Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. február 18., csütörtök S. A négyárbocos Krnzenstern vitorláshajó a Néván (Fotó: APN—KS, V. Varanovszko felv.) A Kronstadti Hajógyár dokkjában a közelmúltban vontatták be javításra a négyárbocos Kruzenstern vi­torláshajót. Az 55 éves hajó az évek múlásával sem ve­szítette el kiváló menettulaj­donságait. Kedvező, erős szél esetén eléri a 16 csomós se­bességet. A Kruzenstern hossza 114,5, szélessége 14,06 méter, vízkiszorítása 5700 tonna. A Kronstadti Hajógyárban hét évvel ezelőtt végeztek rajta nagyjavítást, akkor va­lamennyi berendezését fel­újították. Most a rádióberen­dezést, a hajólámpákat cse­rélik ki, valamint korszerű radarállomásokat szerelnek fel. Javításra szorul a hajó két, egyenként 800 lóerős dízelmotorja is. A két mo­torral elérhető maximális sebesség 8—9 csomó. A 31, összesen 3600 négyzetméter nyi vitorla ennél csaknem kétszer nagyobb sebességet biztosít a hajónak. A dízel­motorokat csak szélcsend­ben és a hajózóút-szűküle- teknél használják, például a kikötőbejáratoknál és a ki­kötő elhagyásakor, amikor a vitorlákkal valyó manővere­zés kockázatos. A Kruzenstern hosszú éle­te során többször cserélt „szakmát”: volt hidrográfiai hajó, a haditengerészeti flotta iskolahajója, majd 1974-ben a Szovjetunió Hal­gazdaságügyi Minisztériu­mának oktatóhajója lett. Hét év alatt a Kruzenstern több mint 170 ezer tengeri mérföldet tett meg. Fedélze­tén ez idő alatt több mint 3 ezer hallgató kapott ten­gerészkiképzést. Egyegy tanfolyamon 200-an vehetnek részt. A megfelelő kiképzés után a tengerészek önállóan dolgoznak a vitorlák felhú­zásánál, tisztításánál, az irányváltoztatásoknál. Az ál­landó legénység tagjai (70 ember, egy részük oktató) irányítják az összes munka- folyamatot a keresztvitorla- rúdon, vészhelyzetben a hall­gatók mozgását a kötélhág­csókon. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a felső vitorlaár bóc-keresztrúd mintegy 50 méter magasan van, s a ke- resztrúd a hajóval együtt mozog, elképzelhető, milyen kiváló gyakorlati kiképzést kapnak a hallgatók. A pa­rancsnoki híd navigációs ok­tatófülkéjében egyidejűleg kilenc jövendő kapitány gya­korolhatja a hajóvezetés mű­vészetét. — A gyakorló hajózásban a hallgatók a hajószemély­zet munkáját végzik, hajós­tiszti ügyeletet tartanak, vagy az árbocokon dolgoz­nak, megtanulják a mentő­csónakok leeresztését, a ha­jó lehorgonyzását... A hajó kézi kormányzásánál egy­idejűleg 4 embert állítanak a kettős kormánykerék mel­lé. Egy, másfél év múlva a megújult Kruzenstern vitor­láshajó feszülő vitorlákkal ismét kifut a tengerre. JurU Sztvolinszkij NDK Jó alap a továbblépéshez Akárcsak a többi szocia­lista országban, az NDK-ban is nehezebbé vált nemzet­közi gazdasági és politikai feltételek között kell meg­oldani a kitűzött, s nem könnyű feladatokat. A szo­cialista német állam azon­ban a kedvezőtlenebb körül­mények közepette is igen biztató eredményeket mu­tathat fel. Kétségkívül jog­gal lehetnek büszkék arra, hogy a gazdasági növekedés legátfogóbb mutatóját, a megtermelt nemzeti jövedel­met tavaly öt százalékkal sikerült növelniük. S ez jó alap a továbblépéshez. Az idei terv a tavalyihoz viszonyítva egy árnyalattal mérsékeltebb, 4,8 százalékos növekedést irányoz elő. Az elkövetkező időszak leg­fontosabb feladata, hogy a gazdasági gyarapodást mind­inkább a legkorszerűbb tu­dományos-műszaki eredmé­nyek széles körű félhaszná­lásával kell elérni. A kö­zéppontban a mikroelektro­nika, a robottechnika, az elektronikus vezérlés gyors ütemű fejlesztése és alkal­mazása áll. A hazánkban is közkele­tű kifejezés — hatékonyság — az NDK-ban szintén el­sőrendű követelmény. A ha­tékonyság mellett a takaré­kosság kifejezés is nap mint nap elhangzik a sajtóban, a szakemberekkel folytatott beszélgetésekben. Az NDK gazdasági vezetői abból in­dulnak ki, hogy az ország­nak lényegében azonos, vagy csak kismértékben növek­vő nyersanyagalappal kell gazdálkodnia, a meglévőből kell tehát jobb — s ugyan­akkor több terméket előál­lítani. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a tudományos­műszaki kapacitást nagymér­tékben az anyagtakarékosság lényeges javítására kell for­dítani. Országos versengés alakult ki, melyik üzem ér el mind több sikert ezen a téren. A takarékosság legalább ennyire fontos az energia- gazdálkodás területén, s ugyanakkor előtérbe került a barnaszénen, a másodla­gos energiatartalékok és az atomenergia fokozódó hasz­nosításán alapuló hazai energiaellőállítás fokozása is. Ezekben a napokban a legtöbb szó talán a mező- gazdaságról esik. A közvet­len ok: tavasszal sor kerül a mezőgazdasági dolgozók XII. kongresszusára. A ta­nácskozás dokumentumait, köztük az új termelőszövet­kezeti törvény tervezetét or­szágos vitára bocsátották. Az NDK-ban ma roppant fontos feladat' a növényter­mesztés fejlesztése; lényege­sen vissza kívánják szorítani a gabonaimportot. A fejlett állattenyésztés takarmány­Cél: az élelmiszer-termelés növelése, a lakosság és az export igényeinek kielégítése. A képen: rizsaratás Phnom Penh kö­zelében (Fotó — VNA—MTI—KS) KAMBODZSA Az egységfront programja Tízpontos akcióprogramra hozott határozatot Phnom Penhben megtartott 3. kong­resszusán „A haza felépíté­sére és védelmére alakult kombodzsai egységfront”. A határozat a Kambodzsai Forradalmi Néppárt IV. kongresszusa útmutatásai alapján a nemzeti független­ség megvédését, a haza újjá­építését tűzte zászlajára, hogy lépésről lépésre előké­szítsék a szocializmusba való átmenetet. Az akcióprogram egyebek között a falusi „Frontharcos” szervezetek politikai-ideo­lógiai megerősítését és a szocialista munkaverseny ál­talánossá tételét írja elő. A kongresszus leszögezte, hogy Kambodzsa minden erővel igyekszik erősíteni kapcsola­tait Vietnammal, Laosszal, a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal, csakúgy, mint a világ vala­mennyi békeszerető népé­vel. Tartós barátságra és együttműködésre törekszik mindén országgal, mindenek­előtt a délkelet-ázsiai orszá­gokkal. A program sürgető feladat­ként jelöli meg a gazdaság mielőbbi helyreállítását, mindenekelőtt az élelmiszer- termelés növelését, a lakos­ság és az export igényeinek mind teljesebb kielégítése érdekében. Az egységfront Központi Bizottsága büntet­lenséget biztosít mindazok­nak, akik a népellenes Pol- Pot-rezsim támogatói voltak, de hibájukat őszintén meg­bánják és visszatérnek ha­zájukba, hogy a néppel együtt becsülettel éljenek. Az új Nemzeti Egységfront alapokmánya leszögezi, hogy minden tömegszervezet és valamennyi bel-, vagy kül­földi kambodzsai, amely és aki elfogadja a kongresszusi határozatot és az alapok­mányt, tagja lehet a Front­nak. A kongresszus végül megválasztotta az elnöksé­get, a 80 tagú Nemzeti Ta­nácsot és azok vezetőit. A tanácsban valamennyi réteg képviseletet kapott, köztük 18 nő és 17 értelmiségi. Kép­viseletet kaptak a nemzeti kisebbségek, a fiatalok, a hadsereg és a buddhista egy­ház is. (0.) LENGYELORSZÁG Új könyv a fővárosról Varsó a témája a Len­gyel Tudományos Könyvki­adó új kötetének. A könyv húsz szerző műve. összeállí­tásában neves történészek, építészek, szociológusok, publicisták vettek részt. A mű bemutatja azt az utat, amelyet a mai metro­polis megtett, amíg kis tele­pülésből egy 36 milliós lako­sú ország fővárosa lett. Olyan históriai tényeket és adatokat is tartalmaz, ame­lyek most látnak először napvilágot W. Pruss a szerzője annak a fejezetnek, amely a város XIX. századi demográfiai helyzetét és iparosodását ír­ja le. J. Molenda az úgyne­vezett „varsói mítosz” kér­désével foglalkozik. Ez a téma a város és a lengyel nemzeti öntudat kapcsolatát érinti. A szerző számos do­kumentummal, hazafias da­lok szövegével, a történelmi eseményekben részt vevők naplóiból vett részletekkel bizonyítja a város szimboli­kus jellegét a lengyel törté­nelemben. BULGÁRIA Tengeri táplálékok CSEHSZLOVÁKIA „Jobban kell dolgozni” A növekvő élelmiszergon­dok arra kényszerítik az em­beriséget, hogy tenger mé­lyén keressen újabb élelem­tartalékokat, létrehozzon mesterséges hal-, rák- és kagylótenyészeteket, és meg­teremtse a víz alatti növény­zet termesztéséhez szükséges feltételeket. Ilyen célokra rendszerint a part menti víz alatti területek a leginkább hasznosíthatók, de sajnos ezeket az övezeteket veszé­lyezteti a legjobban a víz­szennyeződés. A Bolgár Tudományos Akadémia biológiai központ­jának tudósai azon fáradoz­nak, hogy birtokukba vehes­sék a tenger mélyét. Szozo- pol mellett tengerökológiai laboratóriumot hoztak létre. szükségletét nem fedezi a hazai termelés, konvertibilis valutáért kell gabonát be­szerezni. A jövőben az állati termékek előállítását lénye­gében saját takarmányter­mesztésük alapján kívánják növelni az NDK-ban. Ehhez pedig emelni kell a hoza­mokat és bővíteni a vetéste­rületet. Az új törvény ezt kívánja elősegíteni. Mint Heinz Kuhrig, mező- és élelmiszer-gazdasági minisz­ter nemrég egy interjújában elmondta, a termelési tarta­lékok feltárásában követke­zetesen támaszkodni kell a szövetkezeti tagság kezdemé­nyezőkészségére. Feltétlenül kívánatos a korábban szako­sított növénytermesztési és állattenyésztési üzemek kö­zötti kooperáció szorosabbra fűzése. A miniszter arra is utalt, hogy a jövőben nö­vekvő szerepet kap a ter­melési eredmények alapján a közös gazdaságok és az egyes tagok anyagi érdeke. 1- sége. Mindeme feladatok meg­oldása közben az NDK-fean A kísérlet vezetője, Geor- gi Decsev professzor a kö­vetkezőket mondotta: „Fizio­lógiai, biokémiai és biofizi­kai szempontok szerint ala­kítottuk ki laboratóriumun­Í ;at. Nemcsak a tengeri élő- ények fajtaösszetételét és számát vizsgáljuk, hanem a bennük végbemenő biológiai folyamatokat is figyeljük. Ez a korszerű megközelítési módszer felkeltette a kül­föld figyelmét is. A KGST vonatkozó új kutatási témá­jának koordinálásával la­boratóriumunkat bízták meg. E témában már két éve vég­zünk nemzetközi tudomá­nyos kísérleteket. A kidolgo­zott módszereket, kifejlesz­tett műszereket nagyra érté­kelték svéd kollégáink is.” változatlanul legelöl áll a bevált alapelv: a gazdaság és a szociálpolitika össze­hangolása — vagyis az a gyakorlat, hogy a jó munka az egyén mindennapi életé­ben nyerje el jutalmát. Ezt szolgálja a munkaidővel va­ló takarékosság is: a műsza­ki fejlesztés — például a robottechnika széles körű alkalmazása — nyomán ta­valy 500 millió munkaóra volt a nyereség, s a terv szerint ez 1985-re 660 millió­ra nő. Fokozatosan emelke­dik a lakosság reáljövedel­me, bővül az árukínálat. Ami pedig a hazánkban oly sok gondot jelentő lakás- problémát illeti, az NDK- ban a jelen ötéves terv idő­szakában 940 ezer lakás ké­szül el. Reális alapja van tehát annak, hogy az Európa e fontos pontján élő és dol­gozó tizenhétmimós nép de­rűlátással — de nem túlhar- sogdtt optimizmussal — vá­gott neki a könnyűnek nem ígérkező 1982-es esztendő­nek. Laczik Zoltán Kétségtelen, hogy a csök­kentett közvilágítás, számos távolsági autóbuszjárat meg­szüntetése, a városi járatok ritkítása, a sokfajta, korább­ról megszokott importáru hiánya kényelmetlenséget okoz a csehszlovák embe­reknek, de hát elkerülhetet­len intézkedésekről van szó. Északi szomszédainknál is csak úgy tartható fenn az elért magas életszínvonal, ha 1982 már valóban a ta­karékosság és a hatékonyság éve lesz. Ami