Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-25 / 47. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. február 25., csütörtök Jjj 1 LÁTOGATÁSON *• A niederfinowi hajóemelő berendezés. A hajók itt öt perc alatt 36 méternyi szintkülönbséget hidalnak át NDK A vizek országútjain Nagy teljesítményű jégtörők gondoskodnak arról, hogy a vízi utakon télen is közieked. hessenek (Fotók: ADN/ZB—KS) Az NSZEP X. kongresszusának határozata értelmében a szállításokra fordítandó beruházásokat — annak éllenére, hogy a szállítandó mennyiség növekszik — a következő öt évben legalább 20 százalékkal csökkentik. A tervek megvalósítása érdekében a vasúti, országúti és a folyami szállítóvállalatok közti ésszerű munkamegosztással elsősorban a hatékonyságot kell fokozni. Emellett főként olyan új eljárásokat kell bevezetni, amelyekkel energiát lehet megtakarítani. A legolcsóbb A szállítási módszerek között a vasúti és az országúti forgalom mellett a belvízi hajózás csak a harmadik helyen szerepel ugyan, de a- jelentősége egyre nő. A vizi szállítás előnye az olcsóság és — ami napjainkban döntő — az energiafogyasztása lényegesen kevesebb. Ugyanannyi áru szállításához a hajóknak ötször kevesebb gázolajra van szükségük, mint a gépkocsiknak, a vasúti szállítás üzemanyagigénye pedig kétszerese a vízi szállításnak. Éppen ezért az ország folyóin közlekedő hajók szállítmányainak tömegét a jelenlegi évi 16 millió tonnáról, az előirányzat szerint 1985-ig 19 millió tonnára kívánják növelni. S még ez sem' lesz elég a nép- gazdasági igények teljes kielégítésére. Az NDK teljes víziút-há- lózatának hosszúsága 2546 kilométer, ezen belül 720 a csatornák és 1200 kilométer a szabályozott medrű folyók hossza. A legforgalmasabb vízi utak az Elba, a vele összekötött Rajna—Elba csatorna, a Saale és az Odera. Az Elba és az Odera között egy 580 kilométeres csatorna biztosítja az összeköttetést. A szintkülönbségek áthidalásáról több mint hetven zsilip és két hajóemelő berendezés gondoskodik. Az NDK belföldi flottája száz motoros fehérhajóval, ötven folyami és nyolcvan csatornái forgalomra alkalmas tolóhajóval, valamint nyolcszáz kompdereglyével és huszonkét jégtörő hajóval rendelkezik.- Európa közepén Az ország központi fekvése és jól kiépült folyami közlekedési hálózata alapján az NDK egyre növekvő mértékben veszi ki részét az államok közötti tranzitforgalomban. Az Elbán Csehszlovákia belső területeiről el lehet jutni az Északi-tengerig, a kelet—nyugati irányban húzódó csatornarendszer segítségével a Keleti-tenge-. rig, illetve a nyugat-európai víziút-hálózatig. A csehszlovák teherhajók évente ösz- szesen több mint 1,2 millió tonna rakományt juttatnak el az Elbán a címzettekhez. Az Elbán lefelé tavaly sok, ezer tonna ostravai feketeszenet szállítottak az NDK- ba, visszafelé az árral szemben pedig sóval megrakva érkeztek a hajók Csehszlovákiába. A lengyel hajók a csatornarendszer segítségével az NSZK-ba, Belgiumba és Hollandiába is eljuthatnak. Nagyon sok szállítmány érkezik és indul az NDK vi- ziútjain, mindenfelől az ország közepén fekvő Nyugat- Berlinbe is. A jövő A hatékonyság növelése érdekében a hajógyárak új típusú kompdereglyék gyártását készítik elő: az ömlesztett áruk szállítására az eddigi 750 tonnások helyett ezer tonna teherbírású dereglyéket akarnak forgalomba állítani. Ez megfelel egy teljes vasúti szerelvény rakományának. És mennyivel olcsóbb így a szállítás!... Kísérleteznek az eddigieknél nagyobb teljesítményű tolóhajók előállításával is. A jelenlegiek hat kompdereglye tolására alkalmasak, a cél hosszabb, tehát nagyobb teherbírású teherhajó kötelékek forgalomba állítása. A vízi- és az országúti fuvarok kombinációja is sok jó lehetőséget kínál. Az új lakóházak előregyártott elemeit például már 1975 óta ezzel a módszerrel juttatják el rendeltetési helyükre. Ily ■ módon jelentős fuvardíjat és üzemanyagot takarítanak meg. 0. i. JUGOSZLÁVIA