Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1982. február 10., szerda Naponta tizenkét és fél óra Birkózás A körcsarnok múltja — jelene Bizonyára sok olvasónk emlékezik még vissza arra a rádióadásra, amely az egri körcsarnok kihasználá­sával foglalkozott. Abban az időben mi is megírtuk, az újonnan készült „palotának” egy év próbaüzeme­lésre van szüksége, hogy tapasztalatokat gyűjtsön; bejárassa a gépeket, kijavítsák a szerelők azokat a hibákat, amelyeket ebben az időszakban fedeznek fel. Nos, a próbaév eltelt, sőt az utóbbi két év is, ami­kor már rendes műszakban üzemelhettek. Miként si­került az 1981-es év programját megtervezni és vég­rehajtani? Mit ígér az idei esztendő? Ezekre a kérdé­sekre kerestük a választ, amikor Alaxai Emillel, a sportlétesítmények igazgatójával beszélgettünk, — ugyanis az ő gondozásukban üzemel a Kemény Fe­rencről elnevezett körcsarnok is. — Valóban, az 1979-es esztendő, de még az 1980-as is a beindulás, a kísérletezés éve volt — mondotta. — Ekkor alakultak ki azok a normatívák, amelyek meg­határozzák a téli-nyári üze­meltetés feltételeit. Gondolok itt a gáz-, a víz-, a villany- fogyasztásra stb. Mindezek birtokában készítettük el a múlt évi és az idei tervein­ket is. Mondhatom: tavaly maximálisan kihasználtuk lehetőségei nket. — Hallhatnánk erről bő­vebben is? — A csarnok az elmúlt év­ben 4560 órát üzemelt, ami napi átlagban 12,4 órát je- lent. Részletesebben: 520 sportrendezvényt bonyolítot­tak le, ebből versenyjellegű 181 volt. Az iskolai sportra 976, a tömegsportra pedig 942 órát fordítottunk. Az egyéb rendezvényekre — po­litikai, kulturális, honvédel­mi — 420 óra esett, az edzé” sekre viszont 1521 óra. Ide tartozik még az is, hogy ta­valy 1980-hoz képest két órá­val tudtuk a napi kihaszná­lási időt növelni, s ezzel el jutottunk a csúcsponthoz. További fokozásra nincs mód, mert nem fér bele a „hu­szonnégy órába”. Magyarázat­ként csak annyit: időt vesz el a sportolóktól öltözködés­re, a csarnok takarítására, a pályaelőkészítés, a segéd­eszközök szerelése. Egy ököl­vívóring felállítása és lebon. tása például több órát vesz igénybe. — Hogyan sikerült idáig eljutniuk? — Mi mindig igyekeztünk lehetőségeinkhez mérten va­lamennyi igényt kielégíteni. Az épület azért van, hogy használják. 1978-ig nem volt a megyében olyan fedett csarnok, ahol jelentős, nem­zetközileg is elfogadható kö­rülmények között lehetett volna versenyt rendezni. A kezdeti és sikeres próbálko­zások után — szeretik Egert — ezek száma megnőtt, ugyanígy az országos és el­ső osztályú találkozók száma is. Viszonylag nem magas a terem órabére sem, főleg, ha a mai energiaárakra gon­dolunk. Ma már az iskolai tornatermekért többet kér­nek, mint mi. Az iskolai tornatermek órabére 3—400 forint, nálunk délelőttönként 100 forint. Déli 12-től 15 óráig 200 forint, s aztán 360 forint. A csarnok üzemelési költsége viszont ezer forint fölött van óránként (1980- ban még csak 700 forint volt!. A nem sport jellegű rendezvényeknél természete­sen más a tarifa. így alar kult ki aztán a teljes leter­heltség, ami az idén még tovább fokozódott volna, de sajnos, a januári program- egyeztetésnél több egyesület, sportkör és iskola igényét el kellett utasítani, mert túljelentkezés történt. — Zajosak, idegesitőek