Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 18., csütörtök *¥ ^ il BL' a ■ W _ m W JL w* jL Ji 5. LAOSZ Kötelező elemi iskolai oktatás A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság hazánknál két és félszer nagyobb területű ország, ám lakóinak száma mintegy egyhar- mada hazánkénak. A viszonylag ritka népsűrűségnek fő oka az, hogy területének túlnyomó része magasfennsíkokkal megtördelt, alig művelhető és lakható hegyvidék. A lakosság túlnyomó része az ország középső részén, főleg a Mekong folyó termékeny völgyében telepedett le. A többi indokínai országhoz hasonlóan itt is majd három évtizeden keresztül folyt a honvédő háború az imperialista hódítók ellen. Laoszban az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdasági élet fel- fejlesztése mellett a gyermekvédelemre és az ifjúság művelődésére. Képeink erről a tevékenységről számolnak be. Első képünk egy óvodába visz el. Veinkhamban, a főváros, Vientiane mellett fekvő kis faluba képzett gyermekgondozónők vigyáznak a kicsikre, míg a szülők az állami gazdaságban dolgoznak. Az országban 1952 óta kötelező az elemi iskolai oktatás. Ma az iskolakötelesek túlnyomó része látogatja az általános iskolákat. 2. képünk: egy vientlanei általános iskola tornaóráján készült. (ti) JUGOSZLÁVIA A gazdasági stabilizáció megteremtéséért JUGOSZLÁVIA: PROGRAM A GAZDASÁGI STABILIZÁCIÓÉRT 1981 1982 (növekedés 7.-ban) 1981 ig82 2,0 4,2 Ezen belül: 12 15 m ii 9-9 7 1,4 # « r Társadalmi össztermék ipari 3,5 termelés összesen vas és acélipar fémfeldolgozó ipar vegyipar szénbányászat petrolkémia gépgyártás 4 Mezőgazdaság mtéT^3 ’rT^EH0ZATAL 8,5| Foglalkoztatottság 2,7 ,5 Munka termelékenysége Kiskereskedelmi 3g 3 árindex Személyi fogyasztás Beruházás Reáljövedelem-1,2-10-4,7 15,0-6 A „Csináld velünk” mozgalom hazájában, az NDK- ban sok nagyszerű kezdeményezés született már. Ezek egyike a faluszövetség megszervezése ott, ahol több közeli kis település ereje külön- külön nem lenne képes a lakosság életkörülményeinek gyors megváltoztatására. így van ez a Felső-Harz- ban is, ahol Benneckenstei- ben és a környékén kialakult kis falvakban több mint tízezer ember él. Van tehát a kommunális ellátás terén bőven tennivaló. Ez a vidék kedvelt kiránduló hely is, amelyet télen, nyáron ezrével keresnek fel a turisták, s az ő szükségleteiket is figyelembe keli venni! A Benneclenstein központtal megalakult faluszövetség sorra vette a megoldandó feladatokat. Elsőnek az egészségügyi ellátás megjavítását vették tervbe, hiszen a legközelebbi város, ahová az itt lakók vagy az üdülők orvosi ellátásért fordulhattak, 35 kilométernyire van innen. Ezért elhatározták egy korszerű rendelőintézet létesítését. Néhány évi takarékoskodással össze is gyűlt a szükséges 500 000 márka, így . hitelre sem volt szükségük. „A pénzzel önmagában azonban még nem tudtunk volna mit kezdeni — mondja erre az időszakra emlékezve Heinz Lamprecht, Benneckenstein polgármestere —, hiszen nincs a közelben nagyobb építővállalat, amely a munkát elvállalta volna. Üzemek azonban bőven vanak a faluközösség körzetében, s ezek készséggel bocsátották rendelkezésünkre munkaidő után a szükséges gépeket, berendezéseket, sőt a szakembereket is. A segítség megszervezésekor a településünkön működő fafeldolgozó üzem felajánlásait is számításba vettük.” A közös fáradozások eredményeként — háromévi munka után — ma már áll a központi rendelőintézet, ahol tíz szakorvos tevékenykedik. A járóbeteg-rendelést biztosító általános orvosok ellátják a háziorvosi szolgálatot is. A belgyógyászok minden szükséges műszert megkaptak: van itt EKG- készülék, laboratórium, röntgenberendezés. A szülész orvosnő a terhestanácsadásról is