Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

I NÉPÚJSÁG, 1982. március 11., csütörtök 5. Aki egész életében hozzászokott a munkához, pihenőidé jében sem henyél. CSEHSZLOVÁKIA Nyugdíjasok panziója A dél-morvaországi Ho- donin város lakótelepi háza első pillantásra ugyanolyan­nak tűnik, mint a többi, de valamiben mégis különbö­zik. Lakói csak idős embe­rek. Túlnyomó többségük már régen túllépte a hetve­nedik életévét. öt éve, amióta ide köl­töztek, a ház egyetlen lakója sem panaszkodott, hogy a nyugdíjas panzióban levő lakása nem felel meg. „A nyugdíjasok panziója Csehszlovákiában újfajta szociális szolgáltatási for­ma, — mondja magyarázat­képpen Josef Pucek, a ho- donini panzió vezetője. Panziónkban 150 ember él. Saját garzonlakásuk van, ahol egyedül gazdálkodnak, de amit maguk nem képesek elvégezni, abban a gondo­zónők segítséget nyújtanak. Saját háztartásuk van — emellett, ha esetleg nincs is családjuk, mégsem érzik magukat elhagyatottaknak, mert vannak barátaik, kor­társaik, akikkel megértik •egymást. Többségük azonban szívesen veszi a segítő ke­zet, ami nélkül nehezen tudnának boldogulni. A gon­dozónők segítenek a nagy- bevásárlásokban, a takarí­tásban és a mosásnál. He­tenként egyszer az orvos is odalátogat. S mivel a panzió lakóinak kétharmada nő, ezért a szolgáltatásokhoz saját fodrászszalon is tarto­zik.” „A férjem halála után költöztem ide — mondja a panzió egyik lakója, Marie Seráková asszony. A gyer­mekeim saját lakásban lak- ;e nak, egyedül már nem vol- -9 tam képes a régi nagy lakást fenntartani, azért választot­tam ezt a megoldást. A ház­ban több barátnőre leltem. Szeretek emberek között lenni, ezért is kezdtem dol­gozni a lakóbizottságban, jj, A panzió vezetőségével kul­turális programokat készí- ,n tünk elő a lakók számára — társalgónkban már több szí­nészt és énekest is vendé­gül láttunk, autóbuszon já­runk a színházba Bmóba, kirándulásokat szervezünk.” — „A lakbér nem drága, s a szolgáltatásokért elfo­gadható árat fizetünk — egé­szíti ki a beszédet Marie Bortliková. — Főzhetünk magunk is, de a közeli ét­terembe is járhatunk, ahol az előírt diéta szerint étkez­hetünk. Nem unatkozom. Szabad perceimben egész életemen át varrtam és hí­meztem. Most elég időm van erre. Varrtam néhány nép­viseleti öltözéket, hímezek abroszokat, térítőkét is. A fiam lakása már tele van velük. Meg-meglátogatom őt, de csak délutánonként, alud­ni ide jövök vissza — haza.” Dél-Morvaországban min­den ötödik lakos nyugdíjas. Azok, akik még el tudják látni magukat, saját laká­sukban laknak, ahol a gon­dozónők — szükség szerint — segítenek nekik. A to­vábbi lehetőség; a nyugdí­jasok panziója. „A nyugdí­jas otthonok gondoskodnak azokról, akiknek állandó gondozásra van szükségük — mondja Magdalena Plis- ková, a bmói Dél-Morva- országi Területi Nemzeti Bi­zottság (megyei tanács) dol­gozója. — Területünkön 75 szociális gondozó intézet mű ködik. Ezenkívül 350 hiva­tásos és 900 önkéntes gon­dozónő segít azoknak az idős embereknek, akik sa­ját lakásukban élnek. A klasszikus nyugdíjasottho­nok mellett modem nyugdí­jas panziókat helyezünk üzembe, területünkön egye­lőre három van ezekből. Az idős emberekről történő kü­lönleges gondoskodás más területekre is kiterjed. A nyugdíjasok a nemzeti bi­zottságtól gyógyfürdői be­utalásokat kapnak, továbbá kiegészítő segélyt diétás ét­kezésre, csökkentett áron juthatnak el moziba, galé­riákba, ingyen vehetik igény­be a városi közlekedési esz­közöket stb.” Nada Myslivcová A hodonini nyugdíjasok panziója zöld növényzettel körül vett lakótelepen épült. (Fotók: ORBIS — KS — Ladislav