Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-21 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 44. szám ÁRA: 1982. február 21., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Túraajánlatom Senki sem bízott meg, hogy idegenforgalmi intézmények, avagy sportkörök nevében és helyettük túraajánlatokat tegyek. Különben is lapunk más rovata — és nem egy vezércikk — rendszeresen is felhívja a figyelmet: mivel töltsük a hétvégét. Nos, hogy vezércikkben mégis túraajánlatot teszek, erre az indított, miszerint örvendetesen elszaporodtak az olyan hirdetések, amelyekben különböző és „kis” körutakat ajánlanak az ajánlattal hivatalosan és üzletszerűen foglalkozó intézmények. Kis körutazások, valóban viszonylag nem nagy pénzért: megismerni más országot, más tájat, embereket, térképen közeli, ám azért mégiscsak távoli vidékeket. Okos, nagyon jó, egy kissé hosszabbra szabott, egy nappal megtoldott hétvégi programok ezek. Ám lehet-e ennél is rövi- debb, de rhindenekfelett mégis érdekes, ennél is olcsóbb és kényelmesebb kis körutazást tenni? Akinek autója van, annak feltétlen. Azoknak szól „túraajánlatom”, amelyet megtéve — alig több ez, mint kétszáz kilométer —, és visszagondolva e még „egynapos sem útra”, meghökkennek önök is, milyen gazdag és szép, és változatos e táj. Induljunk el Egerből — lehet éppen Gyöngyösről, avagy Hevesről, csak akkor fordított a sorrend — egy reggel autóval a következő útvonalon : Kerecsend—Füzesabony—Kömlő—Tiszanána —Kisköre—Heves—Tarnazsadány—Nagyfüged— Gyöngyös — át a Mátrán — Párád—Recsk—Verpe- lét—Egerszalók—Eger. S mindenütt, néhány kilométert leszámítva jó, sőt kitűnő az út. Mit láthat az ember? A csendes alföldi vidékek gazdagodó falvait, az ország „legmagyarabb” folyóját, a Tiszát, s rajta az emberi kéz és tudomány alkotta duzzasztórendszert. A városiasodó Hevest. A szőlő- és gyümölcstermelő fóliavidéket, a megye második és mind szebb városát, Gyöngyöst. És a „legmélyebb” ponttól el lehet jutni az ország csúcsára, a Kékesre. Aztán át az északi oldalon a csodás fekvésű Párádra, onnan Ver- peléten és Egerszalókon keresztül, a Mátra lábainál lankákat alkotó szőlővidéken keresztül a Bükk kapujáig. És mindenütt a gyarapodást. Oj házak, Házak? Villák! Falvak, amelyekből kitetszik a szorgos munka teremtette jólét. És a Mátra? Az ősi, a szép és a kulturált — néhol túlságosan is — hegység nemcsak e tájnak, de az egész országnak „a” csúcsot jelenti. És tovább, már a dombokká szelídült ormai aljában a hatalmas szőlőtáblák között kanyargó vidám útjain a tájnak öröm autózni. Nyugodt tempóban, csendben szemlélődve és közben hittel töltekezni: van értelme az emberi munkának, mert megteremti a táj szépségét is önmaga számára. Hát ezért ez a „túraajánlatom”. Gyurkó Géza A tejtermelés növelésére hozott ösztönző minisztertanácsi határozatok nyomán Heves megyében is jelentős eredmények születtek az V. ötéves tervben. Az ösztönző prémium hatására 1980-ban állami gazdaságainkban 4570, a termelőszövetkezetekben 3202 liter volt az egy tehénre jutó tejtermelés. Ennek megfelelően a hetvenes évek végére több mint 63,5 millió litert értek el. A VI. ötéves tervben a termelés további növelését irányozták elő gazdaságaink, ami bizonyítja, hogy megmaradt a tejtermelési kedv. Egymillió literrel több tejet termelnek