Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-23 / 69. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 23., kedd 3. A „hivatali szülők" és gyermekeik Hogy emberhez méltóan nevelkedhessenek ••• .....Az új nemzedékről való gondoskodás, az ifjúság n evelése az egész társadalom ügye, melyben fontos szerepe van az iskoláknak és munkahelyeknek, a fő felelősség azonban a családé.” Az MSZMP XII. kongresszusának határozatából vett idézet pontosan körvonalazza a fő célt a gyermek, nevelésben. De vajon mi történik akkor, ha a család valamilyen ok miatt képtelen ellátni alapvető felada' tát? Ha csak a válási adatok rangsorában világszerte elfoglalt előkelő helyünkre gondolunk is, egyáltalán nem túlzóan aggódó a kérdés. Elsősorban erre válaszo. landó kértük segítségül Lantosné dr. Gál Ilona megyei főügyészségi ügyész múlt évi vizsgálatának megállapításait a „hivatali szülők”, azaz a gyámhatóságok munkájáról. Sajnos, a ’ veszélyeztetett kiskorúak száma tavaly tovább nőtt az előző évekhez képest megyénkben. A rideg tény ráadásul nem is a teljes valóság, hiszen sok hasonló helyzetű gyermekről nincs is tudomásuk a hatóságoknak. 1980-ban például a HNF városi nőbizottságának felmérése során bizonyosodott be, hogy a korábbi nyilvántartásban nem sze. replő 15 ilyen sorsú gyermek érdekében szükséges a mielőbbi megfelelő intézkedés... Ám, ha ismeretessé is válnak egy család felbomlásának körülményei, lássuk, mit is tehetnek és tesznek a vizsgált hivatalos szervek! Az ügyészi vizsgálat tíz gyámhatóság munkájára tér. jedt ki. Az általános megállapítások az országos tapasztalatokhoz igazodnak: a színvonal jelentősen fejlődött; az iigyintifzök lelkiismeretesen, odaadással, sokszor az elvárható mértéket meghaladó időráfordítással és szorgalommal végzik dolgukat. Ugyanakkor azonban számos esetben mulasztásra, vagy a feladat szakszerűtlen megoldására is fény derült. Nem fordítottak kellő gondot arra, hogy felderítsék a veszélyeztetettséget előidéző valamennyi okot, ezzel magyarázható, hogy egy-egy intézkedés kevésnek bizonyult a megfelelő változtatáshoz. Nem egyedüli, hogy a védő. és óvóintézkedés később lát napvilágot, mint amikor létrejött a veszélyhelyzet. Vagy, mert eleve is késve jelentik ezt a tényt (ennek oka lehet, hogy a család szé- gyelli „világgá kürtölni” gondjait, illetve a környezet közönyös — mondván: nem kíván beleavatkozni mások életébe), vagy pedig a hatóság nem jár el kellő körültekintéssel. Egy hatvani ügyben például 1979 márciusában a gyámhatóság jegyzőkönyvben figyelmeztette az anyát, s szólította fel, hogy hagyjon fel a mértéktelen italozással. Ezután 1980 júniusában (!) elrendelte alko. holelvonó kezelését. Ez sem hozott változást az asszony magatartásában, 1981 májusában mégis csupán újból figyelmeztetést kapott. Gondok vannak egyébként a nyilvántartással is: a gyermekekről eltérő adatok találhatók a gyámhatóságoknál, illetve a különböző intézményeknél. Ez abból adódik, hogy a különféle helyeken nem egységesen értelmezik, mit is takar a kifejezés: veszélyeztetettség. Az is ellentmondás, hogy bár egyre nő a nem megfelelő anyagi körülmények között élő gyermekek száma, a rendkívüli segélyek keretösszege viszont 1974 óta változatlan. Sokszor a napközi- díj befizetésére szolgál... Ha szükség van rá, a „hivatali szülőnek” per indítására is joga van. Erre tavaly egyszer volt példa — Egerben, amikor tartásdíj