Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1982. március 20., szombat Ezúttal ismét az autósoknak igyekeztünk össze­állításunkkal örömet szerezni. Idősebb olvasóink még a bogárhátúakért rajongtak, az ifjabbak a VW új típusa, a Golf szerelmesei. A hazánkban is népszerű kocsik gyárából hozott riportot munka­társunk, de közlünk más érdekességeket is. Olva­sóink kérésére autósrejtvénnyel is szolgálunk. összeállította: Pilisy Elemér Hasznos vagy káros az utak sózása? Sok vitát kiváltó káros mellékhatásai ellenére a só­zásnál ma még sehol a vilá­gon nem találtak jobb mód­szert arra, hogy meggátol­ják az utak jegesedését — derült ki a MTESZ Közle­kedéstudományi Egyesüle­tének legutóbbi ülésén. Ezt nemcsak a rendezvény elő­adói állítják, így tapasztal­ták a közúti igazgatóságok szakemberei is. Számukra évek óta a legmegfelelőbb módszer kiválasztása ahhoz, hogy a kedvezőtlen téli idő­járási viszonyok között is járhatóvá tegyék a mintegy 30 ezer kilométeres országos közúthálózatot: a leghatá­sosabb módszer a sózás. A sófelhasználás az utóbbi időben meghaladja az évi 80 ezer tonnát, ezzel a mennyiséggel azonban csak az ország útjainak egyhar- madát sózzák. A többit to­vábbra is hagyományos módon homokkal, salakkal védik a síkosság ellen. A só importáru, s olykor nehezen beszerezhető, felhasználá­sa elég költséges módja a síkosság elleni védekezés­nek. Jellemző adat, hogy ha­zánkban a közutak kar­bantartása telente 200—300 millió forintot emészt fel, s ennek mintegy' 80 százalé­kát sózásra fordítják. Vi­szonylagos drágasága mellett e módszer felülvizsgálata mellett”szól”az a ‘ tény 1 is, hogy a só — legalábbis amíg a hőmérséklet nem hűl mí­nusz 8 Celsius-fok alá — megolvasztja ugyan a havat, s megakadályozza a jégré­teg képződését az útburko­laton, árt a betonnak, a vasbeton hidaknak, az utak mentén álló acéloszlopok­nak, és a gépkocsiknak. So­kan féltik a környezetet, a talajt, a növényzetet és a víz tisztaságát is, ez az ag­gály azonban csak akkor jo­gos, ha túl nagy mennyisé­gű sót szórnak ki az uta­kon. A szakemberek megvizs­gálták, hogyan lehet a síkos­ság elleni védekezés e már bevált módszerét úgy kor­szerűsíteni, hogy olcsóbb le­gyen és eleget tegyen a közlekedésbiztonsági, kör­nyezetvédelmi követelmé­nyeknek is. Megállapítot­ták, hogy a négyzetméte­renként jelenleg kiszórt 50 gramm só helyett 20 gramm is elegendő ahhoz, hogy a jegesedés ne következzék be. A kisebb mennyiséget egyenletesen kiszóró gépek­ből néhány már az idei té­len is járta a hazai ország­utakat, s a tapasztalatok kedvezőek. Gazdaságos módszer az is, ha a szilárd sóval egyidejűleg vizes sóol­datot juttatnak az útbur­kolatra. Az ehhez szükséges importgép azonban kevés, ezért ma még csak az autó­pályákon használják azokat. Jön az „ultrakönnyű Lotus-91 "99 A tavalyi nagy konstruk­ciós botrányok után az idei évben sem lehet nyugalom­ra számítani a Forma—1-es autós gyorsasági verseny­zők birodalmában. Az öt­letgazdag újító, Colin Chap­man máris jelentkezett leg­újabb típusú kocsijával, amelynek építéséhez az ed­dig ismert legkönnyebb ele­meket használta fel. — Az új autóhoz az űr­korszak anyagait vettem igénybe, ezekkel kevesebb ellenállásra számítok, mint az eddig futott kocsik bármelyi­kével remélhettem