Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. február 2., kedd ■ ­s . smm S. Az isteni szél Kublai kán, a híres mongol fejedelem, 700 évvel ezelőtt meg akarta hódítani Japánt. Elsüllyedt flottájának most bukkantak nyomára. Kuniicsá Mukae halász a napi munka után minden este Takasima sziget partján sétálgatott Egyik este kin­cset talált. A víz szélén, a félig száradt moszatban pe­csétet fedezett fel, egy mar gas rangú úr névpecsétjét A pecséten lévő feliratot nem értette a halász, de ab­ban bizonyos volt, hogy ré­gi darabbal van dolga. Mukae csaknem hét éven át őrizte még az ismeretlen kincset házában, egy-egy lá­togatójának meg is mutatta \ különlegességet, és az mindenkiből jóindulatú ta­nácstalanságot váltott kd. Idén nyáron azonban egy egyetemi professzor érkezett az elhagyott szigetre, Torao Mocai ócenográfus. Q is megtekintette a pecsétet a halász házában, és nyomban .^felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsnek” nyilvání­totta. A professzor megkapta a pecsétet ajándékba. Nemzeti kincsnek nyilvá­nították, noha időköziben Okazaki régész a Kiusui Egyetemről kétséget kizá­róan bebizonyította; hogy a pecsét eredeti tulajdonosa egy mongol tábornok volt, aki Kublai kánnak, a nagy Dzsingisz kán^ unokájának a szolgálatában állt Mocai professzor Kublai kán mongol fejedelem, Kína császára és Marco Polo me­cénása életét kutatja: pon­tosan 700 évvel ezelőtt Kub­lai túlságosan közel merész­kedett a japánokhoz — s ezzel akaratlanul is olyan mítoszt teremtett, amelyet s<ár japán még ma is alig képes józanul megítélni. Nyugaton a mongolok egész Közép-tEurópáig nyu- multak előre, keleten és dé­len egész Annáimig (Vietnam) meghódították a kínai biro­dalmat, s impériumukba be­kebelezték a koreai király­ságot is. A nagy KufolaS szá­mára keleten már csak egy cél maradt: Japán. A XIII. század közepe táján a mongolok követeket küldtek az akkori japán fő­városba, Kyotoba, feltétel nélkül behódolást követel­tek a szigetországtól A ja­pánok sajátos módon vála­szoltak: a mongol követeket lefejezték. Ez még az akkori zord időkben is egyet jelentett a hadüzenettel: 1281-ben (egy hét évvel korábbi meghiú­sult megszállási kísérlet után) következett a döntő csata. Az egyenlőtlen küzdelem rövid ideig tartott. Az egyik oldalon a világ addigi leg­nagyobb hódító hadserege harcolt 150 ezer emberrel, s több mint ezer hajóval. A másik oldalon viszont csak néhány ezer 'bátor, szegé­nyesen felfegyverzett japán védő, aki a tömeges táma­dás ellen büszke harcmodo­rán kívül nem tudott mást bevetni. A mongolok nem is kételkedtek a végső győze­lemben. Ekkor azonban cso­da történi Alighogy a mon­gol csapatok egy része part­ra szállt Japánban, pusztító erejű tájfun tört ki, s né­hány óra leforgása alatt vé­get vetett az inváziós kísér- tetjárásnak. A hálás japá­nok az „isteni szelet” — ja­pánul: kamikaze — nyilvá­nították a háború győztesé­nek. Ez az első kamikaze-küz- delem a történelemben egé­szen a legutóbbi időkig azt a mítoszt táplálta, hogy se- ibezhetetlen és meghódítha- tatlan a japán szigetcsoport, az istenek földje. Ennyit minden japán is­kolás tud a kamikaze-szto- riról. Több részletet azon­ban homály fed: pontosan hol szálltak partra a mon­gol katonák? Hogyan voltak felfegyverezve ? Mocai professzor meg van győződve róla, hogy válaszol­ni tud ezekre a kérdésekre; a takasáimai partvidékről származó „felbecsülhetetlen értékű” pecsét az ő számára csak egy bizonyíték a sok közül. Egy éve ugyanis húsz bú­vár a tudós megbízásából kerámia tárgyakat, szobrocs­kákat középkori katapultlö- vedékeket hoz fel a tenger mélyéről a Nagasakiihoz kö­zeli Takasima partjainál. Mocai: „Egy dologban biztos vagyok: ami itt 25 méter mélységben rejlik, az nem más, mint a Kublai kán flottája.” A tudós szerint nemcsak arról nyerhetünk majd új ér­tesüléseket. hogy például mi­lyen erős volt a mongol be­folyás a kínai és koreai agyagművességre, de a fel­színre kerülő leletek forra­dalmasítani fogják a törfé- nelemírást is. Kublai flottá­ja ugyanis az egyik „legje­lentősebb régészeti lelet,” amelyet Japán partvidékén valaha is találtak. (Der Spiegel) Mitől ájult el az imám? Jócskán gazdagíthat­nánk a hazai konyhaművé­szetben felhasznált zöldség­félék választékát. Ezt tudhat­juk meg az újonnan megjelent szakácskönyvből, amely a Me­zőgazdasági Kiadónál látott napvilágot. Szerzője Bozsik Valéria, s a kötet a Külön­leges zöldségételek címet viseli. A könyvben felsorolt, sokszor titokzatosan hangzó elnevezések mögött éghajla­tunkon is termeszthető, fő­ként a hazai kiskertekben itt-ott már ma is előfoduló ízletes, tápláló, vitaminok­ban gazdag főzelék-, saláta-, sőt italalalapanyagok rej­tőznek. Bemutatásukat kezdjük a Brassica o'r acea var cymo- sával, amelyet hazai tája­kon brokkolinak neveznek azok, akik exportra ter­mesztik. A karfiollal rokon növény Dél-Európában ős­honos, de már kontinensünk északi tájain is megszeret­ték, s az Egyesült Államok­ban jobban elterjedt a kar­fiolnál. A szerző 12 féle re­ceptjét sorakoztatja föl. A patisszon, vagyis a csillagtök legjobb úton ha­lad ahhoz, hogy ritkaságból mihdennapi konyhakerti nö­vényünkké váljon. Egyre több kertészetben, hobbi­kertben termesztik, a nyári hónapokban egyes piacokon már föllelhető, s a konzerv­Ismeretlen zöldségek tára ipar is felfigyelt rá, mint hasznos savanyítanivalóra. A könyvben található recep­tek közül említsük meg a patisszonnal töltött párizsi kosarat és a pongyolás csil­lagtököt. A gyökérzöldségek válasz­tékát gazdagíthatja a feke­tegyökér, (Scorzonera hispa- nica), amely mint latin neve is mutatja, a spanyol ker­tekből terjedt el Európában, továbbá a pasztinák. Ez utóbbi édes zamatú gyökér- zöldség, kitűnő fogyókúrás étel, helyettesíteni lehet ve­le a krumplit, s energiaér­téke, szénhidráttartalma csak amannak 75 százaléka. Ha valaki állati eredetű dolognak vélné a galambbe­gyet, azt rögtön útbaigazít­ja a növény másik két neve, madársaláta, illetve mezei saláta. Készíthető belőle a többi közt galambbegy-pü- ré is. A kínai kelt (Brassi­ca pekinensia) érdemes len­ne széles körben elterjeszte­ni, mert télen is fogyasztha­tó és jelentős a vitamintar­talma. A lestyán régebben a falusi kertekben is gya­kori volt, ma csak a gyöke­re kerül a kereskedelembe, pedig a növény fizet, mint a köles: több éven át elél, egész nyáron „szüretelhető” és a könyvben közölt íny­csiklandó ételreceptek mel­lett a szerző beavat a les- tyánpálinka, illetve -likőr készítésének titkaiba is. A padlizsán (tojásgyü­mölcs) mind gyakrabban fel­tűnik a piacokon, sőt a zöld­ségesüzletekben is. Huszon­hét receptje között található a török konyha két speciali­tása, a műszaka és az imámbaialdi. Az utóbbi ma­gyarul elájult imámot je­lent. A spórolós természetű imám akkor vesztette el in­dulatában az eszméletét, amidőn megtudta, milyen sok olajat használt föl a fe­lesége az étel elkészítésé­hez ... A porcsin nálunk vadon termő gyom, nemesített vál­tozata pedig dísznövény, de a hollandok spenót helyett fogyasztják. Mi is rászok­hatnánk, mert percek alatt megfő, salátának sem utol­só, s jelentős a vitamin-, mész- és foszfáttartalma. Zárjuk a sort a banán­vagy sóderhagymával és a zsázsával. Az előbbi ízre a vöröshagymával rokon, for­mára pedig a sódarra emlé­keztet. A zsázsa meg a tor­mához hasonló csípős ízé­ről ismert, főleg a környező országokban. A szerző mele­gen ajánlja a zsázsás csirke­combot, amelynek tálalását is melegen ajánlja: előme­legített húsostál dukál hoz­zá. Nádvágás a Velencei-tavon A Sárszentmihályi Állami Gazdaság velencei nádfizemének dolgozói, kihasználva a kedvező időjárást, korszerű géppel vágják a nádat. A téli idényben hozzávetőleg egymillió- négyszázezer kévét aratnak le, s ennek hatvan százalékát tőkés exportra — főleg az NSZK-ba és Hollandiába — szál­lítják. A képen: munkában a nádvágő gépek (MTI fotó: Kerekes Tamás felv. — KS) Anekdoták Arisztotelészt egy bőbeszé­dű, tolakodó fiatalember unalmas történetekkel trak- tálta, és ha egyet befejezett, mindig megkérdezte a filo­zófustól: — Ugye, milyen érdekes, mester? — Szerintem inkább az az érdekes — mondta Ariszto­telész egy Idő múlva —, hogy egy ember, akinek van két ép lába, mint nekem például, itt vesztegeti az ide­jét, a maga fecsegését hall­gatva, ahelyett, hogy már rég továbbállt volna! ★ Amikor G. B. Shaw a ki­lencvenedik születésnapját ünnepelte, egy fiatal fotóri­porternek sikerült őt lefény­képeznie. Az ünnepség után az íróval beszélgetve azt a reményét fejezte ki, hogy a századik születésnapon új­ra lesz alkalma lefényképez­ni őt. — Remélem, mester, meg­érem ezt a pillanatot! Shaw alaposan végigmérte a riportert, majd így szólt: — Miért ne? Hiszen telje­sen egészségesnek látszik, uram. ★ Amundsen egy társaság- , ban sarki utazásairól be­szélt. Többek között elmond­ta, hogy egyszer egyetlen éjszakán tizenöt centiméte­res bajusza nőtt. Amikor né­hány hallgató erősen kétel­kedett ebben, Amundsen hozzátette: — Kérem, ne felejtsék el, hogy ez sarki éjszaka volt! ★ O’Henry, az író egyszer egy kisfiút szalasztott kiadó­jához 50 dollár előlegért. — Egy dollárt sem! — mondta erélyesen a kiadó —, amíg nem tudom, hogy mire kell a pénz! A kisfiú még ugyanazon a napon visszatért, és letett a kiadó asztalára egy lera­gasztott borítékot. A kiadó a borítékban csak egyetlen szőke női hajszálat talált. O’Henry megkapta a kért előleget. ★ Claude Bernard ismert francia orvos, egy betegét vizsgálta, akinek szigorú dié­tát írt elő. Pulzusát mér­ve megszólalt: — Annak ellenére, hogy megtiltottam, ön mégis lágy­tojást evett! — És ezt az érverésemből állapította meg? — dadogta az elképedt páciens. — Persze. A tojás ként, foszfort és fehérjét tartal­maz, amelyek hatnak a gyomorra, a gyomor műkö­dése pedig befolyásolja az érveréBt. Amikor a beteg elment, az asszisztens megdöbbenve kér­dezte Bernardtól: — Professzor úr, ön való­ban a pulzusból állapította meg, hogy a beteg tojást evett? — Ugyan, kedves kolléga) Egyszerűen láttam az Ingén a lágytojásfoltot — mondta mosolyogva a professzor. ★ Peter Sellers angol színész arra a kérdésre, mit gondol a bigámiáról, ezt a választ adta: — A bigámia az egyetlen bűncselekmény, amely egy. ben büntetés is... (Ford.: Lipcsey Júlia) H eti umor ét elején A híres bűvészt felkérték, hogy szórakoztassa mutat­ványaival egy világ körüli útra induló luxushajó kö­zönségét, A kapitánynak azonban volt egy papagája, amely állandóan leleplezte a bűvész trükkjeit, s műsora közben harsányan rikácsol­ta: — A kabátja ujjába dugta a kártyát! Vagy: — Az a nyúl gumiból van — és így tovább. A bűvész a fogát csikor­gatta dühében, de kénytelen volt eltűrni. Az egyik műsora közben a hajó zátonyra futott és el­süllyedt, a hullámokon hányódott a bűvész, a pa­pagáj, meg egy deszka. A bűvész felmászott a desz­kára. — Rendben van — szólt a papagáj —, megadom ma­gam. De magyarázd meg mégis hová dugtad a hajót? ★ — Mondd csak. fiam, miért kapsz te az iskolában mindig csupa kettest, meg egyest? — Nem tudom, papa. Ta­lán azért, mert a jobb je­gyeket mind exportálják! ★ — A kedves lánya most is annál az orvosnál van férjnél? — Dehogy, elváltak, fis ez a gazember nemcsak a va­gyon megosztását követelte, hanem még számlát is kül­dött nekünk arról a 32 vi­zitről, amelyet a házasságuk alatt tett nálunk! ★ Párbeszéd a férfiruha-üz- letben. Vevő: — Ki akarom cserélni ezt a felöltőt, tegnap vettem maguknál. Nem tetszik a fe­leségemnek. Eladó: — De hiszen ez a kabát hat nyelven beszél, uram! Talán inkább a kedve* fe­leségét kellene kicserélnie?! Üveg a világűrből Az űrrepülések során a súlytalanság állapotában olyan minőségű üveget lehet előállítani, amilyenre eddig nem volt példa. Amerikai tu­dósok ezt várják egy magas légköri kutatóraikéta fedél­zetén végrehajtott olvasztá­si kísérlet eredményei alap­ján. Az ilyen üvegek igen előnyösek lennének a léze­rek előállításában, vagy a hírtoválbbításlban felhasznált, különösen csekély energia- veszteségű üvegszálakban. Ennél a kísérletnél égy olyan módszert próbáltak ki, amellyel az üvegolvadékból el lehet távolítani a bubo­rékokat. A súlytalanság ál­lapotaiban normálisan meg­maradnak az olvadékban a buborékok, mert nincs fel­hajtóerő. Az olvasztókemen­cét más kísérleti tárgyakkal együtt egy Black Brant ra­kétával lőtték föl 200 km magasra. A repülés alatt mintegy 6—7 percig a súly­talanság állapota uralkodott a fedélzeten. Egy speciális fényképezőgép ebben a sza­kaszban egy másodperces időközönként 250 felvételt készített, anelyeken látható a buborékok mozgása. EGRI Centrum Áruház

Next

/
Thumbnails
Contents