Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. február 4., csütörtök S* % JUGOSZLÁVIA CSEHSZLOVÁKIA KNDK Új irodalmi művek A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság élénk iro­dalmi életéről tesznek tanú- bizonyságot az egyre növek­vő számban megjelenő szép­irodalmi művek. A regények egyrészt a koreai nép törté­netének nevezetes esemé­nyeit dolgozzák föl, másrészt a paraszti élet múltjával, je­lenével és korunk emberé­nek különböző problémái­val foglalkoznak. Az Írószövetség „Április 15.” írói munkaközössége „Halhatatlan történelem” címmel nagyszabású sorozat írását kezdte meg néhány évvel ezelőtt. A rövid idő alatt népszerűvé vált mű a Kim ír Szén vezette felsza­badító harcok fontos esemé­nyeiről ad számot. A múlt történelmi esemé­nyeit a középpontiba állító művek között az elmúlt év sikeres újdonságának számít Rju Rok regénye, „A nap­sugarak sok ezer mérföld- nyire elérnek,” amely a Ja­pánban élő koreaiak jogai­nak. anyanyelvi iskoláztatá­sának védelmében emel szót. Rim Vang Szong regé­nye, a „Szol Dzsuk Hva,” a XI. századba viszi el az ol­vasót, s a mű címével azo­nos nevű, legendás hősnő élettörténetét dolgozza fel, aki a Korjo dinasztia ural­kodása idején álruhában, férfiként harcolt az idegen elnyomók ellen. Az elbeszélések, novellák, kisregények többsége megje­lenik a sajtó hasábjain is. Rim Dzsong Szang „Napkel­te” című műve. amely a párt értelmiségi politikáját pél­dázza, és Kim Rí Don „Az ifjú mérnök” című műve, amely a szocialista Korea mindennapi életét ábrázol­ja, sikert aratott a folyóira­tok hasábjain is. VIETNAM Új élet Phu Dong faluban Hanoi északi külvárosa kö­zelében terül el Phu Dong falu, amelynek lakossága az elmúlt évtizedekben igen szép eredményeket ért el a mezőgazdaságban. A népi forradalom győ­zelme, 1345 augusztusa, előtt a falu lakói nyomorúságos körülmények között éltek. A változások az északi ország­rész felszabadulásával, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság megalakulásával kezdődtek ezen a települé­sen is. Ma már az itt élő családok 95 százaléka egész­séges körülmények között, komfortos házakban él. Többségük rádióval, televí­zióval is rendelkezik. Virág­zó szövetkezetük van, amely­nek erejéből arra is futot­ta az elmúlt években^ hogy öntözőrendszert építsenek ki a földek megművelésére. Ennek megfelelően nőtt a hektáronkénti rizstermelés is: a korábbi 2 és fél tonna helyett tavaly már hektá­ronként 7 tonnát takarítot­tak be a földekről. A mező- gazdasági munkát gépek egész sora segíti. A rizstermelés mellett az állattenyésztéssel is eredmé­nyesen foglalkoznak a szö­vetkezetek tagjai Emellett különböző melléküzemágakat létesítettek. így kézműves műhelyükbe!} szőnyegeket és bambuszredönyöket készíte­nek. Ez jó munkaalkalmat teremt a családtagok részé­re. A falu gazdagodását mu­tatja a középületek számá­nak gyarapodása, is. A kö­zelmúltban új általános és középiskola, valamint óvoda és bölcsőde nyitotta meg kapuit Phu Dongban. Gon­doskodtak a lakosság kul­turált szórakozásáról is, kor­szerű művelődési házat épí­tettek. mm CSCQLAR DEL GOlCUft! A Nincs fond u utánpótlással: 11 év alatt 1117148 fővel nőtt az ország lakossága (Fotó — HOR/KS) A múlt év végén széles körű nép- és lakásszámlá­lást tartottak Kubában. A nagy munkában a „hivatá­sos” népszámlálók mellett önkéntes segítők ezrei is bekapcsolódtak: segítettek kitölteni a kérdőíveket, el­beszélgettek a lakókkal la­kásproblémáikról, a helyi tanács munkájáról, stb. Az eredmény: Kubának 1981 végén 9 706 396 lakosa volt (1970-ben 8 569 212), akik 2 364 778 lakásban él­nek. Demográfiai számítá­sok szerint a szigetország lakosainak száma 1983-ban eléri a 10 milliót. Az 1970-es -népszámlálás adatai szerint az ország nép­sűrűsége négyzetkilométe­renként 77 volt, ma 87. Ku­ba területe mintegy 110 ezer négyzetkilométer. Havanna, a