Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-28 / 74. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 74. szám ARA: 1982. március 28., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A kiművelt emberfőkért A megváltozott gazdasági helyzetben időszerű-e a közművelődésünkről mérleget vonni — számos al-* kálómmal felvetődött ez a kérdés, miután a Minisz: tertanács javasolta, hogy az országgyűlés vitassa meg az öt évvel ezelőtt hozott közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatait. S hogy az aktualitást illetően mennyire túlzott volt az aggodalom, bizonyítja az expozét követő vita: megyénk képviselőjével együtt huszonegyen kértek szót Alátámasztva ezzel a közismert tényt: a tanulás, az állandó művelődés valamennyiünknek ügye és mindennapi érdeke. Ami pedig a gazdasági élet és a közművelődés kapcsolatát illeti, a miniszter így fogalmazott: „... a további haladás, a gazdasági haladás is csak akkor lehetséges, ha a kultúra színvonala is emelkedik. A gazdasági fejlődés központi kérdésévé a minőség megvalósítása válik a mennyiséggel szemben, a minőség fejlesztése azonban minden szinten megköveteli a kultúra fejlesztését.” De hogy fejlesszük a kultúrát? A vitából kitűnt, hogy erre a célra nem sza* bad sajnálni a pénzt, az anyagi és a technikai feltételek biztosítását. Másrészt olyan szemléletváltozásra van és lesz szükség — ennek az előszelét már itt-ott lehetett érezni az utóbbi években —, amelynek eredményeként a különböző szinten dolgozó vezetők, s maguk az állampolgárok is felismerik a kultúra jelentőségét. Sajnos, megyénk e téren kilóg a sorból, mert mint arról említés történt: amíg országosan a kiskönyvtárak fejlesztését szorgalmazták, nálunk a „leépítés” volt a jellemző! Ez is arra irányítja az illetékesek figyelmét, hogy a megyék közötti arányok meglehetősen eltérőek. Ez annak a következménye lehet, hogy nem sikerült számottevően kiszélesíteni a művelődés különböző formáiba bevont rétegek arányát. Ezzel kapcsolatban hangzott el az expozéban: „... meg kell találni az együttműködés új formáit a közművelődésben, a kulturális életben mindazokkal, akik bomlasztás helyett társadalmi fejlődésünk új tartalékainak megtalálásához akarnak hozzájárulni.” Ebben a jövőt formáló munkában nagy szerepe van és lesz az értelmiségnek, a szocialista brigádmozgalomnak, az iskolának és a családnak egyaránt. Az egymásra mutogatás, a feladatok, a napi problémák megoldásának áthárítása helyett a közös gondolkodás és cselekvés időszakának kell következnie, hogy valóban értékessé és élővé váljon az öt esztendővel ezelőtt hozott köz- művelődési törvény. A törvény, mely ma is időszerű, csupán a megvalósításának helyi vadhajtásait kell lefaragnunk a tétért — a kiművelt emberfőkért ... Szilvás István Heves megyében: Bélapátfalván Felszabadulásunk 37. évfordulójának ünneplésére készül az ország Április 4-re, felszabadulásunk 37. évfordulójának meg. ünneplésére készülődik az ország, a városok, falvak népe. Mindenütt megemlékeznek a szabadságot hozó hősökről, az emlékműveknél elhelyezik a tavasz virágait és a kegyelet koszorúit A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatára a kecskeméti országos ifjúsági találkozóval teszi fel a koronát április 4-én a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő KISZ: a város főterén tizenkétezer fiatal lesz részese a kulturális és sport- rendezvényeknek; délután nagygyűlést tartanak. Gödöllőn — Pest megye központi ünnepségén — április 2-án Lenin-szobrot avat. nak, alkotója: Varga Imre Kossuth-díjas szobrászmű. vész. Az ünnep alkalom a számvetésre; nagyüzemeknél és gazdaságokban, intézményekben, hivatalokban, iskolákban tekintenek vissza a fel- szabadulásunk óta megtett útra, fölmérvén a soron levő feladatokat is. Az ország, a társadalom gyarapodását új lakások, óvodák, iskolák, s a művelődés frissen emelt hajlékai jelzik. Szinte nap nem múlik el, anélkül hogy valahol az országban ne adna okot örömre-közmegelégedés- re új javaink birtokba vétele, ám az április 4-i évforduló ünnepi fénybe vonja az alkotó munka újabb eredményeit, ezért gyakran úgy is időzítik, hogy e napra essék a kapunyitás, a szalagátvágás szertartása. Felszabadulásunk napján nyitóavató ünnepélyek sorára szólítja meghívó a lakosságot. Baján a Magyar Tudományos Akadémia csillagvizsgáló intézetének obszervatóriumában avatnak új épületszárnyat, Bács-Kiskun megye legkisebb településén, Bócsán pedig a fölújított művelődési házat veszik birtokukba április 2-án a falu lakói. Békéscsabán március 31- én adják át a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatának számító- központját A város központjában új önkiszolgáló éttermet nyitnak április 2-án; konyháján naponta ezerkétszáz porció ételt főznek majd, főként a diákoknak s a köz- étkeztetésben részt vevő dolgozóknak. Borsod megyében két új gyógyszertár nyílik, az egyik Özdon, a másik Encsen; az utóbbi járási hatókörű patika. Szegeden április 1-én avatják fel a 624-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kétemeletes, tizennégy tantermes új épületét; az intézményben negyven szakma, csaknem ezer tanulója sajátítja el jövendő mesterségét. Űj óvoda várja a Fejér megyei Ercsi legkisebb lakóit, a színes bútorokkal be. rendezett tágas intézményben száz kisgyermek talál második otthonra. Győr-Sopron megyei hír: Fertődön új ABC Áruház nyílik, Sopronban harminc tanácsi lakásba költözhetnek be a lakók az ünnep előtti napokban. Debrecenben április 1-én avatják a város szülöttének, Medgyessy Ferenc szobrász- művésznek emlékházát. A hajdú-bihari megyeszékhely legnagyobb lakótelepén, az Űjkertben március 31-én nyitja meg kapuit a Délibáb Áruház. Nógrád megyében is több új intézmény avatása teszi emlékezetessé az ünnepet: Salgótarjánban gyermek- és ifjúságvédő intézet nyílik, Balassagyarmaton nyolcvan kisgyermeket fogad új óvoda, a város Balassi Bálint Gimnáziumában nyolc új és tíz felújított tantermet vesznek birtokba a diákok. Pest megyében egy város és egy nagyközség lesz avató ünnepek színhelye: Szentendrén megnyitja kapuit az új postahivatal, mely tetszetős formájával jól illeszkedik a műemléki kisváros épületei közé; ugyanitt tanuszodát is átadnák. Vecsés oktatási intézményeinek zsú. föltságát enyhíti majd az az új tizenhat tantermes iskola, amely szintén az ünnepre készül el. Az ünnep tiszteletére adják át Nyíregyházán a sza- bolcs-szatmári megyeszékhely új piaccsarnokát: ötezer négyzetméternyi fedett területén — harminchét pavilonban — kínálják majd portékájukat az állami kereskedelmi vállalatok, a környékbeli téeszek és a magánkereskedők. A piac egyik kétszintes épületének emeletén új áfész-étterem is nyílik. A Vas megyei Csempesz- kopácson emlékezetes lesz az idei évforduló: új törpevízművel gazdagodik a falu. Veszprém megyében Fűzfőn megépült az első Bala- ton-parti fedett uszoda — mégpedig jelentős társadalmi segítséggel —, az ötven- méteres, nyolcpólyás versenymedence mellett egy kisebbet is építettek, elsősorban az úszásoktatás céljára. A Heves megyei ünnepségek — amelynek előkészületeiről és programjáról a héten még részletesen beszámolunk — központja most Bélapátfalva lesz, az ország egyik legnagyobb beruházásának színhelye, a munkás- mozgalom egyik megyei bölcsője. Gyarapszik az egri teherpályaudvar — Új állomásépületek Kálban, Lőrinciben — Következik: Füzesabony és Hatvan ígéretes vasúti munkák Hétköznapi pillanatkép a