Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-18 / 90. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. április 18., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk A HÉT KÉRDÉSE Miért vált ismét puskaporos, hordóvá a Közel-Kelet? Semmiképpen sem a vélet­len hozta, hogy a Közel- Keleten sokasodnak a vál­ságjelek, és szinte a röbba- násig vált feszültté a hely­zet. Egy időpont közeli vol­ta sok mindent megmagya­ráz: április 25-ig kell Izra­elnek kiürítenie a Sinai- félsziget még megszálltán maradt részét. Tel Avivban akadnak, akik hallani sem akarnak erről. Arra is hi­vatkoznak, hogy az izraeli csapatok kivonásával együtt fel kell adni a másfél évti­zed alatt létrehozott izraeli településeket, tehát emberi sorsok sínylik meg a kény­szerű nagylelkűséget. S ezen kívül a Sinai-félsziget dél­keleti részén mintegy ezer négyzetkilométernyi terület hovatartozásáról még most is vita folyik Egyiptom és Izrael között; a területnek stratégiai jelentősége is van az Akaba-öböl környékén. A feszültség növelésének irányába hatott — megint csak „a régi recept szerint” — néhány megdöbbentő ter­rorcselekmény. Mindenek­előtt a mohamedánok szent­helye, a jeruzsálemi óváros­ban álló AKAkSza mecset előtti vérfürdőt kell említe­ni: egy New Yorkiból a kö­zelmúltban Izraelbe áttele­pült fiatalember, akit az előző héten hívtak be kato­nának, géppisztolyával bele­lőtt az imádkozó arabokba. Az arab és a mohamedán világ felháborodással rea­gált a merénylet hírére. So­ha nem látott arányú tilta­kozó sztrájkot rendeztek az iszlám országaiban. Az eset a Biztonsági Tanács elé ke­rült. Az Izrael által meg­szállt területeken a palesz­tin ellenállás hevét mindez csak fokozta'. Ugyanekkor Libanonban ismét dörögni kezdtek a fegyverek. Meglehet, azért is, mert a bejrúti harcok vagy az újabb gyilkos me­rényletek (például egy pa­lesztin vezető és családja ellen) elterelhetik a figyel­met Jeruzsálemről — meg a Sinai-félszigetről. Régi ta­paszaiét, hogy a Közel-Kele­ten az egyik véres és meg­döbbentő esemény háttérbe képes szorítani a másikat, az előzőt. No meg az az igazság is érvényes, hogy — az erőszak erőszakot szül. Hogyan alakul a Falkland­válság? Ezekben a napokban ismét gyakran lehet emlegetni az elcsépelt kifejezést: „lázas diplomáciai tevékenység”, A Falkland- (Malvin)-szigetek válsága a katonai fenyegető­zések ellenére is ezen a hé­A HM-I VÍZMŰ VÁLLALAT értesíti Fogyasztóit, hogy , a Hajdúhegyen, a Mindszenti Gedeon, Csokonai és Hétvezér utcák által határolt területen 1982. április 19-én 6—18 óráig áramszünet miatt vízhiány lesz. Ottawába érkezett II. Erzsébet angol királynő, hogy kihir­desse Kanada új alkotmányát, amely megszünteti a brit par. lamentnek Kanada 'feletti joghatóságát. Képünkön: Pierre Trudeau, kanadai miniszterelnök fogadja a királynőt (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) ten még megmaradt a diplo­mácia síkján. Haig amerikai külügyminiszter a hét elején ugyan felfüggesztette közve­títői ingázását London és Buenos Aires között, de az­tán újrakezdte. (Emberileg is érthető lett volna, hogy a szívritmus-szabályozóval élő Haig pihenésre szorul a két főváros közti utazgatás után.) A washingtoni álláspont az, hogy „két baráti ország” vitájában kell közvetíteniük. Nyilvánvaló azonban, hogy Nagy-Britannia közelebb áll az USA-hoz. Pillanatnyilag az angol kormány látszik hajthatatla­nabbnak: csak a szigetekről az argentin csapatok teljes kivonása és az argentin zász­ló levonása után hajlandó tárgyalni majdani megoldá­sokról (esetleges közös szu­verenitás, talán népszavazás, a szigetek körüli olajmező megosztása stb.) — addig nem. Presztízsokokból azon­ban az argentin junta aligha mehet ebbe bele, inkább az ENSZ-csapatok vagy ameri- kaközi erők behívását szor­galmazza a szigetekre, ame­lyek fölött viszont továbbra is az argentin zászló lenge­ne. A „Vaslady”-nek, Thatcher asszonynak a Falkland-vál- ság pillanatnyilag még jól jön, mert a 3 millió munka- nélküli miatt feszült belpoli­tikai helyzetben is maga mellé tudta sorakoztatni a Munkáspártot és az Űj Szo­ciáldemokrata Pártot. „Há­borús veszély” idején, ugye­bár, nemzeti egységre van szükség. No, persze, ugyanez vo­natkozik Argentínára is, amelynek katonai rendszere ellen két-három hete még heves népi ellenállás jelent­kezett. Hol tart a lengyelországi konszolidálódás? Az előző hét végén a kijá­rási tilalom sorozatos köny­Vízügyi Építő Vállalat Egri Gép­javító üzeme forgácsoló-lakatos ipari szakmunkásokat alkalmaz. Jelentkezni lehet: Eger Kistályai u. 10. A Vízügyi Építő Vállalat felvesz budapesti munkahelyre kubikosokat, illetve kubikosbrigádokat. Jelentkezni lehet: Eger, Lenin üt 142/c. sz. alatt. nyítéseire került sor a kato­likusok húsvéti ünnepe nyo­mán, ezen a héten a pra­voszláv húsvét indokolta ugyanezt. De a lengyel hét­köznapok szintén jelzik a konszolidálódás! folyamat előrehaladtát — bányák és gyárak termelési eredményei­vel például. Viszont közve­tett bizonyítékkal szolgálhat a külföldi és a lengyel szo­cialistaellenes erők néhány próbálkozása is: látják, ér­zik, hogy az idő ellenük dol­gozik, tehát még egyszer meg kell kísérelniük a rendzava­rást. Ilyen volt egy, a Szabad Európa Rádió által támoga­tott 7 perces illegális rádió­adás, ilyen a 13-i „hónapfor­duló” alkalmából meghirde­tett gyertyagyújtási akció... Ugyanakkor országosan bő­vül a nemzeti újjászületés bizottságainak a tevékenysé­ge. Erről a hazafias mozga­lomról elismerően szólt a LEMP Politikai Bizottsága is. A párt fenntartja a nemzeti megegyezés eszméjét, ennek megvalósítására törekszik minden, a szocialista állam érdekeit elismerő társadalmi erővel. Ebből a megfogalma­zásból kitűnik, hogy ideértik a szakszervezeteket is. A szakszervezetek szerepével foglalkozott egyébként a LEMP Központi Bizottsága mellett működő társadalom- tudományi főiskolán meg­rendezett tanácskozás is. A jövő hétre összehívták a párt Központi Bizottságának ülését. Ezen a VIII. plénu- mon főként gazdasági kérdé­seket, a párt szerveinek a gazdasági reform megvalósí­tásával kapcsolatos feladata­it kell megvitatni, hiszen nyilvánvaló, hogy Lengyel- országnak a válságból való kijutásában döntő fontossá­gú a gazdasági elem. Pálfy József Schmidt a fegyverzet­korlátozásról Paul Nitze, az európai kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris fegyverek korlátozásáról folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezető­je pénteken Hamburgban tá­jékoztatta Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárt a tárgyalásokon elért „komoly haladásról.” Ezt Nitze közöl­te újságírókkal a megbeszé­lés utáni. Hozzátette azon­ban, hogy még „jelentős kü­lönbség” van a szovjet és az amerikai álláspont között. A nyugatnémet kancellár reményének adott hangot, hogy a júniusban Bonnban rendezendő NATO-csúcsérte- kezleten elfogadják a nyu­gati szövetség politikájának alapelveit a nyolcvanas évekre.” A fegyverzetkorlá­tozás és a leszerelés ebben minden bizonnyal meghatá­rozó szerepet fog játszani” — mondta Schmidt. Az NSZK kancellárja azt is tudatta Nitzével, hogy üdvözölné, ha az ENSZ-közgyűlés a júniu­si rendkívüli ülésszaka alkal" mával sor kerülne Ronald Reagan amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet államfő találkozójára. Szovjet—amerikai gabonatárgyalások A jövő hónapban újítják fel a gabonaügyletről folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sokat, amelyeket Washing­ton a lengyelországi esemé­nyek kapcsán függesztett fel — jelentették be az amerikai fővárosban. A két nagy gabonatermelő állam, Kansas és Iowa köz- társasági párti szenátorai fontos és szükséges lépés­ként értékelték a tárgyalá­sok felújítását, amelyektől a két ország közti normális gabonakereskedelem hely­reállítását és az amerikai mezőgazdasági árak stabili­zálódását várják. Dole kan­sasi szenátor, aki a bejelen­tés után felkereste Anatolij Dobrinyin washingtoni szov­jet nagykövetet, úgy nyilat­kozott, hogy a Szovjetunió érdekelt az amerikai mező- gazdasági termékek újbóli nagyarányú vásárlásában. Az első konzultációkra má­jus 21—22-én kerül sor Pá­rizsban. Tisztogatás Lengyelország államhatalmi apparátusában Legyelországban jelenleg folyik a különböző szintű — vezető és nem vezető beosz­tású — adminisztratív állo­mányú dolgozók ellenőrzése. Nemrég tájékoztató jelent meg a vezető beosztásokban történt változásokról és e változások okairól. A szolgálati kötelmek tel­jesítésének elmulasztása mi­att 13 személyt váltottak le. Többek között felmentettek tisztségéből egy vajdasági ta­nácselnököt és négy vajdasági tanácselnök-helyettest A le­váltott személyek egy része nyugdíjba ment, másik ré­szét pedig a gazdasági irá­nyítás más területére helyez­ték át. A hivatali kötelezettségek nem megfelelő teljesítése és az alárendelt szervek irányí­tásának elmulasztása miatt márciusban fegyelmi úton történő elbocsátásokra is sor került. A Dunától az Amurig fll/2.) Ut a jégvermen át Végre kész a berakodás, a kajütablakok vihar esetére is megerősítve. A fedélzetre került az élelmiszerkészlet, a mentőeszközök is kifogás­talanok. Ellenőrizték a von­tatóhajók és az uszályok kö­zötti kapcsolatokat is — a vontatás hosszú drótkötelek segítségével történik. A kon­voj zászlóshajója kiadja a parancsot: „Űtra!” A hajó­kürtök búcsújelétől vissz­hangzik az arhangelszki öböl. A Barents-tenger ál­talában barátságos. Amikor az ember ül a meleg kajüt- ben, s kitekint az ablakon, a napsütés láttán azt hiheti, hogy a Fekete-tengeren rin­gatózik. Hagyományos megálló Vajgacs szigete. A hajók üzemanyagot vesznek fel, s megpihennek a legbonyo­lultabb útszakasz előtt. Vaj­gacs szigetén túl kezdődik az út a Kara-tengeren át, az „Északi-sarkvidék jég­vermén”, ahogy a sarkkuta­tók elnevezték ezt a tájat. Újra start. A Kara-tenger már barátságtalan. Ólom­szürke