Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. február 2., kedd LENGYEL „SZOLIDARITÁSI NAP” ÉS „SUPERSHOW” Provokáció Lengyelország neiiezoEi megteremtett rendje ellen VARSÓ A lengyel belügyminisz­térium közlése szerint szom­baton Gdanskban a nap má­sodik felében fiatalok cso­portja incidenseket provo­káltak. Az amerikai propa­gandakampány által felhec­ceit szervezők előbb a Lenin hajóépítő gyár közelében az­zal akartak nagyobb mére­teket adni akciójuknak, hogy a provokációt akkorra időzítették, amikor a hajó­építő üzem dolgozói elhagy­ták a gyárat. Jelszavakat kiabáltak és államellenes tartalmú röpcédulákat osz­togattak. A rendfenntartó erők felhívásai, valamint a hazatérő dolgozók magatar­tása eredményeképpen a szervezőknek a hajógyárnál nem sikerült tüntetést szer­vezni. Ez arra késztette a provokáció értelmi szerzőit, hogy máshol, a város köz­pontjában kíséreljék meg az incidens kirobbantását. Mivel a fiatalok nem en­gedelmeskedtek a hatóságok felszólításának, és középüle­tek megrohanására tettek kísérletet, valamint agresz- szív magatartást tanúsítot­tak a rendfenntartó erőkkel szemben, szétoszlatták a rendzavarokat. A városban este nyolc órakor már nyu­galom volt. Az incidens következté­ben megsérült 6 polgári sze­mély, és a rendfenntartó erők nyolc tagja. 205 sze­mélyt őrizetbe vettek. Túl­nyomó részük fiatal, részben főiskolás és középiskolás. A rendeletnek megfelelő mó­don gyorsított eljárással vonják felelősségre őket. — „Azok, akik az ország­ban megpróbálják kiélezni a helyzetet, nem számíthatnak büntetlenségre — a szükség- állapot rendelkezései szigo­rúak. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt központi lapja a Gdanskban szómban délután történtekkel foglalkozó írá­sában rámutat: egyáltalán nem véletlen az, hogy a gdanski utcai tüntetés egy­beesett azzal a Lengyelor­szág elleni propaganda had­járattal, amelyet az Egye­sült Államok kezdeménye­zett és amely éppen szom­bat—vasárnap érte el a tető­pontját. Aligha lehet kétsé­ges, hogy honnan ösztönöz­hették a gdanski tüntetés résztvevőit. Ami Gdanskiban szomba­ton történt, az egyetlen szó­val jellemezhető: provoká­ció — állapítja meg a Try- buna Ludu. A társadalom­nak nem szabad megenged­nie, hogy a provokátorok ve­szélyeztessék nyugalmát. Az újabb lengyel- és szovjetellenes kampány szer­vezői számára meglehetősen sovány eredményt hozott szerte a nyugati világban a „lengyel néppel való szolida­ritási nap”, amelyet Reagan amerikai elnök hirdetett meg, hogy „világméretű” propaganda-akcióval foly­tassa beavatkozásét a szo­cialista ország belügyeibe. A kormány, a helyi ható­ságok, az AiPL—CIO kom­munistaellenes szakszerveze­ti szövetség szervezésében mind az 50 amerikai szövet­ségi államban szombatra gyűléseket trombitáltak ösz- sze, de a gyér részvétel messze elmaradt a szervezők várakozásaitól. A szombati lengyel „szo­lidaritási nap” propaganda­gyűlésed után vasárnap az amerikai kormány pénzelte tv-látványosság következett — a jelek szerint éppolyan mérsékelt sikerrel. Az egyébként szigorú takarékos­ságról szónokié amerikai kormány félmillió dollárt szánt a másfélórás propa­ganda-műsorra, amelynek a hangzatos „Lengyelország legyen a lengyeleké!” címet adta. A moszkvai Pravda kom­mentárban foglalkozott a Lengyelország belügyeibe beavatkozó példátlan ameri­kai propagandarkampány- nyal. „Mindez akkor történik — írja a Pravda — amikor csak a vak nem látja hogy Lengyelországban a helyzet a szocdalisfaellenes és ellen- forradalmi erők által keltett anarchia hónapjai után egy­re inkább normalizálódik, helyreáll a rendes munka­ritmus és intézkedéseket hoz­tak az országnak a válságból való kivezetésére ... ★ Lengyelországban hétfőtől életbe lépett aiz árreform, amelynek értelmében átlago­san két-iháromszáz százalék­kal emelték az élelmiszerek árát, éte drágult a fűtőanyag^ a központi fűtés és az elekt­romos energia díjat Az in­tézkedéseket széles körű bér- kiegészítésekkel ellensúlyoz­zák. A gazdasági reform ke­retébe illeszkedő áremelések célja az, hogy