felnémeti állomásról (Fotó: Szántó Györgyi A vasúti rekonstrukciókra, fejlesztésekre is milliókat költenek az idén Heves megye területén. A budapest— miskolci fővonalon folytatják a korábban kezdett jelentős munkát, amelynek során most például a kápolnai állomásbővítésen, -korszerűsítésen dolgoznak nagyobb erőkkel. A még 1980-ban átadott szociális létesítmények után új felvételi épület ad további feladatokat a kivitelezőknek. Egyúttal felújítják a vágányokat, s a forgalmas csomópont modern biztosítóberendezést is kap. A szárnyvonalakon sem kisebb az igyekezet. Hatvan és Salgótarján között, a sokáig életveszélyes lőrinci állomásépületet most váltja fel újabb, s ha sikerül: májustól már az új fedél alatt fogadhatja itt a MÁV az utazóközönséget. Eger állomáson nem kevesebb, mint 28,5 millió forintos vállalkozásról tájékoztatott Fülöp Frigyes ál- lomásfönök-helyettes. Mint — többi között — elmondta: a négy ütemben épülő, s a jövő év november végéig elkészülő teher pályaudvar újabb épületeinél a jobb idő beálltával, ismét megélénkült a munka. Jelenleg alapozásokon, „dúcolásokon”, a ZÖLDÉRT telepe mellett születő, s a helyet a várossal összekötő úton szorgos- kodnak a kivitelezők, hatalmas földgépek, nagy teherautók segítségét igénybe véve. Ügy számítják, hogy május közepén az állami építők a „felépítményekhez” is hozzáfognak. Hatvan után itt valósul meg a megye második rendező pályaudvara — elegyfeldolgozója —, amit a hírek szerint a Volán Hevesben egyedülálló konténer- rakodóval is kiegészít. A jelenlegi 7 pálya és 4 iparvágány több mint húsz sínpárra bővül — szó van arról, hogy az olajfejtő állomás is ideköltözik —, s a szolgálati helyet a nálunk jelenleg legmodernebb technikai felszereléssel ellátják. A füzesabony—putnoki vonalon különben több nagy munka is folyik. Szarvaskő, Mónosbél vasútállomásainak korszerűsítése után jelenleg Felnémeten a sor. Teljes átépítést végeznek itt. Űj üzemviteli épület készül a biztosítóberendezésekhez áthelyezik a vágányokat, felújítják a felvételi épületet a jövő esztendő végéig. Földúlt csatatérhez hasonló most a hely — ami a megszokottnál sokkal keményebb helytállásra kötelezi a vasutasokat, mivel a mindennapi forgalomban természetesen nem lehet fennakadás —, de annál többet ígér. Amit föltétlenül érdemes „kiböjtölni”. Mónosbél és Bélapátfalva között — egy majdani víztároló elkerülésére — új nyomvonalra is terelik a vasúti pályát, nem mindennapi erőfeszítések árán. Az építkezések miatt megszüntetett megálló „pótlására” éppen mostanában vannak az egyeztető tárgyalások a Volánnal a közúti személyszállítás megoldására. A távolabbi programban szerepel ugyan a füzesabonyi gyalogos-aluljáró létesítése, mintegy 40 millió forintos beruházással, amihez a megyei tanács 10 milliót biztosított —, de a műszaki tervezés máris folyik. Sőt, szeretnék az érdekeltek, ha legkésőbb jövőre az építők is megjelennének már a helyszínen. S talán még az idén jóváhagyják a szintén kedvezőbb körülményeket ígérő hatvani aluljáró-rendszer beruházási programját is. Égen, földön, földben: Tavasz Követeli a tavaszi föld is a magáét. De mert szeszélyes is: nem engedi mindenütt, hogy rálépjen az ember, nem engedi testközelbe a gépet. A gondosan tárolt műtrágyát ezért — képünkön a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben — repülőgéppel szórják a most még laza, járhatatlan földekre. Külön élet folyik a fóliasátrak alatt, ahol jelenleg az egyik legfontosabb munkát, a magágy előkészítését végzik. Kérdés csupán: ki kinek segft, a kis traktor a lovasfogatnak avagy megfordítva... Tarnamérán, ahol ez a felvétel készült, nem ezt nézik, hanem az eredményt: Jó főidbe kerüljün a palánta. (Fotó: Perl Márton)