hullámok, alacsony, sötét felhőzet, metsző hideg, szél, örvénylő habok. A kis, alacsony merülésű hajók forgácsként hánykolódnak a vízen. Bizony roppant ügyes­séggel kell rendelkeznie an­nak a hajósnak, aki ezt a megpróbáltatást kiállja. Nap nap után folyik az elemek­kel vívott harc. Nem csupán kormányozni, hanem az uszályok vontatására is fi­gyelni kell. Hetekig tart a viharos tengeren a hajózás. Az Ob torkolatánál a hajók egy része elhagyja a kon­vojt, Nyugat-Szibériába tar­tanak. A konvoj pedig foly­tatja útját a Jenyiszej tor­kolata felé. A Dickson-félszigeten ta­lálható az Északi-sarkvidék egyik hajózási központja. Itt állomásoznak a jégtörők, amelyek segítik a hajókara­vánokat további útjukon, a T^aptyev-tenger zord jégme­zőin keresztül. A Vilkickij- szorost jól ismeri minden kapitány, bár ez az ismere­tesség a legkevésbé sem kellemes. Ritka az a hajó, amelyik képes úgy áthalad­ni a 2—3 emeletnyi jégtor­laszok között, hogy burko­lata sértetlen maradjon. Még az sem ritka eset, hogy a szorosba nyugat felől ér­kező kapitányok visszafor­dulnak, mivel nem találnak átjárót. Ha a tengerjárók kapitányai erre az elhatáro­zásra jutnak, akkor elkép­zelhető, milyen a helyzet a folyami hajók esetében. Az HEVES MEGYEI VÍZMŰ VÁLLALAT felhívja a megye területén víz- és szennyvíz közműhálózatra bekötést igénylő telektulajdonosokat, hogy megrendelésüket legkésőbb 1982. április 30-ig szíveskedjenek bejelenteni. Megrendeléseket: az egri, a gyöngyösi, a hatvani és a hevesi üzemvezetőségeknél kell leadni. Április 30-a után beküldött megrendeléseket csak 1983. évi kivitelezésre tudjuk elfogadni. 4 IPARI ÜZEM pályázatot hirdet műszaki csoportvezetői állás betöltésére. Alkalmazási feltétel: gépészmérnöki képesítés és 10 éves gyakorlat. „Perspektíva 095” jeligére az egri hirdetőbe. Vendégünk, a jegesmedve. (A szerző felvétele — KS) utóbbi években ebben a szorosban váltak révkalau­zokká a hatalmas atomjég­törők — a „Lenin”, az „Ark- tyika” és a „Szibéria”, — valamint a jégtörőflotta más hajói. Ezek oltalma alatt haladnak kelet felé a folya­mi tengerjárók karavánjai. Nem ritka, hogy a hajósok jegesmedvékkel találkoznak, sőf, ha a jégtáblák egészen közel sodródnak, a hívat­lan „vendégek” még a fe­délzetre is átúsznak. A mat­rózok ilyenkor látják sűrí­tett tejjel vendégül a jég­mezők lakóit. A következő állomás Tyikszi. Itt a konvoj két­felé szakad: a hajók egy ré­sze a Lena-folyó kikötőibe tart, a többi előtt még hosz- szú út áll, át a Bering-szo- roson és a Csendes-óceánon a távol-keleti Amúr torko­latáig. Néha eltelik egy év is, amíg a hajók a dunai dok­kokból eljutnak rendeltetési helyükre, ahol már nagyon várják őket, hiszen Szibéria és a szovjet Távol-Kelet fo­lyami szállítása nagy fontos­ságú. Bár a légi és a téli közúti szállítás jelentős té­nyező, azonban az építő­anyagok, élelmiszerek, az ásványi kincsek döntő ré­szének szállítását a transz­szibériai vasútvonal állomá­saitól a folyami hajók old­ják meg. Minden tavasszal kikülde­tésre gyülekeznek tehát a „Specmorprovodka” kapi­tányai. Utrakelnek, a szo­cialista országok hajógyárai­ban átveszik a hajókat, s a szelíd dunai hullámokon is­mét elkezdődik egy igen hosszú és nagyon nehéz hajózás. Tímár Endre

Next

/
Thumbnails
Contents