Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982. április 17., szombat Mai összeállításunkban a tavasszal igencsak időszerű mezőgazdasági munkákat választottuk témaként. Számos kutatóintézet foglalkozik a termékenység fokozásával, a nagyobb termést adó technológiák kidolgozásával; ezekből adunk most ízelítőt. Ugyanakkor szót ejtünk — szintén a mezőgazdasághoz kapcsolódó — érdekességről is: érde- mes-e biogázt fejleszteni az állattartó telepek mellett? Termékenységnövelő altalajlazítás A termesztők előtt közismert, hogy az elhanyagolt, de a rendszeresen művelt talajok esetében is a szokásos talajművelés mélysége alá hatoló altalaj lazítás kedvező hatással van a termékenységre, és ezáltal a terméseredmények alakulására. Nem új keletű ez az eljárás, már évtizedes múltra tekint vissza. Kevésbé köztudott viszont, hogy a gépesítéssel arányosan egyre fontosabb az elvégzése. Ugyanis egyrészt a talajművelő, másrészt a betakarító, szállító gépek mind nagyobb súlyától, valamint a nedves talajoknál különösen gyakori kerékcsúszás következtében a talajrészecskék közötti üregek összenyomod, nak, elikenődnek, és valóság, gal útját állják a gyökereknek. Még fokozottabb lehét ez a talaj tömörödés a mind gyakrabban követelt művelőutas termesztésmódnál, a traktorokkal és művelőgépekkel rendszeresen taposott keréknyomsávokban. A sokáig egy helyen maradó sző. lő, gyümölcs, díszfaiskolai és egyéb „állókultúrák” telepítését megelőző talaj forgatás után is erősen megtö- módik, levegőtlenné válik idővel a talaj. Csökken ata. laj tápanyag-szolgáltató képessége, vízbefogadása, a növények szárazságtűrése, és nő a fagyérzékenységük. Eketalpbetegség A rendszeresen művelt ta_ lajoknál is kialakulhat tömött talajréteg a szántott rész és az alatta levő altalaj hátárán, a helytelenül, mindig azonos mélységben végzett talajlazítás következtében. Mivel a szántott réteg lazább az alatta levőnél, az utóbbi felső határán a víz elszivárgásának sebessége csökken, így időszakos vízpangás léphet fel. Közben a kevéssé vízálló talajmor- zsák eliszapolódnak, és a lemosódott kolloidrészecskék, kel együtt képezik az idővel még tovább is vastagodó tö- mődött réteget. Ezt nevezik eketalpbeteg ségnek. A szerkezet nélküli, szikes, savanyú, erdei és kötött réti talajokon szintén a megfelelő mélyművelés segíthet. Azok a mély rétegű talajok is rászorulnak a mélyművelésre, ahol a gyengébb trágyá- zottság miatt a humuszkímé. lő művelési rendszer válik be. De valamennyi más talajnál is, minél kötöttebb, annál hasznosabb az alsó réteg lazítása, mert ez együtt jár a mélyebb átszellőzésé- vel és vízbefogadó képességének növekedésével. A talajtömörödöttség megszüntetése, az ültetvények talajainak felfrissítése, a fel. talaj vastagítása s termékenységének fokozása, vízbefogadó képességének növelése szempontjából hasznos mélyítő művelésmód azonban csak olyan talajokon végezhető el egyszerűen — ekével évről évre 2—3 cm. rel mélyebben szántva —, ahol a feltalaj és az altalaj között nincs lényeges különbség. A beteg altalajú területeken, ahol az altalaj magas sótartalma, szikessége, humuszszegénysége, kavicsossá, ga vagy más hibája miatt nem hozható fel károsítás veszélye nélkül, a közvetlen mélyítő művelésre nincs mód. Ilyenkor csakis a művelt réteg alatti talajszelvény forgatása, felszínre fordítás nélküli altalajlazítás, porhanyítás lehet a jó megoldás. Tavasszal is Az altalajlazításhoz sokáig kizárólag a növények őszi, kezdeti, nyugalmi időszakát tartották kedvezőnek, ami novemberig elhúzódhatott Az újabb vizsgálatok szerint, mi_ vei a lazítás a talaj szelvényben fél év alatt hatását vesztheti, ugyanakkor elsősorban a fák nyár derekán fokozott tápanyagigényűek, célszerűnek tűnik tavasszal egy újabb lazítási időpont megállapítása. Az őszi és a tavaszi lazítás időpontjának megválasztásánál is tekintettel kell lenni a talaj nedvességtartalmára, mert a nagy nedvességtartalmú, kenődé talaj mély lazítása káros. A rendszeresen kezelt ültetvényeknek minden sorközében végezhető altalajlazítás. A nem rendszeresen művelteknél viszont erre in. kább csak minden második sorközben kerüljön sor. A ki. maradóknál a legközelebbi alkalommal, akár csak 2—3 év múlva pótolható ez A la. zítás mélységét és a réselés egymástól való távolságát előre megtervezett forgó sze. rint, minden alkalommal ajánlatos változtatni. Általában minél mélyebbre hatoló a lazítás, annál nagyobb térközökkel végezhető el. A mélysége 70—100 cm-ig terjedhet, de 30 cm-nél sekélyebb ne legyen. A fáknál a csurgóvonalukon — koronaszegélyükön — belül nem ajánlatos mély lazítást végezni. Így sem ütközik akadályba a korszerű, széles sorközű ültetvényekben az altalaj lazítás, és a hatékony gépesítésre is sor kerülhet. Az általa jelentős számban elmetszett gyökerek vastagsága a 10—15 mm átmérőt nemigen haladja meg, ami a gyökérregenerálódás szem. pontjából rendszerint kedvező. Sokféle változatban Az altalaj lazítok korábban többnyire eketartozékokként szerepeltek. Az altalajlazí- tós ekék a barázdafenék alatt 5—25 cm mélységben lazíthatják a talajt: ezt rendszerint az eketest mögé szerelik fel. Az altalaj- lazításra szolgáló önálló gépek egytestű és többtestű, vontatott és függesztett kivitelben is készülnek már. Munkamélységük 30 cm-től 100 cm-ig terjedhet. A talajba nyúló széles csorosz- lyaszár gérinclemezére véső, szív, lúdtalp, ék alakú szerszámok szerelhetők. Legújabb típusaiknál talajmozgatásukat, porhanyító hatásukat vibrációs mozgatásukkal igyekeznek fokozni. Ez a működtetésükre alkalmas nagy teljesítményű erőgép erőleadó tengelycsonkjáról közvetlen hajtással, még inkább külön motor üzemeltetésével érhető el. Többféle hasznosságuk érdekében különleges művelőszerszámokkal ellátva, nemcsak résműtrágyázásra, hanem alag- csövezéshez, csatonakialakL táshoz is használhatók. M. I. A vita még nem dőlt el Biogáz — igen vagy nem? Képeink Észak-Morvaországban, Uncovicében készültek. A gáz nyomásának ellenőrzése Az erjesztőtartály kosarának megtöltése istállótrágyával (Fotók: ORBIS — KS) Manapság mind több szó esik a biogázról, amely részben pótolhatja az olajat, a szenet, összetétele nagyjából : kétharmad metángáz, egyharmad szénsav, kevés nitrogén, hidrogén és kénhidrogén. Az elnevezés első fele arra utal, hogy köze van az élő szervezetekhez. Igen, az istállótrágya erjesztésével állítják elő, légmentesen elzárt tartályokban. A mezőgazdaságban tehát egyszerű, könnyen hozzáférhető energiaforrást jelenthet. Mit tud a bika? Az adatok felettébb érdekesek. Egy tyúk évente hat és fél köbméter biogáz előállításához szolgáltat „nyersanyagot”, egy sertés, 70, de egy bika már 450 köbméterhez. Kiszámították, hogy ily módon Csehszlovákiában — elméletileg — három és fél milliárd köbméter biogázt lehetne nyerni, s ez nem elhanyagolható meny- nyiség. Mint minden fontos kérdésben, itt is megkezdődött a vita. A szerves hulladék ilyen hasznosításának vannak pártfogói és. ellenzői, dé Csehszlovákia mezőgazdaGázmintát vesznek az erjesztőtartályból ságában már van néhány biogáztelep. Ügy mondják, működésükkel elégedettek. A dél-csehországi Trebon nagyüzemi sertéshizlaldájában már hét éve dolgozik ilyen berendezés. Naponta hétezer köbméter biogázt állít elő. Az észak-morva- országi Uncovice mezőgazda- sági szövetkezetében három éve gyártanak biogázt. A napi biogáz-produkció ötezer liter tízfokos vizet melegít fel 60 Celsius fokra a fejőstehenek számára. Az^ eredmény meggyőzte azokat, akik eleinte ellene voltak ennek az eljárásnak. Meglepetés a tartályban A biogáz elleni érvek egyike az, hogy a szerves trágyára a földnek szüksége van. s hogy ez nem igényel beruházást. Való igaz, á szerves trágyázás színvonala a csehszlovák mezőgazdaságban nem kielégítő. Ezért fontos, hogy az istállótrágyát a talaj trágyázására használják fel. Időközben azonban kiderült, hogy a biogázt erjesztő tartályban a trágya mit sem veszít értékéből. Sőt, a tapasztalat szerint, • a biogázfejlesztéssel a szerves hulladék voltaképpen tisztul, az értékes anyagok benne maradnak. Érdemlegesebb az a kifogás, hogy a biogázerjesztő berendezés drága. Igen, ez a kérdések kérdése. A hogyan már jól ismert, de hogy mennyiért, arra még nincs meggyőző válasz. Mégis: meggondolandó Tehát: biogáz — igen vagy nem? — a kérdés egyelőre nyitott marad Csehszlovákiában. Mégis, az a tény, hogy egy köbméter biogáz hőhatása kétszer akkora, mint ugyanannyi városi gázé és ugyanolyan, mint fél kiló könnyű fűtőolajé — ez gondolkozásra késztet, különösen ott, ahol nagyszámú állattal rendelkeznek. (t.) Mikroelemműtrágya Portalan takarmány A nitrogénműtrágya értékesebb lesz, ha mikroelemekkel dúsítják. Az Üzbég Tudományos Akadémia Vegyi Intézetének munkatársai nemrég szabadalmat nyújtottak be porított mikroelemek kivonására és készítésére. Amikor az oxigénes konverterben átfúvatják a rézsűrítményt, az elektrosztatikus szűrőkön finom por rakódik le, s ez 18 százalék rezet, 15 százalék vasat, továbbá cinket, kénsavat és molibdént, vagyis csupa olyan elemet tartalmaz, amelyre a növényeknek szükségük van a fejlődéÉszak Velencéje, Lenin- grád éppúgy a tengernek köszönheti létét, mint az itáliai, s ahhoz hasonlóan szenved is a tenger vizétől. A Nagy Péter által fontos stratégiai helyen alapított várost a víz időnként elborította, akárcsak Velencét. Mitől keletkeznek a lenin. grádi árvizek? Az utóbbi évtizedek kutatásai szerint kétféle árvíz érheti a várost. Az egyik a folyami, időnként a jeges ár. Ezt valóban a Néva feldúzzadt vize okozza. A sükhöz. Az üzbég kutatók eljárást dolgoztak ki ebből a porból műtrágyába bekeverhető granulátum_szem- csézett termék — készítésére. Laboratóriumban 300 kg 140—145 Celsius-fokos karbamidba 3 g olyan port öntenek, amely elektrosztatikus szűrőkön rakódott le, majd az olvadékot kétperces keverés után egy szitafenekű előmelegített edénybe öntik. A lyukakon át lecsöp. penő megszilárduló karba- midgömböcskék így az említett elemeket magukba foglalják. városra azonban nem ez, hanem a tengeri eredetű árvizek jelentik az igazi veszélyt. Ilyen árvizek akkor keletkeznek, ha nagyobb ciklonok vonulnak el a Balti-tenger fölött nyugatról keletre. Mindezek miatt a lenin- grádi vízügyi tervezőintézet kidolgozta a védelmi terveket, és a kormány határozatot hozott megvalósításukra. E tervek szerint a Finn-öbölnek Leningrád előtti részét egy' 25 400 méter hosszú gáttal teszik elzárhatóvá. A tárolás közben a szénára telepedő por nemegyszer okozott már légzőszervi megbetegedést a lovaknál. Ezért egy angol lótenyésztő kidolgozta a portalan takarmány készítésének módját. Lényege: a lekaszált szénát, mielőtt teljesen megszáradna, eredeti terjedelmének a felére préselik össze. így bálázzák, végül légmentesen Különleges Mind több olyan berendezést alkalmaz a tudomány, amellyel közvetlen megfigyelést végezhetnek a tenger mélységeiben. Nyomáskamrák éppúgy vannak ezek sorában, mint merülő gömbök vagy olyan kis méretű tengeralattjárók, amelyekből akár ki is lehet lépni. Az említettek többnyire sokszemélyes alkalmatosságok, és néhány ezer méter mélyre is le lehet ereszkedni velük. Ám sokszor egyetlen ember jelenléte is elég bizonyos víz alatti megfigyelések és munkák elvégzéséhez. Mint tudjuk, a sűrített levegős légzőkészülékkel ellátott könnyűbúvároknak kb. 60 méter az átlagos merülési mélységük, s a hagyományos búvársisakkal a fejükön alászálló búvárok sem igen merészkedhetnek ennél mélyebbre (annak ellenére, hogy a merülési rekordok 180—190 méter körüliek). Márpedig napjainkban a legtöbb beavatkozásra 200 méter körüli vízmélységben, a tengeri olajkutatás és -kitermelés kapzáró négyrétegű műanyag fóliába csomagolják, s a lezárás előtt kiszivattyúzzák belőle a levegőt. Az így csomagolt takarmány, ha a fólia nem sérül meg, sokáig eltartható károsodás nélkül. A sérült vagy felbontott bálák azonban hamar romlásnak indulnak, ezért azonnal föl kell őket használni. búvárruha csán van szükség. E célra tehát ki kellett fejleszteni egy olyan speciális, egyszemélyes védőruhát, amelyben néhány száz méteres vízmélységben is biztonságban érezheti magát a búvár. A „darázs”-nak elkeresztelt, a nagy nyomásnak ellenálló búvárruhában maximálisan 600 méter mélyre lehet lemerülni, s ott az 1,05 bar nyomású atmoszférában 8 órán keresztül tartózkodhat a búvár. A minden irányban csuklósán mozgatható karokra különböző manipulátorok és szerszámok szerelhetők fel az előírt feladatok elvégzéséhez. A „darázs” egyik fő előnye, hogy a munka elvégzése után, a felszínre emelkedéskor nincs szükség a hosszadalmas nyomáscsökkentésre (kizsilipelésre). összeállította: Hekeli Sándor Gát védi a várost