megyénkben A hetvenes évek második felében csökkent a szarvasmarha-állomány Heves megyében. Ez különösen a háztáji gazdaságokra volt jellemző. A nagyüzemi tehénlétszám viszonylag szinten maradt, és hogy a tejtermelés mégis 28,6 százalékkal emelkedett, ez a korszerű fajtaváltás eredménye, amelyhez a legmegfelelőbb takarmányozás is kapcsolódott. Megyénk állami gazdaságai ennek nyomán 1980- ban megközelítően kétmillió literrel több tejet termeltek, mint 1975-ben. Ennél látványosabb a fejlődés a termelőszövetkezetekben, ahol 14 millió 813 ezer literrel növelték a termelést öt esztendő alatt. A kistenyésztők viszont 2,6 millió literrel kevesebb tejet adtak, miután csökkent a tehénlétszám a háztájiban. Változatlanul különbségek adódnak az egyes gazdaságok között a tejtermelésben, amely nem csupán a tenyésztett fajtából adódó eltérésekből származik, hanem tenyésztési, szervezési és takarmányozási okokra vezethető vissza. Azokban az üzemekben, mint például a füzesabonyi és a hevesi állami gazdaságokban, a tarnamérai, a hevesi, a nagyrédei, a tiszaná- nai, a pélyi, vagy a hatvani termelőszövetkezetben, ahol az elmúlt években nőtt a tejtermelés — hogy csak néhányat említsünk, megfigyelhető a tenyésztői munka szigorú fegyelme. Eredményesebbé vált a munkaszervezés, a takarmánygazdálkodás, melyekért erőfeszítéseket is tettek. A takarmányszükséglet megteremtése azonban nem merülhet ki csupán a szakszerű betakarításban, hanem ehhez kell kapcsolni a gondos tárolást, és a felhasználásra való előkészítést is. Ennek érdekében már az idén növelik Heves megye gazdaságai a silókukorica vetésterületét, főleg a középkorai érésű fajtákkal. A VI. ötéves terv első évében, 1981-ben Heves megye üzemei 58,5 millió liter tejet termeltek. Különösen a szövetkezetek adtak többet 6,7 százalékkal, és így 49,2 millió litert értek el. Elmaradt viszont a tervezettől az állami gazdaságok és a kisüzemek tejtermelése. A közös gazdaságok közül 1981- ben a legjobb eredményt a Takács Margit, a tejcsomagoló gép kezelője tiszanánai Petőfi Termelő- szövetkezetben érték el, ahol egy tehén 6340 liter tejet adott. Ezt követte a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet 5295 literrel. Tíz gazdaságunkban négyezer liter fölött termeltek. Tizenkét nagyüzemben meghaladja a tejhozam a három és fél ezer litert, tizenhétben viszont kétezer és háromezer-ötszáz liter között változnak az eredmények, amely további intézkedéseket sürget... 1982-ben, a megváltozott közgazdasági szabályozók ellenére — melyek mérsékelték a tejtermelést ösztönző prémiumot, sem csökkent a kedv! Továbbra is kevesebb tehénlétszám mellett újabb egymillió liter tejjel kívánnak többet termelni Heves megye gazdaságai. Ezzel is elősegítik a fogyasztói igények javítását és a tejipari termékek választékának bővítését. Az elmúlt öt észtén, dőben ugyanis a feldolgozás korszerűsítésével 37 újdonsággal jelentkezett a tejipar. Különösen a sajtok, a változatos ízesítésű joghurtok és a habosított túrókrémek kedvenceik a fogyasztóknak. Készül a friss, finom tehéntúró az egri tejüzemben (Fotó: Perl Márton) Hová menjünk? Vagy maradjunk? Téli IBUSZ-uborkaszezon Ketten tétlenül ülnek a pult mögött az IBUSZ gyöngyösi irodájában úgy, hogy nem tudnak sem a kezükkel, sem az idejükkel mit kezdeni. — Ök a valutások. Látja, ilyen a forgalmunk — jegyzi meg az iroda vezetője, Czuczai Zoltánná. — Minden évben ilyen az év első két hónapja? — A, nem. A tavalyinak most legfeljebb a felénél tartunk. De pontos számokat is tudunk mondani. Két másodperccel később már egy kis cédulán nyújtja felém az adatokat Koczka Gergelyné. A megállapítás pontos, ezt igazolja a kis statisztika. De kinek mit mond a 267 822 forint, szembeállítva a 158 469 forinttal? És ez csak az „eladásra” vonatkozik a két év összevetésében. — A nyugati valutában a forgalmunk olyan csekély, hogy említésre sem érdemes. — Mindez miért? — Takarékosság — mondja ki a vezető a bűvös szót. — Mi azonban mindent megteszünk, hogy „eladjuk” magunkat. Járjuk az üzemeket. Különböző programokat ajánlunk. Például most a Szovjetunióba való utazást a nőnapra. Erre sokan egyénileg is jelentkeznek. Elég nagy az érdeklődés általában a szovjet utak iránt. — És a Mátra? — Fizetővendég-szolgálat. Gályán több mint harminc szobában hatvankét ágy és még pótágy is vár a pihenni akarókra. De Mátrafüreden is tudunk szállást adni. Vannak hónapokra, szerződéssel lekötött szobáink, és vannak olyanok is, amelyekbe bárki egyénileg is beköltözhet. Nekünk a jobb üzlet az, amelyiket a szerződés nyújt hosszabb időre. GYÁRTJÁK: SELYPEN Új üzem, új termékek Ebben a munkafolyamatban nyeri el végleges formáját az új termék. Képünkön: Koczó Andrásné és Botoska Jánosné az utolsó simításokat végzi Mint lapunk február 12-i számában részlete, sen beszámoltunk róla: 12,5 millió forintos beruházással elkészült a nyergesújfalui Eternit Azbesztcementipari Vállalat selypi új üzeme. A gyáregység fő profilja: hullámlemez, amely nemcsak itthon, hanem a külföldi piacokon is gazdaságosan értékesíthető. A próbagyártás befejeződött és megkezdődött az azbesztcementből készülő hullámlemezek üzemszerű gyártása. Robotka János a szárításhoz készíti elő a nyers idomokat Következik a szállítás. A lemezek egyik „mozgatója”: Sándor József targoncavezető (Fotó: Szabó Sándor) — Mik a legkeresettebb úticélok most? — A spanyol és a bolgár tengerpart. Sokan szeretik a háromnapos bécsi utakat is. — Az egyénileg utazni vágyó autósok merre indulnak? — Legtöbbjük a Szovjetunióba. De máshová is. Főként az IBUSZ valutaterhére szeretnek nyaralni. — Mikor kell jelentkezni egy-egy útra? — Az éves programunkat december 14-én jelentetjük meg. Előfordulhat, hogy december 15-én sem tudunk már a kért útra helyet adni. Gyöngyös mégsem Budapest. — Ha én bárhová szállást kérek megadott időre, menynyivel hamarabb kell eljönnöm ide, az IBUSZ-irodába? — Belföldre, külföldre, bárhová, legalább egy hónappal hamarabb, hogy a lehetőséget meg tudjuk mondani. Ismerjük a szálláshelyeket, azok komfortját, tehát részletes tájékoztatást nyújthatunk az érdeklődők- nék, ez természetes. A „lekötéshez” azonban néhány napra van szükségünk nekünk is. Akár telefonon, akár telexen intézzük. Csak annyit még: közben bejöttek, érdeklődtek, de a két fiatal hölgynek valutaügyben semmi dolga sem akadt. Ügy látszik, még nem süt elég melegen a nap. Az is tény, az ilyen téli uborka- szezonnak az IBUSZ-nál nem nagyon örülnek. Mit tehetnek? Hívatlanul is „házhoz mennek” — üzemekbe, intézményekbe és ... kínálják „önmagukat”, nono, vigyázat, az IBUSZ-ról van szó! Nehogy valaki félreértse. (gmf)
