfunkciós vizsgálat eredményét rögzíti a készülék (Fotó: Perl Márton) Műszeres vizsgálatok a megyei tüdőbeteggondozó intézetben. Az új mellett működik még a régi, jó bevált vérnyomás- mérő is A jövőben csak kétévenként hívják tüdőszűrésre az ország lakosait, viszont akkor a szív- és érrendszer, a vese betegségeit, a cukor- bajt, az emlő- és más szervek daganatait is szűrik majd. Pest, Szolnok, Baranya, Veszprém és Heves megyében is megkezdték az új szűrési rendszer modelljének kialakítását, az Egészségügyi Minisztériumban pedig már készítik a szűrő- vizsgálatokat szabályozó új rendeletet. Országunkban a tbc-s járványügyi helyzet az utóbbi években jelentősen javult, egyre kevesebb az ilyen megbetegedés, ezért nem indokolt évente vizsgálni minden lakos tüdejét. A 40 évesnél idősebb, és főleg dohányzó férfiak, egyes munkahelyeken dolgozók, tbc-betegségből gyógyultak tüdejének állapotát viszont a továbbiakban is évente ellenőrzik. Ez az óvintézkedés azért szükséges, mert bár csaknem leküzdöttük a tuberkulózist, a szív- és érrendszer betegségei, a daganatos betegségek gyakoribbak, mint régen voltak, s a halálozások zömét okozzák. Ezek ellen jelenleg a leghatékonyabban a megelőzéssel, a korai felderítéssel lehet védekezni. A speciális röntgenkészülékkel az országban évente 6—6,5 millió lakos tüdejéről készítenek fényképfelvételt. E szűrések révén a tbc- megbetegedések 60, a hörgőrák 45 százalékát derítették fel. A röntgenképen látható az egész mellkas, így lehetséges a tüdőtágulás, a szívbetegségek felfedezése is. Megmérik majd a lakosok vérnyomását, elemzik azok vizeletét — nincs-e benne cukor, vagy a vesebetegséget jelző fehérje — és citológiai, illetve más nőgyógyászati vizsgálatot is végeznek, ahol ez lehetséges. A röntgenképet és a többi leletet szakorvosok értékelik, s ha rendellenességet, gyanús tünetet észlelnek, a körzeti vagy az üzemi orvoshoz küldik az illetőt azért; hogy tüzetes vizsgálattal a szakrendelőkben meggyőződjenek: valóban beteg-e. Néhány évi tapasztalat birtokában dolgozzák ki a több irányú ' szűrés módját, rendszerét, s azt fokozatosan vezetik majd be az ország összes szűrőállomásán. E kísérletek kezdeti eredményei bizonyítják a komplex szűrés létjogosultságát. Nagykovácsiban például a megvizsgáltak mintegy 13 százaléka magas vérnyomásban szenved, bár a be- tégség tünetei még nem jelentkeznek. A klinikai tapasztalat szerint a hipertóniás betegeket nagyobb valószínűséggel fenyegeti szív- infarktus, mint a normális vérnyomásúakat, ha tehát kiszűrik ezt a kockázati tényezőt, elősegítik annak megelőzését. Éppen egy évszázada ismerte fel mikroszkópja üvege alatt Koch Róbert a kórokozót, amely a „itüdővész”- ként ismert és legtöbbször halállal végződő megbetegedést okozta. Hosszú évek teltek a felfedezéstől, amíg az orvostudomány hatásosan tudott fellépni a súlyos népbetegséggel szemben. Európában Magyarország volt azon országok egyike, ahol a tü- dőgümőkór a lakosság fertőzésével a legnagyobb pusztítást végezte. A gümőkór a „morbus hungaricus” — magyar betegség — elnevezést viselte. A felfedezett és hatásosan alkalmazott gyógyszerek azóta sok ezer ember gyógyulását segítették, segítik. A lakosság nagy tömegében jelenlévő és még panaszokat nem okozó tüdőgumó- kóros folyamat korai felismerését az évenként rendszeresen