Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. február 7., vasárnap * f. Hogy „kijátsszák” magukból a félelmet.. békés EGYMÁS mellett élés A háztáji gazdaságokért... A gyermekek életének szomorú, mély nyomot hagyó időszaka, amikor kórházba kerülnek. Gyakran tapasztalják a szülők, hogy tartósabb kórházi ápolás után gyermeküknél alvászavar, éjszakai szorongás, ágybavizelés, halálfélelem, gyakori pislogás lép fel. Az eddig kiegyensúlyozott, egészségesen fejlődő gyermeknél jelentkezhet még hirtelen fellépő dadogás, vagy dacreakció is. ötéves kor alatt az anyától való elszakítottság, az idegen kórházi környezet, a magáramaradottság és az el- esettség érzése megzavarja a hartnonikus lelki fejlődést. Szükségessé vált napjainkban a gyermekkórházak és gyermekosztályok magas színvonalú gyógyító munkája mellett a gyermekek lélektani ismeretében kidolgozott tervszerű nevelési tevékenység is. A gyermek kórházi osztályokon történő rendszeres, játékos foglalkoztatása napjainkban múr nem utópia. Hazánkban többfelé alkalmazzák. A pedagógus, gyógypedagógus vagy pszichológus vezette örömteli, aktivizáló foglalkozás a gyógyító munka elősegítője. Játék közben a gátlásos kisgyermek „kijátssza” magából félelmeit. Természetesen a napi foglalkozások tervezésekor figyelembe kell venni azt, hogy nem azonos korú és nemű gyerekek vannak a gyermek- osztályokon. Ami valameny- nyiüknél fontos, az az, hogy az őket körülvevő tárgyi környezet derűt árasztó, esztétikus legyen. Szakítani kell azzal a gyakorlattal és szemlélettel, hogy a kórházban minden legyen hófehér. . A csecsemő- és gyermekosztályokon az erős, vidám színek domináljanak. A gyerekekre megnyugta- tólag hat, ha időnként zenét hallgathatnak, sőt egyszerűbb hangszerekkel maguk is zenélhetnek. Kézenfekvő, de ma még korántsem elterjedt gyakorlat, hogy a gyerekeket keresztnevükön szólítsák az orvosok és ápolónők. Igen lényeges, hogy velük sokat beszélgessenek, még a kicsikkel is, elősegítve ezzel normális beszédfejlődésüket. Pszichológiai megfigyelések és kísérletek igazolják, mennyire fontos már csecsemőkorban is a rendszeres, szeretetteljes és beszéddel kísért gondozás. A kisiskolások már képesek belátni kórházba kerülésük szükségességét. Náluk a játékos foglalkozások mellett tanulásra is szükség van. Az elmondottakon kívül nagyon fontos még — valamennyi korcsoportra érvényes —, hogy legyenek kézügyességet és alkotó fantáziát igénylő, fejlesztő foglalkozások is. Azok a gyerekek, akik a kórházban a gyógyítás mellett tervszerű, az életkorukat figyelembe vevő játékos nevelésben részesültek, nem fognak későbbi életük során sem a kórháztól félni. Ilosvai Ferenc Eger Apróbb-nagyobb bosszúságok Csak így lehet? Az mind szép és jó, hogy kiharcoltuk az ötnapos munkahetet, minden területre. Tudom, voltak és lesznek nehézségek, bökkenők. Mindezek azonban a ma emberét nem nagyon nyugtatják meg, különösen azért, mert sok mindent el lehetne kerülni a jobb szervezéssel. Eddig sem volt Gyöngyö- sör gördülékeny postai szolgáltatás, és egyes üzletekben a zárásidő pontos betartása. Most, tovább romlik, vagy romlott a helyzet. Gyöngyösnek van egy postafiókja, és a városba vezető úton égy főpostája. Ez már régen kevés. Érzik ezt az emberek, akik hosszú sorokban állva várnak, hogy 1-es, vagy 2-es ablakhoz jussanak egy-egy bélyegért, vagy távolsági telefonhívásért, vagy totóért, lottóért, zúgva, morogva, veszekedve hol egymás közt, hol