Myslivec felvételei) ROMÁNIA Románia jelenlegi ötéves vízgazdálkodási terve 2 mil­liárd köbméter befogadóké­pességű új víztároló építé­sét és a lakosság és a nép­gazdaság célját szolgáló víz­készlet 6 milliárd köbméteres növelését írja elő. További feladatok: 650 ezer hektáron kell növelni az öntözött te­rületeket és 3000 km hosz- szúságban kell elvégezni a vízszabályozást. Ezek a munkálatok az 1976-ban el­kezdett globális vízgazdál­kodási terv második lépcső­jét jelentik. Az első menetben, 1976- tól 1980-ig figyelemre méltó eredmények születtek. így a völgyzáró gátak és tároló- medencék duzzasztótere 4 milliárdról 6 milliárd köb­méterre nőtt. Kétezer km hosszan szabályoztak folyó­kat. Ennek eredményekép­pen a korábbi években ár­víz sújtotta 1500 helységből 900-at sikerült mentesíteni­ük az elöntéstől. Az 1950. évi 101-ről 1400-ra nőtt a ve­zetékes vízzel ellátott tele­pülések száma, a Vízvezeté­kek hossza 3700-ról 18 ezer kilométerre nőtt. A távlati program 2000-ig 1400 víztároló létesítését ír­ja elő, 30 milliárd köbméter befogadóképességgel. Ezek lehetővé tennék a román folyók energiapotenciáljá­nak teljes kihasználását. Az értékesíthető potenciált szakemberek 40 milliárd ki­lowattra becsülik. Ebből 28 milliárd kilowatt a belső folyókra, 12 milliárd pedig a Duna romániai szakaszára esik. A felszabadulás óta 50 vízi erőmű létesült Romániá­ban, összesen 3500 mega­watt teljesítménnyel. A most folyó ötéves tervben továb­bi 50 vízi erőművet kíván­nak építeni 2000—2600 me­gawatt teljesítménnyel. Ér­dekessége a távlati tervnek, hogy 1990 és 2000 között 400 erőmű építését tervezik, 4—5000 megawatt energiá­val. Ez a magas szám arra utal, hogy akkor már a ki­sebb folyók duzzasztása ke­rül sorra, természetesen ki­sebb áramfejlesztő kapaci­tással. Ezenfelül a 90-es évek végéig a kis patakok ener­giájának kihasználására né­hány ezer 1—2 kilowatt tel­jesítményű minierőmű épí­tését is tervezik. Próba­képpen néhány tucat ilyen egyszerű vízi erőmű kielé­gítő eredménnyel már mű­ködik is az országban. A csúcsforgalmi idők energiaigényének kielégíté­sére szivattyús tárolóműve­ket kívánnak létesíteni. Mintegy 40 helyen folytat­nak ilyen irányban reményt- keltő kísérleteket., Arra is gondolnak, hogy megfelelés esetén a működő erőműve­ket is kiegészítik hasonló Románia elektromosenergia-termelése berendezésekkel. (gáti) LENGYELORSZÁG Egyéni gazdaságok Lengyelországban a me­zőgazdaságilag megművelt földterület mint 70 százalé­kán egyéni parasztok gaz­dálkodnak. E gazdaságok többsége — több mint egy­millió — 2—3 hektáros, rosz- szul felszerelt, árutermelés­re alig alkalmas. Fejlődésükhöz, áruterme­lő jellegük fokozásához Lengyelországban elenged­hetetlennek tartják az egy- egy termelő által megművelt terület növelését, a gépesí­tést, új gazdasági épületek emelését. - Az évek múltán megtérülő gazdaságfejlesztő beruházásokhoz, így a föld vásárlásához, gépek beszer­zéséhez, az építkezések megkezdéséhez a magánsze­mélyek közötti földvásárlást szabályozó, a kisgazdaságok tulajdonát rendező törvé­nyek jelenleg nem nyújtanak kellő garanciát. Az új szabályozás célja az eddiginél erősebb, életké­pesebb, specializált kisgaz­daságok létrejöttének előse­gítése. Az új törvényektől azt is várják, hogy a biztos megélhetés reményében, a fejlesztési lehetőségek bő­vülésével sikerül megfékez­ni a fiatal falusi lakosság elvándorlását a városokba. A falvak elöregedése nem­csak a mezőgazdasági terme­lésben okoz gondokat, de a városokban munkát és lakást kereső fiatalok tömegei kü­lönösen az utóbbi években a szociális feszültségeket is növelték. Az egyéni gazdaságok lété­nek és jövőjének törvényes garantálása nem ellentétes azzal a folyamattal, amely­nek keretében az új gazda­ságirányítás igyekszik az ál­lami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek tevékenysé­gi feltételeit javítani. Az eddigi közvetlen tervutasí­tásos rendszer helyébe az ön­álló gazdálkodást lehetővé tevő irányítási módszereket állítják. Ezáltal lehetővé vá­lik számukra a nagyüzemi módszerekkel hatékonyab­ban előállítható mezőgazda- sági áruk termelésének fo­kozása. így a gabona-, a ta­karmány- és az ipari nö­vénytermelés bővítése. A gabona és a burgonya felvásárlásának fokozását az teszi elengedhetetlenné, hogy a tavalyi jónak mondott 20 millió tonnás gabonaterme­lés 90 százaléka még mindig a termelők magtáraiban van. Ez nemcsak az ország ke­nyérellátását veszélyezteti, hanem a tavaszi vetőmag- szükséglet kielégítését és az állatállomány takarmányel­látását is. Az eddigi intézkedések, így a gabonakölcsön, az a rend­szer, amely szerint a leadott gabonáért vetőmag és mű­trágya vásárolható — nem hozták meg a várt ered­ményt. A műtrágyaellátás egyébként minden erőfeszítés ellenére a pénzügyi okok­ból csökkenő import miatt az idén mindenképpen ked­vezőtlenebb lesz, mint ta­valy volt. Hasonlóan komoly gondot okoz majd a növény­védő szerek szűkös kínálata is. KUBA Megvalósulnak a párthatározatok „Termelés és védelem”. A Kubai Kommunista Párt II. kongresszusának jelszavai híven tükrözik a párt ideoló­giai munkájának jelenlegi fő vonalát. Más szavakkal: mindent el kell követni a szocialista Kuba gazdasági erősítésére, anyagi jólétének emelésére, és egyidejűleg mozgósítani a dolgozókat a Karib-tengeri szigetország szocialista vívmányainak vé­delmére, az USA imperializ­mus agresszív terveinek visszaverésére. Ebben a tö­rekvésükben a kubai kom­munisták szorosan együtt haladnak a szocialista test­vérországokkal. A kongresszus joggal hi­vatkozhatott a kubai dolgo­zók öntudatára, gyors poli­tikai-ideológiai és kulturális fejlődésére. Ez a többi kö­zött abból is következik, hogy a párttagság összetéte­lében a munkások száma megháromszorozódott és az üzemekben megerősödött a párt vezető szerepe. A KKP elsőrangú felada­tának tartja a tagság rend­szeres ideológiai nevelését. Ezt a célt szolgálja minde­nekelőtt a Nico Lopezről el­nevezett hároméves nem­zeti pártiskola, amelynek a havannai központon kívül az ország mind a hat tarto­mányában fiókintézetei van­nak. Más képzési formák, tömegszenrezeti és különbö­ző szakterületi oktatások szolgálják ugyanezen célok elérését. A pártvezetés joggal hi­vatkozhatott arra, hogy a nö­vekvő elméleti és szakmai tudás tette lehetővé az olyan kimagasló termelési ered­mények elérését, mint a „Revolucion de Octubre” műtrágyagyár jelentős terv­túlteljesítése, amely koránt­sem elszigetelt jelenség az ország üzemeiben. A cukor­árak jelentős esése ellenére az 1981-es esztendőben 8 százalékkal növelték ezen olapvető iparág árutermelé­sét, ami 5 százalékkal ha­ladja meg a kongresszus előirányzatát. Az 1980/81-es cukornádaratás egyébként a forradalom történetében ki­emelkedő eredményeket ho­zott. A kubai kommunisták ideológiai érettségére utal, hogy a szigetország aktív internacionalista segítséget nyújt más népeknek. Nica­raguában például önkéntes tanítók százai tevékenyked­nek. Kubai építőmunkások ezrei, orvosok és ápolónők százai működnek számos fejlődő országban. (— ti) összeállította: Gyurkó Géza A gyöngyösi Olympia vendéglő felvesz szakácsot, női éttermi felszolgálót, valamint konyhalányt. Jelentkezés a helyszínen.

Next

/
Thumbnails
Contents