főváros 1970 óta 139 ezer fővel szaporo­dott, s jelenleg majdnem 2 millió lakosa van — az or­szág lakosságának egyötö­de. A „forradalom bölcső­jének” nevezett Santiago de Cubában 345 ezer a lakosok száma: ezzel az ország má­sodik legnagyobb városa. A növekedés 1970 óta 25 szá­zalék. A többi város is ro­hamosan fejlődik. Kettő kö­zülük — Cienfuegos és Ba- yama — az elmúlt években túlhaladta a 100 ezres lé- lekszámot, Matanzas, a leg­jelentősebb kikötő előrelát­hatólag az idén lép be a 100 ezres városok sorába. A fokozott iparosítás következ­ményeképpen a kisebb vá­rosok lakossága is erősen megnőtt: tíz esztendő alatt 40—80 százalékkal. Nemek szerint az elosz­lás a következő: 4 909 586 férfi és 4 796 783 nő. Ez an­nak a következménye; hogy az utóbbi években több fiú született, mint leány. Az utóbbi tíz évben 40,5 százalékról 35 százalékra csökkent a 0—16 évesek aránya a népességből. A legnagyobb a növekedés a 60 éven felüli korosztálynál, ami az életkor jelentős meg­hosszabbodására utal. Az adatok feldolgozása még tart. A végleges ered­mények alapján dolgozzák ki az ország 1986—1990-ig szóló harmadik ötéves ter­vét, csakúgy, mint az ez­redfordulóig terjedő gazda­sági és szociális fejlesztési terveket. 0. i. NDK Számítógépek és autóbuszok A népgazdaság 1982-ben A jugoszláv gazdasági te­vékenység idei fő jelszava: a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelése és a stabilizá­ciós politika következetes végrehajtása A nemzetgyű­lés és állandó bizottságai több hónapos és eddig szin­te példátlanul alapos vita és elemzés után emelte tör­vényerőre az ország 1982. évi tervét, amelynek fő cél­kitűzéseiként az export fo­kozását, a külkereskedelmi mérleg hiányának mérséklé­sét, az áremelkedés és az in­fláció ütemének csökkenté­sét, (a kiskereskedelmi árak tavaly átlag 39 százalékkal emelkedtek!), az életszínvo­nal esésének feltartóztatá­sát (1980-ban 8—10, 1981-ben pedig 4—5 százalékkal süly- lyedt átlagosan a lakosság életszínvonala), a beruházá­sok reális keretek közé szo­rítását jelölte meg. A tava­lyinál 6 százalékkal keve­sebbet fordítanak beruházá­sokra. Az ipari termelés 3.5, a mezőgazdasági 4 százalé­kos emelkedését irányozták elő. A kivitel programja fe­szített: 8.5 százalékkal kell meghaladnia a múlt évit. Alapvető törekvés a legki­sebb keresetű dolgozók élet- színvonala további csökkené­sének megállítása. A tervtörvény hangoztat­ja: a feladatok teljesítése érdekében az egész társada­lomnak rendkívüli erőfeszí­téseket kell tennie. Minden téren a legnagyobb fokú ta­karékosságra van szükség. A behozatalt a legszükségesebb mértékre kell korlátozni. Az importcikkek listáján mind­össze 75 árufajta szerepel. Javítani kell a munkaszer­vezést és a termelékenysé­get. A társadalmi felépítmény összes költségeit össze kell hangolni a tényleges anya­gi lehetőségekkel. Szelektív és stabilizációs pénz- és hi­telpolitikával meg kell aka­dályozni a kínálatot megha­ladó keresletet, de egyben biztosítani kell a társadalmi újratermelés folyamatát, — mutat rá a dokumentum, s aláhúzza az árrendszerről és az árak kiskereskedelmi ellenőrzéséről szóló törvény egyértelmű érvényesítésének jelentőségét. A mintegy 2500 szavas ok­mány a továbbiakban hang­súlyozza : a társadalmi vi­szonyoknak a szocialista ön­igazgatás alapján történő fejlesztésével meg kell szün­tetni a helyi bezárkózás és a monopolizmus jelenségeit, valamint a jugoszláv piac egységét megbontó és a tár­sadalmi újratermelést zavaró más tényezőket. Kiemelt feladatként bizto­sítani kell a kevésbé fejlett köztársaságoknak az orszá­gos átlagnál gyorsabb, és Koszovo autonóm tarto­mány leggyorsabb ütemű fejlesztését. Folytatják a Crna Gorában az 1979 ápri­lisi katasztrofális földrengés sújtotta területek újjáépíté­sét A • dokumentum végül megállapítja, hogy tovább kell erősíteni az ország hon­védelmi képességét, noha a jugoszláv néphadsereg szük­ségleteinek idei fedezetére a minden területen érvényesí­tett takarékosság jegyében a tervezett nemzeti jövede­lemnek csak 5.19 százalékát irányozza elő a terv, a ta­valyi 5.8 százalékkal szem­ben. Márkus Gyula A tűlevélből takarmány lesz Óránként 120 vérvizsgálat végezhető el a legnagyobb pontossággal és biztonsággal a magyar és NDK szakembe­rek által közösen kifejlesztett PH—1 elnevezésű készülék- y kel. A kórházi munkát nagyban megkönnyítő készüléket Budapesten és Ilmenauban egyaránt gyártják. Romantikus, út vezet a kö­zép-csehországi Jilové falu szövetkezeti központjába. Mély völgyek, patakok, er­dős hegyoldalakon szikiók. A szövetkezetnek alig van akkora földje, aminek Cseh­szlovákiában a „szövetkezeti gabonatábla” nevet adják, s •kevés köztük a szép, sík te­rület. A kőbálvány szigetekkel „díszített”, erdősávokikal és magas teraszokkal parcellá­zott, vékonyka termőtalajon tavaly hektáronként több mint 41 mázsa gabonát ter­meltek — 3160 hektárnyi ri­deg hegyi földön. De talán még büszkébbek tejtermelésükre. Három év leforgása alatt, egy-egy fe­jőstehén évi 3000 liter tej­hozamát 4000 literre növel­ték. Jilovében az állattenyész­téshez kiaknáizzák az erdők gazdagságát. Húsz hektárnyi erdőiben tartanak 1500 sertést. Hogyan? Kihasználják az erdők biomasszáját. Ez már öt esztendeje a, tudományos- technikai munkatársak napi programja. Segít a tűlevelű­ek elkülönítésére szolgáló gép, a tűlevél feletetése si­kerrel jár. Am ez még nem minden. A jilovéi szövetkezet a tűlevelekből értékes anya­gokat akar .kivonni a gyógy­szergyártás, a kozmetika és élelmiszeripar számára. A hulladékból továbbá fame­laszt és cukrot lehet előállí­tani a takarmányozáshoz. Andrej Keppert A PH—1 elnevezésű ké­szülékeket magyar és NDK- beli szakemberek közösen fejlesztették ki. A budapes­ti Medicor Művek és az il- menaui Labortechnik egy­aránt gyártja ezt a kiváló terméket. Az elemzőkészü­lék úgyszólván pillanatok alatt készít vérképet, álla­pítja meg az emberi vér nyolc jellemző adatát. Órán­ként 120 vérvizsgálat készít­hető vele. A készüléket már több magyar és NDK-beli kórházban használják. A magyar—NDK gazdasá­gi együttműködés évről év­re lendületesen fejlődik. Egyik legjelentősebb kap­csolatunk a gépjárműipar területén alakult ki. Eddig 27 ezer 'Ikarus autóbuszt szállított a MOGÜRT a Német Demokratikus Köz­társaságnak, onnan pedig cserébe a többi között Tra­bant és Wartburg személy- gépkocsikat, továbbá teher­gépkocsikat és pótkocsikat hoztunk be. A hagyományos lipcsei vá­sárokon mindig nagy siker­rel szerepelnek a magyar kiállítók. A múlt évi tava­szi vásáron például arany­érmet nyert a Metripond és a Műszeripari Kutató Inté­zet együttesen kifejlesztett, számítógéppel vezérelt mérlege, a Tensimik. A tavalyi két lipcsei vá­sáron a magyar külkeres­kedelmi vállalatok kétszáz­kétszáz millió rubel értékű kereskedelmi szerződést ír­tak alá. (0) (Fotók: ADN/ZB — KS) SZOVJETUNIÓ Petrikovói mesterek Az ukrajnai Petrikovo fafaragásokra fes­tett népi mintáiról nevezetes. E népművé­szeti tevékenységnek régi hagyományai vannak. Az őszi munkák befejezése után a pa­rasztok művészi tárgyak készítésével fog­lalkoztak. Ma már senki sem ismeri azoknak a régi mestereknek a nevét, akik megterem­tették a petrikovói díszítő művészet egyes elemeit, amelyek azután nemzedékrőf nemzedékre hagyományozódtak. A falu­ban jelenleg művészeti általános iskolában tanulják a gyerekek a népi díszítőművé­szet elemeit. Tudásukat később a Druzsba. gyárban folytatják, amely 15 országba szállít népművészeti tárgyinkat. A petriko- vóiak állandó sikeres ré tvevői a külön­böző népművészeti kiállításoknak. Vaszilij Ivanovics Szokolenko, az Ukrán SZSZK népművésze, a Druzsba-gyár művészeti vezetője műhelyében • (A. Zapar felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents