Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-20 / 43. szám
10. Ifi# WA\ NÉPÚJSÁG, 1982. február 20., szombat Nem vállalkozunk arra, hogy titkokról leb- bentjük le a fátylat, de néhány adalékkal azért szolgálunk a Bermuda-háromszög újra emlegetett rejtélyéhez. Mai összeállításunk fő témája egy televíziós műsorhoz csatlakozik, s információkat adunk a természetkutatók munkájából is. összeállító: Hekeli Sándor A tél pusztítása A lombhullató erdők fái jól bírják a telet, csupasz ágaikon nem tud úgy megtelepedni a hó, mint a sűrű ágazató, örökzöld fákon. A fenyőféléken kívül még az oszlopos tuják szokták nagyon megszenvedni az ilyen szeszélyes teleket. A városi utakat segélyező lombhullató fák — például a platánok — között azért végez nagyobb pusztítást a kemény hideggel párosult nagy havazás, mivel a megdőlt törzsű fáknak az úttest fölé hajló ágait olykor több tonna súlyú hótömeg terheli. A fény- és tápanyaghiányos környezetben tengődő, a légszennyezéstől „fojtogatott” fák persze már nem is olyan ellenállóak, mint a szabad természetben élő társaik. Az szigorú szabály, hogy amint a sérült embert vagy állatot, úgy a fákat sem hagyják magukra. Kivágják a végképp tönkrement törzseket, levágják a megújulni képtelen ágakat. Képünkön egy 25—30 éves erdei és feketefenyőből álló erdő szomorú maradványát láthatjuk, bizonyságául annak, hogy a nem lombhullató fákban milyen- kárt tehet a 15—20 fokos hideggel és szélviharral párosult nagy hóesés. Gravitációs lencse! Nagy érdeklődést keltett az asztrofizikusok táborában, hogy a Nagymedve csillagképben egymástól alig 5,7 ívmásodpercnyi távolságban két kékes színű égitestet fedeztek fel. Mindkettő kvazár. Először a Jodrell Bank (Anglia) rádióteleszkóp észlelte; később a Nyugat-Vir_ giniában (USA) levő 90 méter átmérőjű rádiótávcsővel figyelték meg, majd színképét a Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium (Arizona) 2,1 méter átmérőjű tükröstávcsövével vizsgálták meg. A két égitest — a kutatók nagy meglepetésére — rendkívül hasonló emissziós vonalakkal rendelkezik a színképében, s gyakorlatilag pontosan ugyanakkora vörös eltolódást (Doppler-effektust) mutat, ami azt jelenti, hogy tőlünk való távolodási sebessége (és távolsága is) azonos! D. Walsh, amerikai csillagász szerint rendkívül valószínűtlen, hogy két, egymástól független kvazár ugyanolyan vörös-eltolódást mu_ tasson, és minden más, fon- iüí f'*'kai jellemzőjét tekintve is megegye^" egymás, sál. Ez ugyanis azt jelentene, bogy teljes múltbeli fejlődésük is tökéletesen hasonló volt. Ezért igen feltevéssel állt elő: szerinte egyetlen kvazárról van csak szó, de a kérdéses égitest és a Föld között egy nagy tömegű másik test helyezkedik el. Ez, gravitációs hatása révén mintegy gyűjtőlen- cseszerűen bánik a fénnyel, és így a távoli kvazár egyszeres képe megkettőződik. Ismeretes, hogy nagy tömeg közelében a téridő szerkezete megváltozik, „görbületté” válik, s ennek következtében a távolról érkező, s mellette elhaladó fénysugarak is eltérnek az „egyenes” iránytól, görbült pályát követnek. A jelen esetben a kvazár és a Föld között, amennyiben a gravitációs lencse hipotézise csakugyan alkalmazható, egy galaktika helyezkedik el, és ennek tulajdonítható a kép megkettőződése. A rádiócsillagászati meg_ figyelések szerint az objektum a valóságban rendkívül bonyolult szerkezetű, Nem is két koncentráció mutatható ki a rádiótérképen, hanem legalább öt! Elvileg azonban még ez is összeegyeztethető a gravitációs lencse hipotézisével, mert ha a zavaró tömeg sok testből épül fel, nem kétszereződést, hanem a kép sokszorozódá- sát idézheti elő. Másrészt azonban a kondenzációk láncuk általános Jelenség az extragalaktikus rások esetében, s minden valószínűség szerint e képződményt fizikailag csakugyan összefüggnek egymással. Ezt viszont nem magyaráz!??*' juk meg gravitációs lencse feltételezésével. Az objektum valódi természete tehát változatlanul kétséges. Repülőgép a légörvényben A televízió január utolsó napjaiban tűzte műsorra „A Saragossa-tenger” címmel természettudományi programját, amelyben a Bermuda-háromszög rejtélyével is foglalkozott. A „halál tengere” névvel illették a műsor készítői az óceánnak ezt a szögletét, ám az okok részletes felderítésére ezúttal sem került sor. Csak feltételezésről szólhattak a kutatók, miért lett oly sok repülőgépnek és óceánjárónak a temetője ez a háromszög. A forgószelekről, a tengerfenék összetett, egyelőre kiismerhetetlen szerkezetéről, a tájékozódási nehézségekről, szóltak ezek a feltételezések. Mi ezúttal csak egyetlen jelenségről, a ciklonokról adunk részletesebb ismertetőt, mivel megítélésünk szerint Itt keresendő a Bermuda-rejtély kulcsa.... Amerikai óceánkutatók írják: „Kénytelenek vagyunk arra a következtetésre jutni, hogy a természetben létezik egy olyan lokális geofizikai tényező, amely meteorológiai jelenségekkel van összefüggésben.” Ezekről a meteorológiai jelenségekről szeretnénk szólni elsősorban. A Ráktérítő, az úgynevezett Bermuda-iháromszöget kettészeli; tehát abba a térségbe esik, ahol a trópusi ciklonok országútja vezet. (A trópusi ciklonokat megjelenésük helyétől függően, három néven emlegetik: hurrikánok, tájfunok, orkánok.) Arra a kérdésre, hogy hol alakulnak ki, ma már határozott választ adhatunk. A meteorológiai műholdak sorra megfigyelhetik, lefényképezhetik ezeket a ciklonokat. Sőt, arról is van tudomásunk, hogy már keletkezésük idején fel lehet deríteni őket! A legtöbb Dél-Amerika partjai előtt,, a Karib- tenger térségében képződik. Az itt kialakult forgó vihar neve hurrikán. Hasonló jelenség figyelhető meg ritkábban Dél kelet-Ázsia térA radarernyőn jól látható a hurrikán spirálvonala ségében (tájfun), s az Indiai-óceánon a Mauritius- szigetek körzetében (orkán). Arra már nehezebb válaszolni, hogy mi a keletkezésük oka. Abból indulhatunk ki, hogy a kialakulásuk feltétele két különböző irányból érkező, más fizikai tulajdonságokat hordozó légtömegek találkozása. Nos, éppen Dél- Amerikának, a déli szélesség 5. fokáig tartó kiszögel- lése az, amely a délkeleti passzát, úgynevezett egyenlítői áramlást a Karib-ten- gerre téríti. Ehhez még hozzájárul az a jelenség is, hogy a nyári félévben az úgynevezett termikus egyenlítő eltávolodik a földi egyenlítőtől észak felé. E két áramláshoz már csak az szükséges, hogy alacsony nyomású góc képződjék. Erre pedig évenként legalább 3—5 alkalom adódik ezen a területen. Központjában a légnyomás 900—950 millibar körüli. A két irányból siető, nagy sebességű szelek a Föld forgásának kitérítő hatására az északi félgömbön más irányt vesznek és mielőtt összecsapnának, a központ körül gyors forgásba kezdenek. Ezzel a ciklon kialakult. A hurrikán energiája Hogy milyen folyamatok játszódnak le a ciklon kialakulása közben, arról is megjelentek már részletes ismertetések. A felhevült, nedves levegő felszáll a ciklon közepén, spirál alakban csavarodva emelkedik gyorsan, közben a vízgőz kicsapódik és az eredeti párolgási hő is felszabadul. Ez visszakerülve a légkörbe, még tovább fokozza a Föld felé áramlás erejét. Ez az egyik fő táplálója a hurrikán energiájának. A trópuson egyébként csak azt a vihart illeti meg a hurrikán megtisztelő jelző, amelyben ez a mozgás eléri a 75 mérföld óra sebességet. A forgó örvénylés a központ körül sodródva tomboló gyűrűt alkot. Körülveszi a 15—20 mérföld átmérőjű „szemet". Közvetlenül a szem peremén a forgó légtömeg sebessége a 150 kilométert is meghaladhatja. A ciklon belsejében viszont a légnyomás olyan alacsony, hogy a magasba feldobott tárgyak (vagy az örvény lésbe került repülőgépek) zuhanásszerűen buknak alá. Aztán természetesen: örökre eltűnnek a tenger mélyén. Ma már a műholdak a a ciklonok sebességét, haladási irányát is figyelemmel kísérhetik. Tájékoztató adatokat közölnek a parti megfigyelő állomásokkal, figyelmeztethetik a hajókat, repülőgépeket, megelőzve ezzel a katasztrófát. Az atlanti hurrikánok eddig megfigyelt pályái görbült ívben haladnak délkeletről észak felé, megközelíthetik Észak-Amerika partjait, a Floridai-félszigetet. Elérik az uralkodó nyugati szelek vonalát, szinte követik a golfáramlás irányát. Tehát átszelik a Bér muda-háromszöget is. Arra is volt már példa, hogy egy hurrikán közvetlenül a Bermudák határán keletkezett, és utána az egyenlítő felé mozgott, Floridát kelet felől rohanta meg. Kivételes kialakulása miatt „Yenkee-hur- rikánnak” nevezték. A szárazföldön elhalnak Mint már korábban is említettük, a hagyományos meteorológiai műszerek mellett a meteorológiai mesterséges holdak kiterjedt hálózata mutatja a hurrikánok keletkezésének okait. A radar különösen a ciklonok éjszakai felderítésére alkalmas. A navigátor az ernyőről jól láthatja a ciklon formáját (ábránkon is élesen kirajzolódik a görbült vonal), a radarlökések ugyanis visszaverődnek az esőfelhő víz- cseppjeiről és a radarvissz- hangók kirajzolják a ciklon alakját. A hurrikánok szeizmikus rezgéseket is előidézhetnek a földkéregben, működésbe hozhatják a szeizmográfokat, így is felvilágosítást nyerhetünk a hurrikán központjának közeledtéről. A nem kí- ^vánt fogadására időben fel kell készülniük a partmenti lakosoknak, s főleg a halász- hajókat kell nyomban riasztani. A hurrikánok rendszerint a tengerek felett dühönge- nek legerősebben. Ha kijutnak a szárazföldre, a súrlódás miatt erejüket vesztik, fokozatosan elhalnak. Ám a parton ezalatt is elvégezhetik romboló munkájukat. Hosszú volna felsorolni a tragédiákat, amelyeket a forgóviharok okoztak különböző tengereken. Ezek gyakorisága miatt is nevezhetik a Bermuda-háromszöget a halál tengerének. Dr. Zétényi Endre Útmutató repülőgépeknek: hogyan kerülhetik ki a katasztrófát? Mangán-előfordulás az óceánban A Krímbe folyik a Dnyeper A vas-mangán konkréciók keletkezése a tengerfenéken továbbra is vitatott kérdés, (jár a kutatás mindenütt nagy intenzitással folyik. Bebizonyították, 32 üledék felhalmozódásában lenj’Ö" ges szerepet játszanak a folyók által bevitt szárazföldi er'fcd«tfl anyagok. A kutatók koncepciója!??11 a vulkanikus eredetű anyagok mellékes szerepet kapnak. Sok kutató azonban úgy véli, hogy a konkréciókat tápláló legfőbb források a vulkánkitörésből származó anyagok. Az utóbbi időben olyan újabb adatokra derült fény, amelyek ezt a koncepciói i^asztják alá. Ide tartoznak az ún. féniu!“^20" nák. Az egyik ilyen érdekes zóna a Galapágos-szigetektől keletre húzódó terület. Mesterséges tengert hoznak létre Keres közelében. Az új víztározó hatalmas medencéjét a Dnyeperből az Észak-Krími-csatornán ide- vezeüett, 400 kilométert befutó víz tölti fel. A Dnyeper vize még ebben a? évbén éljut a városba. Már az összes sz,'vevőállomást ellenőrizték. A legnagyoou őzül ük száz méterre emeli fel a vizet. Ez valójában gigantikus építkezés: az öntöző, az elosztó és a belső csatornák teljes hossza több mint 6 ezer kilőméter. Az Kszak - K rími - csato rn a átalakítja a napsütötte félsziget szteppei részét. Az egykori aszályos pusztán rizs nő, búza szökken kalászba, gyümölcsöt hoznak a kertek.
