Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 70. szám ÁRA: 1982. március 24., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I Nem kérkedés... Valóban: kérkedni ildom'- talan dolog. De büszkének lenni, azt szabad. A kér. kedő ember a kicsit is léggömbként fújja fel akár óriásra is, de a valódi ér. téket sem tudja szerénységében is megbecsülni. Az. aki büszke munkájára, annak eredményeire, — a kis sikert is rangján, értékén becsüli. Nem kevesebbre, mint amennyit valóban ér és nem is többre, mint amennyit megküzdött érte. E kis bevezető eszme- futtatás nem krajcáros fi- lozófálás akart lenni az érték, a munka, a siker kategóriáiról, a hozzá fűződő emberi magatartásformákról. Egyszerűen arról van szó, hogy ha kérkednünk nem is illik, de büszkének szabad lennünk^ sőt kell is lennünk, ha az ország termelőszövetkezeti mozgalmán belül — országosan is szépek voltak az eredmények az 1981-es mérlegek alapján —, szőkébb hazánk, Heves megye szövetkezeteinek sikereire hivatkozunk. Többször leírtuk, elmondták már, hogy nem volt éppen könnyű esztendő az 1981-ik, — elsősorban a gabonatermesztésben kellett megelégedniük a tervezettnél lényegesen kisebb termés- eredményekkel. Jó néhány esztendővel ezelőtt az effajta esztendőt alaposan megsínylette volna az egész magyar népgazdaság és természetesen bőven lett volna gond a Heves megyei termelőszövetkezetek há- zatáján is. Most azonban, annak ellenére, hogy kereken ne. gyedmilliárd forint volt a kiesés, — szőlőben, gabonában — egészében véve mégis egyetlen esztendő alatt nyolc százalékkal nőtt Heves megye termelőszövetkezeteiben a termelési érték. Ez a nyolc százalék lényegesen meghaladja még az országos átlagot is. Van-e titka ennek a nyolc százaléknak. Titokról szó sincs, „legfeljebb” a már közhelynek számító fogalmak sorra-rendre való megvalósulásáról: a termőhelyi adottságok jó kihasználása, a megfelelő termelési szerkezet, hatékonyság, az okos gazdálkodás, a magasfokú munka- szervezés, a technika célszerű felhasználása, s a melléküzemágak megfelelő arányú ^fejlesztése. A jogos megelégedettség és büszkeség mellett ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy ebben a nyolc százalékban nem minden termelőszövetkezet „vett részt”, hogy az elmúlt esztendők nehézségei és eredményei nyomán továb differenciálódott Heves megyében is a szövetkezeti mozgalom. Az erősebbek örvendetesen még erősebbek, a néhány gyenge szövetkezet az iméntiekhez viszonyítva sajnos, még gyengébb lett. Ez ellen sincs csodaír, csak a már gyakran ismételt fogalom: összefogás, kölcsönös segítség. Mert a nyolc százalék után aligha adna okot büszkeségre az idei feleannyi. Még kérkedésre sem! Gyurkó Géza A fásítási hónap megélénkítette a telepítő kedvet r Uj erdők, ligetek, megszépülő utcák és terek Elszállításra vár az utánpótlás a hatvani csemetekertben (Fotó: Szabó Sándor) Hazánk területének mintegy hatodán — összesen 1,7 millió hektáron — díszlenek erdők, s ez az európai országok között is kevésnek számít. Jóllehet, a felszabadulás óta következetes a gyarapítás, csupán az előző ötéves terv időszakában kereken félszázezer hektáron történt új telepítés, s esztendőről esztendőre nemes társadalmi akciók követik egymást településeinken is: lassú a fejlődés. A városainkban, falvainkban tava!'- kiültetett 2,1 millió cser, * suháng, sorfa, csemete sem változtatott sokat a helyzeten, ezért az idén is folytatódik az igyekezet Borsod- Abaúj-Zempléntől Zaláig, Győrtől Békés megyéig. A néhány napja megkezdődött 1982-es fásítási hónap megélénkítette a teremtő kedvet. Legalábbis erre enged következtetni az erdőgazdaságok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok mind többet mutató munkája, s a lakóhelyeken már is tapasztalható buzgalom, amellyel csupán a néhány hét alatt csaknem 150 millió fácskát kívánnak elültetni. Részben pótlásul, másrészt a fás — gazdasági, védelmi és szociális, üdülési célokat szolgáló — területek növelésére. Jellemző a mozgalom támogatására, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Hazafias Népfront ebben az évben a tavalyinál is nagyobb összeget, 18 millió forintot biztosít új csemetékre, hogy az önkéntes igyekezet jobban haladjon. A Heves megyei munkák segítésére valóságos nagyüzem a Mátrai