Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 4., csütörtök 5 SZOVJETUNIÓ A hakasz aranycsésze A Hakasz Autonom Terület városaiban és falvaiban népszerű Kelet-Szibériában a Száján hegyei között mély katlan húzódik meg, amely leginkább egy csészére emlékeztet. Aranycsésze, mert az alján arany van ... A katlant fekete földű tajga és kéklő hegyek veszik körül, amelyek oltalmazzák az Északi-sark fagyos leheletétől. Itt a sztyeppék bőven termőek, a föld mélye tele ásványi kincsekkel, a folyók bővizűek. A Hakasz Autonom Terület 1930-ban jött létre Kelet- Szibériában. Területe 60,4 ezer km^, lakosságának száma mintegy 600 ezer, ebből tősgyökeres hakasz 60 ezer. Az őslakosság évezredeken át juhokat legeltetett, ez volt az egyetlen kenyérkereseti lehetőség. Milyen ma az élet? A terület termékeinek 85 százalékát ipari üzemek állítják elő. Itt épül a maga nemében páratlan szajani területi ipari komplexum, amely 120 különféle profilú vállalatból áll majd. Ezek nagy része ipari feldolgozó és gépgyártó üzem lesz. Valamennyi iparág komplex fejlődése lehetőséget teremt a mezőgazdaság fellendítésére is. A hagyományos juhtenyésztés a 20-as években gyakorlatilag a hakaszok egyetlen kenyérkereső foglalkozása volt. Napjainkra a juhtenyésztés alaposan megváltozott, a gyapjútermelés hatszorosára nőtt. Emellett új mezőgazdasági ágazatok jelentek meg. Az ország keleti részében termesztik a legtöbb és legjobb fajtájú kemény búzát, sőt zöldség, paradicsom, görögdinnye is kerül innen a piacokra. A hakasz föld Szibéria éléskamrája lett. Üj városok épültek, ahová a sztyeppe vándorai költöztek és telepedtek meg. A nomád hakaszok szakmát a lovassport (Fotó: TASZSZ—KS) szereztek, képzett ipari munkások, mezőgazdasági gépészek, mérnökök, agronómu- sok lettek. A hakasz őslakosság száma a szovjethatalom évei alatt 14 ezerről 60 ezerre gyarapodott. Az új generáció sokkal jobb fizikumú. 1917- hez viszonyítva a hakaszok átlagéletkora 35-ről 70 évre növekedett, átlagmagasságuk is 8—10 cm-rel nagyobb lett. Volt egy jóslat a hakaszok jövőjére vonatkozóan, miszerint a lovas nomádok kultúrája elkerülhetetlenül beolvad más fejletteb népek kultúrájába. Ennek volt némi alapja, hiszen a haka- szoknak írásos kultúrájuk nem volt. De megteremtették, és alig fél évszázad alatt megszületett a hakaszok saját irodalma, nemzeti színháza. A nép lelki gazdagsága, a folklór, a tánc, a zene utat tört a művészet világába. KOREAI NDK BT 500 ezer hektár r • UJ termőföld Phenjang központjában egy kis parkban mesterséges tavat létesítettek. A háttérben a főváros új központi nagyáruháza <t A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban országszerte hatalmas táblákon a jelszó: „Rizs=szocializmus”. A Koreai Munkapárt ezzel fejezi ki első számú célkitűzését: az alapvető élelmiszerek termelésének fokozását. E politika eredményességét bizonyítja, hogy az 1946-os évi 1,9 millió tonnás gabona- termés 25 éy múltán 9 millió tonnára emelkedett. Tudvalévőén azonban az ország területének csupán egyötöde áll szántóföldi művelés alatt. A párt VI. kongresszusa 1980-ban célul tűzte ki, hogy 1990-ig 15 millió tonnára emelkedjék az évi gabona- termés. A Központi Bizottság útmutatása szerint a korszerű technika, a hatékonyabb trágyázás, a megfelelő összeállította: Gyurkó Géza terményfajták, nemkülönben új szántóterületek létesítése teszi lehetővé e magas termésszint elérését. A szántóterületek bővítésének legfőbb eszközeként a körülbelül 300 ezer hektár tengerfenék mezó„../.dasági célra való átalakítását tűzték ki célul. Az ország nyugati partjain a terv végrehajtására máris hatalmas tömeg- mozgalom bontakozott ki. Az eljárás már nem új a koreaiak számára, mert a Sárga-tenger partvidékén ez a munka már húsz éve megkezdődött. Szemléltető példa erre a Június 3. Tsz az On- csonguni járásban. A tsz dolgozóinak házai helyén 1960-ban még tengerfenék volt, ma pedig egy- és kétszintes lakóházak emelkednek, másutt hatalmas rizsföldek zöldellnek. A munka nem volt könnyű: a talajt ki kellett szárítani, sótalaní- tani. És az eredmény? Hektáronként átlagosan 7 tonnás termés, ami nem csekélység. A munkálatok rendkívül széles körűek. Korszerű technika, megfelelő anyagok, nemkülönben alapos tervező- munka az előfeltétel. Az ipart az egész országban mozgósították, hogy a szükséges cement- és acélmeny- nyiséget megfelelő minőségben bocsássa rendelkezésre. Egyidejűleg speciális szakembereket képeznek ki erre a munkára. A 300 ezer hektár termő- terület elnyeréséhez mindenekelőtt hatalmas gátakat kell építeni. Egyidejűleg gondoskodni kell a terület elárasztásához szükséges édesvízről. Az ország valamennyi rizsföldjénél elengedhetetlen ez, emellett a kukoricaföldek nagy részén is sikerült az öntözést biztosítani. A tengertől nyert 300 ezer hektár mellett az eddig nem művelt hegyterületeken további 200 ezer hektár szántóterületet kívánnak létesíteni. Ily módon az ország gabonaföldjeinek területe egy- harmadával növekszik majd. (g) BULGÁRIA „Főzz magad!” étterem Szófiában Az egyik nagy szófiai szállodában, a Moszkva szállóban a közelmúltban szokatlan sajtókonferenciát rendeztek. Meghívták az újságírókat, hogy maguk készítsék el vacsorájukat... Ml szem-szájnak ingere... (Fotó: SOFIAPRESS—KS) CSEHSZLOVÁKIA Az energetikai bázis kiépítése Csehszlovákiában az elmúlt öt évben igen sokat tettek az energetikai bázis kiépítéséért és megszilárdításáért. A bányászok, a gáz- kitermelők, az energetikusok és az építőipari dolgozók közös erőfeszítésével túlteljesítették az előírt terveket. 1976 és 1980 között évi 15 millió tonna energia kitermeléséhez szükséges kapacitást építettek meg. Üj erőműveket helyeztek üzembe, amelyeknek összteljesítménye 5300 megawatt villamos energia. A barnaszén- kitermelést mintegy 10 millió tonnával növelték, a szovjet segítséggel felépítették a 880 megawatt teljesítményű Jaslovské Bohunice-i atomerőművet. Elkészült a 3000 kilométer hosszú Szojuz gázvezeték csehszlovák szakasza is, és így az ország nemzetközileg elismert gázszállítmányozó lett. Jelenleg Konzorcium néven új gázvezeték épül, amely évi 16 milliárd köbméter gázt szállít. A vezetékvonalat már lefektették, jelenleg a kompressziós állomások felszerelése folyik. 1984-ben, mire elkészül, a gázvezeték szállító kapacitása évi 53 milliárd köbméter lesz. Az elmúlt öt évre előírt 4000 megawattos villamosenergia termelés túlteljesítéséhez nagyban hozzájárult a detmarovicei gőzerőmű, a Chavletice, a Pocerady II., a Nováky IV. és a Melnik III. erőmű. A legújabb csehszlovák hőerőmű, a Prunerov II. 1983-ra épül fel és 1200 megawatt áramot termel majd. Nagy teljesítményű, 1760 megawattos atomerőmű létesül Duko- vanyban. Mochovcében négy enegetikai blokkból álló, egyenként 440 megawattos erőmű építését kezdik meg. Erőművet létesítenek a Ces- kés Budejovice melletti Temelinben is, amelynek első blokkját 1000 megawattos ra tervezik, és 1990 után kezd üzemelni. Ezt a valóban önkiszolgáló vacsorát az Interhotel vezetősége szervezte meg. Azóta mindenkinek része lehet ebben az élményben, ha meglátogatja a Moszkva szálló nemrégen megnyitott „Főzz magad!” különtermét. Bulgáriában ez az első ilyen típusú létesítmény. Nemrég esküvői ebédet rendeztek itt 30 résztvevővel, ahol az ifjú férj készítette el az első családi ebédet, a fiatal feleség kritikus pillantásaitól kísérve. Egy másik alkalommal a szállodában megtartott nemzetközi szimpózium résztvevői a tárgyalások egyik szünetét a „Főzz magad!” teremben töltötték el. Az új vendéglátói formáról így nyilatkozik Ljubomir Budinov, a Moszkva szálló élelmezési igazgatóhelyettese: — Ezzel is igyekszünk változatossá tenni vendégeink kiszolgálását. Jelenleg háromféle, disznóhúsból készült menüt javaslunk. Ehhez sajtot, túrót, tojást, vajat és zöldséget is kínálunk. A főételeken kívül a minden asztalnál elhelyezett univerzális grillsütőkön előételeket is készíthetnek a vendégek. Tervezzük, hogy más húsféléből készült ételeket is javaslunk és a vendégek igényeinek megfelelően a fűszerek széles skáláját helyezzük az asztalra. A helyiség 36 férőhelyes, de az érdeklődés olyan nagy, hogy hamarosan hasonló „Főzz magad !”-he- lyiségeket nyitnak majd Ru- szeban, Burgaszban, Plov- divban, a fővárosban pedig olyan éttermet terveznek, amely teljes egészében ebben a rendszerben működik majd. — i. — n. JUGOSZLÁVIA r Üj olaj- és földgázmezők a vajdaságban A tervek szerint eben az évben 10,9 millió tonna ásványolajat és 900 ezer tonna különféle párlatot importálnak. Ez jelentős, mintegy 3 milliárd dollár értékű devizakiadást jelent, ami rendkívül súLyos terheket ró a népgazdaságra. A belföldi kitermelés jelenleg mintegy 4,4 millió tonna, ebből a vajdasági olajkutak 1,3 millió tonnát, a horvátországiak 3,1 millió tonnát fedeznek. A vajdasági olajat főleg Észak- Bánátban és Észak-Bácská- ban (Velebit, Palics, Kelebia körzetében) bányászszák. Észak-Bánátban különösen Kikinda—Zrenjanin és a román határ között folyik jelentős olajkitermelés. Itt van a legtöbb újonnan feltárt olajkút, és ezen a területén végzik a legerőteljesebb kutatási és földtani munkálatokat is. A megelőző kutatások alapján a Tisza mentén, Csóka és Oroszlámos között már második éve folyik a kitermelés. Űjabb olaj- és földgázkutakat tártak fel a mokrini és a különösen gazdag kikindai körzetben, amely a vajdasági ásványolajnak mintegy 60 százalékát biztosítja. Itt van a legjelentősebb földgáz-kitermelés is. Innen indui a keleti gázvezeték, amely ma már Szarajevóig és Közép- Szerbiáig, a közeljövőben pedig Koszovóig szállítja az itt kibányászott és az inv portált földgázt. Egy másik körzetben, a Csernye—Csősztelek—Tamásfalva határolta területen újonnan feltárt olajkutak termékeit korszerű gyűjtőállomáson koncentrálják és innen szállítják az újvidéki finomítóba, a földgázt pedig csővezetéken az eleméri gáz. finomítóhoz juttatják el. Az újonnan feltárt kutakból nyert ásványolajjal részben a korábbi, fokozatosan csökkenő hozamú kutak termelését pótolják. A Szovjetunióból 3 milliárd köbméter magas értékű földgázt importálnak, amelyet azonban a pancsovai vegyipari nagyüzem jelenleg még csak kis részben képes feldolgozni. A beérkező földgáz nagyobb részét így üzemanyagként értékesítik a beocsini cementgyárban, a városok fűtőműveiben, a smeredovói vasművekben és számos kisebb ipartelepen. A tervek között szerepel gázvezeték építése a keleti földgázvezetéktől Szabadkáig és elágazás Szenttamástól a Duna—Tisza—Duna csatorna vonalában, amely a bácskai ipartelepeket látná él földgázzal. A nagyarányú kutató, és feltárási munkák eredményeképpen arra számítanak, hogy a vajdasági olajkitermelés 1985-ig elérheti a másfél millió tonnát. (g.)