megállapítása érdekében nyújtottak be keresetet. Másutt is lehetett volna, ám a hatóság elmulasztotta. Egy gyöngyösi ügyben — kiderült ugyanis, hogy már évek óta a nagyszülők nevelik a magára hagyott kislányt — a kiskorú elhelyezésének meg. változtatása érdekében kellett volna bírósághoz fordulnia a gyámhatóságnak. De nem tette. Kizárólag a megyeszékhelyen tettek feljelentést a kiskorú veszélyeztetése miatt. Holott nem egyszer lett vol. na rá mód másutt is. Akárcsak az alábbi kirívó példában : Erdőkövesden az apa berúgva rendszeresen ütötte, verte négy gyermekét. Emiatt 1977 júniusában figyelmeztették, s a legidősebb lányt állami gondozásba vették. Egy esztendő múlva munka- terápiás intézeti gyógykezelésre utalták be a férfit — ám, ez sem használt neki. Az 1980-ban készített környezet- tanulmányból kiderült: tovább romlott a gyermekek helyzete. Ennek ellenére sem büntető feljelentés, sem állami gondozásba vétel nem történt. Ki tudja, nem lesz-e végérvényesen, a gyerekek egész életére szólóan káros a késlekedés?! A további, méltán ellenérzést kiváltó esetek sorolása helyett, inkább arról kell szólnunk, amiről egy pillanatig sem senkinek nem szabad megfeledkeznie. Nevezetesen : nem elegendőek csupán a gyámhatóság erőfeszítései. Általános tapasztalat, hogy munkájuknak ott van a legnagyobb hatása, ahol társadalmi ügynek tekintik a gyermek- és ifjúságvédelmet. Hatvanban például hosszú évek óta külön ilyen önkéntes rendőri csoport működik, s megfelelően kialakult a társadalmi pártfogói hálózat is. Egerben önkéntes segítők és tanárok rendszeresen tartanak ifjúságvédelmi őrjáratokat. Ugyanakkor azonban még mindig találkozhatunk közömbösséggel: o munkahelyekről egyetlen információ sem futott be a gyámhatóságokhoz, s felkérésre is csak néhány helyről érkezett segítség. Ez már csak azért is gondot okoz, mert különösen azon 14—18 év közötti fiatalkorúak veszélyeztetettségének felderítése nagyon nehéz, akik már nem járnak iskolába, de még munkába sem álltak. A megoldás? Inkább csak része annak: folyamatosan és kölcsönösen informálják egymást az óvodák, iskolák, munkahelyek és gyámhatóságok; partnerei legyenek a különböző intézmények a „hivatali szülőknek” a védő- és óvóintézkedések végrehajtásában. Annak érdekében, hogy minél kevesebb gyermek nevelkedjen emberi mivoltához méltatlan környezetben. .. Sz. Z. r Uj csarnok, új termékek Két és fél tonnával préseli a talphoz Bíró Gábor gépe a víkendcipő-felsőrészt. Ebből a fazonból az idén augusztusig 35 ezer pár készül E ddig ötmillióba került az az új üzemcsarnok, amelyet a füzesabonyi Javító- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet építtetett a Heves megyei Állami Építőipari Vállalattal. A Mezőpanel szerkezetű csarnokban szalagrendszerben folyik a cipőgyártás. Az építéssel egy- időben — többszázezer forintért — felújítják az egykori kastélyt is. Szigorú meózás biztosítja az állandó jó minőséget, hiszen a Corso Cipőnagykereskedelmi Vállalat ezt megköveteli. A szövetkezet emellett 30 ezer pár jéghokicipőt is exportál (Szántó György képriportja) Ismét gazdaságos a mangánbányászat Kohóba - istállóba? Ismét gazdaságosan termel az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat mangánérc műve. A növekvő hazai piac és a fejlődő export lehetővé teszi a kapacitás jobb kihasználását — jelentették be hétfőn az úrkúti bányaműszaki tanácskozáson. Hazánk egyetlen mangánbányája, amely