Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

I NÉPÚJSÁG, 1982. február 6. szombat ■Hl Farsangi vidámság Elkezdődött az új eszten­dő, és a vidámságok, a far­sangi mulatságok, a bálozá* sok egy kicsit szabadjára engedik a fantáziánkat. A hosszú téli hónapok bezárt­sága, egy-egy téltemetőt idé­ző farsangi mulatság, ha kel­lő szellemeséggel (és kevés költséggel!) készülünk rá, sokáig emlékezetes lehet a társaság, és önmagunk szá­mára is. Mit is ígér, vagy javasol ez ügyben a divatprognózis? Sok-sok szín (festés az ar­con, és a test szabadon ma­radó felületein)! Főleg rö­vid, frissen mosott, bozon­tosra fésült haj! Lebegő sza­lagok, muszlinkendők, vi- rágszerűen a nyakhoz, de főleg (akár több is) a fejte­tőre illesztve. Aranyékszert nem illik a maskarába visel­ni, a fülbevaló (hosszú lán­con lógva) kizárólag a ro­mantikus sok-sok virágos öltözékhez illik! 1. pillangós arcocska: rö­vid hajú, keskeny archoz il­lik. Erős feketére kontúro- zott szem. Az orrtőre sárgás­barna rúzzsal pillangótes­tet, az arc szem körüli fe­lületére pillangószárnyakat festünk. A szemhéj, az orrtő világos-sárgás-ezüst (szemce­ruza), a szemöldök feletti arcoldalrésze ciklá­menvörös rúzzsal, árnyékolt festéssel készül. Barna szem­ceruzával a szélrészeket körbekontúrozzuk. A két csáp vékony drótszálból (moherfonallal körbete­kerjük) készül. Az orrtőtől a homlokközépig, technokol ragasztóval illesztjük, rög­zítjük a megfelelő helyre. 2. az arcot, a szemeket, homlokokat szivárványszínű pasztellkréta-vonalakkal át­íveljük, az arcfelületet előző­leg a szokásosnál kissé erőseb­ben bekenjük, átmasszírozzuk zsíros krémmel, így a mulat­ság után a festékréteget könnyűszerrel, langyos szap­panos vízzel eltávolíthatjuk. A szájunk alsó részét, az arcközepet ezüst szemfes­tékkel, habos „felhő” for­mára festjük. A fejtetőre alufólia lapokból 15—20 cm hosszú csúcsra sodort szar­vacskákat illesztünk (az al­só szélesebb végződést 3 helyen kb. 2 cm hosszan be­vágjuk, és hullámcsat segít­ségével rögzítjük a hajunk­hoz). 2 kisebb hibátlan ny­lonszatyrot gyengéden felfú­junk, a nyílásokat cérnával összekötjük, és ugyancsak a fejtetőre illesztjük. A zacs­kóban ha csupán kevés le­vegő van, az oldalszéleken gyűrt, pillangó, bogárszárny látványt keltünk. A fejdísz­hez egyszerű pamutpóló, és 2—3 nagyméretű kendőből a derekunkra kötött .„szok­nya” illik. 3. romantikus, muszlinsá­lakból tekert, masnira kö­tött, lebegő kendő a fejtetőn, kissé a bal oldalon, alóla, egészen a fültőig kisebb-na- gyobb művirágokból, leve­lekből sapkaszerű parókát készítünk a fejméretünkre. A természetes arcszínt csu­pán a tűzpirosra festett száj és a barna ceruzával, az oldalszél felé haladó csí­kozott szemkörnyék teszi alkalmivá. PV Izomlazításra 5 perc „Van is nekem időm tornázgatni!" — mondja sok „telt- karcsú" háziasszony, aki mindamellett szeretne fogyni, vagy csak felfrissülni. Nos, tessék csak jól belegondolni: hányszor állunk 10—15 perceket a konyhában, várva, hogy felforrjon a tej, egyet rottyanjon a berántott étel vagy át­forrósodjék végre a vasaló és így tovább. Ezek az „üresjáratok” éppen elégségesek arra, hogy né­hány térdhajlitással, karnyújtással fellazítsuk izmainkat, felfrissítsük magunkat. Vagy: amíg a szobából a konyhába érünk, lépkedjünk lábujjhegyen, esetleg fordítva: nagy, nyújtott léptekkel. Így játszva, szinte észrevétlenül el is végezhetjük a napi tornagyakorlatainkat. Kisgyerek a kórházban A kisgyerek számára nem mindennapi megpróbáltatást jelent a kórházi kezelés. Nem is elsősorban az el­szenvedett fájdalmak viselik meg — a tűszúrás, a sebke­zelés, infúzió stb. —, hanem a családból való kiszakadás érzése. A kisgyerek a kór­házi tartózkodás napjait tel­jes magányosságban éli le. Visszahúzódó a társaival, a nővérekkel, az orvosokkal ritkán teremt kapcsolatot. -Erre helyzeténél fogva se nagyon van alkalma. Nincs mozgáslehetősége. Ez pedig nagyon fontos a kisgyerek kapcsolatteremtésénél, hisz többnyire játék közben ba­rátkozik meg pajtásaival. A kórházban többnyire nem hagyhatja el a rácsos ágyát, alig látszik ki belőle, így legfeljebb az ágyszomszéd- jával próbái szót váltani. De nem is ezek az igazi ár­talmak, hanem az, ha nem ké­szítjük fel kellőképpen a kisgyereket a kórházi tar­tózkodásra, s az az érzése támad, hogy a szülei végleg otthagyták, soha nem viszik haza. meg akarnak tőle sza­badulni. Ez az érzés akkor támad a gyerekben, ha azt mondjuk neki, hogy nem marad ott a kórházban, csak kezelésre visszük. Vagy ott hagyjuk ugyan, de rögtön érte jö­vünk, csak kiszaladunk va­lamiért. Ez a kegyes csalás komoly törést okozhat a gye­rekben, s a szülőkbe vetett bizalom elvesztésével járhat Hallottam olyan esetet is, amikor egy év is beletellett, míg helyreállt a szülőkkel a szeretetteljes, bizalmas kap­csolat, a gyerek biztonság- érzete újra megszilárdult. Könnyebb ugyan búcsú nélkül megszökni a gyerek­től, vagy félrevezetni, de ne tegyük. Vállaljuk az igazsá­got, a sírást, az elkeseredést, a választ a sok aggódó kér­désre, vállaljuk a felkészí­tést, mert így a gyereket bent a kórházban már nem érheti meglepetés, és ez a legfontosabb. A' mi négy és fél éves Zsoltinkat is operálták nem­régiben. Mikor megtudta, hogy be kell mennie a kór­házba, bizony sírva fakadt. Aztán az volt az első kérdé­se, ugye meglátogattok? Ez is fontos dolog! A gyereket látogatási időn kívül nem szabad zavarni, a többi kis beteg érdekében sem. A lá­togatási időben feltétlenül be kell mennünk, mert nehezen kiheverhető csalódást okoz­hatunk neki, ha hiába vár. Hogyan készítettük fel a gyereket? A beutalás előtt Zsoltival elmentünk meg­nézni a kórházépületet. El­mondtam, hogy ide kell jön­nünk, több gyerekkel egy szobában, fehér ágyon fog feküdni. Doktor bácsi, nő­vér néni fog vigyázni rá. In­jekciót is adnak majd biz­tosan, fájni is fog, de attól gyógyul meg hamar. Kiszá­moltuk, hányat kell aludni a látogatásig, és addig, míg hazajöhet. A kórházba indulás regge­lén sírva ébredt, útközben sem volt jókedve. Sírt, ami­kor pizsamára vetkőztettem, és amikor elköszöntem tőle a kórterem ajtajában. Amikor eljött a látogatás napja, nem mutatott kitörő örömet, mi­kor meglátott bennünket. Egykedvűen feküdt az ágyá­ban, és véresre cumizta az ujját. Aztán ismét sírt, a bú­csúzáskor is. De amikor érte mentem, már örömmel fogadott: — Tudtad. hogy hazavisz­lek? — kérdeztem. — Tudtam — nevetett —, mert számoltam, hányat kell aludni. A kórházból kijövet na­gyokat köszönt Ha nem is emlegeti azóta se a bent tör­ténteket — mert. mindenkép­pen kellemetlen élmény az egy kisgyereknek —, de kész­ségesen válaszol a kórházzal kapcsolatos kérdésekre. Mi­kor négy nap múlva vissza­mentünk kötözésre, nem volt félelem benne. Meg se for­dult a fejében, hogy újra ott kell maradnia a kórházban. Mindez annak a következ­ménye, hogy feltétlenül meg­bízik a szavunkban. Sose csa­latkozott bennünk, mert a kellemetlen és kényes dol­gokban is az igazat mond­tuk mindig. Átányi László Még mindig, illetve ismét időszerű megvizsgálnunk az iskolásgyermek tanulási lehe­tőségét a lakásban. Még nem késő segíteni, fel kell mérni a lehetőségeket, a szükségleteket, s a kapható típusok közül gyorsan össze lehet állítani praktikus, egyszerű megoldásokat, ahol nyu­godt körülményeket biztosíthatunk a gyermeknek. Ábráink ilyen példákat mutatnak fekvőhellyel, íróasztallal kombinálva. Cserepes növények átültetése A cserepes növényeknek . nagyon kis mennyiségű ta­laj áll rendelkezésre, azért időközönként át kell ültetni azokat. Erre akkor kerül sor, ha a növények a ren­delkezésre álló talajt már gyökerükkel átszőtték. De befolyásoló tényező lehet, ha leromlott a talajszerke­zet, elfogyott a tápanyagtar­talma vagy szaporítani kí­vánjuk a növényt. Amennyiben továbbra is abban a cserépben hagyjuk a növényeket, a növekedés­ben és a fejlődésben vissza­esnek, esetleg az alsó leve­leiket ledobva, részben az abból kivont tápanyagból építik fel az új leveleiket. Az erőteljesen fejlődő szo­banövények fiatal korukban minden évben igénylik az átültetést, a friss talajt. A kifejlődött egyedek és az edényes növények (mint pl. a leánder stb.) nem igénylik olyan gyakran. Az átültetés másik szabá­lya az időpontra vonatkozik. Ez akkor történjen, amikor a növények hajítani kezde­nek, többnyire tavasszal. Ek­kor a lakások még elég me­legek, gyorsabban megindul az új talajban a gyökerese- dés, illetve a növények nö­vekedése, kevésbé esik vissza a növény a fejlődésben. Az átültetéssel egy időben egyéb munkákat is el kell végezni. A felnyúlt, megko­paszodott szárú növényeket visszavágjuk. Ezt egy rügy vagy egy íz (nodus z) felett végezzük. Levágjuk az elszá­radt levélvégeket, túlburján­zott gyökérzetet, az elhalt gyökérrészeket. Amennyiben meggyőződ­tünk az átültetés szükséges­ségéről, az átültetés folya­mán a következőkre legyünk figyelemmel: az átülte­tést megelőző nap öntözzük meg a növényt. Az átülte­téshez készítsük oda a föld- keveréket és a másik csere­pet. Az átültetés technikája a következő: a növény gyö­kérnyakát (a talaj feletti ré­szét) a bal kezünk középső és mutató ujja közé fogjuk, majd jobb kézzel megtartva a cserepet, fejjel lefelé for­dítjuk. A cserép szélét egy kemény tárgyhoz (az asztal széléhez) ütögetjük, - amíg a földlabda el nem válik a cserép falától. Ezután a régi földlabdáról eltávolítjuk a felesleges föl­det, vigyázva arra. hogy a gyökerek ne sérüljenek. Az új cserép a réginél kb. két cm-rel nagyobb legyen. A cserép alján lévő lyukra egy összetört cserép darabját tegyük, ami biztosítja, hogy a lyuk nem tömődik el és a fölös víz elfolyhat Helyez­zük bele a földlabdát, majd szórjuk körül friss földdel, az ujjunkkal nyomkodjuk meg, vigyázva arra, nehogy a gyökerek sérüljenek. Ügy töltsük tele a cserepet föld­del, hogy az öntözővíznek mindig maradjon hely. Kezdetben ritkábban ön­tözzünk, amíg az új gyöke­rek képződése meg nem in­dul. Az átültetett növénye­ket melegebb helyre állítsuk és védjük a közvetlen nap­fénytől. Kedvező a cserepek közvetlen melegítése. Ebben az időszakban ne trágyáz­zunk, de annál gyakrabban nedvesítsük meg a levele­ket. Ültetés után a növényeket 2—3 hétig zártan tartjuk, amíg a hajtásfejlődés újra megindul. Dr. Fodor Béla Gyorsan elkészíthető ételek SAJTOS SZELET: Hozzávalók: 3 szelet ka­raj, 8—10 dkg reszelt sajt (ementáli), 2 dkg zsemle- morzsa, burgonyapüré-por, tojás. A karaj szeleteket borsoz­zuk és sózzuk. A tojást fel­verjük és belekeverjük a re­szelt sajtot és a zsemlemor­zsát A hússzeleteket a pánib­bá forgatjuk. Kevés olajon, közepes lángon kisütjük. Vi­gyázzunk, hogy ne legyen erős a tűz, mert a sajtköny- nyen megég. Körítésnek burgonyapürét készítünk, burgonyaporból, előírás szerint. Paradicsomot, uborkát, cék­lát adunk hozzá. XXX SERTÉSSZELET, OLA­SZOSAN: 3 szelet sertéskarajt só-^ zunk, borsozunk és rozma­ringgal és fokhagymával be­kenjük. Gyorsfőző edényben 20 percig pároljuk kevés ola­jon. A húst kivesszük a zsi­radékból és apróra vágott vöröshagymát pirítunk ben­ne és hozzáadunk 1 nagy do­boz paradicsompürét, fél de­ciliter vizet és egy csipet cukrot. 5 percig pároljuk. Apróra vágott petrezsely­met keverünk bele. Hozzá burgonyagombóco­kat készítünk. A húst a tálra tesszük, a paradiesomszósszal leöntjük. Mellé uborkát, paradicso­mot, retket adunk. XXX TÖLTÖTT KARAJ: Vékony sertésszeleteket mustárral bekenünk, sózzuk, borsozzuk. Apróra vágott szalonnát, sárgarépát és cse­megeuborkát teszünk rá, és a hússzeleteket összegöngyöl­jük és összetűzzük. 45—50 percig kevés olajon párol­juk. A húst kivéve a zsiradék­hoz kevés vizet öntünk, sóz­zuk, borsozzuk, mustárral és köménnyel fűszerezzük és tejfölt öntünk hozzá. Burgonyagombócot adunk hozzá, melyet gombócporból előírás szerint készítünk el. Mellé káposztasalátát adunk. XXX HURKA PÁROLT ALMA­VAL: Hozzávalók: 3 darab alma, 1 evőkanál vaj, vagy mar­garin, 1 evőkanál cukor, 2 db véreshurka. Az almákat meghámozzuk, négyfelé vágjuk, kimagoz­zuk, majd apró darabokra vágjuk. A zsiradékkal egy serpe­nyőbe tesszük és 2 evőkanál vizet és cukrot adunk hozzá. A hurkát ráhelyezzük és le­fedve kb. 10 percig párol­juk. Burgonyapürével kerít­jük. XXX VIRSLI TAVASZIASAN: Hozzávalók: 2 fej vörös­hagyma, 2 dl borecet, 1 ba­bérlevél, 1 kávéskanál sze­mesbors, 1 kávéskanál só, 2 piros alma, 4—6 db virsli (csirke), reszelt retek, 1/4 fej saláta. A hagymát megtisztítjuk és karikára vágjuk, 2,5 dl vízzel, ecettel és a fűszerek­kel felforraljuk. Az almákat kimagozzuk, héjával együtt feldaraboljuk kb. 8 részre. Az almadarabokat és a virslit a lébe tesszük és 5 percig főzzük, gyenge lángon. A salátát megmossuk, konyharuhával szárazra itat­juk, az ecetes lével leöntjük és egy tálra tesszük. Az al- % madarabokat és a virslit jól lecsöpögtetjük és szintén a tálra tesszük. Reszelt retekkel köritj ük. Főtt burgonyát és pirított kenyeret ehetünk hozzá. összeállította: Deák Rózsi Iskolásoknak

Next

/
Thumbnails
Contents