gondoskodik, a legkisebbek egészségére pedig gyermekszakorvos vigyáz. MONGÓLIA Darhan — a nemzetközi barátság városa Tizenkilenc évvel ezelőtt új várost alapítottak Mongóliában, a Burkant völgyében, 220 kilométerre a fővárostól, az egyik legritkábban lakott vidéken. Az új város, Darhan, ma már az ország egyik jelentős kulturális és ipari központja. Számos üzem — erőművek, könnyű- és élelmiszeripari üzemek, építőanyag-gyár — biztosítja az egyre növekvő lakosság ellátását és a munkalehetőséget. A nagyüzemek építésében és a szakmunkások képzésében, betanításában jelentős szerepet vállaltak a szovjet, a bolgár, a lengyel és a csehszlovák szakemberek. 1978-ban Darhan az ország ipari termelésének már 10 százalékát adta, napjainkban pedig annyit, mint 1955-ben az ország egész ipara. Az elmúlt években kulturális szempontból is sokat fejlődött a város. Ma már önálló rádió- és tévéállomása van, és az elmúlt évben megnyitották a szovjet segítséggel felépült ifjúsági színházat is. Az iparvárosban jelenleg számos általános és tíz középiskola működik. Amikor Darhant építeni kezdték, mindössze egy orvosi rendelő állt az építő rendelkezésére. Most 400 ágyas jól felszerelt kórház, bányász-szanatórium és több szakorvosi rendelőintézet működik a modern nagyvárosban. Darhan a fiatalok városa, lakóinak többsége 31 éven aluli. Az elmúlt két évtized alatt csaknem 80 százalékkal növekedett a város lakossága. Jugoszláv szakemberek véleménye szerint sikeresen folytatódik a gazdaságstabilizációs program végrehajtása. Csökkent a fizetési mér- hiánya (2,3 millió dollárról 1,4 millió dollárra), az ipari termelés a • tervezettet megközelítő mértékben növekedett és sikerült visszaszorítani a társadalmi és a lakossági fogyasztást is. A program célkitűzései azonban nem valósultak meg teljes egészében. Csak kisebb mértékben növekedett az export, az infláció mértéke megközelítette a 400/o"ot, csökkent a lakosság reáljövedelme, s hiány mutatkozott több közszükségleti cikkből. 1982-re — az elmúlt év tapasztalatai alapján — mérsékelt fejlesztési ütemet irányoztak elő, amely változatlan fogyasztás mellett, a foglalkoztatottság óvatos növekedésével, az árak 15%-os emelkedésével, a reálbérek tavalyi szintjének megtartásával számol. Az import lényegében az 1981-es szinten marad, de az export 8%-os emelését tervezik. Mindezen intézkedések hatásaként azt várják, hogy a fizetési mérleg hiánya tovább csökken (500 millió dollár körül alakul), valamint Jugoszlávia összes devizabevételeinek 24%-át a külföldi adósság törlesztésére fordítva, az is jelentősen mérséklődik. — TERRA — SZOVJETUNIÓ Gépkocsi 30 kopejkáért CSEHSZLOVÁKIA Szárítás napmeleggel A légvezeték beszerelése a napenergiával működő szénatárolóba (Fotó: ORBIS — Jiri Branda felv.)Amikor a moszkvai Ludmilla Azarovszkaja 30 kopejkáért vett egy lottót, biztosan nem számított rá, hogy több ezer rubelt nyer majd vele. Aztán, amikor az esti újságban megnézte a nyertes számokat, megtudta, hogy a szelvényével egy Lada gépkocsit nyert. Természetesen nincs mindenkinek olyan szerencséje, mint Ludmilla Azarovszká- jának — a sorsjegy végül is játék a szerencsével. Szerencsés nyertesünk az OSZSZSZK-ban kibocsátott lottósorsjeggyel nyert autót. Egyébként mind a 15 szövetségi köztársaság külön- külön bocsát ki sorsjegyeket a Szovjetunió Miniszter- tanácsának engedélyével. Az ebből származó jövedelem az adott köztársaság államkasszáját gyarapítja. A sorsjátékok rendszere minden köztársaságban nagyjából azonos, a különbség főként a kibocsátott szelvények értékében van. Ez függ a köztársaság lakosainak számától, a tárgynyeremények összetétele pedig attól, a lakosságnak mire van igénye, milyenek a szokásai. Így aztán az OSZSZSZK gyakorlatáról szólva képet alkothatunk a többiekről is. Az OSZSZSZK-ban évenként összesen 126,6 millió rubel értékben bocsátanak ki sorsjegyeket. Az összeg 60 százaléka a nyeremény. Egy évben kilenc alkalommal adnak ki sorsjegyeket, közülük egyet március 8., a nemzetközi nőnap alkal.- mából. Ilyenkor több olyan tárgynyereményt sorsolnak ki, amellyel a nőket örvendeztetik meg. Ezen az ünnepi sorsoláson egyébként is jóval több a tárgynyeremény, mint más alkalommal. A múlt évben 844 Lada és Moszkvics gépkocsi, több mint kétezer motorkerékpár, több ezer hűtőszekrény, televízió, szőnyeg, több száz pianínót és még sokféle értékes tárgynyeremény talált új gazdára a szerencsés nyertesek között. Ezeken kívül lehet nyerni különféle összegeket is — egy rubeltől 250 rubelig terjedően. O. Gyemenko 1985-ig a csehszlovák mezőgazdasági vállalatoknál már nyclcszáz olyan szénatároló üzemel majd, amelyben a zöldtakarmányt (fű, lóhere, lucerna) a padló alatti rácsozat alá fújt levegővel szárítják. A széna tápértéke szempontjából ez az eljárás igen előnyös, mert a meleg levegőnek alacsony a relatív nedvességtartalma, s így magas a szárítóképessége. A szárítás időtartama ily módon egyharmadával csökken. Márpedig régi tapasztalat, hogy a széna annál jobb minőségű, minél hamarabb szárad meg. Gazdasági szempontból ez az eljárás azonban — az eddig használatos módszerekkel — túlságosan energiaigényes. v A napenergia felhasználásának ötlete a széna szántásához a prágai Mezőgazdaság-Technikai Kutató Intézet két munkatársától, Václav Sladky tudományos kandidátustól és Jiri Bradna mérnöktől származik. Néhány mezőgazdasági vállalatnál már működnek vízmelegítésre használt napkollektorok, s a szoláris szénatároló sikeres próbaüzemelése bebizonyította, hogy ezzel a módszerrel jelentős menyiségű fűtőolajat, nyersolajat, illetve villanyáramot takaríthatnak meg. A közép-csehországi Sedl- cany állami gazdaságának egyik szénatároló csarnokában nagy felületű légmelegítő berendezést alkalmaztak. Lényegében két további réteget fóliát és fekete bádoglapot) raktak a már hőszigetelt tetőre. Az üvegházakban szokásos hőhatás elve alapján előbb a bádoglap melegszik fel, majd a tető és a közötte lévő hézagban áramló levegő. A felmelegedett levegőt ventillátorok a padlórácsozat alá fújják. Energiára tehát csak a ventillátorok üzemeltetéséhez van szükség. " Csehszlovákia — földrajzi helyzeténél fogva — ami a napenergia gyakorlati célokra történő kihasználását illeti, a lehetőségek határán fekszik, de a kísérlet bebizonyította, hogy a szoláris szénatárolók alkalmazása az ország területének túlnyomó részén reális. A sedlcany-i állami gazdaság, ahol a kísérletet folytatták, 400 méter tengerszint feletti magasságban fekszik a közép-cseh magaslaton, és időjárási feltételei átlagosak. A szoláris szénatároló háromréteges tetejének levegője akkor is felmelegszik, ha az idő felhős. A melegítő berendezés csak akkor nem működik, ha esik az eső. A takarmány szárításához elég, ha a levegő csupán néhány fokkal melegebb, mint a kinti hőmérséklet. A levegő felmelegedésére szolgáló napenergia-hasznosító berendezés viszonylag olcsó: a mezőgazdasági vállalatok szükséges befektetései — a felhasznált anyagoktól függően — 3—5 év alatt megtérülnek. A sikeres kísérlet alapján a gyártók most próbasorozatot készítenek. A takarmány hagyományos, napon történő szárítását, Nkombinálva a tető alatti szárítás előnyeivel, a jövőben a csehszlovák mezőgazdasági vállalatok felhasználják majd a gabonaneműek és más mezőgazdasági termékek szárítására is. (—i—n) összeállította: Gyurkó Géza Ludmilla Azarovszkaja lottón nyert Lada gépkocsijával (Fotó: SZP—APN—KS, V. Akimov felv.j