Európa második legnagyobb lelőhelyére épült, az elmúlt években nehéz helyzetbe került. A hazai acélgyártás nem igényelte a terméket, az exportpiac pedig főlpg a lengyelországi eseményen, miatt — beszűkült. Így robb ezer tonnás készletek 'halmozódtak fel, s a meglevő kapacitást is csak részlegesen tudták kihasználni. A bánya kapuját azonban így sem zárhatták be, hiszen a hazai és a külföldi piaci előrejelzések ígéretesek voltak. Így az 1980— 81-es esztendőt úgy kellett átvészelniük, hogy /közben felkészüljenek a növekvő termelésre. Korszerűsítették a bányászat technológiai folyamatát, a csilléket felváltották a korszerű önjáró rakodó- és szállítógépek. Korszerű berendezésekkel megkezdték a mangán külfejtését is. A kerületi bányaműszaki felügyelőség vezetői a bányajárás során egyértelműen megállapították, hogy a biztonság példamutató, a szerény fejlesztési eszközöket sikerült a legcélszerűbben felhasználniuk. Ebben a bányában egyébként 20 éve nem volt halálos baleset. Ebben az esztendőben már teljes kapacitással termelnek. Az itthon bevezetett konverteres acélgyártás ugyanis évente több mint 46 ezer tonna első osztályú ércet, igényel. Megrendelést kaptak Olaszországból is, ahol takarmánykiegészítőként használják a mangánt. Bíznak abban is, hogy a külföldi tapasztalatokból okulva a magyar mezőgazdaság is felfigyel a mangán hozamnövelő hatására, és egyre többet igényel a bőséges készletből. A megkutatott készletek, amelyekről már pontos információkkal rendelkeznek, legalább 20 évre elegendőek, a kutatást az idén is folytatják. Tovább keresik a gazdaságos külszíni fejtés lehetőségeit is. Új víztároló, napközi otthon épül — Utak tsz-támogatással — Szeszfőzdéből üzemétkeztetés — Átírják Réde térképét A hét öröme-gondja Nagyrédén Derűs vasárnap délelőtt. • Korsós Benjámin tanácselnök a borfejtést hagyja ott, hogy egy órácskát elbeszélgessünk heti munkájáról. — Hát bizony sűrű program vár rám. Hétfőn kóra reggel ott akarok lenni az öreghegyidűlő sarkán, ahol most kezdi két, 250 köbméteres víztároló alapozását az abasári költségvetési üzem. A jó hárommillió forintos beruházás, aminek költségeiből a Szőlőskert Tsz is részt vállalt, áldás a községnek. Mert nyolcszáz családi otthonnak megoldott a vízellátása, csakhogy az eddigi, alig ötven köbméteres tároló, a szövetkezetével együtt sem képes biztosítani a szükséges vízmennyiséget. Hadd tegyem hozza: miként korábban, a víztársulat megalakulásakor, úgy most is segítségünkre sietett a közösség. Harminchét körzetünk tanácstagjai minden otthonból ötszáz forint hozzájárulást gyűjtöttek a fontos feladatra — szól hétnyitó gondjáról Korsós Benjámin. — Egyébként délutánra szintén sokakat foglalkoztató témára kerítünk sort a községi párt- szervezet taggyűlésén. Oktatási, közművelődési munkánkat számba véve nemcsak á kultúrház általános felújítása, hanepj belső átalakítása tekintetében is szeretnénk a párt támogatását megszerezni. Tanácsi, termelőszövetkezeti hozzájárulásból sportcélokra kívánjuk alkalmassá tenni, megoldva egyben az iskola téli tornateremgondját. A tanügy kapcsán egyéb kedvező információt is kaptunk a 3300 lelkes település tanácselnökétől. Mint elmondotta, az iskola tőszomszédságában már csaknem kész az új, négytantermes napközi otthon, amire hatmillió forintot költenek. És ősztől nemcsak öt tanulócsoportnak nyújt foglalkozási, étkezési lehetőséget, hanem