az ott dolgozókra, elhangzó megjegyzések tömkelegével, cif- rázásával. S még jó, ha mindkét ablak nyitva van. A sor vége sokszor az utcára nyúlik. Aki nem bírja, hazamegy, melegszik egyet, s újra jön. S közben mondja a magáét. Mondja azért is, mert túl kényelmes az ablak mögött ülő dolgozó. Az üzletek pénztárai 10— 11 között zárnak, de a pénz feladását a posta 12- ig fogadja csak. S mi történt legutóbb? Háromnegyed tizenkettőkor egy kislány kikiabált; „Akik bent vannak, azoktól elvesszük a pénzt, azokat kiszolgáljuk, akik kint vannak, elmehetnek”. Megdöbbentünk. Hiába szóltunk. A „zsákosok" nem fizethették be a bevételt, mások nem adhatták fel a távirataikat, leveleiket. A hét napból alig ötöt dolgozunk, és bizony sokat bosszankodunk, ha az orrunk előtt bezár a posta, vagy kulcsra zárják zárás előtt az üzletek aj fajait. Nem hiszem, hogy csak így lehet áttérni az ötnapos munkahétre... Erdős Tivadarné Gyöngyös A feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a háztáji gazdaságokra, amelyek kisegítő üzemágai a szövetkezetnek. Tagjaik élnek is ezzel a lehetőséggel, mégpedig 507 hektáron. Ezeken a területeken mindenki maga választotta meg, hogy milyen növényt kíván termeszteni. A tagság nagyobb része a közösre bízta a háztáji művelését és ezért a meghatározott kukorica- és árpamennyiséget kapta. A nyugdíjasok pénzben kapták meg járandóságukat. Aldebrőn és Tófaluban 1 millió 100 ezer forint értékű tápot forgalmaztak 1981-ben, míg a tsz-en keresztül értékesített hízó és szarvasmarha értéke 8 millió forintot tett ki. Egyéb jövedelemhez is jutottak; tejtermeléssel, tojásértékesítéssel, nyúl- és galambtenyésztéssel is foglalkoztak. A számítások szerint a háztáji gazdaságokból értékesített termények értéke eléri a 35—40 millió forintot. A szövetkezet a háztáji gazdálkodás segítése érdekében falugazdát alkalmaz, akinek kötelessége arról gondoskodni, hogy a háztáji területeket felszántsák, megműveljék. ök szerződtetik a hízósertést, és a szarvasmarha-szerződésekben is közreműködnek. A téesz meg kívánja valósítani olyan kultúrák termesztését is, amik igényesebb munkával ugyan, de több bevételt biztosítanak a tagok részére. Kibontakozóban van a tsz-tagok között a szakcsoport kialakulása, amely zöldséget termel majd. Felvetődött a kertszövetkezet kialakításának gondolata is. Az állattartással kapcsolatosan a tsz biztosítja a növendékmarha, az anyakoca felvásárlását. Tervezik, hogy tavasszal bevezetik a bérhizlalást is. Farkas Csbaa Tófalu Nagy kár...! önhibámon kívül, kissé megkésve érkeztem arra az összejövetelre, ahol a gyöngyösi déli városrész három választókerületének tanácstagjai tartottak beszámolót. Jóleső érzés volt látnom, hogy a tanterem majdnem telve volt hallgatókkal. Rövidesen azonban annál inkább meglepett, amikor felismertem a valós helyzetet, mármint azt, hogy a jelenlevők tulajdonképpen csak három körzetből jöttek össze. De vajon miért? A választópolgárokat ennyire nem érdekli, hogy mi történik városunkban? Hiszen akik figyelmesen végighallgatták a tanácstagok beszámolóit, meggyőződhettek arról, hogy milyen eredmények, hasznos változások születtek 1981-ben. Ez ve gül is minden itt élő embert kellene, hogy érdekeljen. Aztán az is nagyon fontos lenne, ha a polgárok észrevételeikkel, hasznos javaslataikkal rendszeresen segítenék az általuk megválasztott tanácstagok munkáját. Az elhangzott beszámolók után, a jelenlevők közül ugyan többen is hozzászóltak. Némelyek többször is. De a hozzászólók valameny- nyicn olyanok voltak, akik eddig is minden hasonló eseményen hallatták szavukat. Nagy kár, hogy akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, nem jöttek el. Ügy látszik, egyes embereket nem érdekel még az sem, ami közvetlenül mellettük történik. Dávid József. Gyöngyös A hónap rendeletéi Az ipari miniszter a munkavédelemről — A népi iparművészek minősítése és díjazása — Családi házat is megvehet és újraértékesíthet az OTP Az idei év első közérdekű rendeletét az ipari miniszter adta ki — a munkavédelemről. A jogszabály részletes előírásokat tartalmaz a dolgozó emberek védelme, az üzemi balesetek megelőzése érdekében. Ezek szerint a különféle gazdálkodó szervezeteknél a gépek, berendezések, technológiai sorok biztonságos kezelésére, karbantartására a szabványoknak megfelelő külön utasításokat kell készíteni. Szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a munkavédelemmel kapcsolatos dömtési hatásköröket az igazgatóktól egészen a csoportvezetőkig. A vállalatoknál olyan munkavédelmi szervezeteket kell létrehozni, amelyek egyaránt alkalmasak a rendszeres ellenőrzésre, a hiányosságok folyamatos megszüntetésére, a munkavédelmi Oktatás irányítására és a balesetek szakszerű kivizsgálására. Ki lehet munkavédelmi vezető? A jogszabály szerint erre a tisztségre a tervező- és kutatóintézeteknél csak munkavédelmi szakmérnököt vagy üzemmérnököt lehet kinevezni. Az ő irányítását általában az igazgató, vagy annak műszaki helyettese látja el. Lényeges előírás, hogy teljesítménybérben, több műszakban foglalkoztatott dolgozó munkavédelmi vezető vagy előadó nem lehet. A nem függetlenített munkavédelmi vezetőt (előadót) egyéb feladatok ellátásával csak olyan mértékben szabad megbízni, hogy ez munkavédelmi tevékenységének zavartalan ellátását ne gátolja. Külön rendeletet adott ki a munkavédelemről a közlekedés- és postaügyi, valamint a pénzügyminiszter is. Ezek az adott területre vonatkozó sajátos előírásokat tartalmazzák. ★ A Minisztertanács rendeletet alkotott a Népi Ipar- művészeti Tanács jogállásáról, feladatairól, szervezetéről és működéséről. Eszerint ez- a testület gondoskodik a különféle népi iparművészeti termékek minősítéséről, beleértve az országos pályázatok és kiállítások anyagát is. A NIT jelöli ki a gazdálkodó szervezetek megbízásának teljesítésére alkalmas népi iparművészeket, s állapítja meg a szerzői, valamint a tervezői díjat is. Ez a szerv jogosult a népi iparművészek alkotó munkájának támogatására, kísérleti műhelyek, tájházak létesítésére, fenntartására. A művelődési miniszter végrehajtási rendelete szerint a népi iparművészek részére igazolást kell kiállítani. A termékéket az előállítónak azonosításra alkalmas jelzéssel, úgynevezett zsűri- számmal is el kell látnia. A jogszabály melléklete pontosan fel is sorolja a népi iparművészeti termékeket, amelyek a következők: szőttes, fazekasmunka, faragás és festés, hímzés. A népi kismesterségek közé tartozik a festett, faragott bútorok, a népviseleti babák, a bőr- és kovácsoltvas-termékek, valamint a fából készült népi játékok előállítása. A hagyományos háziipari termékek: a kézi csomózású és szövésű szőnyeg, a fűzből, gyékényből, nádból és egyéb anyagból készült fonott használati és dísztárgyak, a Vert, horgolt és varrott csipke, valamint a szőtt és varrott gobelin. ★ Január havi jogszabályösszefoglalónkat egy pénzügyminiszteri