Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. február 14., vasárnap I. *!I Már nem kell sokáig várni... „Szeretném végre tudni, hogy miért kell szeptem­bertől várunk az Epres­kert úti óvoda megnyitá­sára. A határidő ugyanis ez volt. Akkor azonban még a régi óvoda felújítását sem fejezték be, mivel azt a részt is gázkonvektorok­kal szerelik fel. Elkészült az új épület, gáz azonban nincs. A gázvezetéknek az árkot már két hónapja ki­ásták. Vajon a szerelési munkákra, és az óvoda át­adására meddig kell vár­nunk?” — kérdezte Ferenczi Sándorné egri levélírónk. A kérdésre Göcző Gézá- né, az egri városi tanács Az adóztatásról az utóbbi hetekben több kérdés érke­zett, melyre közvetítésünk­kel Berecz Sándorné adócso­port-vezető válaszolt. Egerben mintegy 2000— 2500 olyan adóköteles ingat­lant használnak, amelyet a tulajdonosok vagy bérlők nem jelentettek be adómeg- állapítás céljából. A kérdé­sek és reklamációk túlnyo­mó többsége ezeket érinti. A tanács illetékes osztálya a rendelkezésekre álló ada­tok alapján, 1981 őszén meg­kezdte, és azóta is folyama­tosan végzi az adóköteles területek felderítését, adóz­tatását. Teszi ezt a háztáji és kisegítő gazdaságok jöve­delemadójáról szóló 36/1976/X. 17. MT. számú rendelet alapján, mely előír­ja, hogy 800 négyzetmétert elérő vagy meghaladó szán­tó- és rétingatlan adóköte­les. Egy másik törvény (35/1976.) rendelkezése alap­ján a kertművelési ágban kell nyilvántartani a zárt kertekben levő, 1499 négy­zetméter nagyságig bezáró­művelődésügyi osztályának vezetője a következőket vá­laszolta: — Megértem a szülők pa­naszát és türelmetlenségét Nekünk is igen nagy gon­dot okozott a szerelési munkák félbemaradása. Az új, ötvenszemélyes épület­részbe ugyanis felvettük a gyerekeket akiket aztán később — szükségmegoldás­ként — különböző, a szü­lők munkahelyéhez legköze­lebb eső óvodákban, böl­csődékben helyeztünk el. A gázszerelési munkákat a Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat dolgozói a követke­zők miatt nem folytatták: lag azt a területet is, mely egyébként szántónak minő­sülne. Az érintetteknek minden év március 1-ig kell bejelen­teniük az adómegállapítás­hoz szükséges adatokat. Ez* a bejelentés kötelező, és nem pótolja más szervek által közölt adat vagy kimutatás. A bejeléntési kötelezettség elmulasztása esetében az el­évülési időszakon belül (öt év), a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadó­ját 50, illetve 100 százalék­kal felemelheti az adóható­ság. A jogszabályokban elő­írt adók törlésére nincs le­hetőség, csupán indokolt esetben, részletfizetési ked­vezmény adható. Ezekből egyenesen következik, hogy az érdekelteknek ez év már­cius 1-ig is eleget kell ten­ni bejelentési kötelezettsé­güknek, mert ellenkező eset­ben az adó kiírása a feleme­léssel együttes összegben történik. Mint minden más esetre, erre is vonatkozik, hogy a több hétig nem tudták be­szerezni a szereléshez nél­külözhetetlen nyomáscsök­kentőt. Aztán közbeszólt a hideg is. A vállalat dolgozói ugyanis — a technológiai előírások értelmében — csak fagypont felett hegeszthet­nek. Hétfőtől már ők is folytathatják a munkát. Mi is reméljük, nem kell so­káig várniuk a szülőknek arra, hogy gyermekeik kul­turált és egészséges körül­mények között játsszanak és tanuljanak. ★ Az új, bővített épület­rész átadásáról lapunk ha­sábjain adunk hírt. (A szerk). jogszabály nem ismerése nem mentesít a következmé­nyek alól. A bérbe adott ga­rázsokért is kell fizetni, ahogy a házadóról szóló jog­szabály azt előírja, hogy a használatba vételt vagy a változást 15 napon belül kö­telesek bejelenteni. Segítséget jelent az adó­zóknak, hogy a jogszabá­lyokról a városi tanácson kedden és pénteken 7,30-tól 12 óráig, szerdán 7,30-tól 16,30-ig az ügyfélfogadási irodában tájékoztatást kap­hatnak. Az ügyfélfogadási irodában egyébként minden adónemre vonatkozóan a fo­gadási napokon kívül is be­szerezhetők a nyomtatvá­nyok. Még annyit ajánlanánk az adózók figyelmébe, hogy az együttesen kezelt adók, fél évenként egyenlő részletek­ben, a fél év első napján esedékesek, és a fél év har­madik hónapjának 15. nap­jáig (március 15. és szep­tember 15.) fizethetők adó- pótlák-mentesen. Apróbb-nagyobb bosszúságok n tisztaságról Többször olvashattunk már a Népújságban (mint az el­múlt héten is) a környeze­tünk tisztaságának megóvá­sára figyelmeztető cikket. Sajnos gondatlanok mgyunk, szemetelünk, hiába az utcá­kon elhelyezett szeméttartók. Ez így igaz! Mit csináljanak azonban azok a lakók, akiknek a lakótelepén nincs szemét- tároló? A Faiskola u. 12/a alatt levő konténert január első hetében ürítették ki. Heteken keresztül gyűlt a sok hulla­dék, már nemcsak a tároló­ban, mellette is. Igaz, mint­egy 100 méterrel odébb, van egy másik tároló, és a lakók rovására legyen írva, nem mindenki ballagott el addig. Miután sokan jelezték az illetékeseknek a mulasztást, február első hetében (!) újra elvitték a szeméttárolónkat. Vissza azonban nem hozták a mai napig sem. A konté­ner mellett összegyűlt sze­méthálom azóta is ott van. Kihez forduljunk?! A lakók nevében: n Pádár Józsefné Eger Az adózásról Az egri „kozmetikai áruk“ bemutatójának tévedése Hímzések, fafaragások A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet dolgozói szabad idejűket többnyire a kézimunka és a fafaragó szakkörben töltik el. Munká­jukból — faragott dobozok, hímzett térítők, ruhák, blú­zok — a napokban nyílt kiál­lítás az oltványozócsarnok- ban (Fotó: Szabó Sándor) A Kossuth Lajos utcai helyőrségi tiszti klub eme­leti nagytermében a Koz­metikai és Háztartásvegyipa­ri Vállalat — az új neve: Caola felvétele alkalmából — igazán gazdag áruválasz­tékot, kifogástalan elrende­zésben tár a népes érdek­lődő közönség elé. Egy röp­lap a HUNGEXPO kiadásá­ban azonban, olyan vaskos tévedést hirdet, mely éppen a kérdés általános érdeklő­désre számot tartó volta miatt, helyreigazítást kíván. A reklám szerint az első kölnivízgyár készítménye, a világhírre emelkedett, 4711 márkajelzésű, Johann Maria Farina-preparátum, tulajdon­képpen a „magyar királyné vizé”-ből lett azzá, ami. Ezt a kölnivizet ugyanis rózsaolaj és egyéb illatos anyagok ösz- szekeverésével, Nagy Lajos magyar király felesége, Er­zsébet „kotyvasztotta” 1370 körül, saját használatára. E különleges illatszer a magyar király udvarából vált ismert­té a francia és a spanyol udvarban is. Franciaország­ban az illatszert „L’euau de la reine de Hongrie” néven ismerték, azaz a „magyar ki­rályné vize” volt. A jó reklám akkor igazán jó és hatásos, ha igazat ál­lít, a HUNGEXPO reklám­cédulájában azonban édes­kevés az igazság. Az alaptévedés ugyanis abban rejlik, hogy a „ma­gyar királyné vize” nem il­latszer volt, hanem gyógy­szerként használták! Timon és Chromer történészek azt állítják, hogy Róbert Károly magyar király, aki 1308— 1342-ig uralkodott, felesége: Ulászló lengyel király leá­nya, Erzsébet, bár már 80 éves volt, de mégis annyira ruganyos és egészséges volt, hogy vígan táncolt e medi­cina gyógyhatása alatt. Egy 1606-ból származó, minden bizonnyal hamis ciprusi kéz­iratban a királyné aláírásá­val hitelesíti, hogy „egy re­mete baráttól” megismert gyógyszertől nemcsak meg­gyógyult, de „mintegy egé­szen megif jodtam”. Ez az ál­lítólagos kézirat közli a „ma­gyar királyné vize” receptjét is, mely szerint három rész négyszer lepárolt égetett bor­ban (azaz szeszben) két rész rozmaringlevelet és -virágot kell áztatni. Wertler Mátyás gyógyszerész-történész úgy tájékoztat, hogy a magyar királyné vize, tehát a leven­dula szeszes kivonata, egé­szen a XVIII. század végéig forgalomban volt a hazai pa­tikákban. Magyary Kossá Gyula, a jeles magyar orvostörténész professzor szerint a régi századokban hazánkban is­meretlen volt a „magyar ki­rályné vize”! Baradlai János alapvető hazai gyógyszeré- szet-történetében viszont az áll, hogy Arnoldus/de Villa- nova életrajzában azt olvas­suk (meghalt 1312-ben), hogy elterjedt volt a „Rosmarin­geist”, „a később oly híres magyar víz”. XIV. Lajos, a francia Nap­király patikusa: Nicolas de Feburie hozta forgalomba először »Aqua Reginae Hun­gáriáé”, azaz „magyar ki­rályné vize” néven az első szépítőszert, mely nem volt más, mint fő alkotórészében a „magyar virág”-nak, azaz a rozmaringnak a szeszes kivonata. Nem tud tehát a történet­kutatás Nagy Lajos király hitvese által „kotyvasztott" illatszerről, hanem az már sokkal korábban, mint gyógyszer volt használatos sokféle nyavalya ellen. Ró­zsaolajról, mint e medicina alkotórészéről, nem vallanak a fennmaradt és feltárt for­rások. Csak az élelmes fran­cia udvari gyógyszerész: Nico­las de Feburie volt az első — eddigi ismereteink sze­rint —, aki a magyar király­né vizét, mint szépítőszert készítette és hozta forgalom­ba. Arra azonban semmi adat nincs, hogy Johann Maria Farina ezt használta volna fel a kölnivíz alapötletéül. Sugár István, Eger Közösen a múzeumért Az elmúlt évben a Mátra Múzeumnak 17 gyöngyösi vállalattal, közművelődési intézménnyel, iskolával, szocialista brigáddal volt kapcsolata. Közülük tizen­három vállalat anyagilag is támogatja a múzeum mun­káját. A segítség közül az egyik legfontosabb a gyűjtemény- gyarapító munka A termé­szettudományi csoport ki­tűzött feladatát az elmúlt évben jól teljesítette, a va­dászattörténeti anyag gya­rapodása túl is haladta a tervezettet, ez annak kö- szöhhető, hogy a vadász­társaságok „a mindenki egy tárgyat a múzeumnak” felhívásra adományaikkal gyarapították, gazdagítot­ták a gyűjteményt. Maguk is hozzájárultak a Cserhát— Mátra természeti képe és a Sárhegy élővilágának kuta­tó és feldolgozó munkához, külső munkatársakként. Az üzemtörténet terén előreléptek, nyolc vállalat, üzeni kapcsolódott e mun­kába, számos tárgyi anyag­gal gyarapítva a gyűjte­ményt. A múzeumot segítő tár­sadalmi munkában kitűnt az Egyesült Izzó Széchenyi szocialista brigádja, a Wilt- ner-házban kialakított vadá­szati részlegnél falbontást, takarítást, mázolást végez­tek. Kiemelkedőek voltak a Gagarin Hőerőmű Válla­lat Münnich Ferenc, Dobó István és a Lenin I. szocia­lista brigádjai, akik a vil­lanyszerelési munkától a különféle segédmunkákig segítették a rend kialakítá­sát. Segítették a vadásztár­sasági tagok, leendő vadá­szok, akik festettek, mázol­tak, parkettáztak. Gyenes István Gyöngyös Egészségünk védelmében Dormándon is megszervez­ték a „téli esték” előadások keretében az egészségügyi felvilágosítást szolgáló soro­zatot. Az első előadást telt ház fogadta. Dr. Mann Lász­ló körzeti orvos és Márton Kornél, a füzesabonyi gyógy­szertár vezetője, filmvetítés­sel egybekötött előadást tar­tott a házi gyógyszeralkal­mazásról, lázcsillapítók idő­beni használatáról, választé­káról. Szó esett a fájdalom- csillapítók ésszerű meg­választásáról, a meghűléses betegségek egyes fázisaiban a teendőkről. Görcsök és fájdalmak érzetét megszün­tető gyógyszerek alkalmazá­sáról mindaddig, míg az or­vos közbe nem avatkozhat és a diagnózist megállapítva, a megfelelő ellátást biztosí­tani nem tudja. A következő előadás márciusban lesz. Járdán Albert, Dormánd Non réclamé Ez év január 27-én, 12 órakor Igazolta pecsétjével az Eger 1-es szá­mú postahivatal, hogy eljutott hozzá az a hivatalos helyre címzett levél — pardon: postai küldemény! — amelyet jó néhány kődobás- nyira, a Kossuth Lajos u. 17-be kellett volha kézbesítenie. A levél február 11-én, 13.15 órakor „csöngetett be” — no nem a címzetthez, — hanem „vissza a feladóhoz” — a Hell Miksa utcába, amely ugyan­csak Jó néhány kődobásnyira van a címzettől és négy forint portó költség legombolása után ott volt a levélke, ahonnét elindult. A levél elkujtorgásának az oka egészen biztosan az volt, hogy a feladó elmulasztott bélyeget ragasztani a borítékra. Bűnhődjön érte? Persze, bűnhődik és még hozzá hetedíziglen. Az egyébként fontos tüldemény 16 nap után visszakapásának bosszúságát még az sem enyhíti, hogy a levél a következőkkel volt felcicomázva: a boríték »lején három postai pecsét, egy vastag fekete, figyelmeztető T betű, íék ceruzával áthúzva, le-X-elve a címzés, két darab a Magyar Posta Utal kiadót négyforintos portós bélyeg (az egyikre pecséttel rányomva, hogy ÉRVÉNYTELEN). Azonkívül egy Vissza-Retour pecsét, nyíllal megcélozva a feladó címét, egy helyes, piros keretecskében, ugyan­iak betücskékkel a „Nem kereste” „Non réclamé” szöveg. Hogy mi volt még a borítékon? Egy kék ceruzával irt nagy 4-es, az egyik postai pecséten pedig egy 28-as s»ám és a boríték hátulján még egy postai pecsét lapuit szerényen. Meg sem fordul a fejemben, hogy a posta követett el mulasztást. Ilyen még máskor sem fordult elő. Amit — nagyon őszintén — nem ér- hol kóválveott ennyi ideig, több mint két hétig ez az elkésett Es apii igaz, az igaz- nagyon még „Non réclamé” sem merek, mert posta csak egy van és sok az ő pecsétje. (papp) Közművelődési tervek Kápolnán . A kápolnai ÁFÉSZ párt- alapszervezetei, valamint a közművelődési és sportbi­zottság kidolgozta 1982. évi feladattervet. A pártalapszer- vezet oktatási tervének meg­felelően a pártoktatás rend­szeres. Arra törekednek, hogy a hallgatók az anyagot minél mélyebben megismerjék, min­dennapi munkájukban hasz­nosítsák a tanultakat is. Gondoskodnak arról is, hogy a KISZ-nél és a szakszerve­zetben szervezett oktatások, politikai vitakörök színvona­la emelkedjék. A választott vezetőségi tagok téli oktatá­sa keretében feldolgozzák a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa határozatait. A művelődéspolitikai munká­ban továbbra is nagy gondot fordítanak a különböző jel­legű könyvhetek és könyv­hónapok szervezésére, a könyvforgalom emelésére, a napilapok és folyóiratok ter­jesztésére. Időszerű témakö­rökben szellemi vetélkedőket rendeznek a szocialista bri­gádok, a KISZ-tagok. A kis­kereskedelmi egységekben árubemutatók, a vendéglátó- ipari egységekben pedig csa­ládi rendezvények szervezé­sét szorgalmazzák. A káli „Bartók Béla” fér­fikar és a kompolti „Hámán Kató” női kar munkáját anyagiakkal is segítik. Az iskolaszövetkezetekben sza­valóversenyeket rendeznek és a legjobb eredményt el­érőket tárgyjutalomban ré­szesítik. A nők igényét fi­gyelembe véve segítik a kü­lönböző tanfolyamok szerve­zését. Nagy gondot fordíta­nak ebben az évben is a tö­megsport fejlesztésére. Arra törekednek, hogy növekedjék a résztvevők száma és na­gyobb legyen a rendszeres­ség. Nem feledkeznek meg a turizmus, az egészséges élet­módot fejlesztő és ismeret- terjesztő kirándulások szer­vezéséről sem. Farkas Csaba Tófalu

Next

/
Thumbnails
Contents