például a köz­lekedés átszervezését illeti, ezzel és más intézkedések­kel mintegy félmillió tonna benzint kell megtakarítani, hiszen az idén 1,6 millió tonna importolajjal kevesebb jut Csehszlovákiának. Szi­gorúan takarékoskodnak a mezőgazdaságban, főként az állattenyésztésben. A cél az, hogy a tavalyi gyenge termés a takarmányokból minél to­vább kitartson. Nem keve­sebb, mint egymillió tonna takarmányt kellene így meg­takarítani, ami persze el­képzelhetetlen a sertésállo­mány csökkentése nélkül. Űj jel: az állami tervbi­zottság elnöke az idei terv előterjesztésekor már nem százalékokban, hanem 4 mil­liárd korona termelési érték növékedésében határozta meg az ipar előirányzatát. Minden korona számít — hangsúlyozták a terv vitájá­ban a képviselők is. Ily mó­don 1982 az eredeti szándé­koknál mérsékeltebb ütemű gazdasági fejlődés éve lesz, mivel a nagyobb ütemre — az import és energia drágu­lása miatt — az ország rá­fizetne. A nemzeti jövede­lem csupán egy százalékkal nőhet a beruházások vissza­fogása, az energiaigényes kohászat és építőanyaggyár­tás mérséklése miatt. Senki se gondolja azonban, hogy az alacsonyabb előirányza­tok megkönnyítik a gazda­sági munkát, — figyelmez­tetett egy aktíván a CSKP KB egyik titkára. Ugyanis számos területen a szerény termelésnövekedést a ta­valyelőttinek megfelelő energia- és nyersanyag­mennyiség felhasználásával kell elérni. Acélból például meg kell takarítani az orszá­gos fogyasztás 5 százalékát, ami körülbelül háromne­gyed millió tonna. A szén­felhasználást 4 százalékkal kell csökkenteni, ez is több millió tonna szenet jelente­ne. Ugyanakkor az olyan progresszív ágazatokban, mint az elektronika, a fejlő­dés 20 százalékos lesz, messze az átlagon felül növeli termelését a nehézgépipar, a szerszámgépipar, a textil­gépipar. Döntően azókat az iparágakat és vállalatokat támogatják, amelyek nem raktárra, hanem exportra és a belső piacra egyaránt ke­lendő árukat állítanak elő. Ennek szükségességét, ha nem más, a készletek és a hiánycikkek növekedése in­dokolja. Mint éppen leg­utóbb a Mlada Fronta című lap rámutatott, Csehszlová­kiában 1975—1980 között a normán felüli készletek 4,6 milliárd koronáról 5,7 mil­liárd koronára nőttek, mi­közben — és talán éppen ezért — a hiánycikkek mennyisége koronában kife­jezve 4,8 milliárdról 6,7 mil- liárdra emelkedett. Persze hiánycikkek alatt itt nem­csak a lakosságnak nagyon hiányzó közszükségleti cik­keket kell érteni, hanem al­katrészeket, termékfőegysé­geket is, amelyek viszont gátat szabnak a termelés­nek, bizonyos végtermékek elkészítésének. Ezért a hi­ánycikkek a lakosságnak okozott kényelmetlenségek mellett súlyosabb népgazda­sági károkhoz is vezetnek. Mi a megoldás? A gazda­ság új irányítási rendszere, amely a vállalatokat ezen­túl az értékesítéssel szerzett tiszta nyereségük alapján dicséri, vagy bünteti. Ennek az elvnek a következetes ér­vényesítése ebben az esz­tendőben teljesedik ki. Az ország sok gazdasági vezető­jének szánta figyelmezteté­sül Strougal miniszterelnök, amikor kijelentette: gyenge áruellátás, szűkre szabott szolgáltatások mellett nem bontakozhat ki az anyagi érdekeltség elve, a jobb munkára való ösztönzés. A szándék a párfkongresz- szus határozatából fakad, realitását azonban az igé­nyes termelési tervek valóra váltásával kell megteremte­ni. Ahogyan a Rude Pravo írta ... „Sokkal jobban kell dolgozni ahhoz, hogy hol­nap úgy élhessünk, aho­gyan ma.” Prága, 1982. feb­ruár. Komornik Ferenc összeállította: Gyurkó Géza Az NDK-ban nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági ter­melés gépesítésére. A képen: kör alakú fejőgéprendszer, amelyet az elsterwerddai Elfawerk vállalat gyártott. A fejő­géppel óránként nyolcvan tehenet fejhetnek meg

Next

/
Thumbnails
Contents