rendelet rövid ismertetésével zárjuk. Ez az Országos Takarékpénztár részére vételre felajánlott, személyi tulajdonban lévő lakások vásárlásának és újraértékesítésének pénzügyi feltételeiről szóló korábbi rendeletet módosítja. A változás lényege, hogy az OTP ezentúl már minden személyi tulajdonban álló lakást megvásárolhat és újraértékesíthet. Tehát a tanácsi érté- kesítésű szövetkezeti lakásokat és — típusúkra tekinted nélkül — a családi házakat is. Deák András „Fogadás” jeligére, Egercsehi: Ha december 21-re szavazott, ön nyerte meg a fogadást. December 21-e ugyanis napéjegyenlőség, ettől kezdve rövidülnek a napok, tehát 22-én már kevesebb ideig volt fenn a nap, mint 21-én. „Helyes étrend” jeligére, Gyöngyös: „Húsz éve tudok cukor- betegségemről, de legutóbb az orvosok hasnyálmirigygyulladást is megállapítottak. Egyedüli gyógymód ennél a betegségnél is a diétá- zás. A cukorbetegek részére adható étkezést elég jól ismerem, de az utóbbiét nem megfelelően. Kérdésem, hogy hol szerezhető be olyan könyv, vagy gépelt kimutatás, amely a hasnyálmirigygyulladásban szenvedő cukorbetegek részére ad étkezési előírásokat.” Sajnos, egyelőre még nem kapható ilyen könyv, de úgy gondoljuk, hogy nem sokáig kell várnia, hiszen — az illetékesektől kapott válasz szerint — az említett betegségben levő emberek étrendjét tartalmazó füzet már a nyomdában van. Megjelenéséről később értesíteni fogjuk önt. Addig is türelmét kérjük. „Éjszakai csendet és nyugalmat” jeligére, Eger: „Tízemeletes házban lakunk az egri Csebokszári- lakótelepen. A felettünk levő család nagyon zajos életei él. Fúrás, faragás, kalapács hangja hallatszik tőlük. Sokszor virrasztanunk kell a reggelig tartó „bálok” miatt. Nem használ a figyelmeztetés sem. Ha szólunk, válaszul azt kapjuk, hogy minek költöztünk ilyen házba, ezt a zajt meg kell szokni. Hová forduljunk lakótársaimmal együtt panaszunkkal? Sajnos, nem ön az egyetlen, aki hasonló panasszal keresi fel szerkesztőségünket. A válaszunk a következő: Ha valaki a szocialista együttélés szabályait megsérti és ez állandó gyakorlattá válik olyan mértékben, hogy a szomszédság számára a lakás használatát is- tűrhetetlenné teszi, az érdekeltek forduljanak a városi tanács igazgatási osztályához az ügy kivizsgálása érdekében. „Családi pótlék” jeligére, Hatvan: „Nem tudom, hogy értesüléseim jók-e, de azt hallottam, hogy január 1-től a kisiparosok is jogosultak családi pótlékra. Ha ez így van, igényünket hová nyújthatjuk be?” — kérdezi hatvani kisiparos levélírónk. A hír valóban igaz. Kisiparosok, magánkereskedők 1982. január 1-től jogosultak családi pótlékra. Akinek a felesége családi pótlékban részesült, a folyósítást 1981. december 31-én beszüntették. Heves megyei telephellyel működő kisiparosok, magán- kereskedők családi pótlék igényüket az egri Társadalombiztosítási Igazgatósághoz jelentsék be (levélcím: Eger, Pf. 28. 3301), a megfelelő nyomtatványon, amely az egri és a gyöngyösi kirendeltségen beszerezhető. Az igénybejelentéshez csatolan. dó iratok: ha a gyermek után már előzőleg folyósítottak családi pótlékot, az előző folyósító szerv által kiállított igazolvány szükséges. Új igényléskor az igénylő és a gyermekek anyakönyvi kivonata. (Személyes megjelenés esetén elegendő a személyi igazolvány bemutatása is.) Ha a családban egy gyermek van, havi 130 forint jövedelempótlék jár, az erre vonatkozó igényt a családi pótlékhoz hasonlóan kell bejelenteni.
