Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-27 / 49. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Utazók és utaztatók A távolsági autóbusz körülbelül a fele útján tarthatott, amikor a fiatal sofőr váratlanul a szájához emelte mikrofonját, s kemény hangon rádörrent a bóbiskoló utasokra: „Felkérem önöket, hogy tartózkodjanak a szemeteléstől, ellenkező esetben 100 forint bírságot fizetnek!” Általános felzúdulás követte az udvariatlan felszólítást. Szomszédom meg is jegyezte rögtön: „Még ő beszél, amikor a jegyvételkor következetesen nem adja vissza senkinek az aprót!” S ezzel el is jutottunk oda, ami manapság tömeg- közlekedésünket is jellemzi. Nevezetesen a vitatkoz- gatáshoz — anélkül, hogy hogy valakiben is nagyobb igyekezet lenne a jobb érdekében. Mert ugye, az egyik oldal véleménye szerint: túlzsúfoltak a buszok, a vonatok, a villamosok. A válasz: többnek a beállításába nincs mód a dolgozók alacsony létszáma, vagy az egészségtelenné váló járatsűrűség miatt. Azután: koszosak a járművek, néhol csatatérre emlékeztetnek. Az ellenérv (tegyük azonnal hozzá, gyakran bizony jogos szemrehányás): a legtöbbször ez éppen azoknak „köszönhető”, akik kifogásolják, vagyis az utazó közönségnek. S persze, a takarítói állás sem tartozik a legvonzóbbak közé. Baj van a menetrendekkel is, hosszú a várakozási idő — vetik fel sokszor. Rá a felelet: mindenkinek az igényét nem könnyű egyszerre kielégíteni. (Szegényes érv, dehát nincs más.) Elsősorban nők, idős emberek jogos panasza, hogy túl magasak a vasúti kocsik feljárói, kész tornamutat- vány — főleg télen, pedig egyenesen életveszélyes — felkapaszkodni a lépcsőn. Ország-világ hallhatta az államtitkár televízióbeli nyilatkozatát, miszerint igaz a dolog, * jogos a kérés, csakhogy a magasított peronok kialakítása csillagászati összegekbe kerül. Eny- nyit pedig nem tudunk áldozni rá. Marad tehát a kényelmetlenség, az életveszély (!) S sorolhatnánk még a gondokat, de meg is kaphatjuk rá a végső ösz- szegzést: egyébként is az egész teljes ráfizetés... Nagyjából így fest a kérdezz—felelek játék tömeg- közlekedésünk kapcsán. Szinte mindennaposak a szóváltások, gyakoriak a különbén elkerülhető vádaskodások. Ezek helyett inkább valami másra lenne szükség! Figyelmesebb, az utasokkal jobban törődő tömegközlekedési alkalmazottakra — az egyik oldalon. Megértőbb, sokkal kultúráltabb és becsületes (hiszen például a bliccelőkről eddig még nem is ejtettünk szót) utazókra — a másikon. Tehát valamiféle összefogásra, együttműködésre. Nem szabad elfelejtenünk ugyanis, hogy közlekedési kultúránk intelligenciánk egyik fokmérője. Szalay Zoltán Moszkvai szakszervezeti delegáció és művészegyüttes Egerben A délelőtti órákban a szovjet vendégek megkoszorúzták a felszabadulási emlékművet, aztán városnézésen ismerkedtek meg a megye- székhely történelmi emlékeivel, építészeti és kultúrtörténeti jellegzetességeivel. Többek között ellátogattak a várba, a tanárképző főiskolára, orgonamuzsikát hallgattak a székesegyházban, megtekintették a barokk belváros sétáló udvarait és a Dobó teret. Délután a Finomszerel- vénygyár művelődési házában orosz néptáncokból és népdalokból összeállított egyórás ajándékműsort adott a művészegyüttes a gyár dolgozóinak. Egyébként BaIsmerkedés Eger nevezetességeivel A budapesti moszkvai napok ' rendezvénysorozatához kapcsolódva tegnap szovjet szakszervezeti delegáció és a moszkvai Makszim Gorkij Művelődési Ház művész- együttese látogatott Egerbe. Jevgenyij Jevgenyevics Ze- novot, a moszkvai városi szakszervezeti tanács titkárát, a delegáció vezetőjét, valamint a küldöttség tagjait az SZMT székházában Borkő József, vezető titkár fogadta, majd rövid tájékoztatót tartott megyénk politikai, gazdasági, kulturális életéről, és a szakszervezetek munkájáról. Szovjet vendégeink megkoszorúzzák a felszabadulási emlékművet kulma Vladlena Szemjonov- na művészeti vezető csoportja nemcsak Egerben aratott nagy sikert, hanem a moszkvai napok megnyitó ünnepségének operettszínházi gáláján is. A fellépést követően az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát főpincészetébe látogatott el a szovjet küldöttség, este pedig Andornaktályán az Éger- völgye Termelőszövetkezetben disznótoros vacsorával zárult a vendégek programja. Pillanatkép a Bervánál tartott bemutatóról HÁROMÉVES MUNKÁVAL Elkészült az ország első szőlészeti térképe Elkészült az első országos szőlészeti térkép, amely a történelmi borvidékekről, szőlészeti termőhelyekről ad részletes áttekintést. A térkép feltünteti a talaj- adottságokat, az időjárási viszonyokat, a fagyveszély valószínűségét, a napfényes órák átlagát és más, az ágazat gazdaságosságát befolyásoló tényezőket. A térképet hároméves munkával a Kertészeti Egyetem Szőlészeti Kutató Intézete állította ösz. sze, s hamarosan megküldik a megyei tanácsoknak, a me. zőgazdasági üzemeknek, hogy a telepítéseknél támpontul használhassák. A