Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. február 24., szerda f. \Wyy-,' * ■ . ' . 7 ' ?í '* — ^ ^ ' , - f v; v : - • / • ' J Az ügyészségi ifjúsági par­lament időszerűségét többek között az adta meg, hogy az utóbbi években növeke­dett az ezen a területen dol­gozó fiatalok száma. Jelenleg a megye 58 ügyészségi dolgozója közül 18-an 30 éven aluliak — állapította meg elsőként be­számolójában dr. Patkó Ben­jámin, Heves megye főügyé­sze. A négy évvel ezelőtti fórum óta eltelt időszak ta­pasztalatai között említette, hogy az egyetemekről elmé­letileg jól felkészült fiata­lok kerültek az ügyészi szer­vezetbe. Ebben az időszak­ban valamennyi fogalmazó sikeresen tett szakvizsgát. Képzésük személyi és tár­gyi feltételei javultak. Fon­tos feladatnak tartják, hogy segítsék a fiatalok munka­„1978 óta nyolc ügyészségi fiatal lakásügyének megol­dását segítették...” helyi beilleszkedését, ám ed­dig nem alakultak ki meg­bízható módszerek. Hiányzik az ezzel kapcsolatos helyes szereposztás és a feladatok összehangolása. Ebben a munkában kétségtelenül akad javítanivaló, de a be­számoló azt is megemlítette, hogy a kezdetben szerény fiatalok egyike-másika később indokolatlanul türelmetlenné vált a bérezést, a beosztást és a lakáskérdést illetően. 1978 óta nyolc ügyészségi fiatal lakásügyének megol­dását segítették: vevőkijelö­lési jog biztosításával, la­kásépítési kölcsönnel, minő­ségi cserével, illetve ideigle­nes tanácsi bérlakás meg­szerzésével. Az utóbbi három év alatt a 30 éven aluliak közül hárman kaptak lete­lepedési segélyt. A beszámo­ló kritikusan állapította meg, hogy egyes segély iránti ké­relmek elbírálásánál a veze­tés nem járt el kellő körül­tekintéssel. » A fiatalok közéleti mun­káját elismerik: bizonyítja, hogy dr. Magyar Elemér 1980-ban Szakszervezeti munkáért oklevelet, dr. Hor­váth Nándor pedig 1981-ben a KISZ KB Dicsérő okleve­lét vehette át. Ugyancsak a kiemelkedő társadalmi mun­kák < sorában említhető a2 államigazgatási és igazság­ügyi ifjúsági napok megszer­vezése és lebonyolítása. A beszámoló szerint a jogpro­paganda-tevékenység hely­zete az elmúlt parlament óta alig változott Éppen ezért ezt a kérdést az ifjúsági par­lamenteken túl, egyéb fóru­mokon kellene határozottan rendezniük. A vezetés véleménye — szögezte le befejezésül a be­számoló —, hogy a fiatalok felkészültek, az ügyészi munkát élethivatásnak te­kintő az ügyészség tekinté­lyének növeléséért, a szocia­lista törvényesség érvényesí­téséért felelősséget érző és vállaló emberek, akikben megvan a biztosíték arra, hogy az ügyészi szervezet a mostaninál még magasabb színvonalon dolgozzon. ★ Az elmúlt héten tartották meg a kereskedelemben és a vendéglátóiparban dolgozó fiatalok fórumát. Egerben a megyei tanácsnál találkoztak a résztvevők megyénk álla­mi és pártvezetőivel, a vál­lalatok képviselőivel. A megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője, Miskolczi László bevezetőjé­ben kiegészítette az írásos beszámolót, majd a küldöt­tek szóltak gondjaikról, ter­veikről, mindennapi munká­jukról, sikereikről. A keres­kedelemben és a vendéglátó- iparban dolgozóknak mint­egy fele tizen- és húszon- éves. így az ifjúsági parla­ment munkája, a szóba ke­rült kérdések több ezer fia­talt érintenek. A küldöttek felszólalása­ikban megfogalmazták azt a már több éves — mindig vissza-visszatérö — problé­mát, hogy sok esetben aka­dályozzák továbbtanulásu­kat. Több vállalatnál, mun­kahelyen nem támogatják egyértelműen azokat az igyekvő fiúkat és lányokat, akik magasabb iskolai vég­zettséget, politikai vagy kul­turális műveltséget kíván­nak. Bolti eladók, a vendég­látásban munkálkodók, pin­cérek, üzletvezetők és szak­munkások többsége szólt a pályakezdésről, a beilleszke­désről. Számos nehézséggel kell megküzdeniük, el kel) fogadtatni magukat az idő­sebbekkel, amellett, hogy mind a közösségi, mind a magánélet problémáit har­monikusan kell összeegyez­tetniük. A parlamenten több küldött is megemlítette a la­káskérdést, mint az egyik legégetőbb gondot. Szó esett a szakember-utánpótlásról, a vezetők helyes kiválasztásá­ról, az ötnapos munkahétről is. Ez utóbbi mind a keres­kedelemben, mind a ven­déglátóiparban különös hang­súlyt kap, hiszen a szabad szombatokon is kinyitnak az üzletek, éttermek, büfék.­A Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat képviselője elmondta, hogy mivel központjuk Miskolcon van, oda nem kapnak meg­........számos nehézség­gel kell megküzdeniük” h ívást például a KPVDSZ kulturális napokra, viszont Egerben is kimaradnak ezek­ről a rendezvényekről. Ter­mészetesen többségében lá­nyok, asszonyok beszéltek a divatról, az öltözködésről, az ízlésformálásról is. Megem­lítették, hogy ha korszerű anyagokat, divatosabb ruhá­kat kapnának az üzletek, számukra is könnyebb len­ne a fiatalok igényének a kielégítése. Ez nap mint nap kitetszik munkájuk során,' amikor széttárják a kezüket a vásárló előtt: „Sajnos ké­rem nincs”. önkritikusan azt is meg­állapították, hogy „van ja­vítanivaló” az eladók, a vezetők, pincérek munkamo­rálján is. Több ígéret is el­hangzott, hogy az udvarias­ság. nemcsak papíron marad meg. A jövőben a kereskedelmi vállalatok közreműködésével a fiatalok tájékoztatása, íz­lésük formálása érdekében a megyei tanács kereskedel­mi akciót szervez majd, 'melynek során bemutatják azokat a cikkeket, melyek segítik a lakásberendezést, öltözködést, és a szabad idő hasznos eltöltését. A megyei KISZ-bizottság első titkára, Mlinkó László hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy az if­júsági mozgalom ebben az esztendőben különös hang­súlyt helyez a kereskedelem­ben és a vendéglátóiparban dolgozók munka- és életkö­rülményeire, mozgalmi mun­kájára. Elsősorban a pálya­kezdésre, a beilleszkedésre, a meglehetősen nagymérvű fluktuációra, valamint a la­káshelyzetre. Az ifjúsági parlament résztvevői az elkövetkezendő időszak intézkedési tervét elfogadták, majd megválasz­tották a küldötteket az or­szágos parlamentre. ★ A megyei egészségügyi ifjúsági parlamentre február 20-án került sor. Elsőként dr. Bükkerdő Pál megyei fő­orvos beszámolója hangzott el, aki elemezte az utóbbi évek hasonló rendezvényei — illetve az elmúlt megyei parlament — határozatai és javaslatai után született dön­téseket, az- elért eredménye1 két. Kiemelte, hogy javultak az élet- és munkakörülmé­„Aikotó módon meg­fogalmazott kérdések” nyék, új intézményeket ad­tak át, az alap- és fekvőbe­teg-ellátás színvonala emel­kedett. Mindez az V. ötéves terv előirányzataival össz­hangban történt. Ennek el­lenére komoly feladatok vár­nak az egészségügyi dolgo­zókra, különösen a fiatalok­ra. Ugyanis az országos át­lagnál több területen még mindig alacsonyabb az ellá­tottság, a férőhelyek száma: az eddigi erőfeszítések a legnagyobb hiányosságok le­küzdésére szolgáltak. Űj fel­adat az ötnapos munkahétre való átállás, illetve a me­gyeszékhely új egészségügyi intézményének szervezett használatbavétele, az „integ­ráció” megvalósítása. Ezzel együtt a megnöveke­dett követelményekkel is lépést kell tartani, a tudo­mány új eredményeinek fo­lyamatos megismerésével. Ezt igénylik is a fiatalok, amit az elmúlt évben tartott helyi ifjúsági parlamentek is bizonyítottak. Ezeken töb­bek között szó volt az élet- és munkakörülmények ala­kulásáról, az önképzés és a továbbképzés lehetőségeiről, az ötnapos munkahét beveze­téséről, az intézetek belső információáramlásáról, a közművelődés feladatairól, a bérezés és a helyettesítés gondjairól. Végezetül szólt arról is a megyei főorvos, hogy mi nem sikerült: az egri Csebokszári-lakótelepen változatlanul szűkös a ren­delő; még mindig 31 forint a kifogásolt kiszállási, illet­ve napidíj; nem tisztázott a veszélyességi pótlék szerepe. Ezek után számos hozzá­szólás következett. Az egész­ségügyben dolgozó fiatalok képviselői több közérdekű gondjukról beszéltek. Szóba került például, hogy elavult a szociális foglalkoztatók mű­ködését szabályozó határo- zatrendszer, megoldást kell találni az új, esztétikus munkaköpenyek gyártására, az egészségügyi területen dolgozó fiatal értelmiségiek továbbképzésére, hogy a kü­lönböző tudományos tanács­kozásokon csekély keresetük ellenére részt vehessenek Végül az Egészségügyi Minisztérium, illetve a KISZ KB küldöttei támogatásukról biztosították a fiatalokat: az alkotó módon megfogalma­zott kérdésekre valószínűleg megtalálják a választ. ★ „14 tag szövetkezet rendelkezik lakás- építési , illetve -vásárlási alappal” Megyénk 23 ipari r. vet­kezőiében több mint "lét- ezren dolgoznak, s közülük legalább 3200-an tartoznak a KISZ-korosztályba. őket képviselte a KISZÖV febru­ár 20-án megtartott megyei ifjúsági parlamentjén meg­jelent 33 küldött, továbbá a tanácskozási joggal felruhá­zott fiatalok. A küldötteket és a meghívott vendégeket — köztük Gazsó Lászlót, a megyei KISZ-bizottság tit­kárát és Pintér Vilmost, az OKISZ főosztályvezető-he­lyettesét — Kelemen László, a megyei szövetkezeti ifjú­sági bizottság elpöke köszön­tötte. Az üdvözlő szavak elhang­zása után dr. Holló Béla, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt az írásos beszámolóhoz. Szólt arról, hogy a választott tes­tületek tevékenységének színvonala ugyan javult, de a szövetkezetek zö­ménél nem használták ki a meglevő lehetőségeket e bizottságok. Az önkormány­zati szervekben való tényke­désre fiataljaink közül so­kakból hiányzik a vállalko­zási készség — sokszor in­dokolatlanul. Sajnálatos továbbá az is, hogy az ipari szövetkezetek­ben nem sikerült fellendíte­ni az „Alkotó Ifjúság” pá­lyázati rendszert. A beszá­moló szerint: „Néhány vál­lalkozó szellemű fiataltól eltekintve teljes a közöny e területen.” Szerencsére nem végig ily sötét a kép. Az ifjúsági par­lament küldöttei a további­akban megtudhatták: ifjú­ságpolitikai munkájuk az értékelés szerint is céltuda­tosabbá, tervszerűbbé vált, s jelentős eredmény, hogy már 14 tagszövetkezet ren­delkezik lakásépítési, illetve -vásárlási alappal. Ennek ösz- szege évenként megközelí­tette az 1,5 millió forintot. Sokat javult a fiatalok ál­talános- és szakmai képzése, munkakörülményeik is lé­nyegesen jobbak, mint 1976- ban voltak, öt év alatt öt új tanműhely épült, három­ban pedig korszerűsítették a gépeket, berendezéseket. így az ipari , szövetkezetek 420 szakmunkástanulójának 60 százaléka korszerű, jól fel­szerelt tanműhelyekben ké­szülhet választott pályájára. Rendszeres a szakmunkás fiatalok szakmai továbbkép­zésé is. A beszámolót követő vitá­ban tízen — köztük Gazsó László — kértek szót. Több­nyire saját munkahelyük problémáit, az ifjúságpoliti­kai munka javítására indí­tott kezdeményezéseket vi­tatták meg. Végezetül a küldötteket választotta meg az ifjúsági parlament. Ezek szerint az országos OKISZ-parlamen- ten négy Heves megyei fia­tal -4- Kelemen László (Eger), Bögre Éva (Héves), Demeter Éva (Gyöngyös) és Reke János (Kál), az Ipari Minisztérium ifjúsági parla­mentjét pedig Cimmer Má­ria (Gyöngyös) és Kovács László (Füzesabony) képvi­seli az ipari szövetkezetek­ben tevékenykedő 30 éven aluliakat. ★ Edzők, sportvezetők, test­nevelő tanárok, nemzetközi minősítésű, I. osztályú és ifjúsági aranyjelvényes spor­tolók részvételével — ebben az összetételben először — került sor Egerben a me­gyei tanácson a testnevelés és sportágazat Heves me­gyei ifjúsági parlamentjére. A küldötteknek és meghí­vottaknak Pusztai László, a sporthivatal elnöke tartott beszámolót az ágazat me­gyei helyzetéről és a VI. öt­éves tervidőszak feladatai­ról. A részt vevők egy csoportja mentjén Megyénk testnevelési és sportmozgalma az elmúlt öt évben a célkitűzéseknek megfelelően területenként és sportáganként eltérően, összességében mérsékelten fejlődött, állapította meg az előadó, majd részleteiben is elemezte az elért eredmé­nyeket, a meglevő gondokat és szólt a következő időszak feladatairól is. Néhány jel­lemző gondolatot érdemes felidézni a beszámolóból. A tanuló ifjúság edzettsége a kívánttól ugyan még elma­rad, de a felmérések szerint fejlődött. Csökkent a köny- nyített és gyógytestnevelés- ben részesülők, valamint a testnevelés alól felmentettek száma. Javultak a feltéte­lek, több mint 90 sportléte­sítmény épült és csaknem hetvenet felújítottak az el­„.. .a szellemi és anyagi erőforrások jobb kihasználására kell törekednünk” múlt időszakban, örvende­tes, hogy 11 általános iskola, valamint két középfokú is­kola és nevelőotthon kapott új tornatermet. A tömegsport eredményei mellett szólt a sporthivatal elnöke a további fejlődést gátló tényezőkről: így a helytelen — például rendez­vényközpontú — szemlélet­ről, az érdekelt szervek együttműködésének alkal­mankénti hiányáról, vala­mint arról, hogy a természe­ti, helyi adottságokat nem használják ki megfelelően. A versenysportot elemez­vén elmondta, hogy még­különböztetett figyelmet s támogatást azok a sport­egyesületek és sportágak kaptak, amelyek országos, vagy nemzetközi szintű ered­ményeikkel megyénknek he­lyet biztosítanak a magyar, élsportban, valamint ame­lyek hagyományokkal ren­delkeznek, megfelelnek adottságaiknak, feltételeik­nek. Az egyesületek száma ugyan csökkent, a foglalkoz­tatott — igazolt és minősí­tett — sportolók száma vi­szont 9—15 százalékkal nö­vekedett. A sportszervezetek anyagi támogatása az elmúlt öt évben csaknem megdup­lázódott, nagyobb részt ál­lami forrásból. A következő öt évben az ágazat kiemelt fejlesztésére nincs lehetőség, gyorsabb előbbrelépésre nincs lehetőség, a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erő­források jobb kihasználásá­val kell az elért eredménye­ket megszilárdítaniuk, illet­ve mérsékelt mennyiségi és minőségi fejlődést elérniük. A vitában kevesen, mind­össze heten jelentkeztek hoz­zászólásra. Szölgyémy Ferenc az ESE ügyvezető elnökhe­lyettese arról szólt, hogy Egerben az általános és kö­zépiskolások számához vi­szonyítva kevés az egyesü­letbe leigazolt tanuló, ezért jobb együttműködésre kell törekedni az érdekelteknek. Foglalkozott a testnevelő ta­gozatra kerülő gyerekek problémáival, az iskolai, kol­légiumi és sportelfoglaltsá­a KISZÖV ifjúsági parla­(Fotó: Perl Márton) gok jobb összehangolásával, az ötnapos tanítási hét beve­zetéséből adódó feladatok­kal. Páldiné Pál Ilona a HKVSC válogatott atlétája többek között a sportolási feltételek hiányosságainak mielőbbi felszámolását kér­te. Kalocsai József az ESE úszóedzője a közéleti tevé­kenység szerepéről szólt, s felvetette a sportkörben a pártépítő munkának, a párt­taggá nevelésnek a fiatalok körében nem kellően tisztá­zott lehetőségeit A vitában elhangzottakra Pusztai Lász­ló válaszolt, majd a küldöt­tek egyhangú szavazással fe­jezték ki egyetértésüket a beszámolóval, illetve azzal az intézkedési tervvel, amely az ifjúsági törvény Heves megyei sportszervezetekben történő végrehajtásának a következő' öt évre szóló fel­adatait tartalmazza. Végül megválasztották a sportága­zat három küldöttjét az or­szágos ifjúsági parlamentre. ★ A kisiparosok érdekképvi­seleti szervezetének, a KlOSZ-nak 35 éven aluli apparátusi dolgozói talál­koztak Salgótarjánban az ifjúsági parlamenten. A ta­nácskozáson jelen voltak Hajdú-Bihar, Borsod, Sza- bolcs-Szatmár, Heves, vala­mint a vendéglátó Nógrád megye vezetői, a tömeg­szervezetek képviselői, vala­mint 104 ifjú apparátusi dolgozó. „Javították a szervezeti munkát, s ezzel a kisiparos fiatalok érdekképviseletét” A fórum résztvevőit és meghívott vendégeit Bara- nyi Kálmán, a KIOSZ Nóg­rád megyei szervezetének titkára köszöntötte és adott tájékoztatást az 1978 óta végzett ifjúsági munkáról. A jelenlevő fiatalok aktivitását jelzi, hogy számos hozzá­szólás, észrevétel hangzott el. Több felszólaló beszélt arról a munkáról, amellyel a szervezeti tevékenységet és ezen keresztül a megyék kisiparosainak érdekképvi­seletét javították, tartalma­sabbá tették. Szó esett olyan eredményekről is, amelyek erősítették a fiataloknak a szervezethez, a munkahe­lyükhöz való kötődését. A jö­vőben szükséges politikai­közéleti munkájuk jobbítá­sa — állapították meg töb­ben is. A tanácskozás résztvevői befejezésül elfogadták az elkövetkező időszak intéz­kedési tervét, majd megvá­lasztották a megyénk képvi­selői közül azokat, akik az apparátusi dolgozók orszá­gos ifjúsági parlamentjének küldöttei lesznek. összeállította: Szalay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents