Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-20 / 91. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 20., kedd f. A vágtatás energiát takarít meg A lovak egy bizonyos sebesség elérésekor miért kezdenek el vágtatni, miért nem ügetnek egyszerűen tovább? Ez a kérdés foglalkoztatott két amerikai zoológust, Donald Hiayt-ot és Richard Taylort oly módon, hogy sok fáradozás árán három kis lovat betanítottak arra, hogy bátran és szófogadóan ügessenek és vágtassanak egy futószalagon. Közben a két kutató kiderítette, hogy a lovak mindig olyan járásmódot választanak, amelynél az erőráfordítás (az oxigén fogyasztáshoz képest) és a járási sebesség a legelőnyösebb arányban állnak egymással. Amint a lovak nem tudnak rátérni erre az optimális járásmódra — mint például az ügetőlovak vagy a mutatványt végző lovak — az erőkifejtés aránytalanul megnövekszik. így például olyan lovaknál, amelyeket a természetes lépés ütem üknél visszatartottabb ügetésre kényszerítenek, az oxigénfogyasztás kerek 50 százalékkal növekszik. A szakértők következtetése szerint ugyanígy van ez az embernél is: furcsa kacsázó járásmódjukkal például a gyaloglók több energiát fogyasztanak, mint az a futó, aki azonos sebességgel fut. Az ős- amerikaiak Ázsiából jöttek Ügy látszik, megoldódik egy tudományos dilemma. A hetvenes években kaliforniai őslénytani leletek nagy feltűnést keltettek: olyan csontvázmaradványokat, amelyek anatómiailag a modem embernek (Homo sapiens) feleltek meg, 48 000, ill. 70 000 évesnek vélték. Ez nemcsak azt jelentette volna, hogy Amerika még az utolsó jégkorszak vége előtt, sokkal korábban is lakott volt, mint ahogy eddig föltételezték ; hanem ráadásul a modem ember származási helyét az óvilágból az újvilágba kellett volna áthelyezni. Sem Európában, sem Kisázsiában nem mutathatók ki hasonló korú leletek. Egy új kormeghatározási módszerrel felülvizsgálták az amerikai lelet korát. Ez a módszer arra épül, hogy az urán 238-as izotópja tórium 230-ra, az urán 235 pedig Protaktinium 231-re bomlik. Ha egy tárgynál a keltezés mindkét, egymástól független bomlási sorozattal ugyanazt az eredményt adja, akkor a kormeghatározás megbízható. Ebben az esetben is ez történt: a 48 000, ill. 70 000 éves leletek kora 11 000, ill. 8400 évre zsugorodott. Mindkét adat beleillik abba az eddigi elképzelésbe, mely szerint Amerika betelepülése mintegy 13 00(1 évvel ezelőtt történt ázsiai bevándorlókkal. (Die Welt) Vádlottak padján: a Ha valaki „vádiratot” akarna készíteni a dohány ellen, s abban leírná, hogy milyen nagy károkat okoz az emberek egészségében, több kötetnyi anyag gyűlne össze. És még mindig nem volna teljes, mert pontosan a statisztikai adatok tükrében sem lehet rámutatni, a dohányzás döbbenetesen romboló hatására. Néhány adat a „vádlott” származásáról, elterjedéséről. A dohány (régebben .aranylevél”) az Újvilág felfedezésekor Kolumbusz és társai révén került Európába őshazájából, Dél- és Közóp-Ame- rikából. Ott már a legrégibb időkben is szállott a dohány füstje az ég felé. A dohányt „Szent fűnek” nevezték, mert azt tartották, hogy a füst kapcsolatot teremt a menny és a föld, az istenek és az emberek között. Európában az egyház és az állam vezetői sokáig üldözték és büntették a dohányzót, a sátán megszállottjának bélyegezték, aki a gyehenna füstét eregeti orrából-szájából. Magyarországra a XVI. században került; sokan hódoltak a „bumótozás,” a „tubáko- lás,” de leginkább a pipázás szenvedélyének. Sokan hittek a dohány gyógyító, csodatevő hatásában. A XIX. század közepén feltűnt a cigaretta, és sohasem látott sikert aratott, amely sajnos a mai napig tart. Még annyit: az 1848-as forradalom véglegesen megszüntette a dohányzási tilalmat. Ma már közismert, milyen egészségromboló hatása van a dohányzásnak. A dohányzó ember önmagát és környezetét súlyos egészségügyi veszélynek teszi ki. Nézzünk meg néhány tényt a dohány „bűnlajstromából”, amelyeket orvosok, kutatók, kémikusok bizonyítottak: A dohányban lévő nikotin lassan ölő méreg. Ha növényvédő szerként használjuk a nikotint, a tárolóedényt halálfejes címkével látják el. Egyetlen cseppje néhány perc alatt megöli az embert. Két erős cigarettában éppen annyi nikotin van, amely elegendő egy ember megöléséhez. Viszont két cigaretta elszívása után nem hal meg senki, és ennek az a magyarázata, hogy a dohány izzásakor a nikotin 35 százaléka elég, 40 százaléka eloszlik a levegőben. A többi nikotin a cigaretta csikkjében szaporodik fel, tehát a cigaretta utolsó negyedének elszívá- s a legveszélyesebb. A dohányzás káros szerepe a tüdőrák kialakulásában napjainkban már orvosilag bebizonyított tény. A cigaretta papírjának elégésekor olyan anyagok keletkeznek, amelyek rákkeltő hatásúak. Az ajak- és a gégerák ugyancsak a dohányosok között fordul elő leggyakrabban. A szív- és érbetegségek kifejlődését elősegíti a cigarettázás, va*- lamint a nikotin hatására romlik a végtagok vérellátása, és az érszükületes beteg súlyosabb állapotba kerülhet. Az idegrendszer működését is károsan befolyásolja a dohányzás. A szervezetbe kerülő nikotin hatására a legfinomabb véredé“ nyék: a hajszálerek szűkülnek össze. A hajszálerek jó működésének fontosságára rávilágít, hogy egész szervezetünket mintegy 2500 méter hosszúságiban behálózzák a hajszálerek. Ez az oka annak is, hogy a dohányzó nők dohány arcbőre veszít rugalmasságából, szépségéből, s idő előtti öregedéshez vezethet. Különösen súlyos követkeményekkel járhat, és két szervezetet károsít a dohányzás, ha terhes nő hódol ennek a szenvedélynek. A nikotin átjut a lepényen, károsítja a védtelen magzatot. A dohányzó terhesek között kimutathatóan gyakori, a spontán vetélés, a koraszű- lés, a magzat születési súlya az átlagosnál kisebb. „Passzív dohányzó” lesz az újszülött, és az anyatejjel szívja magába a nikotint, ha édesanyját az anyai hivatás sem tudja annyira fegyelmezni, hogy lemondjon a dohányzásról. A gyermeke látja kárát. Sajnos az is dohányzónak számít, aki egyetlen cigarettát sem szív el, de környezetében rendszeresen dohányoznak. A kísérletek azt igazolták, hogy a „passzív dohányosok” szervezetében is magas nikotintartalom mutatható ki, ha hosszabb ideig cigarettafüstös helyiségben tartózkodnak. Ezért egészségük érdekében jogosan tiltakoznak a dohányzás ellen. A legnagyobb kárt a fiatal szervezetben végzi a nikotin, tehát kisgyermeke ellen vét a szülő, ha jelenlétében dohányzik. S ha már nem tud leszokni szenvedélyéről legalább sűrű szellőztetéssel frissítse fel a levegőt (a munkahelyeken is oldja a két tálbor közötti feszültséget a gyakori szellőztetés.) A dohányzásról AKARATERŐVEL le lehet szokni. Próbáljuk meg addig, amíg nem súlyos betegség kényszerít arra, hogy leszokjunk e szenvedélyről... (F. K.) „Kedves nők, fokhagyma, dohány.. Hogyan érhetünk meg magas kort? Hogyan érhetünk meg magas kort? Élvezzük ki az élet örömeit, vagy esetleg jobb, ha megtartóztatjuk magunkat? Ez a kérdés. Erre egyáltalán nem adnak egybehangzó válaszokat azok, akik a százéves korhatárt átlépték. „Akar ön százévesnél idősebb lenni?” A százhúsz éves etiópiai Jigecu Jemigru ehhez a következő receptet adja: „Igyék mértékletesen, kerülje a bánatot és a közlekedési eszközöket, — kizárólag gyalog járjon! De mindenekelőtt: minél gyakrabban házasodjék.” Jemigru konyháján már a tizenharmadik felesége főz. A hagyományos kérdésre, hogy miképpen ért meg ilyen magas kort, egy százéves amerikai nő, Rosa lo Bello Chicagóban nemrég ezt válaszolta: „Sok kedves férfi és sok jó sör”. A 118. évében nemrég Athénban meghalt görög Michel Cagarakis a maga részéről úgy vélte: „A kedves nők, a bor, rengeteg fokhagyma és dohány”. A közép-görögországi Kocámból származó 120 éves „Efthymia mama” viszont bevallja, hogy nem ismeri idős korának titkát: „Mindent csináltam: jól ettem, a Cipuro-snapszból is tisztességesen ittam”. Efthymia mama egyáltalán nem ért egyet azokkal, akik megtartóztatják magukat a jó konyhától és más „szórakozásoktól”. „Mit ér az élet, ha nem ehetünk és ihatunk jól?” „Egyetlen csepp alkoholt sem, és lehetőleg minél később kezdjünk el dohányozni.” Ezt a receptet ajánlotta a nemrég meghalt jugoszláv Vukadin Mitrovics, aki soha egy csepp alkoholt sem ivott, első cigarettáját 90 éves korában szívta el, s tisztes 120 évet élt. Aszpa- szia Kucuku egy vele egyidős görög nő viszont úgy véli: „Egyék házilag sütött kenyeret, sok hagymát, fokhagymát és olivát, de mindenekelőtt kerülje az orvosokat”. A Macedóniában meghalt 116 éves Janula Grava hosszú életét az egyszerű étkezéseknek tudta be, amelyeknek fő alkotórészét a főzelékfélék, a kecskesajt képezték. A száz év feletti kínaiak többsége hosszú életét a Zsenmin Zsipao szerint a rendszeres testedzésnek és nem utolsósorban a korához illő foglalatosságoknak köszönheti. Táplálkozásuk fő alkotórészeit a kukorica, bab, rizs, édeskrumpli és különféle gombák alkotják. Japán kortársaik ezzel szemben olyan étkezéseket részesítenek előnyben, amelyek főként nyershúsból, rizsből és „Szusi”-ból (egyfajta egytálételből), valamint főzelékből állnak. A 113. életévében Los Angelesben meghalt Fanny Thomas ezzel szemben azt ajánlotta: „Egyék naponta háromszor almakompótot és mindenekelőtt — sohase házasodjék meg!” Ez a recept viszont úgy látszik csak a nők számára jó. És valóban, a férfiak láthatóan nehezebben viselik el az egyedüllétet. A Baltimore-i Egyetem egyik tanulmánya szerint az özvegy férfiaknál a halandóság átlagosan 28 százalékkal magasabb, mint házas kortársaiknál. (Basler Zeitung) H eti umor ét elején James szívesen mutogatta a vendégeinek a medvebőrszőnyeget, és mindenkinek elmesélte, hogyan sikerült lelőnie a medvét. A felesége már halálosan unta az egészet, és végül kifakadt: — Néha már sajnálom, hogy annál a párviadalnál nem a medve lőtt elsőnek! ★ Fred egy kis szoborral állított be a régiségüzletbe. A tulajdonos két font sterlinget ajánlott érte. — ön tréfál! — kiáltotta Fred. Hiszen ez nagyon régi holmi. Még a nagymamáé volt. — Az egyetlen ember, akit érdekelhetnének az ön kedves nagymamájának a holmijai, feltehetően az ön kedves nagypapája volt — vont vállat a régiségkereskedő. ★ — Ügy hallottam, új vadászkutyád van? — Ö, nagyszerű kutya! Nélküle egyszerűen nem is mehetnék vadászni. — Akkor miért nem látom sohasem veled az erdőben? — Mi köze ehhez az erdőnek? Amikor vadászni indulok, a kutya otthon marad, végighallgatja a feleségem mondókáját, vele együtt nézi a televíziót, és elhozza az élelmiszert a szomszédos boltból! „Állati dolgok’ Macskaital Zárás utáni pihenő a állatkert hüllőházában (MTI fotók: Manek At tila felvételei — KS) Nem lehetne kissé csendesebben? — a kutyám aludni szeretne