helyreállítsa a piaci egyensúlyt. Izrael megtorló csapásra készül BiEJRŰT * Folytatódnak az izraeli csapatösszevonások és tart az izraeli nehézfegyverzet beáramlása a jobboldali mi­líciák kezén lévő dél-libano­ni határövezetbe. A tüzér­ségi és harckocsi-állásokat a palesztin ellenállási mozga­lom és a libanoni nemzeti- hazafias erők támaszpontjai­val szemben építették ki. Iz­raeli katonai vezetők több ellenőrző körutat tettek a csapatösszevonások térségé­ben. A hét végén fokozta a fe­szültséget az az izraeli beje­lentés, hogy a jordániai ha­táron észlelt gerillabeszivár­gást (egy öt főből álló pa­lesztin kommandó három tagját tűzharcban elfogták) a múlt év júliusában létre­jött dél-libanoni tűzszünet megsértéséként fogják fel. Az izraeli kormány szóvi­vője szerint a Begin-kor- mán.y azzal a kikötéssel fo­gadta el a dél-libanoni tűz­szünetet, hogy a megállapo­dást valamennyi fronton tiszteletben tartják. Bejrúti megfigyelők egyet­értenek abban, hogy Izrael — válaszul a jordániai hatá­ron felújított gerillatevé­kenységre — „megtorló” csa­pásra készül Dél-Libanon- han. K Lavinaszerencsétlsnség Salzburgtól délre egy leomló lavina maga aló temetett egy 18 főből ólló diákcsoportot. A nyomban megindult mentési munkálatok csupán hat személy életét tudta megmenteni, a többiek a leomlott hó áldozataivá váltak (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Haig beszámolt tárgyalásairól Haig amerikai külügymi­niszter szombaton Washing­tonban, röviddel hazaérkezé­se után tájékoztatta Reagan elnököt közel-keleti körútjá­ról és G romiko szovjet kül­ügyminiszterrel folytatott genfi tárgyalásairól. Az el­nök és Haig találkozóján részt vett William Clark nemzetbiztonsági főtanács­adó is. Megfigyelők emlé­keztetnek rá, hogy Reagan néhány nap múlva Mubarak egyiptomi elnököt fogadja. KMJpohtikaikommentárunk )— Közeledés, kérdőjelekkel AGA SAHI, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság kül­ügyminisztere az indiai fővárosban tárgyalt. Tulaj­donképpen semmi meglepő nem lenne abban, hogy egy ország diplomáciájának vezetője megbeszéléseket folytat legjelentősebb szomszédjával. India és Pakisz­tán esetében azonban még az ilyesfajta érintkezés sem természetes: alighanem a két nagy országé a földkerekség egyik legrosszabb, legfeszültebb szom­szédsága. Az általános ellenségeskedésnek bőven voltak terü­leti vonatkozásai is. A leghagyományosabb ellentét ebben a kérdésben Kasmír tartománnyal kapcsola­tos: a jórészt muzulmánok lakta, de Indiához tartozó terület feletti vita kétszer — 1947-ben és 1965-ben — vezetett a két ország közötti háború kirobbanásához. Ami a dolog világpolitikai részét illeti, az el nem kötelezett India a nemzetközi porondon a Szovjet­unió, a szocialista országok, Pakisztán pedig Washington és Peking támogatását élvezi. Az afga­nisztáni fejlemények óta Washington „kulcsországgá” léptette elő azt a Pakisztánt, amelynek katonai dik­tátor államfője Ziaul Hak tábornok. Nos, a pakisztá­ni külügyminiszter mostani látogatását éppen az el­múlt év őszén a tábo rn ok-el nők nek egy nyilatkozata készítette elő, amelyben megnemtámadási szerződés megkötését javasolta Indiának. JOGOS A KÉRDÉS miért döntött a katonai vezetés úgy, hogy látványos közeledési gesztussal közeledik ősellenség-szomszédja felé? A válasz két fő tényezőből áll össze, az egyik bel-, a másik külpolitikai természetű. Ziaul Hak eddig kilencszer ígérte, és tagadta meg a választások kiírását, belpolitikai bázisa gyakorlatilag nem létezik. Növekszik egyes tartományok szeparatis­ta mozgalma és ez leköti a pakisztáni hadsereg jelen­tős részét. Washingtontól Iszlámábád az utóbbi néhány eszten­dőben több mint hárommilliárd (!) dollárt kapott, ki­fejezetten katonai célokra. Mivel Űj-Delhi érthető aggodalommal kifogásolja ezt a támogatást. Ziaul Hak megpróbálja barátságos gesztusokkal ellensú­lyozni az indokolt aggályokat. EZÉRT VOLT AGA SAHI ÜJ-DELH1BEN. A kül­ügyminisztert Indira Ghandi is fogadta és javasolta, hogy hozzanak létre állandó vegyes bizottságot, amely rendszeresen megvizsgálná a vitatott ügyeket. Pakisz­tán a javaslatot elfogadta- A két ország közeledése mindenesetre alapot teremthetne a csendes-óceáni térség békéjének biztosításához. HARMAT ENDRE „Bécsi dialógus” az enyhülésről, a leszerelésről Hétfőn befejező napjához érkezett a „bécsi dialógus” elnevezésű nemzetközi kon­ferencia, amelynek résztve­vői széles körű párbeszédet folytattak a nemzetközi hely­zet legidőszerűbb kérdései­ről, mindenekelőtt az enyhü­lésről és a leszerelés lehető­ségei roll A schönibrunnd kas­tély tőszomszédságában lévő Park Hotelban tartott párbe­széden 60 ország több mint 300 küldötte, közöttük finn, belga, brit, olasz, görög és a harmadik világ több országa szociáldemokratái, valamint szocialista pártjainak képvi­selői, szinte valamennyi eu­rópai kommunista párt kül­döttei, közéleti személyisé­gek, parlamenti képviselők, írók és politikusok vettek részt. Jelen voltak a külön­böző békeszervezetek, 'béke- kutató intézetek, leszerelési intézmények, valamint több nemzetközi, demokratikus, il­letve szakmai szervezet —a DÍVSZ, SZVSZ, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövet­ség és az ENSZ — küldöttei is. A négynapos tanácskozás eredményeit és tapasztalatai- it a konferencián részt vevő magyar delegáció vezetője, dr. Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályápak he­lyettes vezetője foglalta ösz. sze az MTI bécsi tudósítója számára. A résztvevők politikai ho­vatartozását tekintve rend­kívül reprezentatív nemzet­közi tanácskozáson egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a jelenlegi világhelyzet kü­lönösen veszélyes és feszült­ségekkel terhes — mondot­ta. A felszólalók kivétel nél­kül — így az amerikai kül­döttség tagjai .is — hangot adtak a nemzetközi heljyzet ilyetén alakulásával kapcso­latos aggodalmuknak. Ma­gyar részről külön rámutat­tak arra, hogy e folyamatban — főleg katonai téren ismét az európai kontinens vált a feszültség gócává. Az okokat illetően azonban málr megoszlottak a nézetek, a kialakult helyzetért egye­sek egyformán felelőssé tet­ték az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. Eriről szé­les körű vita folyt. Magyar részről Hangoztat­ták, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamai nemzetközi erőfeszítéseinek középpont­jában a fegyverkezési ver­seny megfékezése áll — és ami különösen fontos, —, az utóbbi 4—5 éviben nem keve­sebb, mint 80 különféle ja­vaslatot tettek a bonyolult nemzetközi kérdések megol­dására, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza feltar­tóztatására. Nincs egyetlén olyan fegyverfajta — han­goztatta Horn Gyula —, amelynek csökkentéséről a szocialista országok ne len­nének hajlandóak tárgyalni és megegyezni, természetesen a kölcsönös biztonság elvé­nek fígyelembevételéveiL Ellopták a bizonyí­tékokat Valaki besétált a hí­res londoni Victoria pá­lyaudvaron levő rendőr­őrsre, és egy páncél- szekrényből elvitt mint­egy hétezer font kész­pénzt, valamint össze­sen 250 ezer fontot érő utazási csekkeket — je­lentette a „Sunday Ex­pressz” című - lap. A pénzt, valamint a csek­keket a rendőrség egy korábbi bűneset felderí­tése során mint bizo­nyítékot foglalt le. Egy rendőrségi szóvi­vő az eset valódiságát megerősítve közölte, hogy a páncélszekrény nyitva volt, és a benne őrzött „bizonyítékok” mintegy két héttel ez­előtt tűntek, el. TÉLI VASÁR '82 TOMBOLÁVAL 1982. február 1—13-ig a FÜZESABONYI ÁRUHÁZBAN és a POROSZLÓI IPARCIKKBOLTBAN! Nagy választékban kaphatók: méteráruk, konfekció, divatáruk, lábbelik 30-40%-os árengedménnyel. Osztályonként minden 600 Ft-on felüli vásárlás esetén tombolajegyet adunk! NYEREMÉNYEK: 1 db 1000,— Ft-os 1 db 800,— Ft-os 1 db 500,— Ft-os 5 db 200,— Ft-os 10 db 100,— Ft-os ajándékutalvány. Sorsolás: 1982. február 15-én, 18 órakor a füzesabonyi Művelődési Házban! Eredményről a Népújság február 23-1 számában, valamint a vásárlás helyén értesítjük KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. Jö VÁSÁRLÁST kívánunk FÜZESABONYI ÁFÉSZ

Next

/
Thumbnails
Contents