Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII., évfolyam, 53. szám ÁRA: 1982. március 4., csütörtök 1,40 FORINT Kettős szorgalommal Életszínvonalunk idei ki­látásai örömteli ujjongásra nem adnak okot. Az orszá­gos program az életszínvo­nal megtartását tűzte ki célul, mégpedig nem a ta­valyi, hanem az 1980-as szinten. (Az elmúlt évben „túlteljesült” az egy lakos­ra jutó reálkereset összege, s ennek böjtjeként most némi, 1 százalék körüli visszaesés várható.) Mindemellett az egyes családok, a különféle mun­kahelyeken dolgozók külön­bözőképpen fogják érzé­kelni az életszínvonal vál­tozásait, hiszen a tervek egy statisztikai átlagot vesznek alapul. Persze mindenki azt sze­retné, ha abba a csoportba tartozna, amelyikre az át­lag fölötti lehetőségek a jellemzők, s nem azok közé, akik az átlagtól is elma­radó életnívóval kénytele­nek beérni. Mennyiben függ tőlünk, a saját aka­ratunktól, hogy az előbbi kategóriába soroltassunk? Ügy gondolom, hogy elég tekintélyes mértékben. Ha­bár az idei béremelések átlaga nem sokkal múlja majd felül az árindex nö­vekedése okozta dráguláso­kat, a bérek elosztásánál azonban fellelhetők a szükséges differenciálási tö­rekvések. Vagyis, aki töb­bet vállal, értékesebb mun­kát produkál másoknál, az nagyobb mértékben része­sül a bérfejlesztésekből, míg akik erre nem kapha­tóak, esetleg kimaradnak belőle. A munkahelyeken nö­vekszik a becsülete azok­nak, akik nem a „jelenléti díjra” aspirálnak, hanem pontosságban, minőségben, a produktum értékében — mérhető módon többre vállalkoznak a kötelezőnél, az előírtnál, az átlagosnál.- Van, ahol az ilyen többet akarókat a teljesítmény­bérezés, a minőségi prémiu­mok rendszere teszi érde­keltté a versenyben. Má­sutt túlórával, a hivatalos munkaidőn kívül önkénte­sen vállalt többletmunká­val Jehet többet keresni. Némely munkakörben pe­dig az ésszerűsitések, újí­tások, netalán találmányok adnák olyan lehetőséget, amely az egyén és a kö­zösség számára egyaránt gyümölcsöző. Ök azok, akik — mert új családot alapítottak, s össze akarnak hozni egy mai igényeknek megfefelő otthont, mert szeretnének utazni, országot-világot lát­ni, mert szárnyra akarják bocsátani, s nem is akár­hogyan iskolából kinőtt csemetéiket. Az ok külön­böző lehet — többet adnak a társadalomnak, hát jo­gosultak, hogy többet is kapjanak. Mindez befolyásolja élet- színvonalunkat, hozzájárul a versenyhez, amit orszá­gos, vállalati, vagy éppen családi léptékben vállalunk saját boldogulásunk érde­kében. (V. J.) KOMMUNISTÁK A SZAKSZERVEZETBEN Jól képviselik pártunk politikáját Az aktíva résztvevőinek egy csoportja. Fenti képünk: Virág Károly vitaindító referátumát tartja (Fotó: Perl Márton) Hogyan dolgoznak megyénk szakszervezeti szervei? Milyen eredményességgel képviselik és valósítják meg pártunk politikáját? Melyek a legfontosabb feladataik, tennivalóik? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről cseréltek véle­ményt tegnap Egerben, az MSZMP Oktatási Igazgató­ságának székházában a megyénk szakszervezeti szer­veiben dolgozó kommunisták képviselői. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága által rendezett tanácskozás résztvevőit Vaskó Mihály, a megyei párt- bizottság első titkára köszöntötte, majd „A szakszerve­zetekben dolgozó kommunisták feladatai, a megye szakszervezeti mozgalmának aktuális kérdései” címmel Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást. Az eredményeket, a gondokat, s a tennivalókat kritikusan elemző referátum fölötti vitá­ban részt vett Jakab Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese is. A pártbizottság titkára az­zal kezdte beszédét, hogy an­nak a pezsgő, konstruktív vitákban gazdag eseményso­rozatnak, amely az elmúlt években a bizalmi választá. soktól a magyar szakszerve­zeti mozgalom XXIV. kong­resszusa által hozott hatá­rozat megismertetéséig, fel­dolgozásáig és a végrehajtás megszervezéséig — vagyis napjainkig — folytatódott, ez a megyei aktívaértekezlet az egyik jelentős állomása. Ez a fórum — folytatta — igen jó alkalmat biztosít arra, hogy számba vegyék a me­gyében dolgozó szakszerve­zeti szervek munkájának eredményeit és véleményt cseréljenek a legfontosabb feladatokról. A továbbiakban azt hang­súlyozta, hogy Heves megye szakszervezeti szervei és szer­vezetei, a függetlenített ap­parátus tagjai eredményes munkát végeztek az elmúlt évek során, jogos részesei a megye gazdasági és politikai sikereinek, és megbízható tá­maszai pártunknak. Jól kép" viselték a párt politikáját, munkájukkal jelentősen hoz­zájárultak ahhoz, hogy to­vább erősödött a szervezett dolgozók képviselőinek kap­csolata a különböző társadal. mi és állami szervezetekkel. A megyei pártbizottság titkára részletesen elemezte azt a munkát is, amelyet a szakszervezetek a gazdasági Célkitűzések megvalósításá­ért végeztek. Az eredmények között említette, hogy a dol­gozók többsége megérti és elfogadja: az elért életszín­vonalunkat csak úgy tudjuk megőrizni és továbbifejleszte­ni, ha az eddiginél is szer. vezettebb és hatékonyabb lesz a termelő- és a gazdál­kodási munka megyénkben. A pártbizottság nevében azt kérte, hogy a pártszervek bátran építsenek erre a kol­lektív cselekvőkészségre. A szakszervezetekkel együttmű­ködve igényeljék és egyben segítsék is, hogy a gazdasági vezetők minden munkahe­lyen konkrétan határozzák meg a hatékonyság és a mi­nőség javításának követel­ményeit. Ne tűrjék el, hogy a szükséges szakértelem vagy a vállalkozási kedv hiánya miatt a dolgozók anyagilag hátrányos helyzetbe kerülje­nek. Ezt követően a referátum elemezte az üzemi demokrá. cia különböző fórumainak munkáját, részletesen szólt a szocialista brigádmozgalom eredményeiről és a mozga­lom megújításának lehetősé­geiről, és szükségességéről is. Mivel minden dolgozó — hangsúlyozta a továbbiakban Virág Károly — termelő és fogyasztó is egy személyben, ezért a saját üzemében vég­zett munka jó minőségével, a szállítási határidők betar­tásával és az eddiginél is színvonalasabb szolgáltatás biztosításával járuljon hozzá a jó fogyasztói és termelői közérzet kialakításához. A feladatokat úgy sum­mázta, hogy a pártszervek fordítsanak még nagyobb fi­gyelmet az ágazati szakszer­vezetek kongresszusai dönté­seinek megvalósítására. Vi­taindítóját azzal zárta, hogy a szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták annak tu. datában végezzék feladatai­kat, hogy pártunk számára nélkülözhetetlen a szakszer­vezetekben tömörült dolgo­zók megnyerése, annak eléré­se, hogy politikánkat ne csak megértsék és elfogad­ják, de a gyakorlatban is megvalósítsák. A számos felszólalót felso­rakoztató vita után Vaskó Mihály mondott zárszót. Belvíz 70 ezer hektáron Az utóbbi napokban az enyhülés és az esőzés gyor­san elolvasztotta a havat az Alföldön, főleg a Tiszán­túlon. Ám a 20—30 centimé­ter vastagon átfagyott talaj­nak csupán a felső, tíz cen­timéteres rétege engedett fel, a mélyebb rétegekbe nem ju­tott le a belvíz, összegyűlt a felszínen, s így mintegy 70 ezer hektárt öntött el. Ebből 16—16 ezer hektár, a vetés és a szántó, a többi pedig rét és legelő. A vízügyi igazgatóságok felkészültek erre az olvadásra, s már hosszú ideje éjjel-nappal dolgoznak a szivattyútelepek, másodpercenként mintegy 150 köbméter vízzel apaszt­ják a belvízcsatornákat. A TERMELŐK ÉS KÜLKERESKEDŐK KÖZÖS ÉRDEKE: Versenyben maradni Exportjuhok Pélyről - Közös piackutatás az Agriánál Az utóbbi időben több külkereskedelmi vállalat közös kockázatvállaláson is alapuló társasági szerző­dést kötött ipari partnerei­vel, osztozva a nyereségen és veszteségen, közösen vál­lalva a további fejlesztése­ket is. Számos iparvállalat pedig mindinkább él azzal az új lehetőséggel, hogy ma­ga válassza meg külkeres­kedelmi partnereit. A ta­pasztalatok szerint mindez jobban elősegíti versenyké­pességüket a világpiacon és ezzel az exportlehetőségek kihasználását. A Generálimpex már ele­ve azzal a céllal jött létre másfél éve, hogy versenyre keljen a többi külkereske- demli vállalattal. Azóta sok termelő vállalat — gyártási profiljától függetlenül — át­pártolt az új céghez. A Ge­nerálimpex kezdettől fogva társasági szerződéseket köt a termelő vállalatokkal, leg­utóbb például a Debrece­ni Konzervgyárral. Az ex­portszerződéseket közösen ír­ják alá, de az azt megelőző tárgyalásokon is részt vesznek a termelő vállalat képviselői. A gyártó megszabja azt az árat, amely alatt nem érde­mes eladni az árut. A kül­kereskedelmi vállalatnak ér­demes jobb árat elérni, mert .. nyereségen arányo­san osztoznak. Előfordul olyan eset is, — hiszen ez a kockázat — amikor nem a nyereséget, hanem a vesz­teséget kell megosztani a partnerek között. Az Intercooperation Ke- kereskedelemfejlesztési Rt. korábban csak termelési kooperációkat hozott létre a hazai és külföldi vállalatok között. Űjabban — élve az időközben biztosított ex­portjoggal — sikeresen vállalkoznak egy sor olyan termék külpiaci értékesíté­sére is, amelyekből eddig vagy egyáltalán nem sike­rült eladni, vagy csak kisebb tételekben más külkereske­delmi vállalatokon keresz­tül. így megkezdték a jó minőségű, de nem márkás borok, a különféle gyü- mölcs-ivólevek és pürék ex­portját. Egyre keresettebb a ma­gyar élőjuh külföldön, ezt mutatja, hogy a Terim- pex tavaly már 30 ezer ton­nányit adott el, s a kivitelt az idén még fokozza. Ehhez azonban biztonságos áru­alapra van szüksége. Elő­nyös feltételeket teremtett a juhtartó gazdaságok számá­ra, érdekeltté tette őket az exportban, visszajuttatja a nyereség döntő hányadát a partnereinek. E törekvés kedvező jelei már érzékelhe­tők. Heves megyében az el­múlt évek alatt két juhá­szati társulás alakult a pé- lyi termelőszövetkezet és a Füzesabonyi Állami Gazda­ság irányításával. Mindegyik fő célja: jobb minőséggel bővíteni a tőkés exportot. Igen sokat segít ehhez a külkereskedelmi vállalat is. Az Agria Bútorgyár, amely szintén termékei je­lentős részét értékesíti tő­kés piacon, a partner kül­kereskedelmi vállalattal szo­rosabb együttműködésben közösen kutat fel új piaco­kat, így teszi bizton­ságosabbá a folyamatos termelést a gyárban. Főleg a nyereségben volt érezhető az elmúlt évben a javuló üzletpolitika. Benke Valéria Budapest II. kerületében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, szer­dán a II. kerületbe látoga­tott. Részt vett a látogatáson Kékedi György, a Budapes­ti Pártbizottság osztályve­zetője. A kerületi pártbi­zottság székházában Zava- gyi Lajos, a pártbizottság titkára, dr. Takáts István, a városrész tanácselnöke és a kerület más vezetői fo­gadták. Benke Valéria tá­jékoztatót hallgatott meg a kerület politikai és társa­dalmi életéről, majd a Ko­dály Zoltán ének-zenei ál­talános iskolába látogatott. Ezután a Politikai Bizottság tagja felkereste a Távköz­lési Kutató Intézetet. AZ OLASZ SZÜLŐFÖLD AJÁNDÉKA Fotókiállítás Casagrande alkotásairól Dr. Tombor Tibor hosszú esztendőket áldozott arra, hogy alaposan tanulmá­nyozza a kiváló olasz szob­rászművész, Marco Casa­grande sikerekben gazdag munkásságát. Ez a neves al­kotó 1833-tól 48-ig Egerben élt és dolgozott. Épp ezért már az a hír is figyelemre méltó, hogy a kutató mo­nográfiát írt róla, amely olaszul meg is jelent. Bú­várkodását nagyra értékel­ték Veneto régióban — ez egy több tartományt magá­ba foglaló közigazgatási egy­ség — többek között azért, mert innen indult a híres egyéniség hódító útjára. Az összhangot az is jelzi, hogy egy 120 tablóból álló kiállítási anyag gyűlt össze, ez átfogja a mester egész te­vékenységét. Korábban már Velencében is bemutatták. Tegnap a budapesti Olasz Kultúrintézetben nyitot­ták meg azt a tárlatot, amely március 10-ig tart nyitva, s az érdeklődők en­nek révén bepillanthatnak a tehetséges szobrász egyko­ri műhelyébe. A délutáni program egri vonatkozású érdekessége az, hogy Kalmár Péter, Eger vá­ros Tanácsának általános el­nökhelyettese ekkor vette át jelképesen ezt a gyűjte­ményt a vendégdelegáció egyik tagjától, dr. Pietro Giubilato' lovagtól, Coneglia- no város polgármesterétől. Az ottani lokálpatrióták ugyanis megyeszékhe­lyünknek adományozták a kollekciót. A küldöttség ma Egerben tatózkodik, az ezzel kap­csolatos eseményekről hol­napi lapszámunkban adunk hírt,

Next

/
Thumbnails
Contents