Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. február 11., csütörtök Leningrádi szőnrieaukció ROMÁNIA 1982: Előtér ben az energiatermelés és a mezőgazdaság fejlesztése Az Aranyosgyéresi Fémművek (Kolozs megye). Az üzemben acélt, hengerelt árukat, hegesztő elektródákat, drótokat, kábeleket gyártanak. A termékeket 25 országba exportálják. A képen: a fémművek vlllanyvezetékgyártó üzeme. (Fotó: AGERPRESS—MTI—KS) Kékróka-pelerin Mosómcdve-félbunda A jelenlegi ötéves terv első esztendjének eredmé­nyei előrelépést jelentenek Románia gazdaságának fej­lesztésében. Igaz, az elmúlt évben is voltak lemaradá­sok, különösen a mezőgaz­daság maradt adós a ter­vek teljesítésével, mégis az előirányzatok összességét illetően olyan kép bontako­zik ki, ami jó alapot bizto­sít a további munkához. Ismert tény, hogy Romá­niának fizetési mérlegében nehézségei vannak. Ennek okát Bukarestben abban lát­ják, hogy a világgazdasági válság nem kerülte el Ro­mániát sem. Egyes külföldi cégek visszavonták szerző­déseiket, vagy elhalasztot­ták a hitelek megnyitását, más cégek a szerződések megvalósításának elhalasz­tását kérték. A nyugati tő­kehitelekkel kapcsolatban szintén gondot jelent, hogy a nyugati bankok túlságosan magas kamatokat követel­nek, amelyek egyes esetek­ben még a hitelvisszatérítési részleteket is meghaladják. A román vezetés éppen ezért mindent elkövet an­nak érdekében, hogy a le­hető legkisebbre szorítsa vissza a hitelfelvételeket. Az exporttermelés fokozásával — különösen a vegyiparban, a fémiparban, az építőanyag­iparban, gépiparban és más területeken — több bevé­telre törekednek, az impor­tot korlátozzák, igyekeznek hazai készítményekkel és anyagokkal pótolni a dol­lárért vásárolt anyagokat, hogy a külföldi adósságok csökkenjenek. Az ötéves terv első esz­tendejének eredményei — az ipari árutermelés tervét több mint 20 milliárd lejjel túl­teljesítették, csaknem 400 új termelőkapacitást helyez, tek üzembe, csökkentették a termelési költségeket, és ai anyagfelhasználást — azt a feladatot rójják a dolgo­zókra, hogy ebben az évben még. eredményesebben gaz. dálkodjanak és dolgozzanak. Az idén az energiaterme­lés és a mezőgazdaság fej­lesztése áll az előtérben. A feladatok rendkívüliek. Vil­lamos energiából például 74 milliárd kilowattórát kell előállítani, s bizony nem számíthattak arra, hogy a terveket a rendkívüli tél felborítja. A nagy fagyok miatt a vízi erőművek táró­éinak szintje csökkent, a patakok és folyók nem szál­lítanak megfelelő vízután­pótlást, s az erőművek ter­melésében újabb gondok ke­letkeznek. Átmenti jellegű­nek tekinthető a probléma, s ezen most azzal segítenek; hogy az ország lakosságát is érintő energiakorlátozást vezettek be. Gazdasági szakemberek azzal. számol­nak, hogy mihelyt megindul a magas hegyekben az ol­vadás, megtelnek a tárolók, magasabb lesz a Duna víz- szintje is — amely a Vas­kapui vízi erőmű számára fontos — és akkor ismét megszokott teljesítményű lesz az energiatermelés. A mezőgazdaság feladatai is rendkívüli erőfeszítéseket követelnek. Ma már nagyobb beruházási összeget kap ez az ágazat, mint korábban. Erre példa: az elmúlt ötéves tervben 126,3 milliárd lejt fordítottak mezőgazdasági beruházásokra — ugyanak­kor az ipar ennek majdnem négyszeresét kapta — míg csupán az idén az összeg majdnem eléri a 40 milliárd lejt. Romániában magasak a gazdasági célok és a köve­telmények. A terv, miközben rögzíti, hogy csökkenteni kell egyes nem hatékony és igen energiaigényes termék előállítását, lényeges emel­kedést helyez kilátásba az alapszektorokban, valamint az anyag- és munkaerőfor­rásokat magas fokon hasz­nosítható ágazatokban. Ezek­től a gazdaság szerkezeté­ben Bukarestben kedvező módosulásokat várnak. Oltványi Ottó Leningrádban évente háromszor rehdezik meg a hagyomá­nyos szőrmeaukciókat. A legutóbbin nagyszabású divatbe­mutatót tartottak a szovjet szőrmeipari vállalatok legújabb termékeiből. A több mint 30 országból érkezett szakembe­reknek mintegy 1 millió nyércprémet, nagy mennyiségű kék. róka- és ezüstrókaszőrmét mutattak be. Nagy választékban szerepeltek a vörösróka-, sarki róka-, mókus, rozsomák, far­kas-, mormota-, nyest-, mosómedve- és a hód*, sőt még a gyűrűsfóka- és medvefókaprémek is. Az aukció legértékesebb darabjai a coboly- és a hiúzprémek voltak. BULGÁRIA Javuló életkörülmények A Góbi pásztorai, az arátok MONGÓLIA Az ismeretlen Góbi Óriási terület, kevés em­ber, sok millió állat — így jellemezhető Dél-Mangólia, amelynek nagy részén a Gó­bi sivatag terül el. (A siva­tag kisebbik fele Kínában van.) Sivatag? — Nem egé­szen, nem olyan; mint a Sza­hara. A neve az ősi „gov” mongol szóból ered, amely „puszta vidéket” jelent. Az időjárás alaposan meg­nehezíti az itteni emberek életét. A ritka esőket hosz- szantartó aszályok váltják fel. Nagy tehát a vízhiány. Nyáron 40 fok meleg, télen —25 fokos hideg van. A leg­nagyobb reménységet a víz­kutatás jelenti itt, mert a ta­pasztalat és a tudósok meg­állapítása szerint itt találha­tók a föld alatt Mongólia legnagyobb víztartalékai. A A teve áll az első helyen.,. (Fotók: HOR — KS) kutatásban és feltárásban magyar szakemberek is je­lentős részt vállalnak. Különleges növények, kü­lönleges állatok élnek itt. A szaxaul például, ez a se nem fa, se nem bokor növény, amelynek gyökerei 10 m-nél is mélyebbre nyúlnak a ta­lajba. Ez a pásztorok legfőbb tüzelője. (Igaz, a geológusok feltételezése szerint hatal­mas szénkészletek is rejtőz­nek itt a föld mélyében. Megtalálhatók itt vadjuhok, különleges antilopok, sivatagi medvék, vadlovak, vadsza­marak, vadkacsák és vadte­vék — olyan állatfajok, ame­lyek máshol már rég kihal­tak. Jönnék is ide a vadá­szok a világ minden tájáról. De egyre több turista is ér­kezik, hogy megcsodálja a félsivatag csodáit, különös tájait, s találkozzék az itt élő „arátök”~kal, a pászto­rokkal. Kevés ember, sok millió állat —, így jellemeztük Dél- Góbi megyét. Igen: ezen a területen az állattenyésztés a legfontosabb gazdasági ág. Az első helyen „a stivatag hajója”, a teve áll. A teve húsa, gyapja, teje, bőre — mind-mind nagy értéket je­lent, mind a lakosok ellátá­sa, mind kereskedelmi szem­pontból'. A megye második legna­gyobb helységében, Bulgan- ban található a Góbi-vidék Mezőgazdasági Kutató Inté­zete. Fő feladata: új, a vi­dék nehéz természeti körül­ményeihez legjobban alkal­mazkodó állatfajok kite­nyésztése. Helyi kecskefaj­tát szovjet doni kecskével kereszteztek. Az új kecske­fajtának a „Gov Gurvan Szaihan” nevet adták. Az új fajta 8—13 százalékkal na­gyobb élősúlyú, mint az it­teni régebbi kecskefajta. A legfőbb előnye: kétszer any- nyi gyapjút ad, mint a ko­rábban itt tenyésztett álla­tok. Ugyancsak kitűnő ered­ményt értek el a juhtenyész­tésben egy mongol juhfajta és egy szürke, szovjet kara- küljuh keresztezésével. S hogy a növénytermesz­tésben sem kell szégyenkez­nie az intézetnek: á félsiva­tagi körülmények között 6 kg_os görögdinnyéket, 1—2 kg-os darabsúlyú hagymákat és 80 dekás burgonyát hoz­nak ki a földből. Magyar szakemberek nyúj­tottak segítséget a vidék ér­dekes kísérletéhez: a napele­mek hasznosításához. A Gó­biban évente 3300 órán át süt a nap. Ennek a termé­szeti erőforrásnak a haszno­sítására hordozható kollek­torokat fejlesztettek ki, ame­lyek egy jurta napi szük­ségletét fedező, 100 liter 60 fokos meleg vizet állítanak elő. A kísérletek beváltak, és megkezdték a sorozatgyár­tást. Most egész jurtatábor kielégítését szolgáló, napi 2000 liteir meleg vizet szol­gáltató, napenergiával műkö­dő fűtőelemek előállítását is tervezik. A továbbiakban téli istállók, továbbá meleg­ágyak, illetve hajtatóházak napenergiával való fűtésére is folynak az előkészületek. Gáti István A Bulgáriában élők és a rendszeresen idelátogatók a megmondhatói, milyen szem­mel látható kedvező válto­zások mentek végbe ország­szerte az utóbbi években a belkereskedelmi áruellátás­ban és a lakossági szolgál­tatásokban. Vonatkozik ez a ruházati szaküzletekre, a divatáruházakra, az illat­szerboltokra éppúgy, mint a leghétköznapibb bevásárlás színhelyére, az élelmiszer- üzletekre. A BKP XII. kongresszu­sán jóváhagyott gazdaság- és szociálpolitika fő célja a nép állandóan növekvő anyagi, szellemi szükségletei­nek kielégítése. A végrehaj­tásának második évébe lé­pett új bolgár ötéves terv egyik legfontosabb célkitű­zése az életszínvonal emelé­se, az életkörülmények ja­vítása. Ezt szolgálják a há­rom évvel ezelőtt fokozato­san bevezetett új gazdasági mechanizmust a gyakorlati tapasztalatok alapján kiegé­szítő és módosító intézkedé­sek, amelyekről a múlt év decemberében hozott hatá­rozatot a bolgár miniszter- tanács. A január 1-én ha­tályba lépett jogszabály a BKP XII. kongresszusa és a tavaly októberi országos párt- és gazdasági aktíva iránymutatásának megfele­A Magdeburgi Műszaki Egyetemen a kutatási felada­tok 40 százalékát diákok vér gezték el az elmúlt tanévben. A tehetséges, fiatal kutató- jelöltek egyike Harald Schiedung, a kibernetikai— elektrotechnikai szak hallga­tója, Reinhold Krampitz professzor szemináriumának tagja. Szemináriumi csoport­ja elé a professzor két évvel ezelőtt azt a feladatot tűzte ki, hogy próbáljanak techno­lógiai megoldást találni a keményfémek tökéletesen si­ma megmunkálására. A feladatot elsőnek Harald lően megteremti a feltétele­ket ahhoz, hogy következe­tesen meghonosítsák az új gazdasági szemléletet az anyagi termelés minden szférájában, a gazdaságirá­nyítás minden szintjén, a brigádszervezettől a minisz­tériumokig és a miniszter- tanácsig. Bulgáriában ma minden korábbinál jobban ügyelnek arra, hogy a lakosság nö­vekvő vásárlóerejének meg­felelő választékú és minősé­gű áruval lássák el az üz­leteket. A közszükségleti cikkeket gyártó iparágakat kiemelten fejlesztik. A lakosság jobb ellátásá­nak kihasználatlan lehető­ségei közé sorolják Bulgá­riában a településrendszerek alapvető élelmiszerekből va­ló önellátásának javítását és a vállalatok kisegítő gaz­daságainak bővítését. Ennek célja az üzemi étkezdék jobb zöldség-, gyümölcs-, to­jás- és húsellátása. A lakosság reáljövedelme öt év alatt 16 százalékkal, az idén pedig 3 százalékkal nő. A nemzeti jövedelem növekedésének megfelelően a társadalmi fogyasztási alapok öt év alatt 17 szá­zalékkal, 1982-ben pedig 3,5 százalékkal gyarapodnak. A kiskereskedelmi áruforga­lom öt év alatt 21, az idén Schiedung oldotta meg. A fiatalember, aki a diploma- munkáját is e témáról, az ún. elektroeróziós fémmeg­munkálásról írta, 24 évesen jelentkezett első találmányáé­val: a speciális impulzusger nerátorral. Kísérletei alapján az ifjú kutató meggyőződött arról, hogy az elektroeróziós fém- megmunkálással — ha az ő módszerét alkalmazzák — 0,2—0,3 századmilliméter pontosság érhető el. Talál­mányát, az új impulzusgene­rátort az egyetem műhelyé­ben fejlesztette ki. A műszer 3,8 százalékkal nő. Az öt­éves és az 1982. évi terv­törvény nagy súlyt fektet az árualap szerkezetének bővítésére, az egyes köz­szükségleti cikkekből időn­ként még felmerülő hiányok leküzdésére, a belső piac jó minőségű, a fogyasztók által keresett termékekkel történő ütemes ellátásra. Ez­zel összefüggésben nagy je­lentőséget tulajdonítanak a korszerű technológiával dol­gozó kis- és középüzemek száma gyarapításának. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Bulgáriában már egyáltalán nincs gond­juk a háziasszonyoknak. Bár az üzlethálózat tekin­télyes része már önkiszol­gáló rendszerű, sok még a korszerűtlen, elavult bolt. Az ötnapos munkahetet itt már több mint egy évtized­del ezelőtt fokozatosan be­vezették, a pénteki bevásár­lás azonban ma sem tarto­zik a könnyű és kellemes feladatok közé. Igaz viszont, hogy az utóbbi időben nö­velték a szombaton, sőt va­sárnap is egész nap nyitva tartó élelmiszerüzletek szá­mát Szófiában. Az új lakó­telepeken élők bevásárlási terhén pedig a bolgár fő­városban épülő metró is enyhíthet majd. Pék Miklós * segítségével a berlini STEREM AT gyárban olyan technológiát ‘ alkalmaznak, amely nemcsak a minőségi munkát teszi lehetővé, ha­nem megrövidíti a gyártási időt is. Harald Schiedung ma 27 éves. Most az általa elsőnek alkalmazott fémmegmunkálás tökéletesítésén dolgozik, összeállította: Gyurkó Géza NDK Különleges impulzusgenerátor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents