Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. március 9., kedd

3.

Elnökségi ülés a Magyarok Világszövetségénél

Hétfőn megtartotta idei első munkaértekezletét a Magyarok Világszövetségének új elnöksége. Gosztonyi János, főtitkár előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a világszövetség 1982. évi akcióprogramját.

Miként ezzel összefüggésben hangsúlyozták, a Magyarok Világszövetsége az elmúlt években, évtizedekben széles körű kapcsolatrendszert épített ki kapitalista országokban levő magyar egyesületekkel, klubokkal, kultúrcsoportokkal. Hasonlóképpen sokszálúan alakult az együttműködés ottani világi és egyházi vezetőkkel, személyiségekkel, magyar származású tudósokkal, művészekkel, írókkal, magyar nyelvű lapok, kiadványok szerkesztőségeivel, rádiókkal, magyar nyelvet tanító iskolákkal. Egy-két ország esetében a nyelvtanítás érdekében felvették a kapcsolatokat hivatalos szervekkel, állami főhatóságokkal is.

'^Nyomatékosán szóba került az elnökségi ülésen — többen is kitértek rá —, hogy az MVSZ régi és új kapcsolataiba egyaránt nem épített és a jövőben sem

épít semmiféle napi politikát. Azt valljuk — hangsúlyozták — akik bármikor, bármilyen oknál fogva elhagyták Magyarországot, legyenek jó állampolgárai befogadó országaiknak, tartsák meg azoknak törvényeit. Tiszteletben tartottuk és tartjuk partnereink politikai és világnézeti meggyőződését — ez nem is lehet másként. Amit mi az együttműködés feltételeként meg* szabtunk és a jövőben is kérünk, az nem több, mint egyfajta lojalitás a mai Magyarország iránt, és ezen belül annak tudomásul vé-i tele és tiszteletben tartása, ami idehaza van.

Az ülésen döntés született arról, hogy a magyarok világszövetsége felhívásban kezdeményezi egyrészt azt, hogy kutassák fel folyamatos gondozásuk érdekében azokat a sírokat, amelyekben külföldi temetőkben jeles magyarok nyugosznak.

Az elnökségi ülés sokrétű vitája az idei munkaterv, a további feladatokat tartalmazó programjavaslat elfogadásával zárult.

A hét öröme - gondja Sírokban

ABC-re várva — Felújítják a Petőfi utat — Cipész, fodrász kerestetik — Lakásépítés, ütközőkkel

Sírokban lezajlottak a tanácstagi beszámolók, rendeztek egy hasznos falugyűlést is. Éppen ezért tegnap délelőtt Németh László vb-tit- kár legfontosabb teendője az volt, hogy rendszerezze a különböző fórumokon elhangzott észrevételeket, kívánságokat.

— Változatlanul egy másfél évtizedes téma izgatja településünk lakosságát, éspedig az annyit ígérgetett központi ABC-áruház megépítése. A falubeliek keve- sellik az ellátás színvonalát és bár a gyakori beharangozással tartottuk bennük a lelket, most már mindenki bizalmatlan a „Párád és Vidéke” Áfész-szei szemben — mondja Németh László. — ök azzal magyarázzák visz- szallépésüket, hogy a forgalom adatai nem Indokolják af. üzletház létrehozását. A mi véleményünk ezzel szemben: Sírokban 300 millió forint körüli árbevételre tett szert tavaly az áfész, és egy esztendős forgalmi növekedése elérte a hét százalékot. Ez több éves gyakorlat. És ha ilyen forgalom hasznából nem tudnak valamit visszatéríteni községünknek az áfészesek akkor mi még ezen a héten a járási, megyei hivatalt és a megyei tanácsot keressük meg orvoslás végett. Az ügyben mellettünk áll a helyi pártszervezet éppen úgy, mint a különböző intézmények. Közöttük a Mátravidéki Fémművek, amelynek munkáseliátás szempontjából sem közömbös Sírok kereskedelmi hálózatának fejlesztése ...

Elmondotta a vb-titkár, hogy felújítási alapjuk igen kevés, emel,tett a helyi feladatok megoldásához szükséges a társadalmi erők bevonása. Tavaly ilyen módon hozták helyre a Vár utcát, a Népköztársaság utca vízhálózatát, míg a Rózsa utcában hidat építettek. Itt jobbára csak anyagot biztosított a tanács o csaknem másfél- millió forint értékű munkát a lakosság végezte el. Har sonió akcióra az idén is készülnek a sárokiak. A Nép- köztársaság úton két buszmegálló építése, az iskolában az elavult villamoshálózat felújítási munkája sürgető feladat. És hát szerdáin a tanácsházára várják a K,PM egri Közúti Igazgatóságáról dr. Szacsva Ferencet, hogy az útkátyúzások,

valamint a felszíni vízelvezetések rendjét megbeszéljék. A tanácsvezetők elsősorban a Petőfi utca burkolatának felújítását remélik KPM segítséggel. Beszélgetésünk során szóba került a szolgáltatás, illetve a siroki kenyérellátás gondja is.

— Csaknem ötven kisiparosunk van, a szolgáltatás színvonala ennek ellenére csökken! Nincs például egyetlen cipészünk és eltűnt a faluból az utolsó fodrász is. Számom,na is titok, hogy az emberek hova járnak nyiratkozni. A múlt héten lezajlott a KlOSZ-gyűlés, a szervezet valamennyi tagja ugyanakkor további társadalmi munkavállalásokról biztosított bennünket. A kisiparosoknak ezért csak köszönettel tartozunk — fűzte tovább kissé ironikusan indult szavait a vb-titkár. — Arra viszont, nem találunk magyarázatot, hogy a Heves megyei Sütőipari Vállalat miért hanyagolja úgy el a községi sütődét, ahonnan a környék legjobb kenyere kikerül. Vidéki, aki hozzánk látogat, általában a mi jó kenyerünkből szokott vinni a családjának. Morixii Béla pékmester és társai igazán jobb munkakörülményeket, a sütöde üzlethelyisége pedig szebb küllemet érdemelne.

Továbbiakban a siroki lakásépítés helyzetéről informált bennünket Németh íjászló, megemlítvén, hogy a héten további fejleményekre léhet számítani. A gyári, lakótelepre tervezett 32 lakásos épületről van szó, amelynek kivitelezése OTP beruházásként, a Mátravidéki Fémművek által támogatott akció formájában az idén indul. Sajnos pillanatnyilag nincs vállalkozó! A HÁÉV se igent se nemet nem mondott, az ügy viszont nem tűr halasztást. Ami a családi ház építkezést illeti, a sírok! tanács nehéz helyzetben van. Egyelőre csak Kőkúton tud parcellát biztosítani, bár az emberek inkább Sírokban laknának. A Petőfi utca és a vár közötti részen lenne is beépíthető terület, csak éppen magasfekvésű, így nagyon költséges a közművesítése. Ez a program tehát egyelőre várat magára, mint ahogyan a falubeliek cipészre, fodrászra várnak, hogy ilyen dolgaikban ne kelljen autóbuszra ülniük ...

(moldvay)

Robbanás a boszorkánykonyhában — Száműzött szarkaláb — Mi az a B + Z — Kinyitja kapuit, bemutatkozik az olvasónak

Pirulák, drazsék, kapszulák készülnek a Biogal boszorkány- konyhájában ... (felső képünk)... a legkorszerűbb berendezésekkel :

Vitájuk van a természet- védőknek a Biogallal. Szerintük megeszi a gyár a Nagyerdőt.

Híres a Nagyerdő — és híres a Biogal is.

Kérdés: kinek van igaza?

Választani, állást foglalni természetesen így is, úgy is lehet, hiszen kétségtelen, hogy nézőpont kérdése az egész. Innen, Heves megyéből nézve bizonyára kevésbé tragikus a gyár előretörése.

Példaként itt van a mi Bélapátfalvánk, ahol aztán szószerint felfalásról van szó, a cementgyár szemünk láttára eszi meg a hegyet. De tiltakozni ma már senkinek sem jut eszébe, jóllehet, tudjuk, akadnak megkérdőjelezhető, kellemetlen vonatkozásai is a cementgyárnak.

Bizonyára a Biogallal is hasonló lehet a helyzet, Kéri Tibor, a gyár igazgatója azonban ezt semmiképpen sem látja veszedelmesnek. Olyannyira nem, hogy a hozzájuk legutóbb ellátogatott hazai, gazdasápolitikai területen dolgozó újságíróknak is megmutatta az „elhódított” területet, elmagyarázva, hogy az aránylag kevéske áldozat óriási — hirtelen nem találunk jobb kifejezést — haszonnal jár majd.

Ezek után rövid időre — legyünk egy kicsit cáfolatai önmagunknak: a megalakulásának most 30. évfordulóját ünneplő Biogal Gyógyszer- gyár valóban Debrecen legszebb, legismertebb területén található, ott, ahol gyakorlatilag végződik a város, s ahol sűrűbbé kezd válni a tüdejének nevezett híres, neves Nagyerdő.

— Kezdjük az elején, még ha a szakember számára kissé kezdetlegesnek is tűnik a kérdés: honnan ered a „Biogal” elnevezés?

— Nevünk első része bizonyára nem szorul sok magyarázatra. A biológiából származik, ami, mint ismeretes, az élő természetre vonatkozó tudományos ismeretek rendszere. Kevésbé köztudott a másik szótagot képező „gal" eredete. Erről röviden csak annyit, hogy az időszámításunk előtt élt Ga- lenosz görög származású római orvos nevét őrzi, aki számos új, főleg növényi gyógyszert vezetett be az orvosi gyakorlatba.

Ehhez képest szinte elenyészőnek tűnik az a három évtized, amely alatt felnőtt, és mai helyzetét elfoglalta a gyár.

Fejlődése lényegében elég körülményes módon kezdődött: sokáig csak az egykori ..csodagyógyszer”, a penicillin volt az egyetlen, amit a betegek gyógyítására adni tudott, és lényegesen később állt át más fermentációs termékekre, majd a régi. addig nem sok vizet zavaró „kis” debreceni gyógyszergyárat hozzácsatolták, s lett belőle ..Biogal" a 60-as évek eleién. Ezt követően alakult ki a különféle gyógyszerformák gyártása: tabletta, drazsé, injekció. kúp. kapszula stb.

Egyenletes, bár mérsékelt fejlődés vette kezdetét. Ez

vált aztán dinamikussá az ötödik ötéves terv idején.

— Röviden úgy jellemezhetem ezt az időszakot — mondja Kéri Tibor —, hogy igyekeztünk alkalmazkodni a kor követelményeihez. Gyárunk az exportgyógyszerek gyártására orientálódott, jóllehet, ez nem ment itthoni jelenlétünk kárára. Fel kellett újítanunk a korábbi termelésstruktúrát.

A gyár megújuló munka- és üzemszervezésére az angol Metra céget kérték fel, s tevékenységük igen biztató eredményeket hozott: kiindulási területük, az injekcióüzem 40 százalékos hatékonyság-növekedést ért el. Időközben létrejött a Biogal saját szerv' zőapparátusa is, a korszerű móvszereket jól elsajátították, és ma már önállóan, eredményesen tudnak dolgozni.

— Folyamatosan, lassanként — mondja Kéri Tibor — kezdett kialakulni az új. Svájci és amerikai licenceket vásároltunk, és ennek eredményeként termékeink közt megjelent a Voltaren elnevezésű reumagyógyszer és, hogy még egyet említsek például —a Hygrotont. A humángyógyszerek mellett az állatgyógyászatban is nélkülözhetetlen termékeket, valamint tápszereket és takarmányokat kezdtünk gyárata- ni, olyan partnercégek társaságában, mint a svájci Zyma és a nyugatnémet Sal- vana. Velük a licencpolitika együttműködési politikává szélesedett. Perspektívájában igen jelentősnek tartjuk, hogy itt, a Biogal területén közös vállalat létesítését kezdtük meg a Zyma céggel, s ennek munkálatai jó ütemben haladnak.

— Mikor kezdi meg a termelést az új üzem, és mit várhatunk tőle?

— A B+Z (Biozyma) nevű új vállalat rövidesen, 1983-ban indul, olyan nagyon fontos termékkel, mint a májbetegségeket gyógyító készítmény hatóanyaga, a Ca- tergen. Erről, itt legyen elegendő ennyi, gyógyszereket ugyanis nem szokás reklámozni.

Maradjunk tehát inkább a B+Z létrejöttét lehetővé tevő egyezménynél, a Biogal fejlődésénél.

— Ez, valójában, dinamikusan az utóbbi 5—6 évben jött lendületbe, és túlzás nélkül mondhatom, hogy a számok összefüggésében szinte hihetetlen eredményeket hozott. Jó ■— és azóta bevált — kezdeményezések történtek dolgozóink anyagi ösztönzésének. korszerűsítésére. Gyárunk, amely 1975-ben alig több, mint 600’ millió forint értékű terméket produkált, 1981-ben már kétmilliárd forint árbevételt ért el. A munka termelékenységének évenkénti növekedési üteme ebben az időszakban megközelítette a 20 százalékot. Csupán az összehasonlítás kedvéért: a hazai gyógyszeripar fejlődési átlagának ez kétszerese.)

Kérdés természetesen: mi következhet ilyen nagyarányú felfutás után? Nos, mint ez már a korábbiakból is kiderült, az ötödik ötéves tervben elért fejlődéssel a felívelő folyamat nem ért véget a Biogal Gyógyszergyárban. A tervekről, a perspektíváról Kéri Tibor röviden ennyit mond:

— A hatodik ötéves tervben megduplázzuk a termelést, exportunk pedig háromszorosára növekedik. Tovább folytatjuk a társcégekkel kialakult együttműködési politikánkat. Sikerként könyvelhetjük él, hogy létrejött a HAGE-Biogal — premix- és tápszergyártó társulás —, amely a hazai mezőgazdaságot, illetve az állattenyésztést korszerű tápszerekkel látja el.

Mint az elmondottak is bizonyára alátámasztják: a Biogal rekonstrukciójának, fejlesztésének már eddig is jól kimutatható eredményei vannak. Ennek okai pedig a célban találhatók: elérni a gyógyszergyártás nemzetközi színvonalát, vagyis korszerű termékösszetétellel, gazdaságosan gyártható, minden piacon értékesíthető gyógyszerrel jelentkezni.

Íme, egy kis ízelítő a Biogal „boszorkánykonyhájából”. Befejezésül pedig egy kellemes meglepetés a hölgyek számára: rövidesen megkezdik egy olyan krém előállítását, amely elhalványítja a kellemetlen ráncokat, amelyeket „szarkaláb” néven ismerünk — és nem szeretünk. Feltalálója egyébként az a — most 82 éves Nedeczky néni. aki a Patientiát indította hódító útjára ...

B. Kun Tibor

A Biogal belső udvara szintén impozáns, hű tükörképe a fejlődésnek