Erdő- és Fajeldolgozó Gazdaság csemetekertje, ahol 65 hektárnyi területen termelik a szaporítóanyagot, s nevelnek — egyebek mellett — 20 féle fenyőt, 80 fajta díszcserjét és több tucat lomblevelűt. A telepről e héten indult meg a tömegesebb kiszállítás. Az apró növényeket gondosan kötegelve gépkocsik karavánjai juttatják el szűkebb hazánkon túlra is nap nap után. Úgyhogy a tavasszal nem kevesebb, mint 6 millió kis fával gazdagodjék Észak-Magyarország. Hatvanban a helyi áfésznek az Óbuda Tsz-szel közösen üzemeltetett „iskolájából” eddig csaknem négyezer facsemetét és díszcserjét adtak el 30 változatból. S megyénkben — a kisgazdaságok számára rendezett vásáron — más fogyasztási szövetkezetek is végeznek árusítást. A népfront, a tanács és a városgondozási üzem, valamint a lelkes egriek közreműködésével a megyeszékhely több pontján — például a Lenin úti új lákótelepen — már számos fánakvaló földbe került, s rövidesen a Petőfi, a Bartakovics utcák, illetve a Gárdonyi-ház környéke következnek. Leginkább azonban a Csebokszári- városrészt díszítik majd: kereken ezer gödröcskébe kerül ültetvény az elkövetkező napokban, hetekben. Gyöngyösön a még tavaly kifizetett 57 ezer forintból a népfrontaktivisták és a KISZ-. esek az elmúlt héttől folytatják városuk csinosítását. A vásárolt „anyagok” mintegy kétharmadával díszítik ezen a tavaszon a helység leginkább rászoruló részeit. A Kálvária-parton, a Gorkij és Jeruzsálem utcákban, továbbá az Április 4. téren már túljutottak a munkákon, másutt ezután kerítenek sort rájuk. Heves nagyközség a mostani és a következő hét végére tervez nagyobb akciókat, amelyek alkalmával összesen több mint kétezer csemete, előnevelt díszfa jut új helyére. Füzesabonyban Márki József fiatal erdész öt évre szóló fásítási terve alapján az idén 2150 facsemete kerül a közterületekre Kálból és az egri kertészetből a helybeliek erőfeszítéseivel. Hamarosan már ültetik is a fél-fél ezer hársat, juhart, a csaknem ennyi madárberkenyét, s a lucfenyőket, tujákat, platánokat, vadgesztenyéket is — 100 sokat ígérő rózsabokor mellett. Ugyanekkor szorgos népe • jóvoltából a csatolt Dormánd is szépíti utcáit, tereit. Több faluban a lakosság ingyen kapott gyümölcsfákkal is telepíti a házak elejét. Az idei akciók során április elsején az ostorosi „Egyetértés” Tsz-ben rendezik a mindig a legjobb eredményt elérőknél hagyományos megyei szakmai an- kétot, amelyen egyrészt a sikeres munkát tanulmányozzák a résztvevők, másrészt pedig a területi tapasztalatokat értékelve a MÉM elismeréseit tolmácsolják a fásítási tevékenységben kimagasló teljesítményekért. Ifjúsági díjat kapott a megyei úttörőház vezetősége Az Állami Ifjúsági Bizottság által adományozott 1982. évi Ifjúsági díjakat kedden, a Parlamentben Hetényi István pénzügyminiszter adta át. Ez évben 8 kollektíva és 12 személy részesült az ifjúság nevelésében, az ifjúságpolitikai feladatok megvalósításában végzett kiemelkedő tevékenységének elismeréseként a díjban. Ifjúsági díj kitüntetést kapott többek között a Nógrádi Szénbányák ká- nyási aknaüzemének „Március 21-e" ifjúsági szocialista brigádja; az Építőipari Tudományos Egyesület ifjúsági szervezetének vezetősége, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat nyíregyházi 433-as könyvesboltjának Váci Mihály szocialista brigádja, a Miskolci Gyermek- város nevelőinek kollektívája, az egri Hámán Kató Megyei Üttörőház vezetősége, és a Kincskereső című folyóirat szerkesztősége. A kitüntetések átadásánál jelen volt Aczél György az, MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Napirenden: a mezőgazdasági kisárutermelés Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, Egerben Marko- vics Ferenc elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület áttekintette a lejárt határidejű vb-határozaitok végrehajtásának helyzetét, beszámolót hallgatott és vitatott meg a tanácsok és tanácsi intézmények múlt évi költségvetési pénzügyi revíziójának tapasztalatairól, valamint áttekintette, hogy a fogyasztási és mezőgazdasági termelőszövetkezetek hogyan segítik a mezőgazdasági kisárutermelést. Végezetül a végrehajtó bizottság személyi ügyekben, indítványokban foglalt állást. (A mezőgazdasági kisárutermelést elősegítő tevékenységről lapunk 3. oldalán „Nagyüzemek a kistermelésért” címmel olvashatnak tudósítást.) Szocialista brigádvezetők a munkaverseny-mozgalomrol Szocialista brigádvezetők és néhány ágazati szakszervezet képviselői kedden, a SZOT Székházában újságírókkal találkoztak" és ismertették a munkaverseny-moz- galomban elért eredményeiket, összegezték tapasztalataikat. Elmondták többi között, hogy a szocialista munkaverseny módszerei változóban vannak, az évtizedek óta megszokott, egész évre szóló felajánlásokat a piaci viszonyokhoz igazodó termelés- és a brigádvállalások rugalmasabb összhangja váltja fel. Ez fokozottan megköveteli a vállalati vezetők és a kollektívák szoros együttműködését, a folyamatos tájékoztatásit a vállalat mindenkori feladatairól, a közvetlen eszmecserét arról, hogy egy- egy brigád hogyan segíthetné még jobban vállalatát. Jó célra megéri... Jelentős tsz-beruházások megyénkben Téli. álomról, tétlenségről ugyan régóta nem beszélhetünk mezőgazdaságunkról szólva, mégis kétségtelen, hogy az igazi — és látványosabb — munka a koratavasz beköszöntével veszi kezdetét. Most is így van ez, éspedig nemcsak a földeken, hanem termelőszövetkezeteink, gépüzemeinkben, különböző gazdasági központjaiban, abban a nagyon fon. tos „hátországban”, amelynek jó, eredményes működése nélkül aligha lehetne szó sikeres termelőmunkáról. Mezőgazdasági nagyüze. meink ennek jegyében — a lehetőség és szükség függvé. nyében — évről évre« jelentős összegeket „áldoznak” gépi és egyéb beruházásokra, amelyek mind arra hivatottak, hogy biztosítsák az eddiginél is korszerűbb, hatékonyabb munka feltételeit. Nagyon jól tudják: a drága gépekbe, berendezésekbe fektetett, milliók előbb- utóbb megtérülnek, illetve kamatoznak, s alapjaivá válnak a további magas szintű gazdálkodásnak. Mindezek ismeretében — mint az alábbi példák is mutatják — szívesen — vállalják termelőszövetkezeteink a komoly költségeket. Tárnáméra: üzemi konyha, gabonaközpont Az idén 16 millió forintot költenek új beruházásokra a tarnamérai Lenin Termelő- szövetkezetben. A küldött- gyűlés által jóváhagyott hárommillió forintot új üzemi konyha építésére használják fel, melynek építését hama. rosan megkezdik. A szövetkezeti tagság ellátását segítő üzemi konyha épületét az idén elkészítik és várhatóan jövőre berendezik. A közös gazdaságban az idén hétmillió forintot irányoztak elő különböző gépek vásárlására. Ezek között csőtörő kombájnok és különböző munkagépek beszer. zése szerepel. Ezeken kívül hússzállító kocsit, kaszálógépeket, valamint néhány speciális eszközt vásárolnak a lakatosüzemnek is. Tovább folytatják Tarna- mérán a szövetkezet Vince- tanyáján a gabonaközpont kialakítását. A bábolnai szárító építése után megállapodtak a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállálattal három faszerkezetes tároló építésére. Ezzel 480 vagon gabona elhelyezésére nyílik majd lehetőség. A tároló építését követően a vince-tanyai nagy magtár átalakításával központi takarmánykeverő üzemet alakítanak ki. A szövetkezet ebben az évben Tarnabod és Boconád térségében tovább folytatják a meliorációs munkákat és a belvízrendezést. Egyben felújítják a tarrtazsadányi bekötőutat, és a lakatosüzem belső úthálózatát is korszerűsítik. Hatvan: új gépek A hatvani Lenin Termelőszövetkezet az idei esztendőben hatmillió forinton felül költ gépparkjának felújítására, illetve olyan gépsorok beszerzésére, amelyek a termékszerkezet folyamatos változásával járnak. A Chinoin > Gyógyszergyárral kötött szerződés, a takarmánytartósítási kísérlet indokolja például, hogy hatszáz hektárnyi lucernájuk betakarításához, a széna és szilázskészítéshez két és félmillió forint értékű gépsort vásároljanak. A közös gazdaság a Mát- ravidéki Cukorgyárak egyik legnagyobb nyersanyagszállítója, hiszen az idei esztendőben is csaknem hétszáz hektáron termeszt cukorrépát. Ez a program répabetakarító gépsor beszerzését teszi szükségessé, és a szakemberek nagyon bíznak abban, hogy rendelésüket a KITE érvényesíti, illetve gondoskodik a gépsor Hatvanba szállításáról. Az erőgépek tekintetében szintén van mit pótolni. A géppark egy része annyira elhasználódott, hogy nem érdemli meg a felújítást, javíttatást. Az e téren mutatkozó hiányt egyelőre hat MTZ megvételével próbálják megszüntetni