végrehajtott emyő- fényképszűréssel értük el. így a népbetegségnek tekintett tüdőgümőkór fe’kutatá- sában a rontgenernyőfény- kepszotgálat szerepe döntő fontosságú volt. A hatvanas évek elején 100—150 szűrésből, a 70-es évek elején ötszáz szűrésből fedeztünk fel egy új tbc-s beteget, 1981-ben már csak 1500 szűrésből találtunk egy új megbetegedést. Elmondhatjuk: teljesen visszaszorult az egykor rettegett, betegség. A röntgenemyőfényképek- kel készített filmeket ma már felhasználjuk az ugyancsak röntgenárnyókot adó egyéb tüdőelváltozások felkutatására, sőt lehetővé vált így egyes szív-keringési betegségek felismerése is. Előtérbe került a nem gü- mőkóros betegek kivizsgálása, kezelése, gondozása. Azaz a hajdan csak a tüdő- gümőkórral foglalkozó hálózat új szakággá, pulmonolóMa már mindenki tudja, hogy maga a terhesség nem betegség, mégis az emberek többsége a legsimábban lezajló szülésben is a terhesség drámái és borzalmasan fájdalmas befejezését látja. Pedig az általános tudatlanság, amely a fogamzást és a szülést a misztikum fátylába burkolta, valamint a régi korok elképesztően rossz higiéniai viszonyai, amelyek a tragikus gyermekágyi fertőzéshez vezettek, teremtették meg azt a talajt, amelyen az, élet kezdetével kapcsolatos fájdalmas misztériumtól való félelem kifejeződött. A szülést a hagyomány ijesztően sötét drámának festette, amelyben az anyának az a végzete, hogy mártírként szenvedje végig a gyötrelmeket. Nagy haladást jelentett, amikor a szülészetnek, mint tudománynak a művelését és gyakorlását a bábáktól az orvosok vették át. A szülészgiává, általánosabb értelmezésben vett tüdőgyógyászattá alakult. A gümőkór visszaszorításával felvetődött annak igénye, hogy szűrőcsoportjainkat egyéb betegségek felkutatására is felhasználjuk Itt adva voltak a szervezésben, a lakosság mozgósításában jól begyakorlott csoportok és az általuk készített nyilvántartások. Országosan a települési viszonyoktól, a személyi és tárgyi feltételektől, a jelentkező igényektől függően a tüdőszűrés mellett egyéb szűrő jellegű vizsgálatokat végeznek. Célja olyan szűrés elvégzése, amely egyes betegségek korai felismerését teszi lehetővé, a kiemelitek kivizsgálását elindítsa. A szűrőállomások dolgozói a kórosnak minősített leleteket, adatokat az alapellátás orvosai rendelkezésre bocsátják a továbbvizsgálaitok elvégzésére és az esetek jelentős részében a betegnek bizonyult egyén gyógykezelése, gondozása érdekében. Általánossá vált a megjelentek vérnyomásának és vizeletének vizsgálata. Helyenként kiegészítették emlőszűréssel, nőgyógyászati, kardiológiai, egyes sebészeti megbetegedések szűrésével. Heves megyében már három éve egyre növekvő számban végezzük el a tüdőszűrésen megjelent egyéneknél a vérnyomásmérést és orvosok azután nemcsak a szüléssel kapcsolatos műtéteket dolgozták ki, hanem' a fájdalom ellen is küzdeni kezdtek. Az utóbbi száz évben számtalan úton-módon próbálták a szülést fájdalommentessé tenni, és számos módszert alkalmaznak jelenleg is. A legeredményesebb a pszichoprofilaktikus fájdalomcsillapítás, amelynek során a terheseknek előadásokon, tanfolyamokon ismertetik a terhesség és a szülés élettanát, elmagyarázzák, hogy a méh összehúzódásai mikor és miért váltanak ki fájdalomérzést és hogyan lehet ezt csökkenteni, vagy akár teljesen elkerülni. Megértetik, sőt begyakoroltat! ák a leendő anyákkal, hogyan célszerű viselkedniük, hogyan kell gazdálkodniuk az oxigénnel, hogy kell „okosan” lélegezni. Rávezetik őket, hogyan tudják irányítani az akarattól függő i-zvizeletvizsgálatot cukorbetegség kiszűrésére. Eddig százezernél több vérnyomás- mérésit végeztek és 1300 új magas vémyomású beteget fedeztek fel, akiknek megbetegedése kezelést igényel. Közel hetvenezer vizeletvizsgálattal mintegy 60 új cukorbetegét szűrtek ki. E vizsgálatok mellett a hatvani tüdőgondozóban már nőgyógyászati és emlőszűrést is végeznek. Egerben kérdőíves felméréssel egészítik ki a vizsgálatokat, • amely elsősorban a légzőszervi betegségek korai felismerését szolgálják. A szükséges esetekben a légzésfunkciós vizsgálatot is elvégzik. Az idei évben a lakosság kétéves tüdőszűrésére tértünk át. Igyékstzünk a vér- nyomásmérést és vizelet- vizsgálatot is rendszeresen elvégezni. Lehetőség szerint bővítjük az egyéb szűrő jellegű vizsgálatok számát. Műszerezettségünk javításával, más orvosi szakmák bekapcsolódásával ez mind teljesebbé válhat. Meggyőződésünk, hogy a jövőben az egészségügyi ellátás területén egyre erőteljesebben fog érvényesülni a preventív szemlélet és tüdö- s zűrőá 11 amásain k multifázisú szűrővizsgálatok központjává alakulnak át. Dr. Pusztai János vezető főorvos mok működését a szülés segítésére. A leendő anyákat arra szoktatják, ahhoz kérik tevékeny közreműködésüket, hogy szülésüknek tudatos és aktív irányítói, s ne pedig kin és gyötrelem tehetetlen mártírjai legyenek. A lényeg azon van, hogy a méhösszehúzódással járó fájdalom a szülésnek nem feltétlen következménye, sem pedig szükségszerű velejárója. És éppen ezért nincs értelme, de lehetőség sincs a szülés közbeni gyógyszeres altatásra, vagy érzéstelenítésre. New Yorkból arról érkezett hír, hogy egy tudományos konferencián bemutattak egy új típusú szülőszéket. Nőgyógyászok szerint a szülőszéket igénybevevő szülő nőknél kevésbé jelentkeznek a méhösszehúzódásokat kísérő fájdalomérzések, bár valószínű, hogy ennek részben pszichológiai oka van, Dohányzásstatisztika Az Egészségügyi Világszervezet egyik tisztségviselője szerint számos országban esőkként a felnőtt férfi dohányosok száma, ellenben a fiatalkorúak és a nők dohányfogyasztása aggasztó mértékben megnövekedett. A fejlődő országokban is egyre többen dohányoznak. Ezekben az országokban a dohányzás okozta károsodás veszélye még jobban fenyeget, mert az ottani cigarettában több a kátrány és a nikotin, mint az európai és az észak-amerikai cigarettákban. Lánctalpas tolószék Másodpercekkel azután, hogy a 39 éves formatervező Graig Vetter elhagyta a földet vontatott vitorlázóre- pülőgépén, egy hirtelen széllökés miatt majdnem tragikusan végződött a kezdő pilóta első repülési kísérlete. Két hónapot töltött tolószékben. Egy évvel a baleset után Vetter bemutatta ún. köny- nyen kezelhető, mozgékony, könnyű és elegáns tolószékének prototípusát (Vetter tolószéke alkalmas a manapság már divatos tolókocsi-, tenisz-, kosárlabda- és maratoni versenyekre is). Vetter mai külsőt adott a tolószéknek, Thomas Stephan- zon pedig forradalmasította azt. Olyan széket tervezett, amely lánctalpakon halad, nem kerekeken, így ellentétben a könnyen elakadó kerekekkel a lánctalpas toló- szék könnyen leküzdi a lépcsőket, útpadkákat és a közepes emelkedőket. Sajnos ennek a nagyon praktikus tolószéknek még csak a modellje készült el, az ipar vonakodni látszik a sorozat- gyártástól. Pedig a tolószékek konstrukciója lényegében alig változott az elmúlt 50 év alatt. A szokványos toló széket úgy tervezték, hogy ápoló vagy más segítség nélkül nem lehet velük sem lépcsőn feljutni, sem hosszabb távon naladni. Motorral vagy anélkül egy alacsony küszöböt sem tudtok áthágni. Az újonnan tervezett tolószékben a súlypont előbbre van helyezve, úgy, hogy a beteg térde ne akadályozza a tárgyak megközelítését. Az ülést egy olló mechanizmus emeli vagy süllyeszti. Az egész szék egy bőrönd nagyságú csomaggá csukható össze. A legpraktikusabb az, hogy a tolószék táyvezérlé- sű, így ágyból vagy székből is feltölthetők telepei. A rokkantak ritkán fizetnek saját rnaiguk, legtöbbször a kormány vagy egy biztosító társaság téríti meg a készülék árát. A fennálló üzleti kapcsolatok merevek. Nagyon lassan változnak. Hiába kínálnak például a gyárak változó külsejű, korszerűbb, kényelmesebb, többet tudó tolószéket, a vásárlóknak csupán egy százalékán hoz juthatnak el ezek. Pedig egy-egy ilyen „segítő” készülék tervezésénél, gyártásánál nem ártana arra gondolni, hogy erre nem csak egy csökkent képességű kis csoportnak van szüksége. Gondolni kellene itt mindenkire — családunkra, barátainkra — hiszen ma vagy holnap, néhány hétre, hónapra vagy az egész életre bárkit sújthat valamilyen fogyatékosság. (A Times-böl fordította Papp Péter.) összeállította: Hekeli Sándor A technika történetéből A francia forradalom nemzetgyűlése elé Claude Chappe, francia fizikus 190 ével ezelőtt, 1792. március 22-én javaslatot terjesztett elő karjelzős távjelző készülék bevezetésére, amit ő „telegráf”-nak („távolba író”) nevezett el. Javaslatát elfogadták és mindjárt ki is nevezték őt a létesítendő távjelző hálózat igazgatójává. Az első távíróvonal Párizs és Lille között 133 km hosszon, 22 jelzőállomással épült ki. Az első, távírón leadott hír 1794. szeptember 1-én, Condé város bevételét közölte Párizs- zsal. Chappe távjelző állomásai kiemelkedő pontokra elhelyezett, három karból álló „szemafor”-ok voltak. A karok függőleges síkban, alulról voltak mozgathatók és különféle beállításukkal az abc betűit adták. 1803-ban már 6 távjelző vonal működött 519 állomással, s későbbi elterjedésére jellemző, hogy 1850-ben is haboztak helyette elektromos távírót beállítani. A Chappe- féle módosított távjelző hálózat egészen 1855-ig használatban volt Franciaországban. ★ Chappe találmánya előtt 5 évvel, 1787-ben azonban Magyarországon Chudy József már beállított optikai távírót: 5—10 kilométeres távolságokban, látótávolságra elhelyezett őrházakon kör alakú nyílásokat képezett ki, amelyeket aztán a leadott betűknek vagy számoknak megfelelő lámpával világítottak meg. Rendszeréhez ügyes irányító szerkezetet készített, amivel gombnyomásra lehetett működtetni az ablaktáblák nyitását és csukását. A XVIII. századi hűbéri Magyarországon azonban nem figyeltek fel Chudy találmányára, pedig a sikert megérdemelte volna, nemcsak kiváló tehetsége, hanem páratlan szerénysége miatt is. Talán az egyetlen feltaláló volt, aki így írt saját munkájáról: „Nem egészen eredeti, de nem is lopott dolog!”.... Kováts Andor Fájdalom nélkül