Az Adria kapujában Az Adria még ilyenkor, télen is csodálatos. Színe ugyan közelebb van a szürkéhez, mint a kékhez, s a néha esős, szeles időben zordabb arcot ölt a tengerpart; a rakpartokhoz ritmikusan csapódó hullámok, az áthatóan sós levegő, a halpiac hangulata így is megragadja a látogatókat. Turista persze jóval kevesebb érkezik a 180 ezer lakosú nagyvárosba, Rijekába, a kikötő forgalma, azonban ilyenkor sem csökken. — Helyesebb lenne kikötőkomplexumról beszélni — kezdte magyarázatát kísérőm, Slobodan Popovic, az igazgatóság kereskedelmi osztályának munkatársa —, hiszen munkaszervezetünkhöz tartozik az Isztriai-fél- sziget ismert üdülőhelyétől, Pulától egészen a Krk-szi- get északi részéig terjedő körzet. Nem is titkolta: a rendelkezésemre álló egykét napban szinte lehetetlen megismerkedni a hazánk gazdasága, külkereskedelme számára is jelentős -kikötővel. Elsőként a 10 kilométerre levő ákrljevói előraktárakat kerestük fel. A raktárépületekben szovjet faanyag, svéd cellulóz, egyiptomi gyapot vár behajózásra. A létesítményre méltán büszkék: néhány hete kapcsolták 'csak be egy iparvágánynyal a Zágráb—Rijeka vasútvonalba, biztató lehetőségeket nyújtva ezzel e terület fejlesztésére. A mái meglevő négy hatalmas, egyenként 7000 négyzetméteres épület mellé további kilencet terveznek. A hangár típusú raktárakon kívül-be- lül 150 ezer négyzetméter nyitott rakterületet is kialakítanak. A rijekai kikötő: hajók, mólók, rakpartok Impozáns látványt nyújt a bakari öböl. Itt elsősorban ömlesztett árukat — vasércet, szenet, bauxitot — rakodnak. (Magyarország számára is érkezik vasérc Indiából.) A 26—44 méteres vízmélység óriási teherhajók kiszolgálását is lehetővé teszi. Jó két méter átmérőjű, élénk narancssárga színű csőben futó szállítószalag bújik az öböl vize alá: szenet visz a kirakodórésztől a másik parton levő kokszolóműhöz. — Akár egy hétig is vándorolhatnánk — tréfálkozott Boris Priőard, aki a kikötőigazgatóság tájékoztatási ügyeivel foglalkozik, s mái sorolta is tovább; Pula az ömlesztett- és darabáruk Rasa a fa, az élőállatok és a veszélyes áruk kikötője, Su- sakban konténer-terminál működik, Omisalj pedig a hazánkba és Cehszlovákiába tartó Adria-kőolajvezeték kiindulópontja. És akkor még nem is szóltunk részletesebben magáról Rijekáról, az egykori Fiúméról, ahol szinte mindennel foglalkoznak, a darabárutól a sílós raktározásig. — Tudtommal Rijeka a legjelentősebb kikötő Jugoszláviában. Mekkora az összforgalma? — Tavaly már meghaladta a 20 millió tonnát — ez nagyobb, mint az összes többi jugoszláv kikötőé együttvéve. Különböző munkaszervezeteinkben mintegy ötezer ember dolgozik. Előnyünk a közép-európai területekhez való közelségből, a képzett munkaerőből, sokoldalú szolgáltatásainkból adódik Gondot elsősorban a helyhiány okoz — ezért is terjeszkedik többfelé a kikötő —, valamint a vonaton történő továbbszállítás kapacir táskorlátai. Ezen majd csak a tervezett újabb, - lerövidí- • tett Zágráb—Rijeka vasútvonal segít. A kikötőigazgatóság illetékesei minden alkalommal hangsúlyozták a Magyarországgal fennálló viszony fontosságát, zavartalanságát, kölcsönös hasznát. A hazánk számára jelentős „adriai kapu” szerepéről, itteni tevékenységünk részleteiről a Masped szállítmányozási vállalat helyi kirendeltségén kértem bővebb tájékoztatást; (Dolgozik képviselője a városban a MAHART-nak és a Hungarocamionnak is.) — A statisztikák szerint Rijeka évi közel 600 ezer tonnás forgalmával valóban az első helyet foglalja el a tengeren érkező vagy induló magyar külkereskedelemben. Jóval elmarad mögötte akár Hamburg, akár a lengyel Szceczin, akár a jugoszláviai Koper, vagy Ploée. Nyilván azért, mert Rijeka közelsége, s a hagyományos kapcsolatok miatt számunkra „természetes kikötő” Az innen induló exporttételek' jórészt vegyi anyagok (például műtrágya), mezőgazdasági termékek. (Érkezésem napján futott ki a „Hajdúszoboszló” gumiabroncsot vitt Algériába.) A forgalom zöme azonban importáru: jön ide szójadara Dél-Amerikából — takarmányozáshoz használjuk fel —, cukor Kubából, déligyümölcs Észak-Afriká- ból. Az elmúlt évek rendszeres, körülbelül 10 százalékos forgalomnövekedést hoztak, s joggal remélhető, hogy a mindkét félnek előnyös munkakapcsolat, a ki- _ alakult jó viszony a jövőben tovább mélyül. Szegő Gábor SZOVJETUNIÓ Építkezéstől az életmentésig Üzemanyagot hozott a helikopter Nyugat-Szibériába (Fotó: TASZSZ — KS) A nyugat-szibériai tyume- ni területen a hatvanas években feltárt kőolaj és földgázkészletek e vidék rohamos fejlődéséhez vezettek. Gennagyij Laszkin, a tyu- meni polgári repülésügyi hivatal vezetője arról számol be, hogy a kőolaj és a földgáz felfedezése új korszakot nyitott e vidék történetében: 1967. januárjában megalakult a terület önálló légi közlekedési vállalata. A tyu- menyi területen kétszer elférne Franciaország, Belgium és Spanyolország együttvéve. Szibériában, távol-keleti viszonyok között, a járhatatlan tajgán, tundrán és mocsaras vidékeken az aviatika régóta a fő közlekedési eszköznek számít. A tyumenyi területen télen mínusz 40 fok alá süly- lyed a hőmérséklet, hóviharok tombolnak, a távoli északon meg kell szokni a hosszú sarki éjszakát. 1976—1980 között 20 új légi útvonalat nyitottak meg és több mint 18 miliő utast szállítottak Tyumenyből Moszkvába és Habarovszkba, leszállás nélkül jut el a TU—154 utasszállító óriásgép. Üj légi útvonalak vezetnek az ország déli, fekete-tengeri fürdőhelyei felé is. A tyumenyi légiközlekedési vállalatnak természetesen rengeteg különféle rako- máyt is el kell szállítania az olajmunkásoktól, gázipari dolgozóktól, geológusoktól, halászoktól és rénszarvastenyésztőktől kapott megrendelések alapján. Az országban a légi szállítások volumenének több mint egynegyed részét a tyumenyi „légi fuvarozók” teljesítették. Különösen - népszerűek itt a helikopterek. E vidék sajátossága, hogy nem mindenütt lehet kifutópályákat építeni. E tág teret nyitott a helikoperék számára, amelyek bármely nehezen megközelíthető körzetbe elszállítják az utasokat és a rakományokat, légi darukként dolgoznak a fúrótornyok, ki- termelőhelyek létesítésén, a kőolaj- és földgázvezetékek lefektetésén... A repülésilehet őségeket az éghajlati viszonyok korlátozzák. A jó időt azonban nem lehet megrendelni, és gyakran kivárni sem. Az egészségügyi repülésnél a legtapasztaltabb személyzet dolgozik. így például a terület északi részén fekvő Sza- lehardban a mentőszolgálat repülőgépei és helikopterei évente körülbelül 400 felszállást végeznek. Sajátos munkafeltételei vannak a tűzoltórepülőknek is, akik éjjel-nappal ügyeletet tartanak. Területükön a légi tűzoltók 62 millió hektár erdő fellett őrködnék. CSEHSZLOVÁKIA r Uj cseh irodalmi hetilap Elkészült, s ma már az olvasók kezébe is eljutott a Cseh írók Szövetségének új hetilapja, a Kmen. Magyarul: Fatörzs. A cseh irodalomnak ez a fóruma a Tvorba politikai, tudományos és' kulturális hetilap mellékleteként, hetente 12 oldalon jelenik meg. Az új hetilap szerkesztő bizottságának élén Jifí Täufer író áll. A Cseh írók Szövetségének elnöksége a hetilap szerkesztésével Jaroslav Cejka költőt bízta meg. A Krrien első száma közli Jifí Täufer programadó vezércikkét, Ivan Skala új versét, Bohumil Noheji elbeszélését. Az első számban interjút készítettek Jan Pilarral, a Ceskoslovensky Spisovatel Kiadó igazgatójával is, aki ismertette a kiadó ez évi terveit, új kiadványait. A recenziók közül kiemelkedik Zdena Holotiková történész elemző írása Ladislav Novo- mesky szlovák - költő munkásságát ismertető monográfiájáról. Miloá Pohorsky terjedelmes esszében méltatja a 100 évvel ezelőtt született kitűnő író, Iván Olbracht életművét. A gazdag anyagot tartalmazó melléklet utolsó oldalát időszerű hazai és külföldi kulturális hírek töltik meg. A Kmen iránt máris nagy az érdeklődés. összeállította: Gyurkó Géza