az ilyen tárgyalások. Miként történik az elosztás? — A megyei rendezvé­nyektől felfelé a nemzetközi versenyekig az időpontokat a megyei sporthivatal prog­ramozza (magyar—norvég férfi torna, Dobó-ökölvívó- verseny, kosárlabda EB stb.), a fentmaradó kapacitással pedig a városi sportfelügye­lőség rendelkezik. Az ESE mint kiemelt sportegyesület ugyancsak itt valósítja meg programjait, mint a többi el­ső osztályú szakosztály (ko­sár- és kézilabdái ritmikus sportgimnasztika stb.). A további üres helyeket igyek­szünk tömegsportra, kulturá­lis és egyéb rendezvényekre bocsátani, valamint a szo­cialista szerződésben kötött kötelességeink teljesítésére biztosítani. Több vállalat szocialista brigádjai végez­nek társadalmi munkát ná­lunk a különböző létesítmé­nyeken, s ezt illik viszonozni. — Szerencsére több a lé­tesítmény, de ismereteink Keresztlefüggés. Bemutatja a norvégok elleni találkozón Kelemen. szerint kevés ehhez a lét­szám. Hogyan tudják felada­taikat mégis teljesíteni? — Valóban ez a helyzet. Hozzánk tartozik a körcsar­nok mellett az edzőterem, a tekecsarnok, a teniszstadion, a füves- és salakospálya a lelátókkal, az északi sport­telep, a nyitott uszoda, és részt vállalunk költségfede­zet nélkül a várkúti turista­ház fenntartásában is. Csak érdekességként említem meg, hogy létesítményeink­ben 1600 ajtó, háromezer ab­lak, kétezer vízcsaptelep ta­lálható, s nincs olyan nap, hogy ezeken ne lenne mit javítani. A több ezres szur­kolósereg, de olykor a ver­senyzők sem bánnak ,,'kesz- lyús kézzel” ezekkel. — De térjünk vissza a kör­csarnokra: összesen kilencen dolgozzák két műszakban. Ha a szabadságokat, betegr ségeket, a szabad szombato­kat is beszámítom, valóban nem tűnik soknak a lét­szám. Forgószínpad-szerűen dolgoznak a munkások, és igyekszünk minden lehető­séget kihasználni a karban­tartási és felújítási munkák­ra. Az idén például elvégez­zük a csarnok tetőszerkeze­tének korrózióvédelmét, pó­toljuk a hőszigetelést és ki­javítjuk a hűtőgépházat. Társadalmi munkában a küzdőtéren védőpalánkot ál­lítunk fel, s felmérjük a padlóburkolat cseréjének le­hetőségeit. Hadd újságoljam el még azt is, hogy felújítás­ra kerül az idén az atlétikai, a tenisz és kismértékben a labdarúgó füvespálya is. Rendbehozzuk a stadion órá­ját, az uszodába piedig érin­téses eredményjelzőt szere­lünk fel. Az edzőterembe' szivacsos ugróárkot készí­tünk, s felszereljük a füg­gesztett tornaszereket. Bővít­jük a tekepólyát is 12 mé­terrel. — Ezeken kívül mit ígér az idei esztendő? Milyen na­gyobb rendezvényekre. szá­míthatunk? — A csarnok féléves ren­dezvényi terve kész, a má­sodik félévi csak nagyvona­lakban. Az biztos, hogy a kulturális, honvédelmi, s tömegsportrendezvények, s az NB-s találkozókon kívül, nemzetközi, országos és vi­déki birkózóversenyt (márci­us 20—21), válogatott toma- és ökölvívó-mérkőzéseket is (július és augusztus) látha­tunk itt. Kézilabdában már nagyüzem van, rendezünk nemzetközit is, mint ahogy kosárlabdában is. Áprilisban bonyolítjuk le a mozgássé­rültek országos röplabda­versenyét, május 17—18-án pedig a katonai kollégiumok spartakiádját labdajátékok­ban. S természetesen itt rendezzük meg már a hét vé­gén a Népújság Kézilabda Kupát, — mondotta befeje­zésül a sporthivatal igazga­tója. Fazekas