Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-30 / 75. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 30., kedd 5. H eti umor ét elején A járókelő így szól az út szélén ülő, izmos testalkatú koldushoz: — Fiatalember, nem szégyellt magát? Dolgoznia kellene 1 — Uram, nem tanácsot kértem öntől, hanem pénzt! — feleli az önérzetes koldus. ★ Franz megkérdi a barátjától: — Mondd, hogy érzed magad az alkoholellenes egyesületben? — Remekül. — És mi a dolgod? — Hát naphosszat vedelnem kell! — Lehetetlenség! — Bizony: én vagyok a rossz példa! A nyakkendő sok mindent elárul Monte Carlóban a nemzetközi nyakkendőszövetség tagjai nemrég megbeszélésre jöttek össze. Tőlük többet tudtunk meg a nyakkendőről, mint valaha is képzeltük volna. Például: — Egy kanadai férfinak tízszer annyi nyakkendője van, mint egy franciának. — Arab férfi sohasem vásárol zöld nyakkendőt, az írek nem szeretik a narancs- színű nyakkendőket, és a legtöbb francia kerüli, hogy kék, piros, fehér csíkozásé nyakravalót vásároljon. — A nyakkendőtűk — Spanyolországot kivéve — egyértelműen kimentek a divatból. — A nyakkendő divatkellék és egy kis színnel gazdagítja a férfiak egyhangú szürke-drapp ruhatárát. És ezenkívül a nemzetközi egyesület svájci elnöke, Jean Malignon —: „Egy nyakkendő elárul néhány dolgot viselőjéről. Egy nyakkendős férfi nagyobb bizalmat kelt.” Ezt az egyik nyugatnémet piackutató intézet kísérletében is bebizonyította. Nyakkendőt viselő és nem viselő férfiak azt a megbízást kapták, hogy megpróbáljanak az utcán idegen nőktől randevút kérni. A nyakkendősök 21 százaléka sikert ért el, míg a nyakkendőt nem viselőknek csak 16 százaléka tudott randevút megbeszélni. De maradjunk még a nyakkendő-filozófiánál. Például: — Aki rövid nyakkendőt hord, vastag csomóval, az Don Jüannak képzeli magát, a várakozások magasra állított mércéjének azonban- gyakran nem képes megfelelni. — A csíkos nyakkendőt kedvelő férfiak jó szervezők. De vigyázat: ha a nyakkendő lejjebb lóg a derékszíjnál, szexuális problémák nem kizártak. És ha a nyakkendő csomóját ráadásul még szorosra is kötötték, kisebbségi komplexusokkal kell számolni! — A kockás nyakkendőt hordó férfi értelmiségi, de a szexuális dolgokban valószínűleg nem annyira fantáziadús, mint pöttyös nyakkendőt viselő társai. A kiegyensúlyozott, szexuálisan kiegyensúlyozott férfi végül 7—8 centiméter széles, inghez és öltönyhöz illő nyakkendőt visel. Bámulatos, hogy manapság mi mindent csinálnak „tudományos” tanulmány címszó alatt És azoknak a férfiaknak a számára, akik intim titkaikat nem hajlandók elárulni, csak egy lehetőség kínálkozik: ne hordjanak nyakkendőt! (Schwizer Illustrierte) VÁMVIZSGÁLAT, ISKOLATEJ flz új helyesírási szótárról A Magyar Tudományos Akadémia első ízben, 1932- ben, utoljára pedig 1954-ben jelentette meg a helyesírási szabályzatot. Nem tévedés — több mint negyedszázada! Nyelvünk azóta is színesedett, változott, ám mankó hiányában gyakorta nehéz eligazodni a grammatika szövevényes útvesztőiben. A szokásjog vagy a szubjektív vélekedés sokszor kényszerű vakvágányra tereli a jó szándékú írástudót. Ám készül már az új szabályzat — 1973 óta! Lássuk, vajon mi indokolja a hézagpótló munka megszületésének — kívülálló számára fölfoghatatlan mérvű — elhúzódását? Dr. Keszler Borbála egyetemi adjunktus, az MTA helyesírási bizottsága titkárának válasza némi betekintést enged ebbe a témakörbe. Nyelvi bürokrácia — A bizottság — csaknem húsz szaktekintélyt vonultat fel — az utóbbi nyolc esztendőben huszonegy tanulmányt vitatott meg, sorra véve helyesírásunk valamennyi kérdéskörét, némelyiket többször is. A szerzők mind a vonatkozó irodalmat, mind a közönség köréből érkező véleményeket feldolgozták. Ennek alapján Fábián Pál professzor, a helyesírási bizottság társelnöke fogalmazza meg az egyes fejezeteket. Más nyelvészek átnézik, megbeszélik, majd elkészül a kézirat, amelyet a Kossuth Nyomda 400 példányban sokszorosít. Ezeket azután elküldik az Akadémia elnöksége minden tagjának, valamennyi akadémiai bizottságnak, a nyomdáknak, a kiadóknak, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Magyar írók Szövetségének, a pedagógusoknak, a szomszédos szocialista országok egyetemi magyar tanszékeinek, és természetesen a helyesírási bizottság tagjainak. A beérkezett véleményeket, javaslatokat a bizottság átgondolja, mérlegeli, s így készíti el azt a fogalmazványt, amelyet az Akadémia elé terjeszt. — Hát... első hallásra kicsit bonyolultnak, talán bürokratikusnak is tűnik. Szükség van-e erre a többszörös túlbiztosításra? — Semmiképpen nem bürokratikus, inkább aprólékos és körültekintő folyamatnak mondható. S nagy a felelősség. Egy átgondolatlan, elhamarkodott beavatkozás sokat ártana az ügynek. Elvégre arról van szó, hogy hosszú távra és megnyugtatóan rendezzük nyelvünk kérdéseit. A bizottság véleménye az, hogy a szabályzatnak demokratikus köz- megegyezésen kell alapulnia. A j és az ly csatája Ez az elv érvényesül a szótári rész készítése során is. 1981 januárjában országos szógyűjtést hirdettünk. A felhívásra addig körülbelül nyolcvan levél, illetve gyűjtemény érkezett. Ezeknek anyagát Szemere Gyula Kossuth-díjas nyelvész dolgozza fel a viszonylag szerény terjedelmű (20 ezer szavas) szótár részére. Ami ebből kimarad, azt a helyesírási tanácsadó átdolgozásakor használjuk majd fel. Bár tudjuk, hogy minden levélíró, hozzászóló jót akar — s a bizottság illő tisztelettel is fogadja az érdeklődést, a tanácsokat —, mégis nyilvánvaló, hogy nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. A szakmai vita során bizonyára felmerültek olyan kérdések, amelyekről a szélesebb nyilvánosság is szívesen hallana. — A pontos j és az ly használata adott okot némi vitára. Sokan úgy vélték, hogy el kellene törölni az ly-t, mert ha kiejtéskor nincs hangzásbeli különbség, akkor az írott szövegben sincs rá szükség, mivel csak bonyolítja írásrendszerünket. Nos, sokan végül is az ly mellett szavaztak, s ezzel a bizottság is egyetértett. Mert mégiscsak furcsa volna, ha például Erdély pontos j-vel köszönne vissza a térkép lapjáról. Csak csiszolás — Az ly tehát marad, de mi változik? — Megszületett a jelentéssűrítő összetételek (vám- vizsgálat, iskolatej, testvér- város stb.), egybeírásának szabálya. Igaz, ezek a típusok régóta élnek nyelvünkben, de a tudomány csak nemrég tisztázta mibenlétüket. A különírás-egybeírás hagyományos rendszerét a bizonytalanságok csökkentésével, áttekinthetőbben igyekeztünk megfogalmazni. Ugyanakkor törekszünk az intézménynevek és mozaikszók írásának egyöntetűvé tételére is. — Mikor forgathatjuk az új szabályzatot? — Szeretnénk 1982-ben, az első szabályzat megjelenésének 150. évfordulójára kibocsátani, de ez számos körülménytől függ, nem utolsósorban a vázolt munkafolyamat bonyolultságától, s a közmegegyezés kialakításának olykor nem kis nehézségeitől. Egyébként nem helyes új szabályzatról beszélni, hiszen csak írásrendszerünk csiszolásáról van szó. Kövess László SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK Jeles napok — voltak Március legnépszerűbb, legjelesebb napjaira, a Sándor, József, Benedek — zsákkal hozza a meleget kétsoros mondóka emlékezteti a legtöbb embert. A tavasz eljövetelét ősidők óta ünnepli az emberiség, s ez az ünnep a különböző kultúrákban sajátos szokásokat, hiedelmeket teremtett. Már a télbúcsúztató farsangi vigasságokban, továbbá a húsvét gonoszt, betegséget elűző, tisztító rítusaiban, szokásaiban is megtalálhatók a tavaszt, a természet megújulását, a termékenységet köszöntő motívumok. A tavaszkezdet, a tavaszi napéjegyenlőség dátuma március 21-e, Benedek napja, ennek ellenére számos vidéken József napja, március 19-e számít tavaszkezdésnek. Sok helyen ezen a napon eresztik ki a méheket. Göcsejben a gazda József-napkor nem megy el hazulról, hogy mé- hei rajzáskor visszajöjjenek. Eger környékén a szőlő nyitását javasoló regula így szólt: „Szent Józsefkor nyissad, ha vízben áll is a lábad !” A nép ugyanis egyházi hatásra ezen a napon Józsefnek, a názáreti ácsnak a névnapját köszöntötte. Ez a nap Szeged környékén is ünnepnek számított. Tömörkény István így ír erről: „Szent József odakint a tanyán igen nagy tiszteletben van. A kalendáriumban nincsen neve piros betűkkel írva, azonban annak tarta- tik. Nincsen ember, aki ezen a napon dologba állna. József napján a földet szerszámmal durkálni nem szabad.” A csengődi homokra települt parasztok szerint viszont Sándor és József a szegény nép ellenségei. Ugyanis ilyenkor fújnak a böjti szelek, s a házakon kikezdik, megbolygatják az öreg, rozzant szalmatetőket. Március 21-én, a tavasz első napján Tápé öregasz- szonyai hagymát duggattak. Ez volt a „benedöki hajma”. Bertalan napján, augusztus 24-én kellett felszedni. Szedés után hét napig a háztetőn szárították, majd zacskóba gyűjtötték, tífuszos beteg hasát, fejét mosogatták, ke- negették a főztével. A század elején Göcsejben Bene- dek-napkor zsírt és fokhagymát szenteltettek: görcs, hasogatás, daganat orvosságának hitték. Azt tartották, a vele megkent jószághoz boszorkány, rontás nem fér. Márciusban még néhány naphoz kapcsolódnak tavaszkor szokásos kerti, mezei munkák kezdetét jelző néphagyományok. Március 2- höz — írja Bálint Sándor — kalendáriumi ihletésű regula fűződik: a baranyai Mária- kéménd német gazdái jelképesen megmetszik a szőlőskert négy sarkában levő tőkéket, hogy bőséges szü- retjük legyen. Pincehely szőlőmunkásai ugyanezt a műveletet március 10-én végzik el. Az egyházi naptárban március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszonyra emlékeznek. Már az ünnepelt neve is mutatja, fontos tavaszi munka, a szemzés, az oltás napja ez. Időjósló napokat jelző rigmusként, hosszú tapasztalás, megfigyelés alapján mondják meg: Mátyás, Gergely — két rossz ember. Vagyis február 24. és március 12. között — ezekre a napokra esik a két névnap — gyakran nagy hideg szokott lenni. Kiss György Mihály Ilii Duna-korzó A most elkészült két szállodával — a Fórum és az Átrium hotellel, amelynek megvalósításából, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkatársai is kivették a részüket — új arculatot kapott a pesti Duna-part. Fotóink ezt az új arcot villantják fel — a megőrzött és a megteremtett építészeti hagyományok együttesét. (Fotó: Kőhidi Imre) EGY MÁRKA SORSJEGGYEL MÉG HÁROMSZOR NYERHET! HA 50 DB BÁRMILYEN MÁRKA- KUPAKOT BEVISZ VAGY BEKÜLD ' A MÁRKA KUPAK KÖZPONTBA, SORSJEGYET KAP, amellyel szerencsés esetben MÉG HÁROMSZOR NYERHET! A következő sorsolás: április 7-én, utána június 7-én. A fősorsolást 1982. július 7-én tartjuk További nyeremények: kétszemélyes utazás a Malév Air Tours szál Isztambulba, a Centrum Luxus Áruház 10000 forintos vásárlási utalványa, a Vas- és Edénybolt Vállalat automata mosógépe, a Népművészeti és Háziipari Sz.V. kalocsai estélyi ruhája, áz Állami Biztosító 10000 forintos meglepetése, a Konzervipari Tröszt konzervekkel teli hűtőszekrénye, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kazettás magnetofonjai, vásárlási utalványok ajándéktárgyak, ajándékcsomagok, ÖSSZESEN 1111 NYEREMÉNY Címünk változatlanul: Budapest VI., Hegedű u. 9. 1061 A kupakgyüjtöket várjuk hétfőn 13 és 17 óra között, szerdán 10 és 18 óra között, pénteken 13 és 17 óra között