térképre azért van szükség, mert az elmúlt években jelentősen megváltozott a termőhelyek arculata, sok helyen csökkent a terület, több régi szőlővidéken kivágták a töveket, máshol a régi szőlőket újakkal pótolták ugyan, de nem az eredeti helyen. A szőlőterületeknek ez a „mozgása” nem mindig szolgálta a gazdaságosságot. Nem egy helyen maguk a természeti, gazdasági adottságok is módosultak. E változásokat is feltünteti a térkép. Kitűnik belőle a többi között, hogy Tokaj északi lejtőinek bizonyos körzetében, a meredek lejtőkön a nagyüzemi termesztés kevésbé gazdaságos. Ám mégsem célszerű felszámolni itt a szőlőt, kisüzemi körülmények között ugyanis még kifizetődő lehet a művelés. Máshol — Badacsonyban és Csopakon — viszont esetenként azért kevésbé gazdaságos a szőlőtermesztés, mert műtrágyából, növényvédő, szerből környezetvédelmi okokból csak korlátozott mennyiséget adagolhatnak, ezért szerényebb hozamokkal kell megelégedniük. Ugyanakkor a Balatonfelvi- déken még számtalan kihasználatlan hely kínálkozik nagyobb hozamokkal kecsegtető szőlőtermesztéshez, és Somogy megye több vidékén is indokolt lenne szőlőt telepíteni. (MTI) T er mészetvédelm ü n k további ej* I esztéséért — új' törvényerejű rendelet Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Üj törvényerejű rendeletet alkotott a természetvédelemről. Megállapította, hogy a természetvédelemről szóló első törvényerejű rendelet közel húsz éven át megfelelő keretet biztositott a természetvédelmi tevékenységhez és elősegítette az ország természeti értékeinek megóvását. Az új jogszabály célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizve, eredményeit továbbfejlesztve, megállapítsa az emberi környezet védelme érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésének és fenntartásának alapvető 'szabályait. Az Elnöki Tanács hozzájárult, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen egy villamosmérnököt és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen egy középiskolai tanárnőt kitüntetéses doktorrá avassanak. Bírákait mentett fel és választott meg, végül folyamatban levő ügyekben döntött az Elnöki Tanács. ★ Társadalmi érdek, hogy természeti értékeinket megbecsüljük, fokozottan oltalmazzuk és gyarapítsuk — elsősorban ez a szándék és törekvés ölt jogszabályi formát a természetvédelemről szóló új törvényerejű rendeletben. 1982. július 1-től hatályosak az Elnöki Tanács által most — a testület pénteki ülésén — elfogadott rendelkezések. Alapvetően az indokolja a jogszabályozás korszerűsítését, hogy az elmúlt évtizedekben — a gazdasági-társadalmi fejlődéssel összefüggésben — jelentősen megváltoztak hazánkban a természetvédelem feltételei. Így: napjainkban már 430 ezer hektár védett területünk van (körülbelül felerészben erdő), 1961-ben összesen csak mintegy 10 ezer hektár volt; megváltozott a mező- gazdaság egész helyzete, sokasodtak a növény- és állatfajokat veszélyeztető hatások. Az új TVR a megváltozott feltételekhez igazodó, differenciált természetvédelemre ad lehetőséget, s rendelkezéseinek kidolgozásakor szem előtt tartották a gazdálkodás, a termelés érdekeit is. Napjainkban a természetvédelem, amely egyébként hazánkban nagy múltra tekint vissza, csakis tevékeny társadalmi részvétellel alakulhat igazán eredményesen. Gondoskodni kell arról — az új jogszabályban is utalnak rá —, hogy az állampolgárok a természetvédelemmel összefüggő alapvető ismeretek elsajátítását már az alapfokú közoktatási intézményekben megkezdjék, nagyrészt a társadalmi szervezeteknek feladata — egyébként a tapasztalatok szerint szívesen vállalt és végzett munkája — elősegíti, hogy a természetvédelemben a lakosság, öntevékenyen, társadalmi munkával is részt vegyen. Az egyes természeti értékek között a védelem tekintetében különbséget tesz az új jogszabály. Űj fogalomként vezeti be például a fokozott védettséget, amely a kiemelkedő fontosságú természetvédelmi értékek megóvásának biztosítéka. Űj rendelkezések azok is, amelyek a védett természeti területek őrzése, megóvása és a károk megelőzése érdekében lehetővé teszik hatósági jogkörrel felruházott természet- védelmi őrök alkalmazását. Szigorúbb lesz a természetvédelmi értékeket károsító cselekmények megítélése. Itt a felelősségi rendszer továbbfejlesztését szolgálja, hogy bevezetik a természet- védelmi bírságot. A rövidesen hatályba lépő jogszabály a természetvédelmi tevékenység központi irányítását, összehangolását és ellenőrzését az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének feladatává teszi, az igazgatási teendőket pedig a hivatalra (OKTH) és szerveire, illetőleg a tanácsokra ruházza. HÁROM „M" Márkáz—Mátravöl gye melléküzemág Markazon készülnek a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kisebb transzformátorai, tekercsei, a diszpécserkészülékek alkatrészei. A Mátravölgye Termelőszövetkezet melléküzem- ágában Hegedűs Zoltánná TC-tekercset készít. (Fotó: Kőhidi Imre)