István Telt házat vonzott az Egri Finommechanika—BSE kosár­labda-mérkőzés. A győztes találkozón Káló hármas gyűrűben tartja a labdát (Fotó: Szántó György) Nagy mezőnyökben négy egri A felnőttek Matura-emlék- versenyét követően az el­múlt hét végén szőnyegre léptek az ifjúsági, a serdülő és az úttörő korosztályok birkózói is. Az egyes hely­színeken nagy tömegek ver­senyeztek, és azok, akik az élmezőnyben végeztek, szá­mos akadályon verekedték át magukat. Sokszor a soro­zatos győzelmek is kevésnek bizonyultak az éremszerzés­hez. Az Eger SE utánpótlás birkózói közül a serdülők Debrecenben a Tarányi Jó­zsef szabadfogású emlékver­senyen indultak 20 egyesü­let 172 résztvevője között. A Kun István edző által veze­tett egri gárda kellemes meglepetésre az összetett pontversenyben a második helyen végzett. Egyénileg súlycsoportgyőztes lett az 57 kg-os Molnár, aki népes me­zőnyt utasított maga mögé. A 42 kg-ban egri döntő volt, győzött Faragó, második Krucsió. Második lett 72 kg- ban Kovács is. A negyedik helyezett Szuromi, jó birkó­zás mellett sem tudott dobo­gós lenni. győzelem Budapestre Lakatos András ezúttal edzői minőségben ve­zette az ifjúságiakat a KISZ Kupa nemzetközi kötöttfo­gású versenyre, ahol 251 volt az indulók száma. Bravúros teljesítményt Sike András ért el, 52 kg-ban csoport- győztes lett. Egerben hat egyesület 101 versenyzője vett részt a „B” kategóriás szabadfogású út­törőversenyen, sajnálatos, hogy megyénkből hiányoztak a gyöngyösi és parádsasvári úttörők. Egri színekben Tóth Pál szerzett súlycsoportgyő­zelmet. Ficzere T., Gyöngy, Bécsi, Fekete második, Csör­gő pedig harmadik lett súly­csoportjában. Nem szerzett érmet, de jól birkózott Csá­ki is. Ezen a héten szombaton és vasárnap újabb erőpróba vár az ifjúsági és junior birkó­zókra. Egerben a csebok- szári-lakótelepi 9. számú Ál­talános Iskola termében ren­dezik a Dobó István kötött­fogású emlékversenyt, bizon­nyá ra ismét nagy létszámú mezőnyökkel. Kezdés 14, il­letve 9 órakor. KÉZILABDA Hasznos sorozat volt A fővárosi körcsarnokban az 5. fordulóval befejeződött a női kézilabda MNK-döntő sorozata. A helyezések már korábban eldőltek, így a Vasas újabb kupagyőzelme épp oly biztos volt, mint az, hogy a tavalyi második, a Bp. Spartacus ezúttal csak 3. lehetett az ezüstérmet megszerző Építők SC mögött. — Ezt az egyhetes tornát elsősorban a válogatottjelöl­tek érdekében hoztuk létre, s célunkat — ha nem is tel­jes mértékben — végül is si­került megvalósítanunk — vélekedett Csík János, a vá­logatott vezető edzője. — Jó volt, hogy valamennyi keret­tagot láthattuk együtt, egy­más ellen játszani; ez az öt, egymást követő mérkőzésle­hetőség elsősorban a nem Vasas-játékosok számára volt komoly bizonyítási le­hetőség. Az angyalföldiek ugyanis annyira kiemelked­tek a mezőnyből, hogy szá­mukra nem jelentett igazi megterhelést az MNK-döntő. Több jó egyéni teljesít­ményt is feljegyezhettem — folytatta Csík —, így a Va­sasból tetszett Sterbinszky, Rácz és Gombai, az Építők­ből György 80 százalékos tel­jesítményt nyújtott. Néhány alkalommal Angyal is jól játszóit, s voltak biztató fel­villanásai a veszprémi Or­bánnak is. Gödömé többre is képes, de őt vállsérülése akadályozta. Egy gól, három halott... Rio de Janeiróból Jelentette az AP hírügynökség: az elmúlt hét végén a Rio de Janeirótól 3200 km-re északra fekvő Sao Lulsban véres botránnyal zárult egy labdarúgó-mérkő­zés. A helyi Sampaio Correa együttese 1—0-ra kikapott a ven­dég Fortalezától, s az utolsó bírói sípszó után az elégedetlen Sao Luis-iak, valamint a vendégszurkolók között verekedés tört ki. Az eseményről hétfői adásában a Brazil Televízió is beszámolt: milliók láthatták, amint a rendfenntartó erők kézi fegyvereiket és gumibotjaikat használják, a gyújtogató, van­dál módon pusztító, egymást nem kímélő nézők ellen. A ve­rekedés „csúcspontján” számos fiatal a lelátó tetejéről ugrott az odalent „küzdők” közé, eközben egy kisgyermeket agyon­tapostak. Rendőrségi jelentés szerint a futballdráma végül Is három halálesettel, 25 súlyos sérüléssel zárult. Február 15—18. között az OTSH Római-parti vízi tele­pén továbbképző tainfolya- mon vesznek részt a buda­pesti és megyei természet­barát-szövetségek elnökei és főtitkárai. A tanfolyamon tájékoztatják őket a termé­szetvédelem helyzetéről, a termés Zetbarát-mozgalom időszerű kérdéseiről, a 'Ma­gyar Madártani Egyesület működéséről, a Turista Ma­gazin tevékenységéről. X Fernando Martins, a por­tugál Benfica elnöke Argen­tínában tartózkodik, ahon­nan csapatát kívánja meg­erősíteni a jövő idényre. Így szó van többek között arról is, hogy tárgyal majd Cesar Luis Menottival, az argentin szövetségi kapi­tánnyal ugyancsak szerződ­tetés ügyében. Mint ismere­tes, a Benfica jelenlegi ed­zője Baráti Lajos és csapa­ta öt ponttal lemaradva a második helyen áll a baj­Innen onnan nokságban a Sporting Lisz- szabon mögött, amelynek ka­pusa Mészáros Ferenc. X Előkészületi labdiarúgó- mérkőzés, Gyöngyös: Gyön­gyösi SE—Bélapátfalva 2—1 (1—1). Ma, szerdán a mát- raalji együttes a szintén NB II-es BKV Előre csapatához utazik, majd vasárnap Gyön­gyösön 11 órától a Vasast váró, az MNK-ban rövide­sen pályára lépő Recski Érc- bányászt fogadják újabb elő­készületi mérkőzés kereté­ben. X Február 15-ig lehet bekül­deni a nevezéseket a röplab­da Országos Serdülő Kupa idei rendezvényre, a megyei röplabdaszövetséghez (Eger, Kossuth út. 9.). A nevezett csapatokban 1965. szeptem­ber 1. után született játéko­sok szerepelhetnek. A me­gyei döntőt, melyről az első helyezettek jutnak tovább a területi döntőre, a lányok­nak február 17-én 15 órai kezdettel Egerben, a közgaz­dasági szakközépiskolában, a fiúknak pedig február 21-én 9 órától a tarnaleleszi álta­lános iskolában rendezik meg. X Ismeretes, hogy Juan An. tonio Samaranch, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság spa­nyol elnöke találkozóra ké­szül Javier Perez de Cuellar, ENSZ-főtitkárral, mégpedig azzal a céllal, hogy segítsé­get kérjen az olimpia elleni bojkottmozgalmak megféke­zésére. A megbeszélések előtt Perez de Cuellar szóvivője, Francois Giuliani beszámolt arról, hogy az ENSZ-főtitkár egymagában hathatós segít­séget aligha nyújthat. BŰVAROK A JEGES DUNÁBAN. Idén ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát a BHG- Búvár Klubja, ahol mintegy kétszázan tevékenykednek. Munkájukat a kemény téli idő­járás sem zavarta: rendszeresen megtartották edzéseiket a BHG Kopaszti-gáti vízi bázi­sán (MTI fotó: Balaton József felv. — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents