Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 38. szám ÁRA: 1982. február 14., vasárnap 1,40 FORINT Kell-e nekünk elektronika? Vissza a természetbe! Rousseau szállóigévé lett szavai ma különösen idő­szerűek, hiszen nemcsak tudományos-fantasztikus olvasmányainkból tudjuk, hogy hovatovább saját vív­mányaink hatalmasodnak el rajtunk. A természetes élet­re vágyakozva azonban nemegyszer a mindent ta­gadás túlzásába esünk. Mi­közben pocskondiázzuk a technika vívmányait, reg­gel első dolgunk, hogy be­kapcsoljuk a rádiót. Este leülünk a tévé elé, vagy lágy szintetizátorzenét hall­gatunk. A hevenyészett pél­da is igazolja, hogy az elektronika, ami néhány évtizeddel ezelőtt még a világ nyolcadik csodájának számított, ma már nélkü- ' lözhetetlen tárgyaink „lel­két” jelenti. Hol a helyünk nekünk magyaroknak ebben a min­den mást fölülmúlóan gyors haladásban? Hiba lenne ta­gadni, hogy meglehetősen nagy a lemaradásunk, a világ élvonalához képest. Szembe kell néznünk a ténnyel: ha tovább nő a távolság köztünk és az élenjárók között, egész gaz­daságunk nemzetközi ver­senyképessége forog koc­kán. Alaposan meg kell gon­dolni, hogy mire költjük pénzünket, annál is inkább, mert egy-egy hosszútávé program bizonyos kényszer­pályát jelent, nemcsak eredményességét tekintve, de a költségekben is. Jog­gal kérdezheti bárki: ha ilyen ütemű a fejlődés a világban, nem dobjuk-e ki feleslegesen a milliárdokat pusztán azért, hogy a leg­jobbak mögött haladhas­sunk? Nem vitás, ha az elektronika minden ágában a csúcsot vennénk célba, aligha jutnánk a japánok, amerikaiak, franciák köze­lébe is. Ezért a tízéves program — a Miniszterta­nács tavaly decemberi dön­tése — az alkatrészek, rész­egységek fejlesztésére, gyár­tására összpontosítja az erőket. Első lépés a híradástech­nikában már alkalmazott építőelemek, szerelvények egységesítése, és a KGST- országokkal egyeztetett al­katrészcsere. Nem titkoltan a mikroelektronikai alkat-. részgyártás az a viszonylag szűk, ám annál bonyolul­tabb terület, ahol a nem­zetközi színvonal meghala­dása a cél, és nem a hát­rányok ledolgozása. Mi magyarok, hajlamo­sak vagyunk arra, hogy végletesen gondolkozzunk saját dolgainkról. Nemré­giben áradozott egyik is­merősöm a buborékme­móriáról, ami csodákra ké­pes az adatok tárolásában, feldolgozásában. No persze azok, „odaát” már itt tar­tanak — morogta ismerő­söm. Nyilvánvalóan elke­rülte a figyelmét a hírnek az a részlete, hogy a világ- színvonalú termék a Köz­ponti Fizikai Kutató Inté­zet mérnökeit dicséri. A most induló elektronikai programhoz a személyi, a szakmai és szervezési fel­tételek teljesítése mellett még valami szükséges: ki kell kerülni a kivagyiság és a kishitűség zátonyait. (G. L. F.) Nagyréde ünnepén Avagy: „Szőlős- kerti” változatok több tételben Frecska Sándor elnök: — Elvtársak, komolyan mond­hatom, nem is annyira rossz az a 71 millió nyereség... Ünnep még a zárszámadás? Sokan tagadják. Nagyréde mindenesetre meghazudtolja azokat, akik lebecsülik e szép eseményt. Az emberi munka számbavételét, az új elképzelések megismerését, egy szorgos esztendő családi, meleg hangulatú záróaktu­sát. Mert ezen a péntek dél­utánon üresek a falusi ut­cák, de legalább 600 ember szorong a nagy hajtatóház csarnokának székein. Szem­közt, a vörös drapériás emelvénnyel, amelyen éppen Nagy András, a Szőlőskert elnökhelyettese köszönti az egybeseregletteket. Majd Frecska Sándor elnök áll fel, hogy kiegészítést fűzzön a vezetőség beszámolójához. Hallgatom lassú, tagolt beszédét. Figyelem annak súlypontjait. Bölcsen ügyel az arányokra. Nem csupán a 623 millió forint árbevételt, a 71 millió forint nyereséget, a borászat 37 ezer hektoli* ternyi produktumát, a 25Ó darabot számláló tehenészet majd ötezer literes átlag tejhozamát véli fontosnak e stációnál. Hanem sorolja a lazaságok számbavételét, vagy a továbblépés technikai és morális feltételeit. A munkafegyelmet ugyanis alááshatja az italozás elha- rapódzása, aztán célszerűbb energiagazdálkodással ren­geteget lehetne megtakaríta­ni. Szükségszerű a 47 száza­lék exportárbevétel növelése is: de megvan hozzá a rea­litás, hiszen pár hónap múl­va használatba vehetik nagy teljesítményű, új hűtő­házukat. Később, a hozzászólók szavaiból ugyanez a féltés, felelősségtudat érződik. Mint ahogyan Bene Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke a pozitívumok mellé rakta a vizsgálatok nyomán feltárt hibákat. Visszaüthet például nyersanyagszállítás csúcs­idején a gépkocsivezetők túlterhelése, a szőlő, gyü­mölcs növényvédelmi mun­káinál pedig jobban kell ügyelni a technológiai fe­gyelemre, különben az egészség rovására megy. ... és, mint felvételünk ezt igazolja — a helyzet komoly­ságát átérzi két nemzedék Vagyunk vendégek is szé­pen. A tsz-elnök balján, jobbján ott ül többi közt Tóth Mihály, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, Bá- gyi Imre, a megyei tanácsel­nök-helyettes. Elek János, a TOT új főtitkára pedig azt is fontosnak véli, hogy a ki­lencszeres „Kiváló” szövetke­zet dolgozóinak figyelmét felhívja a világgazdaság ál­talános helyzetére, az ebből fakadó, sűrűsödő nehézségek­re. Aztán „igen” szavazatra emelkednek a karok mind a beszámoló, mind a vezető­ség egyéb határozati javas­latai felett; tisztségeket töl­tenek be; nyugdíjasokat bú­csúztatnak; annyi elismerés közepette rangos kiváló szo­cialista brigád címet kap a Kandó, a November 7., a Ba­rátság kollektívája; majd frappáns befejezésként a kö­zös gazdaság népdalkörének műsora ragadtatja tapsra a terembe zsúfolódott száza­kat. Akik később annak a reményében ülnek vacsora- asztalhoz, bor mellé, hogy az új esztendő legalább a ta­valyi eredményeket hozza. S ezek után mi egyéb dolga lehet a rédei menyecske-népdal körnek — dalolnak egyet, még egyet, majd, mert mindenkinek tetszett, újra egyet... (Fotó: Szabó Sándor) A felszabadulási évfordulón Koszorúzás a Gellérthegyen Budapest felszabadulásá­nak 37. évfordulója alkal­mából szombaton koszorúzási ünnepséget tartottak a gel­lérthegyi Felszabadulási Em­lékműnél. A magyar zászlóval és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az emlékművön a tisz­telet és a hála koszorúját el­sőként Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára és So­mogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára helyez­te el. A fővárosi tanács ne­vében Szépvölgyi Zoltán ta­nácselnök, Bornemissza Sándor, a tanács pártbizott­ságának első titkára és Cse. hik Ferencné, elnökhelyettes koszorúzott. A Szovjetunió magyaror­szági nagykövetsége nevében Valerij Muszatov, ideiglenes ügyvivő, Anatolij Popov ve­zérőrnagy, katonai és légügyi attasé és Iván Zsukov nagy­követségi tanácsos; az ideig­lenesen hazánkban állomá­sozó szovjet déli hadsereg­csoport katonai tanácsa ré­széről Nyikoláj Sevkun al­tábornagy és Szagadat Nur- mágámbetov altábornagy; a Budapest nevét viselő szov­jet katonai egység parancs­noksága nevében Valentyifi Boriszkin ezredes, és Vja. cseszláv Zverjev alezredes helyezett el koszorút. Ezután a szovjet hősök tiszteletére elhelyezték az emlékmű talapzatán a meg­emlékezés virágait a főváros dolgozóinak és tanuló ifjúsá­gának képviselői. Az Internacionálé hangjai­val ért véget a megemléke­zés. Gazdag áruválaszték - Megtakarítottunk: egymillió-hatszázezer forintot Befejeződött a téli vásár A kereskedelmi vállalatok eredményesen zárták szom­baton a téli ruházati cik­kek szezonvégi vásárát A legtöbb áruházban és szak­üzletben már az első héten vevőre talált az engedmé­nyes áruk jelentős része. A vásár második hetében sok­helyütt csökkent a forga­lom, s az eladásra kínált áruk választéka is szűkült, hiszen a legkeresetteb cik­kek hamar elkeltek. A Centrum áruházakban csaknem minden engedmé­nyes férfiöltönyt és kabá­tot eladtak, a fehérnemű és a lánykakabát egy része nem kelt el. A budapesti Skála áruházban a vásári forgalom nagyobb volt, mint az elmúlt évben, az értéke meghaladta a húsz­millió forintot. Mivel az idő­járás igen kedvezett a sze­zonvégi kiárusításnak, itt is sokan vettek télikabátot, sálat, kesztyűt, vevőre talált a 30—40 százalékkal olcsób­ban árusított bébi műszőrme bundák, kötött áruk és egyéb meleg holmik nagy része. A Szivárvány áruhá­zakban elsősorban a téli sportruházati cikkeket ke­resték a vásárlók, de sikert arattak a szintén kedvez­ményes méteráruk, selyem- yersey, flanell és kártolt anyagok is. A forgalom el­érte a 30 millió forintot. A Fővárosi Ruházati Bolt Vállalat üzletei közül kü­lönösen a Metropol ruha­ház bonyolított le nagy for­galmat, ahol az idén áren­gedménnyel árusították az extra méretű női télikabá­tokat is. A vállalat 56 fő­városi üzletében a forgalom csaknem 30 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi téli vásárét. Sokan már a következő télre gondoltak Heves me­gyében is, amikor felkeres­ték a ruházati és cipőüzle­teket, ahol 30—40 százalék­kal olcsóbban árusítottak bizonyos cikkeket. Az egri Centrum Áruházban a kí­nált készlet értéke 7,5 mil­lió forint volt, ami a tava­lyinál mintegy 2,8 millió forinttal több. Az áruház eladói ennek az összegnek több mint a felét értékesí­tették, a vevőknek átlago­san 37 százalékos enged­ményt adtak. Az áruház ve­zetőjétől megtudtuk, hogy a lakosság megtakarítása ez­által egymillió-hatszázezer forint volt. A sokezres vá­sárló közönség körében a legkelendőbbek a női, fér­fi, bakfis télikabátok, a fla- nellpizsamák, pulóverek, to­vábbá a sapkák, sálak, bőr­kesztyűk voltak. A Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalathoz tartozó üzletek is igen nagy forgalmat bonyo­lítottak le. A boltokban csaknem húszmillió forint értékű téli ruházati cikket, valamint cipőt kínáltak. A vevők a múlt évihez képest 20 százalékkal több áru kö­zül választhattak. Az egri női konfekció üzletben leg­inkább a kapucnis kabátokat, a műszőr dzsekiket keres­ték. Gazdag volt a férfi kon­fekció árukínálata is, össze­sen 1,2 millió forint értékű. A GYÖNGYSZÖV Áru­házban a készlet három­millió forint volt, elsősöm ban a cipők és a divatosz­tály árui találtak gazdára. Az idei kedvezményes té­li vásár tegnap bezárta „ka­puit”, az akció mérlegét a szakemberek a következő hét első napjaiban összesí­tik. Nemzetközi környezetvédelmi tanácskozás Gonda György államtit­kárnak, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökének vezetésével, magyar küldöttség vett részt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága környezeti kor­mánytanácsadói testületének február 9. és 12. között, Genfben tartott ülésén. Megtárgyalták a természe­ti erőforrások ésszerű fel- használásának környezeti l összefüggéseit, az országha­tárokon átterjedő légszeny- nyezés korlátozásáról szóló egyezmény végrehajtását, va­lamint a folyadékszegény technológiák alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket. El­fogadták a környezetvédelem regionális együttműködésé­nek az 1982—1986. évekre szóló munkatervét. A ma­gyar delegáció hazaérkezett Budapestre. A Kemény Ferenc sportcsarnokban Népújság-kupa A torna nyitómérkőzése a Lehel SC—Egri TK találkozó volt, egyben az újonc NB Il-es főiskolás gárda bemutatkozása is (Fotó: Szabó Sándor) Havasi Ferenc Havannába utazott A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására szombaton Havan­nába utazott Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents