Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 24., szerda 3 Kényelmesek konfliktusa Ülést tartott a megyei tanács vb Nagyüzemek a kistermelésért MENNYIT ÉS HOGYAN dolgozunk? A kérdés első felére könnyebb a válasz. Munkahelyünkön 42 órát hetente és ezen felül — felmérések, becslések szerint — átlagosan vagy két-három órát naponta. Utóbbihoz sokféle tevékenység sorolandó, az adat tehát pontatlan és túlontúl általános. Van, akire négy-öt óra is jut, van, akire semmi. Különben is: mérhető-e és munkával töltött időnek számítjuk-e, ha valaki csak gondolkodik a tennivalóiról? És vajon hogyan dolgozunk? Mindannyian láttunk már lógósokat, tapasztaltunk hanyag munkavégzést, találkoztunk kedvetlenül, tessék-lássék módon dolgozókkal. És ismerünk munkájukba beleieledkezőket, sőt megszállottakat is. Kinek van igaza, kit becsüljünk többre. Hát persze, hogy a sokat és a jól dolgozókat. Ilyen egyszerű volna? Vélhetően nagyon kevesen vallanák be akárcsak maguknak is, nemhogy nyilvánosan: nem szeretnek dolgozni, utálják a munkát. Azt már valamivel többen, hogy szeretnek ugyan dolgozni, csak éppen azt a munkát nem kedvelik, amiért a fizetésüket kapják. Rosszul választottak pályát, munkahelyet, ám nem változtatnak, mert a változtatáshoz erőfeszítés kellene, és egyelőre ennyiből is megélnek. Megfosztják magukat attól, amit a munka örömének szoktunk nevezni, no meg mindannyiunkat attól a többlettől, amit más helyen, más körülmények között nyújtanának. Nyilatkozatok, riportok visszatérő fordulata: „szerencsés vagyok, mert a munkám hobbim is”. Ha jól belegondolunk, egyetlen passziónkra, szenvedélyünkre sem fordíthatunk annyi időt, mint amennyit munkával töltünk. Szabad időnkben ritkán csinálunk olyasmit, amit nem kedvelünk. Sajnáljuk rá azt az egy-két órát is. Jól tudom persze, hogy a munka elsősorban megélhetésünk forrása. És aki, mondjuk, lakásra gyűjt, aligha engedheti meg magának, hogy a többletjövedelem megszerzését attól tegye függővé, tetszik vagy nem tetszik a tisztességes pénzszerzés adott módja. De a választott szakma, a hivatás is csak annyit jelentene, hogy csinálom, mert muszáj, mert valamiből meg kell élnem? Aligha. PÉLDÁK SOKASAGA bizonyítja, hogy dolgozni igenis lehet szenvedéllyel. És ugyancsak példák, sajnos gyarapodó példák figyelmeztetnek rá, hogy e szenvedélyünknek is határt kell szabnunk. Mert a túlzott terhelést nem bírja szervezetünk. Fenyegetően sok az infarktus, a korai halál. Okai összetettek, magyarázatuk szakembert, orvost illet. Laikus legfeljebb arra vállalkozhat, hogy az okok egyikén töprengjen. Nevezetesen azon, hogy vajon ki és miért kerül úgynevezett konfliktushelyzetbe, miért él feszültségben? Nézzük csak: X szereti és kiválóan végzi munkáját. Következésképpen mindig valami újat, a korábbinál hasznosabbat akar. És ütközni kényszerül, amit már-már természetesnek fogadunk el, mondván, az újért meg kell küzdeni, az újat nem értheti meg mindenki azonnal. Ami jól hangzik, csak nem a teljes igazság. Mert az új, a jobb nem mindig bonyolult, nem mindig nehezen követhető. Mindössze a kényelmesektől avagy a kedvetlenektől kíván többet, azonosulást a tőlük idegen felfogással. Márpedig a kényelmesség, a kedvetlenség aligha fogadható el természetesnek. Az ütközés, a feszültség is elkerülhető lenne, illetve az volna az ideális, ha a kényelmesek ütköznének, mert őket kényszerítené rá a közfelfogás, ha minden esetben az önös érdekük is magatartásuk megváltoztatását diktálná. Nem valószínű, hogy belerokkanna a változásba az, aki energiájának felét- harmadát emésztette fel korábban. Az effajta „kényszerítés” ma nagyon is „benne van a levegőben”. Feszültséget oldó hatását is remélhetjük — nem beszélve a várható gazdasági eredményekről. Nem állíthatjuk persze, hogy ennek a feszültségnek az oldódása mindenkit megóv a túlhajszoltságtól. Konfliktusok nélkül is lehet „két végén égetni a gyertyát”. Anyagi javakért, sikerekért, hiúságból. Hogy hol az észszerű határ? Nincs értelme a hajszának, ha „gyümölcsét” — az anyagi javakat vagy akár az erkölcsi sikert — nem tudjuk élvezni. Ha életünk minősége —, hogy a manapság divatos kifejezésnél maradjunk — rosszabb, mint amilyennek a lehetőségét már megteremtettük. Ha nincs módunk feltöltődni, kikapcsolódni. Nem mellékesen e hiány előbb-utóbb munkánkat is gátolja. Mert mennyiségét állandósíthatjuk ugyan, de vajon azonos maradhat-e a minősége, amelynek inkább folytonosan javulnia kéne? MENNYIT ÉS HOGYAN dolgozunk? A személyre szóló válaszhoz kinek-kinek egyes szám első személyben kell feltennie a kérdést: „mennyit és hogyan dolgozom?” és mindjárt utána: „így helyes, így tisztességes vajon?” (M. D.) Kiesik — de együtt nélkülözhetetlenek. S hogy e megállapítás nem pusztán szónoki fogás, arról tanúskod. janak először a számok. A megyében levő kisgazdaságok — számuk eléri a 75 ezret — és az áfészek támogatásával működő szakcsoportok az elmúlt évben megyénkben mintegy 2 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket állítottak elő. A kisüzemekből került ki a megyében megtermelt zöldségfélék 40, a gyümölcs 60, a szőlő 30 százaléka. Az állattenyésztésben sem rosz- szabb az arány, a megyei össztermelésből 40 százalékkal részesednek a kistermelők. E néhány számadat felsorolása is azt bizonyítja, hogy tegnapi ülésén nem véletlenül, hanem nagyon is indokoltan tűzte napirendjére a megyei tanács végrehajtó bizottsága a mezőgazdasági kistermelés helyzetét, valamint azt, hogy a áfészek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek miként segítik e népgazdasági szempontból is rendkívül fontos tevékenységet. A végrehajtó bizottság elé került tájékoztató, valamint a kialakult vita egyaránt azt Bolgár erdész szakemberek Heves megyében A Mátraalji Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság vendégei voltak kedden, a bolgár erdészeti minisztérium vezető szakemberei. Georgij Ne- delin, a fakitermelő-ágazat főigazgatója, Vaszilj Jowew, a fakitermelő kombinát vezérigazgatója és Alexander Petkov, az Erdészeti Kutató Intézet főigazgatója tapasztalatcsere-látogatásra érke- .zett a megyébe, s megismerkedett az erdőgazdaság által alkalmazott hulladékmentes fakitermelési technológiával a Bükk hegységben. A vendégek, akiket elkísért dr. Németh József, a MÉM erdészeti és faipari hivatalának főosztályvezetője is, ellátogattak a felnémeti fűrészüzembe, ahol a korszerű fafeldolgozással, nagyértékű beruházás nyomán kialakított új technológiával ismerkedtek. A helyszíni tapasztalatcsere után az erdőgazdaság központjában értékelték a látottakat. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak az erdőgazdaság korszerűsítési törekvéseiről és elmondták, hogy a jövőben kapcsolatot akarnak teremteni az egri erdőgazdasággal, a hulladék- mentes fafeldolgozás alkalmazása érdekében. A vendégeket dr. Kovács Jenő, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója kalauzolta és tájékoztatta a gazdaság terveiről. Ólommentes benzinadalék Egy, hazánkban eddig .nem készült benzinadalék- amyag, a rr.etil-tercier-butilé- ter gyártására építenek új üzemet a lemimvárosi Tiszai Kőolajfinomítóban. A benzinhez kevert adalékanyag javítja a gépjárművekben használt hajtóanyag kompressziótűrését, és tökéletesen helyettesíti az egészségre káros ólomvegyületeket. Az újféle benzinadalék-anyag a motorokban teljes egészében elég, így csökken majd a kipufogógázok káros szén- monoxid tartalma is. bizonyította, hogy megyénkben igen nagy jelentőséget tulajdonít e kérdésnek minden érintett szerv. Bizonyítják ezt az eredmények is. Az is megfogalmazódott viszont, hogy a kistermelés korántsem mentes a gondoktól. Az állattenyésztést tekintve az utóbbi időben va. lamelyest mérséklődött a tenyésztési kedv, kevesebb a háztájiban tartott szarvas- marha és többen abbahagyják a sertéshizlalást is. A (Tudósítónktól) Szokatlan vállalkozásba kezdtek •' 5 elmúlt év őszén a besenyc+e’ki Lenin Termelőszövetkezet állattenyésztői. Az ágazat jövedelmezőségének fokozása érdekében nut- riatelepet létesítettek és hozzáláttak a törzsállomány ki' alakításához. Zerényi Endre, a szövetkezet főállattenyésztője az eltelt fél esztendő tapasztalatait az alábbiakban összegezte : kapcsolatot teremtettünk a Sárszentmihályi Állami Gazdasággal, tőlük vásároltuk a tenyészállatokat, a felszereléseket, és a tar A következő években — ezzel számolnak a tervek is — nagyobb szerep jut a magánerőnek a lakásépítésben. Az építés szándéka csak kisebb részben vezethető ma már vissza a lakáshiányra, sokkal inkább a minőségi igények késztetnek építkezésre. Fontos szerepet vállal e munka megkönnyítésére az Építésügyi Tájékoztatási Központ. Különböző információs és tervkatalógusokkal segíti ma már az egyéni építőket; az érdeklődők ajánlatokat kaphatnak családiház- és üdülőtervekre egyaránt A magánlakásépítési katalógusokban például kötetenként 40—60 családi ház változata jelent meg. Ugyanilyen tervváltozatokat szolgáltatnak sorházakra, társasházakra is. Akik hétvégi házat akarnak építeni, 53-féle üdülő műszaki megoldásai közül választhatnak. A tervkatalógusban található építészeti megoldások változatos tetőkialakítással (utcára merőleges és azzal párhuzamos nyeregtető, vagy sátortető stb.) készültek. A sík vagy lejtős terep adottságaihoz illeszkedő, a telek beépítési lehetőségeit égtáj és fekvés szerint is követni tudó ajánlott tervek széles választékot adnak és egyéni, családi igényeket egyaránt kielégítenek. Az ajánlott tervkatalógusban levő tervmegoldások bizonyos vita során például elhangzott olyan észrevétel, hogy a sertéstenyésztők nem kedvelik a több éves szerződéses felárat, szerintük elég lenne az alapár és az ehhez járuló mennyiségi felár. A tenyész. tői kedv csökkenését idézte elő a takarmánytápok árának növelése is. A növénytermesztésben különösen a gépek, az alkatrészek hiánya okoz gondot. Hiánycikk az olcsó motoros kapa, de a korábban megvásárolt kapákhoz sem lehet (Fotó: Perl Márton) tástechnológiai tanácsokat is tőlük kaptuk az első időkben. A szövetkezet egy régi dohánypajtáját alakította át a törzstenyészet számára, itt 92 karámot építettek ki. Kétszáznegyven tenyészállattal kezdték el a munkát, s természetesen nem volt köny- nyű, nagyüzemi körülmények közöitt a takarmányozás, a gondozás, a szaporítás technológiáját kialakítani. Sok gondot okozott az első időkben a takarmányozás. Eleinte nyers répát, gyökgumós növényeket, tifont, majd kukorioaszárat, mértékig változtathatók is. A nyílások elhelyezése, a válaszfalak helye módosítható, nem változtatható azonban az épület külső kontúrja, a szerkezeti falak helye és az épület tömege. A tervek többsége egyébként lehetővé teszi a tetőtér gazdaságos beépítését, a lejtős terephez is képes illeszkedni, mert ez esetben az épület alá külön szint vagy félszint tervezhető. A katalógusban található ajánlatokat az Építésügyi Tájékoztatási Központ, az észak-magyarországi területet átfogó információs iroda értékesíti. A bizományosi hálózat tagjai a járási, városi tanácsok műszaki osztályainak kijelölt dolgozói és az OTP egyes munkatársai. Heves megyében, Egerben, a tanácsi tervező vállalat, Gyöngyösön pedig a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet ajánl még típusterveket. A felsorolt helyeken á kiviteli tervek mindenütt beszerezhetők. Aki ezekből vásárol, a TÜZÉP telephelyein, az OTP-nél és a tanácsoknál soron kívüli ügyintézésben részesülhet, hiszen ezeket már csak adaptálni kell. Az ajánlott tervek alapján készülő épületekre az OTP egyébként tíz százalékkal magasabb építési kölcsönt is ad. Az építésügy információs bázisa több mint három évtizedes múltra tekinthet minden alkatrészt megkapni. A nagyobb területű háztáji gazdaságok megművelése sem könnyű feladat, hiszen ezek szántásához már nagyobb méretű traktorok kellenének. A termelőszövetkezetek viszont nem mindenhol vannak erre felkészülve, másrészt nem is szívesen vállalnak bérmunkát, nem a munka, hanem a pénzügyi szabályozás miatt. Az eredmények és a gondok felvázolása mellett egyértelműen megfogalmazódott, hogy a megyében a mezőgazdasági kisáruterme- lés fejlesztésében még vannak lehetőségek és minden érintett szervnek azon szükséges dolgoznia, hogy a lehetőségből valóság szülessen. Ehhez többek között a termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek további erőteljes támogatására, a termeléshez szükséges anyagok, eszközök folyamatos biztosítására, valamint az értékesítés feltételeinek további javítására van szükség, összességében arra, hogy a kistermelő érezze munkájának fontosságát és azt is, hogy érdemes miért dolgoznia. Kaposi Levente lucernát, etettek, de ez a takarmányozás nem vált be kellően. Most főtt takarmányburgonyát kevernek össze abraktakarmánnyal, ezenkívül takarmányrépát, darált lucerna lisztet kapnak, természetesen vitaminkiegé- szítésekkel együtt. A jobb takarmányozás eredménye, a szaporulat növekedése. Eddig 200 kis nutriával szaporodott az állomány. A kedvező tapasztalatok nyomán a szövetkezet újabb pajtát alakít át nutriatelep- pé, és 5—600 anyából álló törzsállományt fejlesztenek ki. vissza. A rendszeres információ a technikai fejlődés felgyorsult folyamatában különös jelentőségű. Az új tapasztalatok gyors átvétele, alkalmazása a hazai építőipar fejlődésének is fontos feltétele. Ezek az információk képesek az építtetőket és az építőket egyaránt olyan ráfordításoktól, többletmunkától megszabadítani, amelyek révén a költségek is csökkenhetnek. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ tíz éve hozta létre információs irodái hálózatát. Ezek az irodák a területi munkát segítik, közvetlenebb kapcsolatot alakíthatnak ki az építkezni szándékozókkal. Űjabban már számítógépek is segítik á hálózat szolgáltatásait, filmlaboratórium, műszaki könyvtár gyűjti a legújabb kiadványokat, dokumentu- kat. A Budapesti Nemzetközi Vásár területén állandó kiállítás nyílt, s ennek megtekintésére a közeljövőben Heves megyéből is csoportos látogatást szerveznek. A könyvkiadás és -forgalmazás, az ajánlott és típustervek készítése, növekvő forgalmazása mutatja, hogy a szervezet iránt egyre nagyobb az érdeklődés, mind többen kérik segítségét az építők és az építtetők közül egyaránt. Dr. Horváth Béla a miskolci információs iroda vezetője VIZEINK TISZTASÁGÁT ŐRZIK. Az Alföld közepén a folyók és tavak vizeinek minőségét figyelik, vizsgálják rendszeresen a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőségvédelmi laboratóriumának munkatársai. Itt végzik az öntözővizek vizsgálatát is. A képen: vízmintát vesznek a laboránsok (MTI fotó — Csíkos Ferenc felv. — KS) Ajánlott tervek — nagyobb választékban Hogyan építkezzünk? Besenyőtelki tapasztalatok Jó üzletet ígér a nutria