volna — mondta Chapman. — A súlycsökkentés érdekében egyes alkatrészeket be sem festettünk, így a szénszálak­ból készült alvázat sem. Az új „szuperkönnyű” autó egyben az eddig ismert leg­erősebb is lesz, többek kö­zött éppen azért, mert ka­rosszériája könnyebb a szo­kásosnál. Az új konstrukció több alapvető műszaki változta­tással is rendelkezik, így az első felfüggesztés és a sebességváltó is eltér az ed­dig ismertektől. A turbó­meghajtású nyolchengeres Ford-motorral ellátott új Lotúst a két Forma—1-es pilóta, Mansell és De An- gelis próbálja ki a Le Cas- tellet-i körpályán. A britek egyébként ezekkel az új au­tókkal akarnak rajtolni a március 21-i, Rio de Jane- iro-i következő Grand prix- futamon. A Lotus-autók utoljára 1978-ban nyerték meg a márkák közötti világbajno­ki pontversenyt. 1981-ben a 95 pontot gyűjtött Williamsé lett a pálma, míg a Lotus 22 pontjával csak a szerény 7. helyet szerezte meg. Autósrejtvény Állapítsa meg a képünkön látható személygépkocsi márkáját, típusát, s a pontos megjelölést kérjük március 28-ig a szerkesztőség címére beküldeni. A hibátlan meg­fejtők között könyvet sorsolunk ki. A levelezőlapra kér­jük ráírni: AUTÓSREJT VÉNY. Ahol a Golf születik NSZK-beli tartózkodásom során, kedves ismerősöm az­zal biztatott: „Menjünk el a Volkswagen Művekbe!” Hisz még soha nem jártam ott, s mint újságírót, érd ékelhet egy ilyen hatalmas üzem. És itt gyártják a Golfot is! Miért is tagadnám, ez utóbbi érve volt a döntő, hisz á szimpatikus kis Golf a kedvenc autóim közé tar­tozik. S azt hiszem, ebben nem vagyok egyedül. Tehát Egon Grimm úr, aki a nyug­díj előtt jómaga is több mint negyedszázadon keresztül vtílt -ér gyár1 művezetője, föl­emelte a telefont, s megkér­dezte, mikor indul másnap a látogatócsoport. Ennyi volt. Mielőtt belépnénk a világ legnagyobb fedett, illetve egy fedél alatt levő autógyárá­ba, csupán néhány szó a tör­ténetéről. A Volkswagen, az­az a népautó ötlete dr. Fer­dinand Porsche osztrák származású mérnöktől szár­mazik. Az ő tervei alapján Egy kis, fehér-piros VW- jelvényt kaptunk hajtókánk­ra, nehogy — úgymond — ottani munkásoknak néz­zenek bennünket, s véletle­nül még a kezünkbe nyom­janak valami szerszámot. S ez nem is volt tréfa. Mert ahogy később tapasztaltuk, ez megtörténhetett volna, hisz a wolfsburgi autógyár­ban, legalábbis öltözködés tekintetében nem sok kü­lönbség mutatkozott helybeli munkás és üzemlátogatáson részt vevő vendég között. Színes ing, farmer, esetleg dzseki, vagy kertésznadrág. Még talán a viseletek „álla­ga” is megegyezhetett. No, nem mintha a látogatók öl­tözékének tisztasága nem hagyott volna valami kíván­nivalót maga után. abban az esztendőben ki­jött a szalagokról az egymil- liomodik. Az első „cserebogarak” egyike 400 személyautó fut le a sza­lagokról, s ezzel a termelés­sel a világon az ötödik he­lyet foglalja el a General Motors, a Ford, a Toyota és a Nissan mögött. A hatalmas sajtológépek között még a cigarettacsikket is szégyellj elnyomni az em­ber. A tisztaság mellett azonban feltűnő az is, hogy nehéz testi munkával sem találkozni. A cigarettázó, szörpöt kortyolgató német munkások az automata gép­sorokat irányítják. Hegesz­tés, festés — gyakorlatilag minden gépesítve. A leglát­ványosabb természetesen a végszerelő szalag. Itt állnak össze az autók. Mindenki csak egy műveletet végez, amíg a szalag lassan — de biztosan! — megy. A szakmunkás-, műveze­tő- és technikusképzést a gyár maga végzi, kifejlesz­tett tanintézeteivel. Veze­tőnk elmondja még, hogy a meglehetősen szigorú tarto­mányi törvények, valamint a gyári intézkedések részle­tesen szabályozzák az anya- és ifjúmunkás-védelmet is. Wt ­í Ajándékba — egy autó A Volkswagen Művek évi több mint két és fél milliós autógyártásából az NSZK területén mindössze másfél milliót készítenek. A többit Brazíliában, az USA-ban, Belgiumban, Mexikóban és más helyütt. Világszerte ke­resettek a VW-típusok. S a konszern meg is tesz min­dent, hogy egyre többet is vegyenek belőlük. Beruházá­sokra, ami magában foglalja a kutatásokat, a kísérleteket, a modernizálást is, csak 1981-ben több mint 4 milliárd nyugatnémet márkát fordí­tottak. Amikor a szerelőcsarnok végén láttuk legördülni a kis Golfokat, s rajtuk csupán egyetlen papír, s azon szá­mok tömkelegé, arra is gon­dolhattunk volna, hogy nem túlszervezett, nem túlprog­ramozott a gyártás? Hiszen minden egyes autó min­den egyes alkatrészének megvan a maga száma. Mo­solyogva mondták: ez kell, hogy a kompjúterbe táplál­hassák. Ezt bármikor vissza lehet keresni. Az üzemláto­gatás vezetője, aki némi cso­dálkozással fogadta kérdése­met, csupán annyit mon­dott: „Also, hisz annyi még a hiányosság.” A tanulságos látogatásnak vége szakadt, s a gyár portá­ján egy kis piros Golfot vet­tem. Persze csak modellt, 5 márkáért a fiamnak... Józsa Péter A több mint 600 hektáron elte­rülő gyáróriás körül hajdanán csak falu volt. Ma Wolfsburg városa. Az üzemben mintegy 20 ezer ember dolgozik, s innen kerülnek ki a Jetta, a Polo és a Derby típusú ko­csik is. A méretekre talán jellemző az az adat is, hogy a gyár parkolója nagyobb te­rületet foglal el, mint maga a Művek. Naponta 11 ezer A szerelőszalagnál mindenki csak egy műveletet végez, amíg a szalag lassan — de biztosan! — halad. Legutóbbi rendeletük sze­rint a kismamáknak hathó­napos előző munkaviszony után jár az anyasági segély. S talán még egy érdekes­ség: a wolfsburgi gyár dol­gozói 1981-ben 9600 liter vért adtak önkéntesen. S ezzel a véradásban a világ első he­lyén állnak! Látogatóban TTTJT Volkswagenénél lf Porsche és utódai Ember és gép Speciális Golf, amelynek üzemanyaga a metanol; az alkoholos program keretében szov­jet szakemberek kísérleteznek vele készültek el az első „csere­bogarak”. A gyárat 44 évvel ezelőtt alapították, de igazi fejlődése csak a háború után indult meg. A bogárhátú pedig meghódította a vilá­got, 1955-ben adták el belőle az egymilliomodikat. A Volkswagen-gyár 1960-ban részvénytársaság lett, ami azt jelenti, hogy a tőke 60 százaléka népi tulajdonba ment át, a fennmaradó rész pedig megmaradt a szövet­ségi köztársaság, valamint Alsó-Szászország tartomány tulajdonában. A VW a világ autógyártásának élére 1972- ben került, amikor is a le­gyártott bogárhátúak száma meghaladta a 15 milliót is. Nem tudni, vajon a Golf utóléri-e ezt a sikert, min­denesetre e típussal 1976-ban jelentkezett először, s még Egy különleges típus a próbapályán. Annyit sikerült megtudni róla, hogy 1300-as mo orja van, 165 km a végsebessége

Next

/
Thumbnails
Contents