Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-10 / 58. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 10., szerda f. DISZ - MAFISZ - KISZ A múlt tapasztalatai, élményei nem homályosulhatnak el Belőlük lesz az utánpótlás? Még nem tudni, de a feltételeket igyekeznek megteremteni számukra Heves megye sporthelyzetéről Szót kérünk az országos parlamenten Egy évforduló mindig alkamat ad arra, hogy visszaemlékezzünk, illetve akik ezt még nem tehetik, azok megismerkedjenek a történelem egy kis részletével, darabjával. Különösen áll ez az idén a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség negyedszázados jubileumára. A történeti kutatások az ifjúsági mozgalom múlt évtizedeiről már néhány esztendővel ezelőtt megkezdődtek. Igazából azonban csakis a személyes élményeken keresztül kerekedhet ki a ma generációiban hiteles kép korábbi évek eseményeiről. Minderre ad nagyszerű lehetőséget a KISZ 25. születésnapja, amelynek tiszteletére — beszélgetésekben, emlékezésekben, leírásokban — lapunkban mi is módot nyújtunk a korszakba való visszatekintésre. Elsőként Báry Józsefet kerestük meg, aki jelenleg a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. A Budapest Sportcsarnokban a Magyarország—NDK fedett pályás atlétikai viadalon láthattuk Páldiné Pál Ilonát, aki az NDK-beli futónők mellett harmadiknak érkezett a célba. A Hatvani Kinizsi Vasutas SC nemzetközi minősítésű versenyzőnője a moszkvai dlimpián az 5. helyezést elért 4X400-as váltó tagja volt. Ezúttal azonban Heves megyeiként az országos ifjúsági parlamenten képviseli a megye sportolóit. A néhány nappal ezelőtt lezajlott megyei fórum után megkérdeztük olimpikonunkat, hogy mit mondana el az országos parlamenten, ha szót kapna?- > — A három város, Eger, Gyöngyös és Hatvan közül azt hiszem a legjobb minőségű atlétikai pályával mi, hatvaniak dicsekedhetünk. Csakhogy ez mind kevés ahhoz, hogy komolyabb fejlődést, eredményt érjünk el. Nincs futófolyosó, kondicionálóterem; ezért naponta a fővárosba kell utaznunk. Azok a versenyzőink, akik még az iskolapadban ülnek sem időben, sem anyagiakban nem vállalhatják magukra az ingázás terheit. így az alapozási és felkészülési időszakban tehetséges gyerekeink felkészülését csak nagyon nehezen tudjuk megoldani, bár a gyermek korosz-’ tályú és serdülő fiataljaink jó eredményeket hoznak. Az utánpótlás korúak közül így sokan lemorzsolódnak. Egy tanuszoda is hiányzik városunkból. Évente mindössze négyszáz-ötszáz gyerek tanul meg úszni. Azt persze hozzá kell tennem, hogy Hatvanban sporttagozatos általános iskola működik, amelynek tantervében is szerepel az úszásoktatás, s akkor már ez még kisebbnek tűnik. A testnevelés alapvető célja pedig a mozgás megszerettetése — de miként?, s hogyan?, ha az alapfeltételek nem biztosítottak. A sportegyesületi tagok számát tekintve megyénk az utolsó, a 19. helyen áíl. Ez cseppet sem megnyugtató. Éppen ezért az a bizonyos piramis, melynek alapja a tömegsport, úgymond nem a legszilárdabb. Egerben a 14—15 ezer diákból mindösz- sze 1300-an sportolnak! Miből fejlődjék hát) az élsport?! — Ami ma elég az holnap kevés! Vagyis az egyéni sportágakban a minősítések szintjét egyre nehezebb teljesíteni. a juttatások mértékének növekedése viszont nincs összhangban a követelményekkel. Javaslatunk az alsó határszint megemelése. — Egyenetlen a sportszerellátás, mind mennyiség és minőség tekintetében is. — A csapatsportágak versenyzői miért nem szerezhetnek egyéni minősítést? A küzdés, a munka ugyanaz, vajon hasonló-e az elbírálás? ... — Röviden ennyi lenne, persze a másik két küldöttel még megbeszéljük, s aztán reméljük, a szó nem száll el... (tereny) — Engedjen meg először egy személyes kérdést: 1956 októbere előtt milyen kapcsolata volt a kommunista Ifjúsági mozgalommal? — A szocialista ifjúsági mozgalom helyzete és tevékenységé mindig szorosan összefüggött a párt munkájával, közvetlén és távlati céljaival. Éppen ezért a fiatal kommunistáknak a múltban is a mozgalom szervezése, annak munkájában a cselekvő részvétel volt a legfontosabb feladata. Sok hasonló korú társammal együtt tulajdonképpen a felszabadulástól dolgoztam az ifjúsági mozgalomban. A párt megbízásából szerveztük és különböző szinten vezettük Heves megyében a cselekvésre kész fiatalok tömegeit. Az emlékezetesebb állomások a következők voltak; a szakszervezeti ifjúmunkás- és tanoncmozgalom szervezése, iskolatitkári munka a Diákok Nemzeti Szövetségében. A két munkáspárt 1948- as egyesülése után a Dolgozó Ifjúság Szövetsége létrehozásában vettem részt. Közvetlenül az ellenforradalom előtt a DISZ megyei bizottságának osztályvezetője voltam. — Az ellenforradalom leverése után rétegszervezetek Jöttek létre. Ezek egyike volt a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség. Tudomásom szerint, Heves megyében ennek ön volt a veze- zetője. Miként emlékszik vissza erre az időszakra? — Mindenekelőtt tudni kell, hogy az MSZMP Heves megyei Ideiglenes Szervező A KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi. Iparművészeti Tanáccsal egyetértés- ban pályázatot hirdetett a „Népművészet ifjú mestere” cím elnyerésére. A pályázat célja, hogy az ifjúság (amatőr és hivatásos művészek) kőiében elősegítsék a nép- művészeti szellemű alkotó- és előadói tevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását és továbbfejlesztését, a nemzetiségiek kultúráját is. A pályázaton 30 éves korig bárki részt vehet a következő művészeti ágakban: Bizottsága 1956 novemberének elején kezdte meg a párt újjászervezését. Ebben a munkában, idősebb elvtársaink irányításával mi, fiatalok is részt vettünk. Az 1957 januárjában megtartott kommunista aktíván a párt fiatal tagjaira számos feladatot bíztak rá, köztük rám is. Határozott megbízásunk volt arra, hogy a rétegszervezetekből kiszorítsuk a párt vezető szerepét tagadó, revizionista elveket valló vezetőket, biztosítsuk az MSZMP befolyását. Ugyanakkor közre kellett működnünk a KISZ megalakításának előkészítésében. így lettem én a MAFISZ megyei szervező bizottságának a titkára. Megtisztelő, bizalommal teli forradalmi feladat volt ez. — A MAFISZ milyen kapcsolatban állt az üzemi párt- szervezetekkel, hogyan sikerült előkészíteni a munkás- fiatalok ' soraiban a KISZ zászlóbontását? — A munkásfiatalok szervezésénél a megye akkori legfontosabb üzemeire összpontosítottunk. (Egerben a Hajtóműgyár, Lakatosáru - gyár, bútorgyár, dohánygyár, Finomszerelvénygyár, továbbá a Bélapátfalvi Cementgyár, Egercsehi, Petőfibánya stb.) Az üzemi pártszervezetek befolyása a helyi fiatal párttagokon keresztül érvényesült, ám e szervek segítsége nélkül nem lett volna lehetséges feladatunk megoldása. Az üzemekben a legtudatosabb fiatal munhangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese; valamint 35 éves korig hímzés, szövés, fafaragás, fazekasság, kerámia, szövött technikájú szőnyeg, kékfestés, tojásfestés, kovácsoltvas-készítés, gyékény- és vesszőfonás, viselet és más művészeti ágak. A hangszeres népzene kategóriában pályázóknak az általuk használt hangszeren tízpercnyi hangszeres népzenei ‘anyagot kell bemutatniuk, legalább két zenedialektus területéről. A népdalt választóknak tízpercnyi időtartamban zenekíséret nélkül kell népdalokat — négy lírai dalt vagy két különböző kásokkal tárgyaltunk. A fő kérdés az volt, hogyan vélekednek az 1956-os októberi események jellegéről, a Szovjetunióról, a párt vezető szerepéről. Akkoriban ezek igen éles és kényes kérdések voltak. A KISZ zászlóbontásáról szóló bejelentés napján, 1957. március 21-én, a munkásfiatalok MAFISZ- szervézeteiket kivétel nélkül mind KISZ-szervezetekké alakították át. Ez volt munkánk próbája. Megyénk munkásfiataljai ezen a napon tehát politikai érettségüket bizonyították. — A KISZ megalakulás* után hogyan vett részt az Ifjúsági szövetség munkájában? — A többi rétegszervezetek a maguk területén ugyanazt az előkészítő munkát végezték- el, mint mi. A KISZ körvonalai már február közepéig lényegében kialakultak. így történhetett meg, hogy megyénkben néhány nappal az ünnepélyes zászlóbontás előtt, március . 15-én délután létrejött a KISZ megyei szervező bizottsága, hét taggal. Köztük voltam én is. Később, amikor a középszervek is létrejöttek, a megalakuló Eger városi KISZ-bizottság titkárává választottak. Az ifjúsági mozgalomból 1960-ban kerültem át a pártapparátusba. A kapcsolatom az ifjúsággal persze nem szakadt meg, hiszen 10 éven át ifjúsági felelősként dolgoztam. — Jelenleg milyen kapcsolatban van a fiatalokkal? S balladát, vagy ballada hosz- szúságú szokáséneket — előadniuk. A néptáncos pályázóknak tudnia kell legalább két táncdialektus területéről kiválasztott két tánctípust, s a hiteles formakincsnek és a szerkezeti vonásoknak megfelelően legalább két-két percig szabadon rögtönöznie. Akik a népmesét választják, egyéni, szép mesemondó stílusban legalább tíz népme: sét kell előadniuk. A tárgyi alkotóművészei műfajában öt-öt, a szövött technikájú szőnyeg kategóriában három önálló, szabadon választott méretű alkotással kell pályázni. magától értetődik a kérdés: Mit tanácsol az Ifjúsági szövetség mai vezetőinek? — Vállalatunk dolgozóinak fele 30 éven aluli. Munkájukat a vállalati KISZ-bi- zottság és öt alapszervezel fogja össze. Ez a tény az igazgatói munkakörben is igényli az ifjúságpolitikai feladatokkal való törődést. Persze az eszközök és a módszerek ma már mások. Kétségtelen azonban, hogy a múlt tapasztalatai, élményei nem homályosulhatnak el Igyekszem minél többet törődni az ifjú kereskedők élet- és munkakörülményeivel, pályakezdésük nehézségeivel, eszmei-politikai és szakmai fejlődésük biztosításával. A mai ifjúsági vezetők feladatai az alapvető kérdésekben azonosak a mieinkkel. Ám az elmúlt negyedszázad fejlődése a feladatok megoldását másképpen teszi szükségessé. Magasabb fel- készültségükre, főleg pedagógiai és gazdaságpolitikai ismereteik folytonos bővítésére van szükség. Baráti beszélgetéseken sokszor felvetődik a forradalmi romantika iránti nosztalgia. Szerintem a forradalmi tettek lehetősége és ideje 1982-ben sem múlt el. A feladatok azonban -ma sokkal bonyolultabbak és nehezebbek. Gondoljunk csak a fiatalok erkölcsi-politikai és ideológiai nevelésének fokozott követelményeire, az ifjúság tennivalóira, a termelőmunka hatékonyságának növelésében. A legfontosabb az, 'hogy a KISZ a család és az iskola mellett egyre inkább döntő nevelési tényezővé válik. Mi, mai ötven év körüliek a politikai munkát az ifjúsági mozgalomban tanultuk. Hálával és tisztelettel tekintünk e mozgalomra. Sikerei örömöt okoznak, hibái ami hibáink is — mondta befejezésül az egyik alapító. Szalay Zoltán Az értékeléskor a saját gyűjtést előnyben részesítik. A pályázóknak — legfeljebb — tíz oldal terjedelmű dolgozatban össze kell foglalniuk a választott művészeti tevékenységük célját. Jelezniük szükséges, kitől és hogyan tanulták, mikor és milyen indítékok alapján kezd- .tek hozzá a művészeti munkához, milyen csoportokban működnek közre, saját gyűjtés esetén az adatközlőt is meg kell jelölniük, mesemondáskor pedig azt, hogy milyen környezetben, kiknek szoktak mesélni. Az előadóművészeti kategóriában a jelentkezéseket, és a tárgyi népművészeti alkotásokat május 1. és 5. között kell beküldeni a KISZ Központi Művészegyüttes székházába (Bp. VII., Rot- tenbiller utca 16—22.). Ki lesz a Népművészet ifjú mestere? Pályázati felhívás Diákjegy Apa; Hová sietett annyira? Fiú: Biztosan haza. Nem kérdeztem. Igaz, ami igaz: a diákjegy nagyszerű találmány. A tanulók, nyugdíjasok és katonák ugyanis szintén igénybe szeretnék venni azokat a szolgáltatásokat, amelyek árai nem mindig igazodnak a pénztárcájukhoz. Természetesen az efféle kedvezmény nem mindenütt létjogosult, hisz ellenkező esetben gyerekkel és nagyszülőkkel telnének meg például az áruházak. A kulturális intézményekben már régóta gyakorlat a kedvezményes jegyek árusítása. Így törődnek azokkal, akik (már vagy még) nem rendelkeznek önálló keresettel. Néhány helyen azonban furcsán értelmezik az engedményeket. Ha például egy tanuló futballmeccsre akar menni, diákigazolványa ellenében féláru belépőt válthat. Viszont, ha le is akar ülni, a jegyszedő (miközben az állóhely felé tessékeli a diákot), azzal ér. vei, hogy a tanuló kevesebb pénzzel járul hozzá a sportegyesület költségéhez. Így a diák semmi kedvezményt nem kap! Vajh, szerencsés-e, hogy az embereket aszerint osztályozzák, ki mennyi pénzt „hoz a Jconyhára”. Kicsit furcsa, hogy a kapunál engedményt adnak, de néhány perccel később vissza is veszik azt. Vajon mit szólnának az emberek, ha például egy vendéglő öles betűkkel hirdetné ár- leszállítását, miközben minden vendéggel köz- lik: mivel kedvezményes az étkezés, ait állva kell a konyhán elfogyasztaniuk, mert az asztal és az éttermi ebéd csak a teljes árat fizetőknek jár. Egy másik képzeletbeli eset: kedvezményes szobaárat hirdető szállodában, miután a vendég kiegyenlítette a számláját és éppen elhagyni készül a hotelt, elé áll egy „kidobóember”, aki felszólítja a vendéget, hogy fizesse ki az engedményt, különben... Az azonosság a futballpálya, az elképzelt vendéglő és szálloda között egyértelmű. De hová tűnt az engedmény? Az anyagmaradás törvénye értelmében valahol meg kell lennie annak a tíz forintnak! Papp Gábor Apa: Szép kislány ... Fiú: Ügy gondolod? Apa: Miért, te nem? Fiú: Nem, ugyan miért ... Apa: Ezért nem kísérted haza? Fiú: Minek? Menjen csak egyedül. Apa; Ez azért mégsem szép. Fiú: Rá se ránts, megszokta. Elkíséred egyszer-kétszer, aztán tudja a frász, mit képzel be magának. Apa: Furcsa, hogy neked nem tetszik. Nagyon kedves kislány. Fiú: Miért ne tetszene? Nagyon is tetszik! Apa; Hallgass ide, lehet, hogy te bele ... Fiú: Lehet. De ezt honnan lehet tudni? Szerelem ’82 Apa: Szeretnél mindig vele lenni? Fiú; Ühüm... Apa; Féltékeny vagy rá? Fiú; Azt hiszem. Apa; Folyton csak ő jár a fejedben, a munka eszedbe se jut. Megy a munkád? Fiú; Nem megy. Apa: Tudod, mit mondok neked, öreg cimbora? Te szerelmes vagy. Meg kell neki mondanod, különben valaki más mondja meg, aztán vége a dalnak. Fiú; Tudod, apa, ebben van valami. Apa; Nem kell feltétlenül térdre hullanod előtte meg éhhez hasonlóak. Elég, ha egyszerűen csak annyit mondsz; így meg így, én téged ... na érted? Fiú; Értem, csak azt nem tudom, mit szól majd hozzá. Lehet, hogy ki is nevet? Apa; Mondd csak, régen tart már nálad ez a dolog? Fiú; Két éve. Apa; Meglehetősen hosszú idő! Fiú; De már körülbelül egy éve együtt élünk. Johanna Wilinska (Lengyelország) (Zahemszky László fordítása) összeállította: Szalay Zoltán
