Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 13. szám ARA: 1982. március 21., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről; továbbá bírákat mentett fel és választott meg; valamint egyéni kegyelmi ügyeket és egyéb, folyamatban levő kérdéseket tárgyalt. Apad a Tisza - Zsilipéinek Kiskörénél - Biztonságos töltések a Tárná mentén — Felkészültek a váratlanra Árvíztől, belvíztől Az utak mentén • Azt tartják: a legízlete- sebb ennivaló sem olyan jóízű, ha nincs megfelelően szervírozva. S bizonyára igazuk is van a gasztronómiai -szakembereknek, hiszen nem mindegy, hogy gusztusos étkészletből, vagy éppen csomagolópapírból falatozunk. Valahogy így van ez az utakkal is. Emlékszem, jó tizenöt-busz évvel ezelőtt, ha kisebb'hosszabb útra indult az ember, megszokott látvány volt a papír, a hulladék, a vaslábas és miegyéb, amit gondatlan kezek az utak melletti árkokba, de még a padkára is elszórtak. Akkoriban az volt a furcsa, ha valahol tisztaság uralkodott. Ma már Szerencsé- re egészen más a helyzet. Szerencsére, mert az utak állapota, még pontosabban a padkák, az árkok gon- dozottsága egy-egy tájegység általános kulturáltságáról is vall. Beleértve ebbe természetesen azt is, hogy az anyagi lehetőségek nem korlátlanok, s az igényeknek a lehetőséghez szükséges igazodni. Annak ellenére viszont, hogy mindenki nagyon megfontolja, hogy mire költ, az elmúlt évben az utak rrdletti „rendfenntartásra”, azaz a padkák ápolására, az útmenti árkok karbantartására, a fásításra, a sövények ültetésére az országban több mint hatszáz millió forint jutott, s a mészetesen megyénk sem szépítő munkálatokból természetesen megyénk sem maradt ki. Hasznos és jó dolog ez. Hiszen „motorizált” nemzet lettünk, lassan minden negyedik-ötödik családnak személygépkocsija van, tehát elmondhatjuk, hogy különösen az idegenforgalmi főszezonban az egész ország utazik. S mindenképpen közérzetjavító tényező, hogy nem csupán városaink, falvaimk nyújtanak egyre inkább kulturált képet, hanem az utak és azok környezete is. Beleértve ebbe az egyre sokasodó és egyre jobban kinéző autóspihenőket is. Amelyeknél szintén nem lényegtelen, hogy a megálló autós és az utasok kellemes környezetben töltik- e a pihenésre szánt néhány percet, vagy sem. Jóleső érzés, hogy nem csupán mi, belföldiek, hanem a külföldiek is észreveszik azt a fejlődést, amit az évek folyamán megtettünk. S az is jól esik, hogy egyre elismerőbben szólnak ma már útjainkról is. Természetesen jó lenne, ha rrég több jó minőségű úttal bírnánk, ha még kiépül- tebb lenne a sztrádahálózat, de igy sincs szégyenkezni valónk. Nyaranta igen hangulatos látványt nyújtanak • a falusi utak mentén húzódó virágoskertek, a közutak mellett az ápolt, füves részek. Érdemes tehát vigyáznunk is rá. Könnyen elcsúfíthatjuk a látványt egy-egy hanyag mozdulattal eldobott kon- zervesdobozzal, vagy más hulladékkal. Szerencsére egyre kevesebbel találkozunk. Kaposi Levente Véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka Jó lenne, ha a „szellemi földosztás” nem lenne megfordítható Több hozzászóló beszélt a kisebb települések közművelődési gondjairól Pénteken 10 órakor, a Parlamentben, a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló feletti vitával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnóke. A tanácskozás második napján jelen voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja foglalt helyet. Az ülést Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — az 1916. évi V. törvény végrehajtásáról szóló, művelődési miniszteri beszámoló vitájában további felszólalások következtek. Az ülést Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően az 1976. évi V. törvény végrehajtásáról szóló művelődési miniszteri beszámoló vitájában további felszólalások következtek. Gyulavári Pál, a Békés megyei tanács elnöke többi között fölvetette, hogy a munkásművelődési tevékenység formális vonásainak megszüntetéséhez nagyobb segítséget kellene nyújtaniuk az elméleti kutatásoknak is. Fontosnak ítélte, hogy mindinkább teret hódítsanak a közművelődés és az oktatás lehetőségeire egyaránt építő képzési formák, amelyek az egyéni törekvéseket is jobban figyelembe veszik. (Folytatás a 3. oldalon.) A szolnokiak segítségévei Kedvezőtlen termőhelyen hozamokért — kedvezőbb Heves megyében 24 termelőszövetkezetnek és a Hevesi Állami Gazdaságnak 32 ezer 464 hektáron nyújt szakmai segítséget a Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszere. A megye szántóterületének csaknem 20 százalékát fogják át, főleg a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemekét Az elmúlt évben jelentős eredményeket értek el, melyeket a partnergazdaságok képviselőinek jelenlétében értékeltek pénteken délelőtt Egerben, a Technika Házában. Ott volt Jurányi János, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Sramkó László, a Heves megyei TESZÖV titkára is. Bozsik Zoltán, a rendszer igazgatója elemezte azokat az eredményeket és törekvéseket, melyeket különös tekintettel a gabonatermelés fokozásáért tesznek. Rámutatott azokra a módszerekre, melyeket az energia- és víz- takarékos talajművelésben, valamint az új fajták elterjesztésében tettek. Kitért a nemrég értékelt kísérleti eredményekre is, melyeket a korán learatott őszibúza-te- rületeken másodvetésként silókukorica, napraforgó, cirok és burgonya termelésében értek el. Juhász Imre, a Heves megyei alközpont vezetője hangsúlyozta, hogy a VI. ötéves tervi célkitűzéseknek megfelelően kiveszik részüket az adottságokhoz igazított kalászosok: a búza, az őszi és tavaszi árpa termeléséből. Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai nyomán továbbra is segítik a partnergazda- ságofcat, a kukorica-, a napraforgó-, a repce- és a cukorrépa-termelésben is. Rámutatott, hogy nagy lehetőség kínálkozik az intenzív gyepgazdálkodás meghonosításában. Termelési biztonságot jelent, hogy a rendszer lehetővé tette 1981-ben 250 vagon napraforgó tartós tárolását. nem kell tartani Aggodalomra semmi ok, mondják a vízügyi szakemberek, most nem kell tartani a tavaszi ártól. Éled a Tisza, a jég levonult, és ha nem is úgy, mint főszezonban, de már megindult a hajózás. Kiskörénél zsilipéinek, igaz, egyelőre csak a vízügy hajóit, amelyek partbiztosítási feladatokat és kőszállítást végeznek a folyó alsó és felső szakaszán. A hét elején a Tiszán kisebb árhullám vonult le, de a víz a mederben maradt. Jelen pillanatban apad, Kiskörénél a duzzasztott víz mélysége 545, a duzzasztómű alatt 319 centiméter. Ivaskó Lajos, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-helyettese elmondta, hogy az árvízvédelmi teendőket ősszel a védvonalak felülvizsgálatával kezdték, s ahol hiányosságokat észlelték, azonnal intézkedtek. A tél folyamán, december közepétől január közepéig első fokú készültségeket rendeltek el. Most kedvezőbb a helyzet, mert szaknyelven szólva nincs betározott víz- mennyiség. Vezse Sándor, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója szemléletesebben fogalmazott: — A Tisza, illetve a Tárná vízgyűjtőjén jelenleg már csupán az 500 méter feletti területeken található hótakaró, az is átlagosan mindössze 5 cm vastagságú. Ezért jelentősebb árhullámok kialakulására, kizárólag hóolvadásből nem számíthatunk. A váratlanra is felkészültek azonban az illetékesek. Például, ha a közeljövőben rendkívüli csapadékmennyiség hullna. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű, hogy tavaly a Tárná alsó szakaszán növelték a töltések biztonságát. A miskolci szakemberek a Tisza hozzájuk tartozó Heves megyei részén helyreállították a védművek- ben főleg a hullámverések okozta rongálódást. Felülvizsgálták a töltéseket, műtárgyakat, őrtelepeket, véderdőket, hírközlő berendezéseket és a védekezési anyagokat. Megnyugtató leírni: nem találtak olyan hiányosságokat, amik a biztonságot veszélyeztetnék! A megelőzés, a védekezési feladatok hatékonyabb ellátása, a töltések kritikus pontjainak feltárása érdekében jelenleg is folynak a régi, elhagyatott medrek, illetve a védtöltések holtágkeresztezéseinek felderítései. Az árvízvédekezésre való felkészülés és együttműködés keretében a vízügyi igazgatóságok a BM- és a tanácsi szerveket az összekötői értekezletek megtartásával tájékoztatták az esetleges tudnivalókról. Belvízgondok sincsenek megyénkben. Mezőgazdasági szakemberek elmondták, a hosszú, száraz ősz alatt minden területet fel tudtak szántani. (budavári) Víz, arany, autó A KNEB napirendjén Korábban végzett vizsgálatok óta eltelt időszak tapasztalatairól, közérdekű bejelentések nyomán indult vizsgálat programjáról tárgyalt pénteken Szakali József elnökletével a Központi Népi Ellenőrző Bizottság. összegezte a tanácsi gazdálkodás körébe tartozó víz-közmű beruházások helyzetében, az 1980. évi vizsgálat óta bekövetkezett változásokat, majd a Magyar Nemzeti Múzeum és az Ipar- Művészeti Múzeum közérdekű bejelentését tárgyalta. Kérték, hogy a népi ellenőrök vizsgálják meg a kulturális értékű arany- és ezüsttárgyak védelmével kapcsolatos jogszabályok végrehajtását. Ugyancsak egy közérdekű bejelentés alapján állapították meg a népi ellenőrök: a MERKUR Vállalat a vámhatóságon keresztül értékesítendő tőkés gyártmányú használt személygépkocsik árát viszonylag alacsonyan állapította meg. A minisztérium a KNEB javaslata alapján már megkezdte e gépkocsik árveréses eladását. Gépek és gondok Mikor válhat egy új, kitűnően mű ködő gépsor gondok forrásává? Akkor, ha „éhen marad”, ha nem használják ki teljesítőképességét. Ezért jelent gondot az egercsehi Polimer Műanyagipari Szövetkezetben, hogy ez évtől modern berendezéseket kapott, amelyekkel sokkal termelékenyebben, jobban tudnának dolgozni. Azonban mivel alapanyaggyártójuk, a Borsodi Vegyi Kombinát, a kért fóliatömbökből nem szállít sem elegendőt, sem megfelelő minőségűt — csak félgőzzel üzemelnek, s nem képesek a piacot elegendő ragasztó szalaggal ellátni — pedig lenne rá igény. (Szántó György képriportja.)