széntüzelésű központi fűtése látja el hővel az iskolát, ahol szintén folyik a szerelés, a hő- alagút építése. Szóba került továbbá a Muskátli étterem sorsa! Az egész községre szóló üzemétkeztetés szolgálatába kívánják állítani, mégpedig úgy, hogy konyháját a Szőlőskert Tsz az áfész- tól megvett szeszfőzde hasznából átépítteti, korszerűen felszereli. Ha elkészül, akkor a műhelyek, hűtőházak dolgozói és a határban ete foglalt tsz-tagok valameny- nyien innen kapnak ebédet, amelyet erre a célra vásárolt gépkocsi hord szét Nagy- réde-szerte. — Különben meg kell mondjam, hogy nálunk rengeteg áldozatot hoz a községért a közös gazdaság — fűzi tovább mondandóját a tanácselnök. — Van még például öt kilométernyi földutunk, amit a tervciklusban szeretnénk kikövezni. Ezen a héten a Horvátkert és Gyöngyösi utcák munkáinak előkészítése kezdődik, amihez az érdekelt családok ötezer forintokkal járultak, a Szőlőskert Tsz pedig negyed- milliót tett az asztalra. Sürget is ez a program, mert most februárral intézményesítettük ugyan a szemétszállítást, hanem a gyűjtőkocsi esős, saras időben képtelen behajtani a kukákért a kikövezetten utcákba. Ami pedig a csütörtöki vb-ülésünket illeti? Kicsit szeretnénk átrajzolni Nagyréde térképét, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy a község népesedési grafikonját. Telekellátásunk, illetve a többlettelkek értékesítési feladataival foglalkozó anyag ugyanis a Kertalján megindult kislakásépítési akció folytatását szorgalmazza. Itt még legalább további ötven, háromszáz négyszögöles telket tudnánk a tanácson keresztül, az OTP közbeiktatásával értékesíteni, éspedig igen olcsó, mindössze harmincezer forintos áron. Szerintem a tervidőszak végére mind meg is teli a gazdáját, akik aztán bátran építkezhetnek. Hogy miért vagyok ilyen magabiztos? Kérem, má'r most érezzük, hogy Gyöngyös elszívó hatása csökken, illetve egyre többen visszaköltöznek onnan. És ez érthető! A távolság minimális, a buszösszeköttetés kifogástalan, a faluról városba került ember számára pedig rengeteget jelent a tömblakás helyett visszanyert családi ház. Olyan telekkel ráadásul, ahol megtermelheti konyhája zöldség-, baromfi- és sertéshússzükségletét. Említettük már Nagyréde művelődési házát, amelyet közelesen felújítanak, nagytermét sportolásra is alkalmassá teszik. Az intézményről szólván — régi vessző- paripaként — elmondotta Korsós Benjámin, hogy munkáját szeretnék jobban a hagyományőrzés, a népi kultúra ápolásának irányába terelni. Hajdan kitűnő népi együttese volt a községnek, diákként tagjának tudta az elnököt is. Most? Egy asz- szonykórust nehezen sikerült ugyan összeverbuválni, de nincsenek táncosok, nincsenek hangszeresek. És azzal szintén illenék törődni, hogy az eltűnő világ különböző rekvizítumai, tárgyi emlékei valahol kellően tálaltassanak. Ami ugyanekkor újszerű a kulturális életben: Barna Tiborné családi klubot szervezett az óvodában, olyan szülőket vonva be a közművelődés áramkörébe, akik eddig kívül estek rajta. A havonta szervezett programokra .kicsinyeikkel -jönnek az anyukák, apukák, nagymamák, és amíg az apróságokat mesével, játékkal, filmvetítéssel tartják együtt, kísérőik egy külön teremben szórakoznak, művelődnek. A családi klub iránt növekvő érdeklődést egyébként jól szerkesztett műsor tartja ébren, felölelve a lakáskultúra, az egészségügy, a gyermeklélektan, a zene és irodalom témakörét. (moldvay)
